Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-20 / 67. szám

Kelet-Magyarország 1982. március 20. Nyíregyháza: korok, házak, kontrasztok. (Császár Csaba (elvétele) A SzabAlcs-Volán a Szovjetunióban Az utóbbi években rendsze­resen vendégszerepei a Sza- bolcs-Volán táncegyüttes a Szovjetunió Kárpátontúli te­rületén. Fellépéseiket az ung­vári Junoszty táncegyüttes a szabolcs-szatmári előadások­kal viszonozza. A következő napokban ismét egy ilyen turnén vesznek részt a nyír­egyházi táncosok. A Szovjet Szakszervezetek Kárpátontúli Területi Tanácsának vendé­geiként március 19-től öt na­pot töltenek Ungváron és környékén. Programjukban négy önálló műsor szerepel, bemutatkoznak a Kárpáton- túl több településén. Kedvcsinálás magánlakáshoz Ajándékba hetvenezer A telekalakítás fejleményei Amióta elkészült a lakás- gazdálkodásról és a lakásel­osztásról szóló rendelet, egy sor olyan tanácsi határozat látott napvilágot, amely a rendelet megvalósítását hi­vatott elősegíteni. Különösen sokat foglalkozott mind a megyei, mind a hat városi ta­nács azzal: miként ösztönöz­hetné a települések tanácsi lakásban élő lakóit arra, hogy visszaadják lakásukat a ta­nácsnak, s saját erejükből építsenek maguknak, de se­gítséget kínálnak azoknak is, akiknek ugyan még nincs ta­nácsi lakása, de jogosnak is­merték el igényüket. Egyik jelentős formája a segítség­nek, hogy aki visszaadja a lakást, az a megemelt hasz­nálatbavételi díj háromszo­rosát kapja vissza, a másik pedig, hogy kedvezményesen jut telekhez. LEVENNI A TEHERBÖL Még decemberben történt, hogy a megyei tanács végre­hajtó bizottsága olyan hatá­rozatot hozott, hogy Nyíregy­házán 300, Nyírteleken 120, Nyírpazonyban 80, összesen 500 telek kialakításához nyújt számottevő mértékű támoga­tást, hogy a tanácsi lakásban lakók, de építkezni szándéko­zók válláról egy jelentős ter­het levegyen. Ez a teher Nyír­egyházán telkenként 70 ezer, Nyírteleken és Nyírpazony­ban 50—50 ezer forint, de maximum a telek árának 50 százaléka. A két községben még a nyíregyházitól is kedvezőb­bek a telekhez nyújtott tá­mogatás megszerzésének fel­tételei, itt ugyanis elegendő a helybenlakás, vagy a jogos lakásigénylés, s természetesen az is, ha a család létszáma alapján nagyobb lakásra is jogosultak lennének. Szigorí­tás viszont az, hogy ebben a két községben is a Nyíregyhá­zi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának van joga ki­jelölni a telkek 70 százaléká­nak bérlőjét. Amikor a megyei tanács megteremtette a telekkialakí­A nagy érdeklődésre tekintettel a Skála Kelet Áruház, sóstógyógyfürdői EXPO-t június 30-ig meghosszabbítja. Kertbarátok figyelmébe A héjas gyümölcsűek tavaszi védelme A héjas gyümölcsűek közé a diót, a mandulát, a szelid- gesztenyét és a mogyorót so­roljuk. Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hogy a héjas gyümölcsűek tavaszi védel­mére kevés gondot fordíta­nak a kiskerttulajdonosok — állapítja meg a MÉM nö­vényvédelmi és agrokémiai központ. — így ezek a gyü­mölcsfák még a minimális vegyszeres kezelést sem kap­ják meg. Az elhanyagolt fák legtöbbször férges, satnya termést hoznak, leveleik idő előtt lehullanak a különböző rovarkártevők és betegségek pusztításának következtében. Ezért is fontos, hogy amikor a többi gyümölcsfa és gyü­mölcsbokor tavaszi permete­zésére kerül sor, ezeket a fá­kat is feltétlenül permettel kell óvni a betegségektől, kártevőktől. A rovar- és gombaölőszerből készült per- metbe célszerű még levéltrá­gyát is keverni. Ezzel a vé­dekezési móddal különösen a dió és a szelidgesztenye szü­netelésének idejére kifejlődő férgesedéseket akadályozhat­juk meg. tás lehetőségét, azt is meg­szabta, hogy a jövő év végé­ig ennek meg is kell történ­nie, hiszen csak így van reá­lis alapja, hogy még ebben' az ötéves tervben felépülhet­nek a lakások. Az első ütem­ben a városi tanács a Korá­nyi Frigyes utca keleti olda­lán alakít ki 140 csoportos, korszerű családi ház építésére alkalmas telket. A Ságvári-telepen 80 ha­gyományos családi ház építé­sére nyílik lehetőség a szél­sőbokori út nyugati oldalán. A tervek elkészültek, a kisa­játítás április elején kezdődik és előreláthatóan az év kö­zepére befejeződik, hogy hoz­zákezdhessenek a közművesí­téshez, az év vége felé pe­dig már az építési engedé­lyeket is szeretnék kiadni. JELEZNI SZÜKSÉGES! Mindkét helyen gondoskod­nak arról, hogy legyen víz, villany és út. Ezért becsülhe­tő meg előre, hogy a Ságvári- telepen támogatás nélkül egy telek kb. 130 ezerbe, a Korányi Frigyes utcán feltehetően 200 ezerbe kerül. Ez azt jelenti, hogy a Ságvári-telepen 65, a Korányi Frigyes utcán 130 ezer forintot kell egy tele­kért fizetni, mert ez utóbbi­nál nemcsak víz, villany és út lesz, hanem csapadékelve­zetés és vezetékes gáz is. Jelentkező, tehát olyan, aki lemond tanácsi lakásáról, vagy jogos igényéről, már ed­dig is sok van, ahhoz azon­ban, hogy tisztább képet kap­jon a városi tanács, jó len­ne pontosan felmérni a vár­ható igényeket. Ehhez az kel­lene, hogy akinek építési szándéka van, az jelezze a városi tanács műszaki osztá­lyánál. Ezzel természetesen nincs mindén letudva, hi­szen ezután kell majd fel­ajánlani a lakást az igazga­tási osztálynak, s akiét elfo­gadják, annak neve kerül majd a végrehajtó bizottság elé, hogy visszakapja a hasz­nálatba vételi díjat és meg­kapja a telekhez nyújtott tá­mogatást. OKOSTÓL SÓSTÓHEGYIG — Az év végén kezdenek hoz­zá Oroson az Élet utca kör­zetében és Borbányán az Al­ma utca környékén 40—40 családi lakóházas telek, illet­ve csoportos, korszerű csalá­di ház építésére alkalmas le­lek kialakításához. Ezen kí­vül, aki telekhez szeretne jut­ni, Oroson a Kezdő utcában 120, Sóstóhegyen 20—30 te­lek tartós használatba véte­lére nyílik lehetőség. Ha ezt sikerül megvalósítani, ele­gendő lesz ahhoz, hogy a VI. ötéves tervre tervezett laká­sok felépüljenek. Balogh József A Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezetben valamennyi típusú gépkocsihoz gyártanak több­féle színű üléshuzatokat. Az ipari szövetkezetben úgy tervezik, hogy ebben az évben 2t ezer garnitúra készül el a kereskedelem rendelésére. Képünkön: terítenek a szabászok. (Elek Emil felvétele) Dohánybama homlokzat, báb helyett disco Mi újság a Koronában? Bő esztendő még a batáridő, hogy a nyíregyházi Koro­na épületének felújítása befejeződjön, és az állványozott épületet hónapok óta egyforma állapotban látván, a kör­nyéken megfordulók maguktól kérdezik: dolgozik ezen az épületen valaki, vagy csak ittfelejtették a majd’ százéves falakat, mint valami hatalmas szabadtéri előadás kivén- hedt díszleteit? A doblott homlokzat azt súgja, megállt az idő. Ám ha mögéje pillantunk... Az udvarban, az egykori kertihelyiséget ’82 márciusá­ban már tető borítja. Az utolsó acélgerendákat is he­lyükre rakta a szűk téren forgolódó daru, hogy kiara­szolva, helyet engedjen az emberi kéznek. A gerendák fölé fémtető került, ami alatt az átalakítás végezte ‘ után jóféle ételek illatai kergetőz- nek, lévén az egykori udvar helyén majdan konyha, má­sik részében cukrászüzem. A néhai bábszínház hangu­latát sem őrzi egyéb, mint az a néhány öntöttvas oszlop, melyek még a múlt század­ban kerültek helyükre, s ál­lapotuk a mai napig is re­mek, hogy cseréjükre, — ha a bábszínházát disco is vált­ja fel —, semmi szükség. Pár lépéssel odább körvo­nalait mutatja az önkiszolgá­ló étterem, s a szomszédjá­ban nyíló sörbár. És ha egy korán érkező szállóvendég toppanna be, Hársfalvi Péter építésvezető már akkor sem jönne zavarba. A félemeleten át a kíváncsiskodót elvezet­hetné leendő szállodai szobá­jába, bár az ott egyelőre csali a frissen vakolt falakban, mázolásra váró pikkelyes fes­tésű ajtókban gyönyörköd­hetne. A díszterembe érve megri­adna a látogató. Igaz tavaly óta a változás szembetűnő, ám a látványos munka csak ezután következik. A nehe­zén, a tartógerendázat cseré­jén már sikerrel túljutottak. Űjítást híva segítségül a meghökkentő munkához, úgy cserélték ki a mennyezet fö­lötti gerendaszerkezetet acél­ra, hogy közben a mennyezet, díszeivel együtt épen maradt. Cirkuszi mutatványokban látni hasonlót: bár az illuzio­nista kihúzza az asztalt a te­ríték alól, az rejtélyes, meg­magyarázhatatlan oknál fog­va mégsem zuhan a földre. Ä stukkók pótlása itt, de a homlokzaton is, az Országos Műemlékfelügyelőség szak­embereinek gondja. Néhány hét múlva Visegrádról várják őket. * A padlástérből egy helyen kandikálhat még égre az ar­ra járó: az épület palázását befejezték, mindössze a lift gépháza fölötti darab ásíto- zik, de ha az itteni munkák­kal végeztek: nyomban befe­dik. A hatalmas tér éjbe bo­rul, kirekesztve innen min­denféle életet. Pedig a vilá­gos faburkolattal, ellátott, barnára pácolt gerendázatú helység igazán jobb sorsra ér­demes, semmint hogy eszten­dőre már csavargó vadga­lamboknak, otthontalan ve­rebeknek kínáljon szállást. Mint ahogy a tervek szerint nem hagyják veszni a jókora pincét. Az eredeti elképzelé­seken módosítandó, szigetelés után — az ebesi tsz egyik részlege végzi a munkát oszt­rák vegyi anyag és technoló­gia segítségével —, az élel­miszerraktárakon kívül pin­ceborozót is kialakítanak. Ott, ahol egy évvel ezelőtt legfel­jebb csak „csónakázótavat”, a merészebbek szerint „ta­vas barlangot” lehetett volna elképzelni, lévén még a ta­lajvíz az épület falain belül. Kiválasztották a külső bur­kolat színét is. A régi vako­lat eltávolítását hamarosan megkezdik. Az egész épület­re új malterréteg kerül, s er­re, az épület vonalait követ­ve, két árnyalatban, dohány- sárga festék. És bár az épület belső átalakításán jelenleg is 80 emiber dolgozik, a kívülről is látható munkák bizonyára meggyőzik a kétkedőket: még egy esztendő és a Korona már fogadhatja vendégeit. Csendes Csaba Nyírbátorban épül „■ tartozásokat tagadd lel“ Csak kért... Hogy miért jutott anyagi csőd­be Ondó János 41 éves dombrádi hentes, azt tulajdoniképpen ma sem tudjuk. Tény, hogy csak­nem egy évtizede jól, sőt igen jól keres, a felesége is dolgo­zik, semmi* olyan adat nem me­rült föl, ami arra utalt volna, hogy keresetén fölül költekezett, nagylábon élt volna, nem tartják italozónak sem, — mégis össze­csaptak a feje fölött a hullá­mok. Ondó János 1973-tól Balkány- ban volt húsboltvezető egy évig Több mint százezer forint leltár­hiánnyal zárt, s ennek jó felét ma sem fizette még vissza. 197-7-től a dombrádi PQjőtfi Tsz alkalmazásában állt két és fél évig, mint hentes és mészáros, illetve húsiboltvezetői 72 ezer hi­ánnyal zárt itt is, de a jóváírá­sok és a befizetések következté­ben a hiány hétezerre csökkent. 1980. márciustól letartóztatásáig a mándoki Uj Élet Tsz alkal­mazta húsboltvezetőként, s itt 16 ezres hiánya lett, amelynek egy részét a felesége térítette meg. De hogy valami nem stimmelt Ondó János életében, azt jelez­te, hogy 1980 nyarán öngyilkos­ságot kísérelt meg, s a család­hoz, illetve feleségéhez írt bú­csúlevelében azt írta: ,,A tarto­zásokat — kivétel Imréék — ta­gadd le, mert nem te kérted”. Végül felgyógyult, de tavaly márciusban letartóztatták. A vád: jelentős kárt okozó, üzletszerű­en elkövetétt csálás. Mi történt hát? Ondó János különböző szemé­lyektől — általában határidőre — kölcsönöket kért, s ők nyugod­tan adtak neki, tudták, milyen jól keres. Ondó ki is használta: rengeteg kölcsönt vett fel. 1978-ban ,és 1979-ben unokatest­vérétől két alkalommal 30 ezer forint kölcsönt kért és kapott, (feleségének ezt is le kellett vol­na tagadnia), azonban hiába múlt el a határidő, nem adta meg. Unokatestvére többször kérte, de Ondó János csak hite­gette, hogy majd részletekben, ezer forintonként viszontlátja a pénzét. Am nemcsak az unokatestvé­rétől, hanem még tizenkét sze­mélytől kért és kapott összesen 146 ezer forintot. Közülük ketten később polgári pert indítottak el­lene, a többiek viszont a bünte­tő ügyben terjesztették elő pol­gári igényüket a kölcsön vissza­adására. Négy másik ismerőstől több mint húszezer forintot vett föl, de egyiküknek a büntető eljárás alatt visszafizette, a többiek pe­dig úgy nyilatkoztak, hogy nem érzik becsapva magukat, ha majd lesz pénze Ondó Jánosnak, ’Visz- szafizeti. Ugyanakkor olyan kölcsön is van, amely _ büntetőjogi szem- | pontból elévült, — 1975-ben kér­te, — de 17 ezerrel még most is tartozik bele. A kölcsönadók feltehetően nem tudták, hogy Ondó János meny­nyire eladósodott, emiatt nyúj­tottak neki mind újabb kölcsö­nöket. A Nyíregyházi Megyei Bíróság a csalás miatt Ondó Jánost két év börtönre büntette, két évre eltiltotta a közügyektől, s köte­lezte mindazokkal szemben a kártérítésre, akik itt terjesztet­ték elő kárigényüket. Az ítélet jogerős. (k) Édesipari lisztesári;-üzem A lakossági ellátás javítá­sára, a választék bővítésére új édesipari lisztesáru-üze- met épít a Nyírbátor és Vi­déke ÁFÉSZ. A mintegy 19 millió forint beruházással készülő üzem Nyírbátorban, a Mátészalkai út mentén lé­vő új ÁFÉSZ-telephelyen épül majd fel. A tanulmány- terv már elkészült, a kiviteli terveket a második negyed­évben szállítja a Budapesti SZÖVTERV. Kivitelezője a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. Az üzem 1984 első felében készül el, s az átadást köve­tően szinte azonnal termelni kezd, hiszen a kísérleti gyár­tások a meglévő cukrász­üzemben máris elkezdődtek. Ugyanis az üzem elsősorban olyan új termékeket gyárt majd, amelyek még nincse­nek forgalomban, de a lakos­ság igényli azt. Többek kö­zött az édes és sós teasüte­mények képezik majd a cikk­listát. Minden bizonnyal sikert arat majd az országban is egyedülálló, burgonyával dú­sított sós teasütemény, ' a nyírbátori specialitással íze­sített töltött ostyakosár, a különböző mártott és töltött linzerféle is.-A kísérleti gyár­tás az Alföld Élelmiszer és Vegyi Kereskedelmi Vállalat közreműködésével folyik, ahonnan a gyártáshoz és for­galmazáshoz szükséges segít­séget a legmesszebbmenőkig mégadják. A Nyírbátor és Vidéke ÁFÉSZ az áruválaszték bő­vítésének érdekében jelenleg több, mint 30 millió forint értékű árut — élelmiszer-, ruházati és vegyes cikket vesz át forgalmazás céljából közvetlenül a termelőüze­mektől évente. További hét­millió forint értékű árut pe­dig a saját állattenyésztő szakcsoport tevékenységére alapozva, a húsüzemében fel­dolgozva kerül a hálózatba. Az új édesipar; lisztesáru- üzemben évente 15—20 mil­lió forint értékű áru előállí­tását tervezik. T. A. 2

Next

/
Thumbnails
Contents