Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-20 / 67. szám
J982. március 20. Kedves Klárika! Bersze "ráláthattam volna Elnökasz- szonynak is, de minek. A máriapócsi értelmiségi klub alakuló találkozóján túljutottunk a protokolláris formaságok mezsgyéjén, s emberi szót értettünk. Hogy most mégis közügyben ragadok tollat, annak a Maga által mondott i egyik mondat az oka. Azt fejtegette, hogy a létrejövő klub, sok minden mellett arra is jó, hogy az itt összejövök — ■ 5 most idézek —: „csak beszélgessenek”. Az este egyik .egfontosabb mondata volt ez. Nem. többre, s nem kevesebbre biztatott, mint arra: beszélgessünk. Ne tárgyaljunk, értekezzünk, tanácskozzunk, vitatkozzunk, elemezzünk, boncolgassunk ' -gessünk, mérlegeljünk, értékeljünk — csak < oka volt erre, s lenne _rült ugyanis, hogy azok, ovilág hasznos lakói, akik * tudják is, ki a másik, az ivei nem kötődnek egymás- vrpád, a költő, így vigasztalja .ílagot: „Te sem vagy messzebb, gymástóí itt a földi szívek." Saj- jOk igazság van ebben ma is, gyak- valóban fényévnyi távolságra vaunk egymástól. Csak beszélgetni. Gyerekről, családról, sikerről, kudarcról, örömről, bánatról, munkáról, játékról, egymásról, másikról — élő szóval közölni igazságot, egy darabot magunkból: híd ez, mely elvisz lélektől lélekig. Szükség van erre, nagyon is nagy szükség. Ha nem ismerjük egymást, nem tudjuk érteni sem a másikat, s szeretni sem azt, aki arra méltó, gyűlölni sem, ki mást nem érde- , mel. Nem a szóbeszéd, a suttogva terjedő hír hozza az igaz információt, hanem az élő szó, a csak beszélgetés. Az alakuló klubban három község: Máriapócs, Pócspetri, Kisléta értelmiségi emberei ültek együtt. Volt, aki régen nem látott ismerősként köszöntötte a másikat. Akadtak, akik itt mutatkoztak be egymásnak. Pedig e három településnek egy a közigazgatása, a gazdasága, a tanügye. A két szélső település legszélső házai sincsenek egymástól messzebb tíz kilométernél. És mégis, éveknek kellett eltelni ahhoz, hogy valóra váljék az igény: kerüljünk közelebb egymáshoz. Ne gondolja senki, hogy ez csak ezen a környéken van így. Sorolhatnák a községek és városok sorát, ahol valami mesterié"' -mber és ember közé dvacsinált ok. Időhi- háztáji, tévé-műsor, r, anyagiak — mind cor, amikor kifogás .em találkozunk. Biz- "rátt valós. De vajon dolga, hogy úrrá gy vélt nehézsége.s csak beszélgetni! Tá- világ, jó sztorikat halla- _..ató, ami velem történt, s . de mennyi bomba'jó vicc is el-ngzik ilyenkor! Higgyék el, nem öncélú dolog ez. Nem lehet örökké a hivatali zekébe bújva, összevont szemöldökkel felvenni a világ baját, s száműzni magunktól mindent, ami emberi. Csak beszélgetni — így biztatta az ott lévőket. Lehet ezt fehér asztal mellett, vagy éppen ultizva, vagy sakkozva, zenét hallgatva, de talán éppen táncolva, kettesben vagy tág körben. Kedves Asszonyom! Nem tudom, hogy a tanácsok számára előírja-e valaki, hogy ilyen klubokat kell szervezni. Ha nem, akkor az baj. Hogy Maguk megcsinálták, az viszont jó. Meghallották, ami igényként csend- ] ben elhangzott, s megteremtették a helyet, az alkalmat arra, hogy találkozzanak azok, akik számára fontos a szó, j akik közelíteni akarják szívüket, agyukat. Biztosan ismeri Adynak azt a két sorát, melyben azt mondja: Mért siet a j , ilág, s most kerül dűlőre: Érdemesek vagyunk életre, s lövőre.” így igaz ez most is, amikor oly sokat beszélünk j megújulásról fejek frissüléséről. Hiszem, amit most kezdtek, ezt is segíti. j Emberi formák, kellemes környezet közepette. Mit tagadjam: örültem az j L együttlétnek. Mivel búcsúzhatok? A jó I folytatás őszinte kívánságával, Üdvöz- j löm a klub tagságát és Magát: Horváth Tibor alezredessel a megyei rendőr-főkapitányság . w osztályvezetőjével a társadalmi tulajdon védelméről megállapított bűncselekményt elősegítő ok. Tapasztalatunk, hogy nem sikerült hatékonyabbá tenni a belső ellenőrzést. — Jellemző, hogy a belső ellenőrzés megállapításai alapjáé jószerint nem indult büntetőeljárás. A nyomozás során viszont sok esetben derítettünk fel olyan régóta tartó bűncselekményt, amit egy jól szervezett ellenőrzésnek már a bűncselekmény kezdeti szakaszában észre kellett volna venni. Tapasztalatunk az is. hogy a vállalatok, szövetkezetek eszközeinek nagyarányú értéknövekedésével egy időben nem fejlődött kielégítő módon a tulajdonosi szemlélet, a közös vagyon iránti felelősség. Sokan elfelejtik: -a társadalmi tulajdon védelme elsősorban attól függ, hogy az adott gazdasági egység vehetője hogyan szervezi a vagyonvédelme; ás hogyan irányítja az ellenőrzést. £ Mi a véleménye a külső ellenőrzésről? — A visszaélések feltárásában eredményes és visszatartó hatású ellenőrző munkát tapasztaltunk a nép; ellenőrzési bizottságok, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Igazgatósága, a szövetkezeti revizori irodák és a tanácsi szakigazgatási szervek munkájában. Szakszerű és döntésre alkalmas vizsgálataikkal jelentős mértékben segítették és segítik a visszaélések megelőzését, a gazdasági sza bályozók érvényesülését, a bizonylati rend és fegyelem erősítését, valamint a bűncselekmények feltárását. Együttműködésünk ezekkel a szervekkel rendszeres, amit a gazdasági és. társadalmi tulajdon elleni, valamint árkörnyezetet károsító bűncselekméjuqiyek.imdghlozéfce és felderítése érdekében toj vább erősítünk. ' _'! ” > A A népgazdasági és a* társadalmi tulaj* dón védőimének biztosítása elsősorban a gazdasági vezetők feladata. Hogyan értékeli tevékenységüket? — Tapasztalatunk szerint az utóbbi években sokat fejlődött a gazdasági vezetők zömének szemlélete. Ebben jelentős szerepe van a megyei és a területi pártszerveknek, amelyek rendszeresen foglalkoznak a népgazdaság, a társadalmi tulajdon védelmének helyzetével és meghatározzák a gazdasági vezetők időszerű tennivalóit is. Az ágazati irányító szervek is nagyobb gondot fordítottak a számonkérésre, a végrehajtás ellenőrzésére. Mi jó kapcsolatok kialakítására törekszünk, s ez arról biztosítja a gazdasági vezetőket, hogy azonos célok eléréséért közösen kell tevékenykednünk. Azt szeretnénk elérni, hogy megyénkben a jogpolitikai elvek és a szocialista törvényesség következetesen érvényesüljön. Az utóbbi években egyre több gazdasági vezető teszi meg a büntetőfeljelentést a dolgozója által elkövetett bűncselekmény miatt. Gyakori áz is, hogy a jogesetek megítéléséhez az ügyészség, vagy a rendőrség segítségét kérik. — Sajnos arról is említést kell tennem, hogy az elmúlt évben, az előző évhez viszonyítva emelkedett azoknak a vezető beosztású dolgozóknak a száma, akik ellen a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett, vagy a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények miatt kellett büntetőeljárást ^indítani. Súlyosbítja a helyzetet, feQgy a bűncselekményt többször, huzamosabb időn át; folytatólagosan, valamint szükségszerű gazdasági folyamatnak feltüntetve követték el. Az ilyen helyeken dolgozók egy része — aki látta, hogy főnöke megkárosítja a társadalmi tulajdont — feljogosítva érezte magát hasonló visszaélések - elkövetésére, s ez nem egy esetben a munkahelyi légkör általános romlásához vezetett. A Közvéleményünkben elterjedt, hogy a ^ társadalmi tulajdonnal kapcsolatos bűnügyekbe esetenként beleszólnak, s az egyes gazdasági vezetők által elkövetett visszaélések nyomozását befolyásolni igyekeznek. Mit válaszol erre? — Nagyon röviden lehet erre a kérdésre válaszolni. Megyénkben azok, akik szólhatnának ilyen esetekben, nem-teszik. Ezekben az ügyekben a bűncselekmények gyanújának megalapozottsága általában vitathatatlan. Szabolcs-Szatmárban olyan politikai légkör van, amelyben a nyomozás kimenetelét nem befolyásolhatják. A Mit tart az elkövetkező évek legfonto- w sabb feladatának? — Alapvető feladatunk továbbra is a bűncselekmények megelőzése. Ez sokoldalú tevékenységet igényel. Hivatalos és társadalmi kapcsolatainkat, propagandamunkánkat úgy szervezzük, hogy feladataink, céljaink mindenki előtt világosak legyenek és a lakosság mind szélesebb körű támogatását élvezzük. A társadalmi összefogás az egyetlen lehetséges útja céljaink elérésének. A megelőzés akkor eredményes, ha időben megakadályozzuk a visszaéléseket, és ezzel embereket mentünk meg a következményektől. — Sok még a tennivalónk, de bízunk benne, hogy erőfeszítéseinkkel tovább sikerű! csökkenteni a bűncselekmények számát és a visszaélésekkel okozott kár összegét. Mindemellett a jogpolitikai elvek következetes érvényesítésével fellépünk minden olyan cselekmény elkövetőjével szemben, aki törvényeinket megsérti. Nagyon fontosnak tar tom a rendőri szervek és a lakosság közti bizalom fenntartását. Ennek javulását jelzi; hogy az utóbbi években növekedett a köz érdekű bejelentések száma, s tartalmukból a társadalmi tulajdon védelméért érzett felelősség tükröződik. 4P Köszönöm » beszélgetést. Balogh József A Négy nappal ezelőtt a megye gazdasági vezetői előtt a megyei pártbizottság első titkára kiemelt helyen foglalkozott a társadalmi tulajdon védelmével. Mii gondol Ön, miért volt erre szükség? — Azt gondolom önmagában ez a tény is jelzi á társadalmi tulajdon védelmének fontosságát. Van azonban érzésem szerint más oka is, mégpedig, hogy az utóbbi időben több, es nagy károkat okozó bűncselekmény elkövetésére derült fény, s mivel némelyikben gazdasági vezetők felelősségre vonása is elkerülhetetlennek látszik, ezek az esetek az átlagostól jobban foglalkoztatják a közvéleményt. A legdöntőbb ok azonban mégis csak az, hogy mind az elkövetett bűncselekmények számában, mind az okozott kár nagy-f ságában növekedés mutatkozik. / ,m A Akkor legyünk konkrétabbak: hogyan értékeli megyénk területén a társadalmi tulajdonvédelem helyzetének múlt évi alakulását? — Megyénk; — területének és népességének alapján — az ország legnagyobb megyéihez tartozik. Gazdasági fejlődése az elmúlt közel két évtized alatt felgyorsult, a társadalmi tulajdonban lévő vagyon jelentős mértékben megnövekedett. Az ismertté vált bűncselekmények számának a lakosság létszámához viszonyított aránya az országos átlag alatt van, ma is a bűnügyileg kevésbé fertőzött területek közé tartozunk. Ami a konkrétságot illeti: a társadalmi tulajdont károsító ismertté vált bűncselekmények száma az elmúlt öt év alatt hullámzóan, 1100 és 1300 között alakult. A legalacsonyabb 1980-ban, a legmagasabb 1981-ben volt. A Milyen arányt képviselnek a társadalmi tulajdon elleni cselekmények az ösz- szes bűncselekmények között? — Az összes megállapított bűncselekmény 18—20 százalékát követik el a társadalmi tulajdon sérelmére. A felderített bűncselekményekkel a társadalmi tulajdonban okozott kár jelentősebben emelkedett, az elmúlt évben megközelítette a 20 millió forintot. Már a büntető eljárások során ennek közel 50 százalékát sikerült megtéríttetni. A Milyen vagyon elleni bűncselekményfajták fordulnak elő leggyakrabban? — A vagyon elleni bűncselekmények közül a lopások aránya 55 százalék. Ezek a bűncselekmények főként kisebb értékű alapanyagok, szerszámok, alkatrészek megszerzésére irányultak. A betörések aránya meghaladta a 27 százalékot, nagyjából annyi betörés volt, mint egy évvel korábban. Az ilyen jellegű bűncselekményeket boltok, intézmények, postai és más pénztárak sérelmére követték el. A sikkasztások és csalások együttes aránya 5,8 százalék volt. Ezeknek a bűncselekményeknek a jellemzője a magas összegű károkozás volt. Az elmúlt évben a súlyosabb, nagyobb kárt okozó cselekmények száma emelkedett, a többi bűncselekmény száma lényegében nem változott. A Szakterületéhez tartoznak a gazdasági bűncselekmények is. Milyen tapasztalatot szerzett erről a területről? — Sajnos, nem sok jót, hiszen az ismertté vált gazdasági bűncselekmények 87 százalékkal emelkedtek 1981-ben, s megközelítették a hatszázat. Legnagyobb számban a vám- és deviza-bűncselekmények fordultak elő. Számuk tavaly több mint kétszeresére emelkedett. Ez a jelenség az idegenforgalom káros hatásának élénkülésével, valamint azzal is magyarázható, hogy fokozódott a pénzügyőrség ellenőrző és felderítő munkája, javult a rendőri szervekkel kialakított együttműködés. Az adócsalások száma mérsékelten csökken. Néhány kisiparos tevékenységének ellenőrzése során jelentős összegű adóhiányt derítettünk fel, melyekhez sok esetben más jellegű bűncselekmények is kapcsolódtak. Az üzérkedések száma nem magas, viszont az elmúlt évben néhány jelentősebb értékre elkövetett bűncselekményt derítettünk fel. Főként a külföldi árukkal, és a mezőgazdasági termékekkel folytatott üzérkedések a gyakoriak. dp A gazdasági életünkben igen sok szó esik a korrupciós, bűncselekményekről. Hogyan értékeli a megyei tapasztalatokat? — Az ismertté vált gazdasági vesztegetések kis száma nem mutat reális helyzetet. Tapasztalataink arra utalnak, hogy a közelet tisztasága elleni jogsértések tekintetében magas a felderítetlen, ismeretlenül maradt bűncselekmények aránya. A közélet tisztaságába vetett bizalom védelmében megjelölt feladatok végrehajtására rendőri szerveink fokozták intézkedésüket, mert a orrupcios jelenségek Különösen nagy ve- zelyt jelentenek a társadalomra. „Sak esetben derítettünk fel olyan régóta tartó bűncselekményt, amit egy jól szervezett ellenőrzésnek már a bűncselekmény kezdeti szakaszában észre kellett velna venni. Tapasztalatunk az is, hegy a vállalatok, szövetkezetek eszközeinek nagyarányú értéknövekedésével egyidő- ben nem fejlődött kielégítő médan a tulajdonosi szemlélet, a közös vagyon iránti felelősség.“ £ Milyen körből tevődnek ki a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények elkövetői ? — A bűnelkövetők köréről helyes megállapításokat tenni csak bűncselekményfajták szerint történő vizsgálat alapján lehet. A lopások tettesei között közel azonos arányban találhatók belső (vállalati) dolgozók és külső személyek, akik főként a vagyonvédelmi lazaságokat használják ki a bűncselekmény elkövetésekor. Közöttük viszonylag kevés a büntetett előéletűek száma. A betörések tettesei már inkább külső személyek, és többségük volt már büntetve. A sikkasztások, csalások, a társadalmi vagyon hűtlen és hanyag kezelésének elkövetői leginkább büntetlen előéletűek, többnyire olyan körből ki-, kerülő személyek, akiknek többek között a társadalmi tulajdon kezelése és védelme is feladata lenne. ^ Mondana néhány konkrét példát? — Említhetem a szálloda és vendéglátó vállalat központjában és különböző egységekben, a MÉH Vállalat kisvárdai telepén történt visszaéléseket, a mátészalkai bútorboltban, a papi tsz-ben, a dombrádi, a de- mecseri fogyasztási szövetkezetnél tapasztalt bűncselekményeket, az Alföldi Vendéglátónak a 110-es szakmunkásképzőben lévő éttermében, az Ibrányi Építő és Szolgáltató, valamint a nyíregyházi Tempó Szövetkezetnél elkövetett törvényszegéseket. A Az elkövetők egy része a nyomozás w megtörténte idején még ismeretlen. Milyen arányban fordul elő ilyen bűncselekmény, és mennyit derítettek föl közülük? — Az összes társadalmi tulajdon elleni bűncselekménynek több mint 60 százalékát is meghaladja az ismeretlen tettes ellen indított büntető eljárás aránya. Ide lehet sorolni a betöréseket és a lopások egy részét is. Ami a mi munkánkat illeti: az elkövetőknek jelentős részét a nyomozás során felderítettük, de nem vagyunk elégedettek: a legfontosabb feladataink között említhetjük az ismeretlen tettesek felderítésében az eredményesség javítását. Ezért korszerűsítettük Többek között munkánkat is. A gyors és szakszerű helyszíni intézkedések hozzásegítenek bennünket az ismeretien elkövető kilétének viszonylag rövid idő alatti megállapításához. A Milyen okok és körülmények segítik w elő a bűncselekmények elkövetését? — A rendőrség fontos feladata, hogy a nyomozás során vizsgálja az elkövetést elősegítő okokat és körülményeket. Ezek bűncselekményfajtánként változóak. Általános tapasztalataink szerint a vagyonvédelmi lazaságok, a bizonylati fegyelem hiánya és az ellenőrzési . kötelezettség elmulasztása a leggyakrabban KM HÉTVÉGI MELLÉKLET
