Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-23 / 69. szám
1982. március 23. Kelet-M agy arorsz ág 3 RUGALMASAN PÁRTSZERVEZETEINKBEN ezekben a napokban fogadták el az idei munkaterveket Ezek különösen fontos dokumentumok, hiszen a helyi gazdasági, politikai folyamatokat a pártszervezetek csak úgy képesek irányítani helyesen, ha ismerik a vállalatok, az üzemek, intézmények, tsz-ek gazdasági céljait a terveket, s a maguk mozgalmi eszközeivel segítik megvalósulásukat, összhangba kell hozni a pártmunkát az adott község, üzem, tsz adottságaival. A pártmunka tervezésének egyik legfontosabb feladata, hogy a már elfogadott helyi határozatok következetes végrehajtását segítse. Jó lehetőség ez ahhoz, hogy a beszámoló taggyűléseken elhangzott, a pártcso- portrendezvényeken megbeszélt elképzelések, javaslatok megvalósuljanak, s ezzel a kollektív vezetést erősítsék, s ugyanakkor növeljék a párttagság részvételét, aktivitását a párt és a gazdasági életben. Vitákban született terveket nézegettem a pártmunkáról. Űj vonásuk ezeknek a kezdeményezés, a rugalmas alkalmazkodás. Ott születtek jó tervek, ahol igényelték a pártcsoportok javaslatait. Kisvárdán a VSZM-ben így kerül pártfórum elé a vezetői rátermettség, a viselkedés, s az ötnapos munkahét tapasztalatainak elemzése, Nyírteleken a tsz-ben a párt káder- politikájának sikeres alkalmazása, a MEZŐGÉP Vállalat egyes gyáregységeiben az idei gazdasági feladatokra épülő pártmegbízatások megbeszélése. Nagycserkeszen a Kossuth Tsz-ben pedig a szellemi tartalékok okos hasznosítása. Az új tervezéstől a pártszervezetek munkastílusának megújhodása, a frissítése is várható. Növekszik önállóságuk, kevesebb lesz az írásos előterjesztés, még hatékonyabb lehet a mozgalmi munka. F. K. Pályázat — fél sikerrel Minden bizonnyal teljes az örömük azoknak a gyerekeknek, akik néhány napja átvehették díjaikat a Szabolcs- Szatmár megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet pályázatának nyerteseiként. Az intézet munkatársai is osztoztak az örömben, amikor átnyújtották a jutalmakat, hiszen sikeres produkciók születtek. S hogy az örvendezők sorát tovább növeljük, mi is csatlakozunk, mert szívesen adunk hírt az általános iskolás „alkotók” jó szerepléséről, annál is inkább, mivel az intézet munkájához szerkesztőségünk is hozzájárult az irodalmi kategória pályázatainak értékelésével. Az örömbe azonban ezúttal kevéske üröm is vegyül, mert végignéztük a pályázók listáját. Ebből kiderült, hogy bármennyire dicséretes is a jó szándék, a kezdeményezés — ezúttal a pályaválasztási intézeté — ha csak módjával talál célba. A lista ugyanis mindössze 16 iskola érdeklődéséről tanúskodik, holott megyénkben több mint kétszáz helyről is pályázhattak volna Tavaly ősszel hirdette meg a pályázatot az intézet, az úttörőszövetség megyei elnöksége közreműködésével három kategóriában: irodalom, képzőművészet és egyéb (makett, mobil stb.). Olyan munkákat vártak a gyerekektől, melyek egy-egy szakma követelményeit írják le, vagy ábrázolják, s közben arról is vallanak, hogy a választott szakma, hivatás, miért vonzó a pályázó szakmára, mi benne a szép, az érdekes. Kiemelkedő teljesítmények is születtek, például az irodalmi kategóriában. Jóleső érzéssel olvastuk azt a dolgozatot, mely az óvónők nehéz, de felemelő hivatását írta le, tele az óvodalátogatás utáni élményekkel. Szépen sikerült tablókkal, összeállításokkal is jelentkeztek, színvonalas volt például a fehér- gyarmati 1. számú iskola, a nyíregyházi kisegítő iskola, a berkeszi iskola tanulóinak munkája, jól sikerültek a vá- sárosnaményi 2. számú iskolából érkezett rajzok. Két dolog miatt szólunk most a pályázattal kapcsolatban. Az egyik: örvendetes, hogy tehetségesek a gyermekeink, komolyan veszik feladataikat. A másik, s ezt kevésbé tudjuk bizonyítani, de gyanítható: lélektelen volt az ügyintézés, valahol, valakik fiókjában elsikkadtak a felhívás adatai, s egyszerűen nem jutottak el az illetékesekhez. A gyerekek ezt legfeljebb sajnálhatják, véleményünk szerint elítélendő. De miként vélekednek vajon azok, akik mulasztottak? Baraksó Erzsébet Békítő csokor MM ele9hanQÚ levelet fwl kapott szerkesztőségünk a mérki községi könyvtárból, Világosi Ernőnétől. Arról számol be, hogy egyik olvasója egy csokor virággal lépett be a könyvtárba, ezekkel a szavakkal: „Kedves Marika, tudom, a virágot nagyon szereti, azért hoztam ezt a néhány szálat, hogy megbékítsem, mert késve hoztam vissza a könyveket." A vázába bekerült a rozmaring, meg a többi növény, s a kartonokból pedig kiderült, miért a késedelem. Az olvasó Dobos Ilona: Áldozatok című művét nem hozta vissza idejében. Miért? Azt is elmondta. Először azért, mert számára olyannyira lebilincselő volt, hogy otthon, a házimunkák közepette, még a rántás kavarófakor — így számol be a könyvtáros — is azt olvasta. Utána férje olvasta el, kétszer is egymás után, majd a 83 éves mamika, aki egész életében az imakönyvön kívül mást nem forgatott még, de nem engedte visszavinni ezt a könyvet, míg végére nem jutott. „Ezt az igaz történetet — írja a könyvtáros — azért írtam le, hogy érzékeltessem, mennyire fontos, milyen könyvet adunk az olvasók kezébe. mm egható szavakkal Iwfl számol be arról is, hogy szívéhez nőttek a könyvtárból rendszeresen kölcsönző idős emberek. „Már évek óta építgetem azt a hálózatot, amelynek önkéntes tagjai — a takarító néni, s néhány olvasó — elviszi a könyveket, az olvasnivalót a családtagoknak, a betegeknek, az idős embereknek — fejezi be levelét — köszönet érte. Ügy véljük, köszönet illeti ezért a könyvtárost is. (be) garaitól melegítve. Mesterséges meleget csak a fejlődő növénykék kapnak. Akkor alulról is „fűtik” a földet, ugyani? a félméteres trágya- tafp ontja magából a meleget. A kész palánták fűtés nélküli sátorba kerülnek. Munkában a zöldségtermesztő brigád Priiír Tinyogmatolcsról Hagyomány Tunyogmaitol- cson a korai zöldségtermesztés. így beszél erről Kovács Miklós, a Zalka Máté Termelőszövetkezet elnöke: — Hosszú évek óta termesztünk már zöldséget. Szántóföldön tíz hektáron, fólia alatt 2500 négyzetméteren. A fóliaterületünk nem mondható nagynak, de így is megéri a foglalatosságot. Most hétszázezer forintot terveztünk, s ennek a negyedrészét nyereségként. A Godolya-tagban állnak már a fóliásának. Alattuk retek, saláta, paprika, paradicsom, uborka fejlődik. Persze már fűtés nélkül, a nap su^ Több idő művelődésre Ha azt kutatjuk: melyik területen történt legkézzelfoghatóbb változás az ötnapos munkahét bevezetése óta, az első helyre a közművelődést kell rangsorolni. Pedig nem történt lényeges változás a mozikban, hiszen ott eddig is a szombat és a vasárnap volt az igazi „munkanap”, a múzeum is fogadta a látogatókat, ám a többi közművelődési intézmény életében jelentős változásokat hozott január elseje. Amikor a Művelődési Minisztérium kiadta irányelveit az ötnapos munkahét bevezetésének megszervezésére, mi más célt tűzhetett volna a közművelődést irányító tanácsok és az intézmények számára, mint azt, hogy ne csak időben, hanem tartalmában és sokszínűségében is bővítsék szolgáltatásaikat, hogy egyre jobban felkeltsék az Igényeket és megfelelő lehetőségeket is biztosítsanak a művelődésre szánt idő hasznos eltöltéséhez. A visszanyert hétfő Ehhez alkalmazkodott például a megyei könyvtár és a Március a nyíregyházi Szamuely téren. (Jávor László felv.) megye több könyvtára is: Nyíregyházán például a hétfőn szakmai napot tartó intézmény délután mindenki előtt kinyitotta a kapukat. Az első két hónap tapasztalatai érdekes eredményeket hoztak. Januárban a helyben olvasók száma 505 volt, februárban pedig már 664, ami azt jelenti, hogy minél többen szereznek tudomást az új szolgáltatásról, úgy növekszik a könyvtárban bú- várkodók, a kézikönyveket, a folyóiratokat olvasók száma. Januárban 352-en tanultak olyan könyvekből, amelyeket nem lehet kikölcsönözni, februárban pedig már 471-en, s ez azt jelenti, hogy egy hónap alatt 14-ről 19-re nőtt a naponta búvárkodók száma. Tulajdonképpen nincs benne semmi meglepő, hogy a könyvtár szolgáltatásait igénylők jelentős része a tanulók körébőr kerül ki, hiszen január a felsőfokú intézményekben vizsgaidőszak, s ezért sokan választják felkészülésük helyéül a művelődési intézményeket. Érdeklődő ifjúság Hasonlóan jó eredményekről adhattak számot a megyei és városi művelődési központban is, annak ellenére; a novemberi nyitás után olyan nagy volt a spontán érdeklődés, hogy szinte az év végéig rendezvény nélkül is megtelt érdeklődőkkel és né- zelődőkkel az egyedülálló építészeti alkotás. Januárban és februárban már lényegesen lecsökkent a csupán „a házat látni akarók” száma, ám az ifjúság érdeklődése a legkülönbözőbb rendezvények iránt a nyitás óta egyfolytában növekszik. A bélyegtől a CB-ig Van azért különbség az iskolákban szabad és nem szabad szombatok között, hiszen természetes dolog, hogy a tanítási napokon nem a művelődési házban tölthetik idejüket a fiatalok. A legfiatalabb korosztály tagjait a Mesekert bábszínház programjai vonzzák legjobban, de ha a társastánc, vagy bármilyen tanfolyam résztvevőinek száma átlagosan is meghaladja a százat, akkor egyértelmű, hogy egyre népszerűbbek a rendezvények. A felnőttek sok szakkör és klub között válogathatnak a csillagászattól az éremgyűjtésig, a bélyeggyűjtéstől a CB-rádiózásig, de a fiatalabbak sem panaszkodhatnak, hiszen minden hét végén 6— 10 között van a rendezvények száma. Igaz, nem valameny- nyinek a művelődési ház a gazdája, hiszen szervezhetnek itt programokat más intézmények is, a lényeg azonban az, hogy egyre több az érdeklődő: a nyitástól december 31-ig 600, februárban már 800 volt a művelődési házban naponta, átlagosan a látogatók száma. Mit jelent ez abszolút számokban mérve? Azt, hogy míg a nyitás , utáni két hónapban, tehát december 31-ig 24 842-en, addig januárban és februárban 43 807-en keresték fel a művelődési házat, s találtak ízlésüknek megfelelő elfoglaltságot. A gyermekrendezvények száma a szombati napokon általában kettő, vagy három, s ettől függően változik 70 és 400 között a látogatók száma. Mint ahogy akár ötszörösére is ugrik a felnőttek száma, ha több rendezvényt tartanak. Nem volt változás a levéltár nyitvatartásában, s az eredeti elképzeléstől nem tért el a színház sem, ahol a vasárnap a szünnap és minden második hétfőn is pihenhet a társulat. Igaz, nem nyíregyházi, de máshol szerzett tapasztalatokkal támasztják alá: miért vasárnap a szünnap, s éppen a szabad szombat a magyarázata, miért pénteken legnagyobb az érdeklődés. Magasabb követelmény Ha tudomásul vesszük, hogy az utóbbi időben megsokszorozódott a hobbykert- tel, a nyaralóval rendelkező emberek száma, s elfogadjuk, hogy ők szabad idejük jelentős részét itt is töltik, akkor is igaz, hogy január 1-től megnövekedett a köz- művelődési intézményekkel szemben támasztott követelmény, hiszen az ötnapos munkahét bevezetésének egyik alapvető oka volt, hogy több idő jusson a pihenés mellett a művelődésre, a szellemi táplálék megszerzésére. Amint a közművelődési intézmények tapasztalata mutatja: élünk is vele, a számok emelkedése pedig még nagyobb reményekre jogosít. Balogh József FÓLIAVÁROS ÉPÜL — Egy egész fóliavárost szeretnénk jövőre építeni, ösz- szesen egy hektár területen. A nyolcmillió forintos beruházást a ZÖLDÉRT-tel közösen készítjük, s már készen vannak a tervek is. Jövőre már az ideinek a többszörösét kínálhatják a piacon. (sípos—császár)
