Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-18 / 65. szám

1982. március 18. Kelet-Magyarország 3 Boltok, eladók, vevők | KÖRJÁRAT A LAKÁSÁRAK NYOMÁBAN (2.) KÖZHELYNEK TÜNÖ IGAZSÁG, hogy a kereske­delmi ellátás színvonala a társadalmi közérzet egyik meghatározója. Hibátlan ke­reskedelmi ellátás nem volt és nem lesz, de a hibák fel­térképezése, feltárása az egyik legalapvetőbben közér­dekű munka. A járási-városi népi ellenőrzési bizottság a fogyasztói érdekvédelem helyzetéről tartott ellenőr­zést Mátészalkán és a máté­szalkai járás területén. Az el­lenőrzés kiterjedt 11 vállalat, illetve szövetkezet boltjaira, valamint két magánkereske­dő tevékenységére. A kereskedelmi szerződé­sekben nagyrészt a formai elemek érvényesülnek. Nem megfelelő szintű a fejlődés a minőségi követelmények tar­tásánál. A nagykereskedelem azt veszi át, amit az ipar kí­nál, a bolt azt veszi át, amit a nagykereskedelemben be­szerezhet. A vevő — minőségi hibáért — a boltost okolja, holott a közvetlen eladónak a minőség alakításában sze­repe nem volt. Figyglmeatót a jelentés arra is, hogy a boltnak a minőségi kifogáso­lásolása nem lehet elég ha­tásos, és mert a jelen formák között az árukínálat érde­kében a bolt kiszolgáltatott­ja a szállítóknak, nem egy esetben el is marad. Általános megállapítás az is, hogy a szavatossági idők jelzése nem minden esetben közérthető. A kereskedelmi dolgozók sem fordítanak kel­lő gondot a szavatossági idők betartására. A zöldség- és gyümölcsáruk forgalmában gondot jelent, hogy maguk a bolti dolgozók sem ismerik kellő módon a szabványokat. A több forrásból származó áruk minősége így nem le­het egyenletes. A szövetkezeti központok nagy gondot fordítanak a kí­nálat javítására, különösen az alapellátás és a napi tö­megcikkek kínálatának biz­tosítására. Javult a szövetke­zetek ármunkája is, de fi­gyelmeztető tény, hogy az el­lenőrzési munkájuk nem megfelelő. Javult az árkiaia- kítás, az árváltozások végre­hajtása, az önálló kezdemé­nyezések száma, de még min­dig sok az ajánlott árak me­chanikus elfogadása. A NAGYKERESKEDELMI ' JfLW -.ájJAl, ... vállalatok igényeit^ ipar zömében teljesíti,»; de esetenként az ipar megkésve szállít. Természetes követ­kezménye ennek, hogy átme­D efelé jövet a liftben a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat igazgatója megjegyezte: — Jó KISZ- gyűlés volt. Gondolkoztar. azon a javaslaton, amit az egyik fiatal mondott: meg kellene venni a színes tv- készüléket — fordult a párt- szervezet titkárához. — Meg is érdemlik. ★ Március 11-én .délután. Másfél órával ezelőtt még együtt drukkoltunk Dér Juli­kéért: sikerül-e a bemutat­kozása? Feszültsége úgy ol­dódott, ahogy belemelegedett a beszíédbe. Huszonhat fia­tal, kenyérgyáriak, pékek, karbantartók, műszaki tele­piek figyelték nagy várako­zással, hogyan debütál az új, alig két héttel ezelőtt meg­választott KISZ-titkáruk. Tizen-, huszonévesek. Csi- vitelők, komolykodók, és ál­modozók. Ennek a március eleji taggyűlésnek az volt a feladata, hogy megvitassa és elfogadja az idei akcióprog­ramot, valamint a gazdasági­pénzügyi tervet. Harmincegy tagja van a Nyíregyházi Sütőipari Válla­Nyiregyházán újabb lakóház alapozását kezdték meg a Szamuely téren. (Jávor L. felv.) netileg jelentkezhetnek hi­ánycikkek, annál is inkább, mert a bolti rendelések és a szállítások között számos esetben eltérés van. Bizonyos áruféleségeket hiába rendel a bolt, nem kap, vagy mást kap helyette. Valójában a szállító van monopol helyzetben, a bolt kiszolgáltatott. Egyéb, szállításokkal kapcsolatos hi­ányosságokat is feltártak az ellenőrök. Több helyütt nem megfelelő az árukezelés, ke­vés, nem rendezett a raktár. A szállítás, áruátvétel és raktározás személyi feltételei sem mindenütt adottak. Gondot okoznak a keres­kedelemben a filléres ármoz­gások. Ezeknek a feltünteté­se részben munkaigényes, részben a fel nem tünteté­sük visszaélésekre ad módot és ezért különösképpen ve­szélyes. A VIZSGÁLAT EREDMÉ­NYE alapvetően pozitív, de a feltárt hiányosságok figyel- meztetőek. A próbavásárlá­sok felderítették, hogy több boltban pontatlan a kiszolgá­lás. Előfordult, hogy a pénztárgép meghibásodására hivatkozva nem adtak fizeté­si jegyzéket. Egy mátészal­kai zöldségesboltban egy ki­ló dughagymában 20 dkg föl­det találtak az ellenőrök. Több helyütt hiányosak a vá­sárlók minőségi kifogásainak intézéséről szóló tájékozta­tók. Ez áruházaknál és nagy ABC-nél is előfordul. Általában az üzletek sza­bályosan kezelik a vásárlók könyvét, rendben vannak a használatban lévő mérőesz­közök, de hitelesítetlen sú­lyokat és mérlegeket is talál­tak az ellenőrök. Például a mátészalkai 2-es számú ke­nyérboltnál, a SZÁTG hús­boltjánál és a csengerúj falui vegyesboltban. Találkoztak az ellenőrök raktárból törté­nő árusítással is. A vegyes- élelmiszer jellegű boltokban javult a szavatossági idők jelzése, de több egységnél tartottak olyan termékeket forgalomban, amelyeknek a szavatossági ideje lejárt. Ki­rívó a nagydobosi tejbolt pél­dája, ahol 7360 forint volt a lejárt szavatossági áruk ér­téke. A példák egyediek, de fi­gyelmeztetnek arra, hogy sa­ját érdekvédelméért a vevők­nek is van tennivalójuk. A pzíftVÖnalas, kulturált keres­kedelem egyik alakítója mi®- denképpen az ezt megkövete­lő vásárló lehet Mégis, ha valaki megköti a hitelszerződést az Országos Takarékpénztárral, akkor 1500—2000 forinttal többet fizet az építők áraitól négy­zetméterenként. Hasonló a helyzet a lakásépítő szövet­kezeteknél is, s ez lenne a tanácsi célcsoportos lakások árainál, ha azt az állam nem vállalná magára. Miből adó­dik a költségek olyan növe­kedése, amely egy lakásnál a százezer forintot is megha­ladhatja? Minden áron? Az OTP-ben néhány olyan költséget sorolnak, amely az építési ártól függ: a tervezé­si díj 3, a lebonyolítási költ­ség 1,2, a takarékpénztár ke­zelési költsége 2 százalék. Ha mindezt egy félmilliós lakás­nál vesszük, akkor átlagos alapterület mellett négyzet- méterenként 7—800 forinttal máris nő a a költség. (Ezek ráadásul reális kiadások, bár lehet rajta meditálni, hogy egy drágábban tervezett la­kásért például miért kaphat az ár százalékában a tervező több pénzt, hiszen így őt az ár nagysága nem szorítja ta­karékosságra.) A helyi ta­náccsal kötött gazdasági meg­állapodás szerint pedig Má­tészalkád például 15 ezer, Nyíregyházán újabban 40 ezer forint területelőkészíté­si díjat szednek be. — Csakhogy mi nem épí­tünk minden áron — jellemzi az OTP magatartását Soltész László osztályvezető. — Kü­lönösen mivel a vásárlókat a tanács jelöli ki. Az eladási árainknál viszont egy adott terület, lakótelep átlagos ára­it vesszük, az évenkénti ár­emelkedések figyelembevé­telével. így megesett, hogy az első nyíregyházi 14 eme­letes házat a tényleges beke­rülési költség alatt adtuk el. Ne higgyük, hogy a városi tanácsok keresni akarnak az építtetőkön, s ezáltal a leen­dő lakástulajdonosokon. Tud­ni kell, hogy egyes területe­ken tetemes költség a szaná­lás, a terület előkészítése, a megfelelő közművek kiépíté­se. Drága a terület­előkészítés — Összegeztük az V. öt­éves terv idején a területelő- készítés-költséget — magya­rázza Lajtos György, a Nyír­egyházi Városi Tanács V. B. osztályvezető-helyettese. — Kiderült, hogy lakásonként 110—120 ezer forintba került az előkészítés, ami nyilván jóval több, mint amennyit az OTP-től vagy a lakásépítő szövetkezettől beszedtünk. Hasonló a helyzet Miskol­con is, ahol Oszlányi Mik­lósáé, a Miskolci Beruházási Vállalat csoportvezetője mondja: — Az Avason az egy la­kásra jutó építési költség 7 százaléka jutott erre, de a belvárosban elértük a 15 szá­zalékot is. — A megyei átlag százezer forint körül van — erősítik meg a NYIRBER, a megyei beruházási vállalat vezetői Szabolcs-Szatmárban. A jelenlegi rendelkezések, pénzügyi előirányzatok elég­gé merevek. A tanácsok hiá­ba gazdálkodnak százmilliók­kal, ha évenkénti ütemezés­sel külön szerepel, a költség a terület előkészítésénél, a ta­nácsi bérlakások építésénél, a közművesítésnél, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Pedig tapasztalt beruházók állítják, hogy az egy adott helyen meglévő kereslet alap­ján a rugalmasabb megoldá­sok több lakást eredményez­hetnének. A példa:, ahol .ta­nácsi bérlakásból csak ötve- net építhetnek fel, abból az összegből megfelelő terület- előkészítés után — s a leen­dő lakók jóval nagyobb anya­gi hozzájárulásával — akár kétszáz OTP-s, vagy lakás­építő szövetkezeti lakás ké­szülhetne. (Természetesen a legszükségesebb szociálpoli­tikai igényeket itt is figye­lembe kell venni, hiszen lesz­nek olyan családok, amelyek csak a bérlakást tudják meg­fizetni. (S hogy érdemes az ilyen megoldásokon gondol­kodni, azt mutatja a nyíregy­házi Korányi Frigyes utcán — Jósavárossal szemben — épülő szövetkezeti lakótelep, ahol a jelenlegi elképzelések szerint mindent az építtetők fizetnének. A kétszázezer fo­rintos telektől az utolsó hi­ganygőz lámpáig. — Persze a drága lakások egyrészt az építőipar szerve­zetlenségéből adódnak — ál­lítja Diczkó József, a Nyír­egyházi Lakásépítő Szövetke­zet elnöke. — A mi építési formánknál, ahol a lakóknak tételesen el kell számolnunk, igencsak sokat számít a költ­ségkímélés. Félkészház­akció Sokáig tartott, amíg a fél- készház-építési akciót meg tudták indítani Nyíregyhá­zán, a Ságvári-telepen. Hogy ez mit jelent, azt a sokat em­legetett négyzetméterenkénti lakásár mutatja legjobban: ezeknél 6—7 ezer forint körül alakul a költség. A lakásárak alakulása kü­lönösen a mostani időkben a figyelem középpontjába ke­rült. Vannak túlzó vélemé­nyek, akadnak borúlátók és derűre hajlók. Tény, hogy a városi lakások ára túljutott a félmillión. Mivel az OTP-hi- tel nagysága adott, így min­den költségnövekedés az úgynevezett „beugrót”, a kez­déskor befizetendő összeget növeli. Ezért kívánják a jö­vőre változó lakásépítési for­mákat a reális, a lakosság te­herbíró-képességét figyelem­be vevő árakat kialakítani. Lányi Botond Bartha Gábor Színes tv a pékeknek Program, titkáravatással lat KISZ-szervezetének. Hu- szonhatan voltak jelen. Rugalmas, a szórakozási és a munkafeladatokat arányosan meghatározó hasznos akció- programot vitatott meg a fó­rum. Hosszú lenne felsorolni, mi mindent ölelt fel. Csupán néhányat emelek ki ízelítőül abból, amelyet Dér Julika is­mertetett Szerepel benne, hogy az if­júsági szocialista brigád pat­ronálja az ipari tanulókat. A fiatalok politikai képzése ér­dekében vitakört szerveznek. Gondosan készülnek az or­szágrész sütőipari dolgozói­nak nyíregyházi találkozójá­ra. Olvasótábort nyitnak. Kapcsolatot teremtenek a kisvárdai szakmabeliekkel. Felkérik az igazgatót: szá­moljon be az ifjúsági parla­menten elfogadottak megva­lósításáról. Társadalmi mun­kát végeznek. Beszélgetnek pályaválasztó fiatalokkal. Él­ménybeszámolóra hívnak KISZ-alapítót! Üzemlátoga­tást szerveznek Nyírbátorba. S Dér Julika még ösztönözte is a résztvevőket. Nem hiába. Kerekes János: „Keveslem a kulturális és a sport célra javasolt pénzt. Kérem emel­jük fel, fontos hogy a magnó, az erősítő és a hangfalak ja­vítására is szavazzunk meg bizonyos összeget.” Béres Ist­vánná: (Ö volt korábban a titkár. Most a pártszervezet részéről patronálja a KISZ-t.) „Szervezzük meg az ifjú és a nyugdíjas pékek találkozóját. E régi, szép mesterségről Le­ányvári Mihály bácsi érdekes élménybeszámolót tarthatna. Javaslom, kössünk szocialis­ta szerződést a nyírbátoriak­kal. Látogatásunk során meg­ismerkedtünk a város törté­nelmi, kulturális nevezetes­ségeivel is.” Tömöri János: „Jó lenne nyílt KISZ-gyűléseket is szervezni. Jöjjenek közénk minél többen KISZ-en kívü­li fiatalok is. Lássák, hogyan élünk, mit csinálunk.” Elfo­gadták, hiszen, mint arról Kovács István, a pártszerve­zet titkára is szólt, még nyi­tottabbá kell tenni a KISZ-t. Dobos Miklós kezdeménye­zése: „Szívesen elmennék olyan modern üzembe láto­gatásra,'mint a miskolci, hogy tanuljak, s itthon kamatoz­tassam. A kultúrhelyiségbe jó lenne egy tv-készülék. Sok a műszakváltásra érkező, buszra váró fiatal. így hasz­nosan tölthetnék el az időt.” Bartha Lajos főmérnök el­mondta: az Alkotó ifjúság pályázat sikerrel zárult. Ki­lenc pályamunkát jutalmaz­tak. Ismertette az idei fel­adatokat, s kérte, vegyenek részt benne a fiatalok. Ezen a taggyűlésen kapták meg a fiatalok az új KISZ- igazolványt. S volt még egy színfoltja e titkáravató ta­nácskozásnak. Köszöntötték azt a hét fiatalt, aki most lett tagja a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. Farkas Kálmán Lehetőség Nyírbátorban Szójapitlí dara Csaknem ötvenezer tonna napraforgót és repcét dolgoz fel évente a nyírbátori nö­vényolajgyár. E hatalmas mennyiségből az idén is több mint 21 500 tonna olajat nyer­nek, mely mindenütt kere­sett, kiválóan értékesíthető termék. Azt azonban már csak ke­vesen tudják, hogy a gyártás közben olyan melléktermék is keletkezik, amit jól haszno­síthatnak az állattenyésztők. A napraforgódaráról van szó, amelyből majd minden esztendőben 20—22 ezer ton­na várja a vevőket. Külföl­dön nagy keletje van ennek a feldolgozás során keletke­ző terméknek, kiváló takar­mánynak tartják.nt v,­Hazánkban azonban — így megyénkben is — kevesen ismerik, s még kevesebben vásárolják. Pedig mint a ta­pasztalatok mutatják, nem­csak mint tápanyagban igen gazdag takarmányokról van szó, hanem arról is, hogy he­lyettesítheti a drága pénzen, külföldön beszerzett szóját. A nyírbátori gyár jelentős mennyiségű darát exportál, tavaly például az NDK-ba és Csehszlovákiába is szállítot­tak, de hazánkban szinte ki­zárólag csak a gabona- és malomipari vállalatok veszik, a termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok pedig alig vesznek tudomást róla. Mi lehet vajon tartózkodá­suk oka hazánkban? Egyrészt a magas rosttartalom, más­részt — s ez .a valószínűbb — az''újtól ■ való idegenkedés. Többen állítják, hogy a ma­gas rosttartalom bélgyulla­dást okozhat, különösen az aprójószágnál, ezen azonban lehet segíteni. A vállalat ku­tatói már dolgoznak egy új eljáráson, melynek alkalma­zásával jelentősen csökkent­hető a dara rosttartalma, s remény van rá, hogy a szarvasmarhán kívül sertés­sel, baromfival is kockázat nélkül lehet majd etetni. Nagyobb gondot okoz azon­ban az újtól való idegenke­dés. A hazai állattenyésztők ugyanis nehezen változtat­nak az eddig jól bevált szo­kásokon, ragaszkodnak a ha­gyományos takarmányok fel- használásához. Megyénkben elsőként a nyírmadai sertés­telep szakemberei vállalkoz­tak az úttörő szerepre: az idén mintegy 6—800 tonna darát vásárolnak a nyírbáto­ri gyártól. A mennyiség ugyan nem jelentős, arra minden­esetre jó, hogy meggyőzze a madaiak tapasztalata a kör­nyékbeli gazdaságokat, nem érdemes minden esetben meg­fogadni a tanácsot: miszerint járt utat járatlanért el ne hagyj. B. G. A Nyírkémia Vállalat nyír­egyházi szikvízüzemében Orosz Gyuláné a töltőgépek tartályaiba a tömény szörp keverési arányát állítja be. (Császár Csaba felvétele) Olcsóbb is lehet Bár a megyében épülő lakásoknak ebben az öt­éves tervben alig tizedét teszi ki az úgynevezett te­lepszerű, többszintes beépítési forma, azonban ez a nagyarányú városi lakásépítés lehetséges formája. Itt az építők önmagában a házat úgy készítik el, hogy az egy négyzetméternyi területre jutó költség álta­lában 8—9 ezer forint körül alakul.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents