Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-24 / 70. szám

Munkára készek a nagyhalászi Petőfi Termelőszövetkezet szántóföldi permetezőgépei. Kecsmár Ferenc, Fintor János és Lippai Balázs az utolsó csavarokat rögzítik. (Jávor) Szocialista brigádvezetők találkozója Megújul a munkaverseny Szocialista brigádvezetők és néhány ágazati szakszer­vezet képviselői kedden, a SZOT székházában ismertet­ték a munkaverseny-mozga- lommal kapcsolatos tapaszta­lataikat. Elmondták, hogy a szocia­lista munkaverseny módsze­rei változóban vannak, az év­tizedek óta megszokott, egész évre szóló felajánlásokat a piaci viszonyokhoz iga­zodó termelés és a bri­gádvállalások rugalma­sabb összhangja váltja fel. Ez fokozottan megköveteli a vállalati vezetők és a kollek­tívák szoros együttműködé­sét, a folyamatos tájékozta­tást a vállalat mindenkori feladatairól, a közvetlen esz­mecserét arról, hogy egy-egy brigád hogyan segíthetné még jobban vállalatát. Egyben kifejtették, hogy a gazdasági vezetők sok válla­latnál még mindig nem is­merték fel, hogy a legnehe­zebb feladatokhoz is milyen nagy segítséget nyújthatnak a brigádok, ha erre megkérik és a vállalat életébe beavat­ják őket. Ma még az anyagi esz­közöket sem használják fel ösztönző módon, való­ban a jó munka elisme­résére. Nem ritka eset, hogy külön jutalmazzák a munkát és kü­lön a munkaverseny eredmé­nyeit, mintha a kettő nem egy és ugyanaz lenne. Okát több brigádvezető abban lát­ja, hogy a munkaverseny fő céljainak teljesítése — a mi­nőség javítása, a szilárdabb fegyelem, az anyag- és ener­giatakarékosság nehezen mér­hető. A brigádvezetők na­gyon fontosnak tartják, hogy ezeknek az alapvetően fon­tos céloknak az elérésében is mindenki ismerje saját fela­datát. Sarlós István a nyírbátori járásban Kedden a nyírbátori já­rásban folytatódott Sarlós István Szabolcs megyei prog­ramja. A Politikai Bizottság tagja, a Hazafias Népfront főtitkára Tar Imrének, a me­gyei pártbizottság első titká­rának, Lakosi Kálmánnak, a Központi Bizottság munka­társának és Gulyás Emilné- nek, a megyei nópfrontbizott- ság titkárának társaságában először a városi-járási párt- bizottságot kereste fel, ahol a terület párt-, tanácsi és népfrontvezetői köszöntötték. Freund Sándor, a pártbizott­ság megbízott első titkára adott rövid áttekintést a vá­ros és a járás életéről, fejlő­déséről. Elmondta, hogy a já­rás mezőgazdasági jellegű, s a sovány futóhomokon gaz­dálkodó téeszek és állami gazdaságok igen nehéz mun­kával gyűrik le a kedvezőt­len körülményeket. Hosszú évek óta jó a mérlegük. Az elmúlt évben a tervezett 62 millió helyett 83 milliós nye­reséget értek el a közös gaz­daságok, ennek 40 százaléka melléküzemágakból szárma­zik. Ez egyúttal a követendő utat is mutatja. Az iparosítás következté­ben a hajdani Bóni-gyártelep mellé olyan jelentős üzemek létesültek, mint a Csepel Szerszámgépgyár, a Minősé­gi Cipőgyár, a Ganz Műszer Művek és a Fémmunkás Vállalat gyáregysége. A te­rület 19 ipari egysége 680 milliós értékben gyárt kül­földi megrendelésre, ebből félmilliárd a tőkés export. A Hazafias Népfront főtitkárának Kozma János református esperes mutatja be a nyírbátori műemlék református templo­mot és környezetét beiteken rendezik. Nagy eredményként könyvelik el, hogy a körzeti orvosi állások egy kivételével betöltötték. A tájékoztatót követően Sarlós elvtárs a lakosság szo­ciális helyzetéről, a javító­A vendég a Ganz Műszer Művek nyírbélteki gyárában Javultak a közoktatás, mű­velődés személyi és tárgyi feltételei, a községek sorában épült új óvoda, iskola, Nyír­bátor gimnáziumot, szakkö­zépiskolát és szakmunkás- képzőt kapott az elmúlt évek­ben. A fiatal város országo­san ismert á zenei napokról, a nemzetközi ifjúsági zenei táborról. A népdalkörök évenként megrendezésre ke­rülő megyei fesztiválját ugyancsak a járásban, Nyír­szolgáltató tevékenységről, s a szakmunkás-utánpótlásról érdeklődött. A résztvevők el­mondták, hogy a felszabadu­lás után nehéz örökséget ka­pott ez a táj, hiszen az ipar híján lévő vidék lakóit a me­zőgazdaság nem volt képes eltartani. A termelőszövetke­zeti átszervezés után indult fejlődésnek a mezőgazdaság: a dohány, a gyümölcs már elfogadható jövedelmet je­lentett a közösből, s ezt jól egészítette ki az erős háztáji. Szépen épülnek a családi há­zak, a járási székhelyen pe­dig mind több a telepszerű, több szintes lakás. Nehezebb a helyzet ott, ahol nem ala­kultak tsz-ek. Nyírbélteken, Penészleken a sovány talaj, a piactól való viszonylagos el­zártság, s az egyéni gazdál­kodással járó számos gond gátolta sokáig a fejlődést, a jobb megélhetést. Bányász Lajos népfrontel­nök szóvá tette: a szakmun­kásképzés kinőtte a hatvanas években épült nyírbátori in­tézményt, hiszen a 6 tanter­mes iskolában hatszáz tanu­lót oktatnak reggeltől estig. Különösen a szerszámgép­üzem igénye nagy: évi száz fiatal beiskolázását szeretnék. A szakközépiskola hetven­ben tulajdonképpen a cipő­gyárra épült, s a végzettek túlnyomó része itt is helyez­kedik el. A fiatal város fejlesztési el­képzelései kapcsán említette Jánvári Tibor tanácselnök, hogy elhatározott törekvésük megtartani a történelmi vá­rosmagot, a régi utcahálóza­tot, s mellé olyan újszerű, az egykori mezővárosi hangula­tot tükröző és emberléptékű épületeket emelni, amelyek nagyobb zöldövezettel, s- ját­szóterekkel is rendelkeznek majd. Városnézésre hívták meg ez­után Sarlós Istvánt, aki en­nek során Kozma János espe­res és Szalontai Barnabás Ál­lami-díjas múzeumigazgató kalauzolásában ismerkedett meg a műemlék református templom történetével és épí­tészei^ látványosságaival, -A vendeg a Tinódi-pincét is megtekintette, majd sok si­kert és felvirágzást kívánva búcsúzott Nyírbátortól. A Nyírbéltek szélén, a ho­mokra épült Ganz gyáregy­ség kapujában Badarász László köszöntötte a Politikai Bizottság tagját és kíséretét, s mutatta be a korszerű, 265 emberrel dolgozó, idén már 120 milliós készárut, ezen kí­vül jelentős értékű részegy­séget és alkatrészt gyártó üzemet. A bonyolult munkát hamar elsajátító, többnyire női dolgozók járművek jeladó műszereit és nyolcfajta adó­műszert gyártanak cseh és lengyel, újabban pedig nyu­gati piacra. Sarlós István' gratulált a munkához és Szi­lágyi Ferencné brigádvezető kérésére beírt a 22 tagú Há- mán Kató szocialista brigád naplójába: „Sok örömet kívá­nok ahhoz a munkához, amit ebben a korszerű csarnokban végeznek". A gyáregység ve­zetői megmutatták az épülő csarnokot is, ismertették ter­veiket, amely szerint 450 főre fejlesztik a környék egyedüli ipari létesítményét. A HNF főtitkára elismeréssel adózott annak a munkaidőn túli te­vékenységnek is, amellyel a gyári emberek üzemük kör­nyezetét szépítik. A nyírbélteki korszerű ál­talános iskolában úttörők és kisdobosok virággal köszön­tötték a vendéget, majd So­mogyi Gyuláné igazgató is­mertette azt a valóban nagy­szerű tevékenységet, amelyét a pedagógusok végeznek. A gyerekek szakrendszerű okta­tást kapnak, szép tornater­mük van, a körzetesítés óta busszal járnak iskolába és haza az ömbölyi kisdiákok. Érdekes volt hallani, hogy tíz éve kapcsolódtak be a ma­tematika, idén pedig a globá­lis olvasás kísérletébe, ami igen nagy feladat gyerekek­nek és nevelőknek egyaránt. Sokat tesznek azért is, hogy a cigánytanulók mihamar be­hozzák a hátrányt, hogy min­den gyerek óvodába járjon, hogy a szülőkkel a legkülön­bözőbb módon elfogadtassák az iskola, a tanulás fontossá­(Folytatás a 4. oldalon) Küldöttgyűlést tartott a LAKSZÖV Színvonalasabb munka a tagság érdekében A Nyíregyházi Lakás-, Ga­rázs-, Üdülőépítő és Fenn­tartó Szövetkezet hétfőn es­te tartotta küldöttgyűlését. Az igazgatóság jelentését az 1981. évi munkáról, valamint az idei feladatokról Diczkó József elnök ismertette. Egye­bek között elmondta: ja­vult a választott testületek tevékenysége, a házbizottsá­gok részvétele a szövetkezet irányításában. Jó kapcsolat alakult ki a kerületekben működő Hazafias Népfront­bizottságokkal. A hatodik ötéves terv első évét az előirányzatnak meg­felelően indították. Ez évben 300 lakásépítéshez szükséges terület rendelkezésre áll. A szövetkezet szervezésében épült lakások beruházási költsége kedvezően alakult. Egy négyzetméter lakás át­lagos építési költsége 6—9 ezer forint között mozgott. A szövetkezethez jelenleg 184 épületben 4667 lakás tar­tozik. A házbizottságok köz­reműködésével sikerült elér­ni, hogy az üzemeltetési költ­ség a tervezett szinten ala­kult. Megtakarítást értek el energia- és vízfelhasználás­ból. A karbantartási tervet 16 százalékkal túlteljesítették. Az igazgatóság nagy gondot fordított a fizetési kötele­zettségek beszedésére. To­vább csökkent az egy lakás­ra jutó kintlévőség. Három­ezer forint feletti tartozása kilenc tagnak van, vala­mennyinél letiltást érvénye­sítettek. A javító-karbantartó rész­leg tovább fejlődött, az el­helyezést a Jég utcán végle­gesen megoldották. Mintegy száz fős részlegnek megfelelő munka- és szociális körülmé­nyeket teremtettek. Lehető­vé vált, hogy az épületfenn­tartással kapcsolatos vala­mennyi feladatot házilago­san végezzék el. A részlegnél lassan szilárdul a munkafe­gyelem, javul az irányítás színvonala. Ehhez több irá­nyításban dolgozót le kellett cserélni a múlt évben. Az 1982. évi feladatok kö­zött szerepel, hogy a lakás­igények kielégítése érdeké­ben színvonalasabb tájékoz­tatást kell nyújtani az épít­tetők számára. Tovább kell növelni a lakások műszaki átadásának színvonalát. Az átalánydíj bevezetésével szer­vezettebbé kívánják tenni a javító-karbantartó részleg munkáját. Fokozottabb gon­dot fordítanak a költségek beszedésére. Sóstó térségé­ben indokolt meghirdetni a szövetkezeti üdülő építésének szervezését. A szövetkezet igazgatósága ajánlja a ház- bizottságoknak, hogy kezde­ményezzék a közös helyisé­gekben gyermek- és ifjúsági klubok, valamint szakkörök kialakítását. A küldöttgyűlés elfogadta az igazgatóság jelentését, az 1982-re tervezett költségve­tést, valamint a felügyelő bi­zottság beszámolóját. XXXIX. évfolyam, 70. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. március 24., szerda MA Áz ifjúsági mozgalom megújulása (2. oldal) Múzsák találkozása (2. oldal) „Vizsgázik" az osztályzat (3. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents