Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-20 / 67. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. március 20. Sharpeville emléke E NSZ-határozat ren­delkezett úgy, hogy a faji megkülön­böztetés elleni harc nap- jáyá nyilvánítja március 21-ét. A világszervezet ez­zel a döntésével azokról emlékezett meg, akik Sharpeville-ben áldoza­tul estek ezen a napon 1960-ban a dél-afrikai rendőrség sortüzének. A faji előítéletek, a faj­üldözés nem első ízben szedte áldozatait száza­dunkban. A fasiszta ide­ológia milliókat küldött gázkamrákba. A náci bűn­tettek brutalitása örökre megbélyegezte azokat az eszméket, amelyek alap­ján a második világhábo­rú éveiben létrehozták az egész népek kiirtására szánt gépezetet. Megbélyegezte, ám nem semmisíthette meg, hiszen a rasszizmus hazug elmé­lete, amely a Homo Sa­piens egységes faját al­sóbb- és felsőbbrendű „rasszokra” osztotta, ko­rábban is létezett, s nem szűnt meg azóta sem. A faji megkülönbözte­tés hátterében többnyire igen jól körülhatárolható érdekek állnak: az ural­kodó osztályok az előíté­letek felszításával akarták már korábban is elterel­ni a közfigyelmet az álta­lános kizsákmányolás té- nyéről. D él-Afrikában — szé­gyenéül a XX. szá­zadi civilizációnak — ma is hivatalos ideoló­gia a faji megkülönbözte­tés. Az elnyomás, a jog- fosztottság a nép nyolc­van százalékát sújtja: az afrikai őslakók, az ázsiai bevándoroltak másodren­dű állampplgárok,v akikét az intézményes mégálgzás megannyi' Szabálya sújt. A fajüldöző ideológia az „el­különített fejlődést”, az apartheidet hirdeti. Sharpeville óta volt So­weto, s volt megannyi más vérengzés. Az apar­theid rendszere ingadozik. A jogaikért küzdők erőt merítenek u független Af­rika támogatásából, a ha­ladó világ szolidaritásá- Dól. Győzelmük — s a . fa­ji megkülönböztetés utol­só erődjének eleste — el­kerülhetetlen.' A Salvador! junta újabb gaztette Gyilkosság áldozata lett négy holland újságíró Salvadori kormánycsapatok szerdán meggyilkoltak négy holland újságírót, a holland televízió négytagú forgató- csoportjának tagjait. A hír csütörtökön lá­tott napvilágot és kezdetben — minden jel szerint — a junta igyekezett elhárítani magáról a felelősséget. Csü­törtökön este — huszonnégy órával a gyilkosság után — a salvadori hadügyminisztérium már elismerte, hogy az újság­írókat a junta katonái lőtték agyon. A négy újságíró holt­testét San Salvadorba szállí­tották. Péntek reggel Max van der Stoel holland kül­ügyminiszter elrendelte az ügy kivizsgálását. Az ameri­kai nagykövetség tisztvi­selői szintén vizsgálják a gyilkosság körülményeit. A salvadori hadügyminisz­térium közleménye szerint a ■ kormánycsapatolf szerdána fővárostól északra, Chalate- nango tartományban, El Pa- raiso város közelében, le­csaptak a „felforgató” elemek felderítést végző csoportjára. Negyvenperces tűzharc bon­takozott ki, amelyben nyol­cán életüket vesztették. Né­gyen a holland újságírók voltak. A hadsereg közlemé­nye óva inti az újságírókat: saját biztonságuk érdekében ne merészkedjenek veszélyes helyekre — oda, ahol a „nemzetközi kommunizmus Salvadori kormánycsapatok szerdán meggyilkoltak négy holland újságírót, a holland televízió forgatócsoportjának tagjait. Képünkön: a csoport tagjai a merénylet előtt. (Ke­let-Magyarország telefotó) által támogatott felforgató erők tevékenykednek”. Helyi lakosok cáfolják a „tűzharcról” szóló híreket. Az UPI amerikai hírügy­nökség az újságírók haláláról szóló jelentéséhez a követke­zőket tette hozzá: a négy új­ságírót egy héttel ezelőtt már Nyolc és fél éven át sodródott az Északi Jeges-tengeren, „kör­bejárta” az Északi-sarkot az az óriási jégtábla, amelyen az Északi­sark—22 szovjet kutatóexpedíció dolgozott, váltott személyzettel, 197? ősze óta. A jégtábla a mérések szeript csjkpem 17 ezer kilo­méteres utat tett meg, mivel azohnlnrdt' Srátnlatrtfi:' most 1l« félé sodorják, a szovjet sarkkutatók felszámolják .az ott létesített állo­mást. Az állomás kiürítése már megkezdődött, a 22 tagú személy­zetet és az értékes felszerelést különleges repülőgépek szállítják .vissza a kontinensre, a Grönlandi-tenger térségében, az Északi- sarktól jelenleg mintegy 350 kilométerre lévő óriás-jégtábláról. Az Északi-sark—22 különlegesen értékes kutatási adatokhoz se­gítette a szovjet tudósokat, ugyanis évekig ritka bejárt pályán sodródott. Az ázsiai és az észak-amerikai kontinens találkozási pontjától, a Csukcs-tengertől az Északi-sark közelében elhaladva, eljutott Kanada északi partjainak szigetvilágához, Alaszkához, majd visszasodródott kiindulópontjához. Erre a „körútra” h;»t év­re volt szükség. Ezután azonban a jégtábla más pályára tért, is­mét elhaladt az Északi-sark közvetlen közeiében, most viszont dél felé sodródik. Az eredetileg mintegy 10 négyzetkilométeres, har­minc méter vastagságú tábla rövidesen elvékonyodik, feldaraboló- dik, és így tovább már nem adhat otthont a kutatóállomásnak. A több mint nyolcéves munka páratlan értékű vizsgálatokat tett lehetővé az úszó jégtáblán dolgozóknak, igen ritka ugyanis az olyan jégtábla, amely ezen az útvonalon sodródik a sarkvidék jég­mozgásában. Az eredmény: nagy mennyiségű értékes meteoroló­giai, hidrográfiai, glaciológiai és egyéb adat. Bár a jégtábla előre­láthatólag még huzamosabb ideig sodródik, a kiürítést néhány nap alatt be kell fejezni. kihallgatták „baloldali ge­rillákhoz fűződő kapcsolataik miatt”, a tartomány lakosai szerint a környéken hónapok óta nem tapasztaltak gerilla- tevékenységet, annál kevésbé, mert a gyilkosság közelében egy nagy katonai kiképzőtá­bor van, ahol amerikai ta­nácsadók oktatják a kor­mánycsapatok embereit; a közlemény nem ad magyará­zatot arra, hogy az újságírók felső ruházatát miért tépték le, miért vonszolták tetemei­ket a sárban; nincs magya­rázat arra sem, hogy a had­ügyminisztérium közlése mi­ért késett 24 órát. Az AFP francia hírügynök­ség jelentette, hogy San Sal­vadorban a sajtó képviselői­nek néhány percig bemutat­ták az újságírók golyók ütöt­te sebekkel borított tetemeit. Tavaly óta kilenc újságíró halt meg Salvadorban, kettő másik „eltűnt”, 12 pedig megsebesült. A négy meggyilkolt újság­író: Andries Koos Koster új­ságíró-rendező, Hans Lode- wijk Terlaag hangmérnök, Jan Cornelius Kuisper, ren­dező, Johannes Willemsen, operatőr. Mély megdöbbenést keltett Hollandiában az Ikon televí­ziós társaság négy újságíró­jának salvadori meggyilkolá­sa. Pénteken a holland la­pok nyíltan utaltak arra, hogy a négy újságírót csap­dába ejtették. Erre enged kö­vetkeztetni a végzetes expe­díción részt nem vett ötödik társuk telefonon adott nyilat­kozata is. A holttestek azono­sításában részt vett újságíró szerint ugyanis négy társa, közül háromnak a. holttestén tarkólövés nyomait lehetett felfedezni.- -'c. a ■ ' Műk' vari* der Stoef holland külügyminiszter utasította Hollandia mexikói nagyköve­tét, hogy vizsgálja ki a négy újságíró salvadori halálának körülményeit. A mexikói nagykövet már úton van Sal­vadorba. Az Ikon televíziós állomás kommentárjában megállapí­totta, hogy azok, akik a nyu­gati társadalomban már szin­te únták a sok gyilkosság hí­rét, most maguk is meggyő­ződhettek arról, mi folyik Salvadorban. A tv-társaság szerint a négy újságíró halá­láért a salvadori junta fele­lős. 5. — Felelősek vagyunk érte, értsd meg! — S ezt már szin­te kiáltja. — Az ő érdeke is, hogy végre erőszakosabban lépj fel! És értesd meg vele, hogy gondoljon a jövőre. A férfi merőn nézi. Aztán enyhe gúnnyal megkérdi: — A miénkre vagy az övé­re? — Az ugyanaz! — csattan az asszony hangja. S nézi, ezt a mélák, mamlasz em­bert, majd hirtelen türelmet­lenül legyint. — Eh, de ma­gyarázhatom én ezt neked, az apád fia vagy! Te is csak a kényelmedet félted. Épp olyan önző, magának való fráter vagy, mint ő! Tibort kezdi elhagyni a bé­ketűrés. Hangot az öreg ne- djl6lí{MÍdw<t:ikérem magamnak^ S eóyaKiWéri! — nevet Har- sr3á»yti gúnnyal Kata. — Te Jegyet'kérhetsz ki magadnak, fiam ráz örökségedet! Mielőtt még az öreg elherdálja! — Hirtelen a kis bárszekrény­hez ugrik, s taszít rajta egyet, a készség Tibor szobája felé döccen. — Ezt velem nem le­het csinálni, fiacskám! — Vagy-vagy! Állja szavát az öreg, vagy jön a válás! — Még egyet lök a hűtőszekré­nyen, hogy az átpenderül a férfi szobájába. — Addig is 4 vidd csak á magad holmiját! Tibor dermedten nézi a csörömpölve szánkázó szek­rénykét, s kétségbeesve fel­kiált. — Az istenért, Kata! Leg­alább holnap estig maradjon épen a lakás! Az asszony ránéz, tűnődik egy pillanatig. — Ja, persze... Holnap csütörtök ... — Égnek emeli szemét. — A meleg fészek szertartása... — Ne sóhajtozz! — düny- ínyögi Tibor sötét tekintettel. — Te találtad ki! Az asszony legyint. — Ha én világéletemben arra vártam volna, hogy te találj ki valamit... — Vé­gigméri férjét; csak úgy mar a hangja. — Vörös diplomás mérnök úr... No és? Talán nem volt jó az ötlet? Tibor elvigyorodik. — Azt nem mondtam!... — Harmincöt éves korodra egy nagy gyár főosztályveze­tője vagy! A harmadik ember a vázlatnál! ... — Csak a negyedik A fő­könyvelőt mindig kifelejted! — A műszakiakról beszélek — legyint Kata. — És mind­ezt három év alatt! Egyetlen ötletből! — Zseniális ötletből! — emeli fel az ujját Tibor. — Mert ami igaz, az igaz! — Várakozón néz az asszonyra. — Akkor a holnapi vacsorát még .. . ? Amaz beletörődőén bólogat. — Futok a pénzem után!.. . — Tűnődő pillantással mére­geti a férfit. — Ha jól meg­gondolom, te vagy az életem egyetlen eredménye. Három éve még szürke kis mérnö- köcake, egy a negyvenből.., Tibor elmosolyodik, mert eszébe jut a nagy, a korsza­kos ötlet, amely úgy pattant ki Kata fejéből, mint Zeusz atyaistenéből valaha Paliasz Athéné, egyetlen szempillan­tás alatt: a „meleg családi körben elköltött vacsorák ma­gányos öregurak számára” elnevezésű jóléti intézmény. Mert Szász Bálint, a gyár igazgatója is magányos férfi, özvegyember, Fülöp Géza a műszaki igazgató agglegény, Réz Ernő pedig, a főkönyvelő, elvált férfiú, aki immár tíz hosszú éve él egymagában. Amikor egyszer beszámolt er­ről otthon Katának, az asz- szony elmerehgett. • „Te, ezek biztosan egyedül élnek...” „Nyilvánvaló.” s,Az estéiket egyedül. töl­tik...” „Koruk után ítélve aligha­nem — vigyorgott ő akkor. — Az egyetlen Fülöp Gézát most nem számítva, szerin­tem a tévé bemondónőin kí­vül más nő nemigen fordult elő a másik kettő lakásán ...” „Eléggé sivár lehet az éle­tük” — sóhajtott. Kata. „Hát eléggé ...” „Nem lehetne valahogy se­gíteni rajtuk, mit gondolsz?” Emlékszik, gonoszul elmo­solyodott akkor, az ilyen kí­nálkozó alkalmakat egysze­rűen nem volt ereje elszalasz­tani. „Nem hiszem — rázta fe­jét sajnálkozva. — Bár, ami­lyen szexis vagy mostanában, neked talán mégis sikerül­ne ...” „Pimasz! — vert a szájára Kata. — Komolyan beszé­lek!” „Mire gondolsz?” „Meghívhatnánk őket néha vacsorára ...” „Mind a hármat?” — me­redt rá dermedten az asz- szonyra, a kérdést nyomban gyakorlati oldaláról szemlél­ve. „Ugyan! Vacsorára mindig csak egyet... Utána feketére a másik kettőt is. Mondjuk nyolcra jön Szász, megvacso­rázunk, kilenckor becsönget Fülöp és Réz. A következő héten Fülöp jön nyolcra, a másik kettő kilencre.” (Folytatjuk) Pályázati felhívás a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemre Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottság Okta­tási Igazgatósága az 1982/83-as tanévre felvételi pályázatot hirdet a marxizmus-leninizmus esti egyetem tagozataira. I. HÁROMÉVES ÁLTALÁNOS TAGOZAT A hallgatók a három év alatt marxista filozófiát, poli­tikai gazdaságtant, magyar és nemzetközi munkásmozga­lom-történetet, valamint a pártélet kérdéseit tanulmányoz­zák. A tagozat elvégzése után középfokú politikai végzett­séget igazoló bizonyítványt kapnak. A jelentkezés feltétele középiskolai, vagy annak meg­felelő állami iskolai és alapfokú politikai képzettség. A felvételi vizsga követelménye a marxizmus-leninizmus esti középiskola tananyaga. II. SZAKOSÍTOTT tagozat Magasabb szintű társadalomtudomán. Oj, *J. nerete nyújt a következő választható szakon: v ^ „ é* — marxista filozófia, — kapitalizmus és szocializmus politi. ságtana, — nemzetközi munkásmozgalom története — magyar munkásmozgalom története. A tanulmányi idő valamennyi szakon három év. A n rom év hat félévéből, négy a főtárgy, az utolsó kettő pe dig a főtárgyhoz közvetlenül kapcsolódó tudományágak témaköreit dolgozza fel. A szakosító tagozat III. évfolya­mára a hallgatók érdeklődési körüknek megfelelően je­lentkezhetnek. A szakosító elvégzése felsőfokú politikai végzettséget nyújt. A jelentkezés feltétele középfokú politikai iskolai vég­zettség. A felvételi vizsga követelménye a hároméves ál­talános tagozat tananyaga, különös tekintettel a válasz­tott szakra. III. TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMOK A párt-, állami, tömegszervezeti, gazdasági és kultu­rális területen dolgozó vezetők és propagandisták politikai, módszertani továbbképzését szolgálják. A tanfolyamokra azok jelentkezhetnek, akik felsőfokú politikai előképzett­séggel rendelkeznek. A tanfolyam elvégzése után bizonyít-, ványt kapnak. Az 1982/83-as oktatási évben az alábbi továbbképző speciális tanfolyamokat indítjuk, melyek 1 éves időtarta­múak : 1. Nemzetközi ideológiai harc időszerű kérdései, 2: Etika, 3. Politikai szociológia, 4. Művelődéspolitika időszerű kérdései, 5. Gazdaságpolitikai, 6. Üzem- és munkaszervezés (ipari), 7. Pártirányítás, pártélet kérdései, 8. Politikai oktatás pedagógiája, 9. Szocialista állam fejlődése és működése, 10. Nőpolitikánk időszerű kérdései, 11. Vezetésismeretek, 12. Káder- és személyzeti munka, 13. Nemzetközi politika, 14. Magyar munkásmozgalom története. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A felvételi vizsgák ideje a szakosító tagozatokon 1982. május 10—15-c, az általános tagozaton június 1—5-e kö­zötti időben. A speciális tanfolyamokra jelentkezőkkel jú­nius 7—12-e között tartjuk az elbeszélgetést. A tanév szep­tembertől június végéig tart. Az általános, szakosított és továbbképző speciális tanfolyamokon hetenként meghatá­rozott napon és időpontban előadás, illetve osztályfoglal­kozás van, melyeken a részvétel kötelező. A marxizmus-leninizmus esti egyetemek általános ta­gozatán továbbtanulók tanulmányi szabadsága tanévenként 15 munkanap; a szakosított tagozatokon továbbtanulóké tanévenként 18 munkanap. A marxizmus—leninizmus esti egyetemek általános, illetve szakosított tagozatán, vagy egyéves továbbképző tanfolyamán részt vevő továbbtanu­lók, akiknek egyetemi-főiskolai végzettségük van, ideértve azt a továbbtanulót is, aki elvégezte az MLEE általános tagozatát és szakosított tagozaton tanul tovább, tanéven­ként 10 munkanap tanulmányi szabadságban részesülnek. (Munkaügyi Közlöny 3/1982. sz.) A hallgatók félévkor és év végén vizsgát tesznek. A tandíj egész évre: az általános tagozaton 170,— Ft, a sza­kosított és továbbképző speciális tagozaton 250,— Ft, me­lyet a tanév kezdetén kell befizetni. Az esti egyetem hall­gatói tanulmányi idejük alatt más oktatási formában nem vehetnek részt. A pályázók jelentkezési lapot a pártalapszervezetek- től, a városi-járási pártbizottságoktól igényeljenek és azt kitöltve 1982. április 10-ig oda juttassák vissza. A jelent­kezéshez a pártszervezet és a munkahelyi vezetők ja­vaslata szükséges. A jelentkezőket az oktatási igazgatóság a felvételi vizsga idejéről értesíti. . AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁG OKTATÁSI IGAZGATÓSÁGA Búcsú a jégtáblától 02?' < r; 4*\' JX97 ; ^ß. DS L .ornovi* Bárány Tamás: A fészek melege

Next

/
Thumbnails
Contents