Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
1982. február 13. Kelet-Magyaronzág 3 Áz ötnapos AMIKOR ELŐSZÖR A PÁRT kongresszusi, majd a Minisztertanács határozatában fehéren-feketén olvashattuk az ötnapos munkahétre való áttérést — amellyel a munkaidőt tekintve a nálunknál gazdagabb, fejlettebb országok sorába léphetünk —, joggal nagy megelégedés, osztatlan öröm töltött el mindenkit. Nagy szociális vívmánynak tekintettük, ma is az. Mégis most, hogy az általános megvalósítás időszakába léptünk, mintha nem hozta volna azt az általános örömet, amit vártunk. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a hét elején — az év kezdete óta eltelt rövid idő alatt — a rendelkezésre álló kevés tapasztalatból egy gyors felmérést vitatott meg. Az ötnapos munkahét tömeges bevezetése sokrétű szervező munkát kívánt meg, amelyet egy külön, erre a célra létrehozott koordinációs bizottság irányított. A legtöbb tennivalót a munkaidőalap-kiesés ellensúlyozását szolgáló műszaki, szervezési, munkaerő-átcsoportosítási intézkedések megtételének szorgalmazása, a kereskedelmi egységek, egészség- ügyi intézmények, különböző szolgáltatást végzők üzemelési idejének összehangolása, valamint a helyi és helyközi közlekedés menetrendjének kialakítása, az áruszállítás folyamatosságának megszervezése jelentette. A testület egyebek között megállapította: a több mint 37 ezer dolgozót érintő felmérés szerint az ötnapos munkahét 1982. évi bevezetése a munkaidő- alapot 3,1 százalékkal csökkentette. A kieső munkaidőt a teljesítmények szigorúbb megkövetelésével, jobb üzem- és munkaszervezéssel, valamint egyéb intézkedésekkel fogják pótolni. Megyénkben az évi 52 szabadnapot a dolgozók 71 százaléka szombati napokon kapja meg, ez kedvező arány. A munkások szállítása — néhány helyi esettől eltekintve — különösebb zavar nélkül oldódott meg. Ez még tovább javítható a lépcsőzetes munkakezdés szélesítésével, következetes megtartásával és a menetrendek finomításával. AZ ÓVODÁSOK ELHELYEZÉSE — akik igénylik — biztosított. A kereskedelem a kezdeti zökkenők után egyre jobban oldja meg feladatát. Az egyéb szolgáltatások rendszere kialakulóban van. Legtöbb panasz az egészségügy területén tapasztalható. Az egészségügyi ellátásban a tervezett szervezési intézkedések gördülékeny bevezetését egyebek között akadályozza a szükséges gépkocsik, urh- berendezések késlekedő érkezése. Kevés még a tapasztalat a szabad idő kulturált eltöltéséről. Máris megállapítható: további feladatot jelent a hétvégi telekellátás bővítése, a sportolási lehetőségek, szabadidő-programok szervezése és erre a vendéglátás felkészítése. Az államigazgatásban február elsején tértek át az ötnapos munkahétre. Az ügyfélszolgálatot illetően nyilván hasznosítható tapasztalatok még nem lehetnek. Nagy és sokrétű munkát kíván a közoktatásban az ötnapos munkahét előkészítése, megszervezése. Az állami mezőgazdasági üzemekben 1984. december 31-ig térnek át az ötnapos munkahétre. A mezőgazdasági szövetkezetekre nincs kötelező határozat.' ÖSSZESSÉGÉBEN — állapította meg a végrehajtó bizottság — az ötnapos munkahétre való áttérés a kiadott jogszabályoknak, irányelveknek megfelelően történik. A dolgozók széles körében elfogadott: fegyelmezett munkával, a feladatok tervszerű és következetes megvalósításával biztosítható, hogy a termelésben és az ellátás színvonalában visszaesés ne következzen be. Az emberek életszínvonalát meghatározó tényezők között egyre nagyobb jelentősége van a szabad idő mértékének. Ügy kell dolgoznunk, hogy a munkaidő tervszerű csökkentése, a társadalmi jólét növelésének egyik eszköze legyen, a tervezett célját elérje: mindnyájunk pihenését, szellemi gyarapodását szolgálja. Csikós Balázs S űrű ködbe burkolózott a parányi falu, Nemesborzova csütörtökön este. A falugyűlés váratlan vendégei voltunk; az egykori iskolában minden negyedik borzovai lakos ott volt. A sohasem nagy falu, jelenleg alig számlál több embert százhetvennél... De ne gondoljuk, hogy az élet fontos kérdései nagyjából nem ugyanazok, mint másutt, ahol többen élnek. Ez a pici falu is élni, fejlődni akar, lakói felelősen gondolkodnak jelenről jövőről, örülnek a tsz-ben már-már az ipari munkások napi keresetét elérő jövedelemnek, a hidroforos víznek, a higanygőzlámpáknak, a rendbehozott Fülesdi útnak, a várható belvízelvezető árkoknak, az új buszvárónak. Becsülnek minden apró változást, amely jobbá teszi a megélhetést, a körülményeket... ízesen fejezte ki a társadalmi munka fogadtatását az egyik felszólaló, Nagy Zsigmond. „Mindig van itt ember, ha közösen kell valamit csinálni, mint amikor lebetonoztuk a buszvárót.” Elismerve, hogy nem érzik magukat hátrányos helyzetben a székhely községhez viszonyítva, van néhány dolog, amiben több segítséget várnak. Az egyik a buszVárosépítők télen Hegyaljaiéit tempóznak. Február 15-re kész akarnak lenni a lakóház válaszfalaival. Pillanatnyilag kölcsönben vannak itt, Mátészalkáról vezényelték a brigádot Nyírbátorba. A Szabolcsi Állami Építőipari Vállalat kötelezettségei sürgetően nógatják a munkát. — Nem volt egy perc megállás sem, pedig cudar az idei tél — mondja Alexa István művezető, amíg felmegyünk a második emeletre. — Az igazság mégis az, a nagy fagy, hiába fűtünk, csak lassította a munkát. Pedig határidőt módosítani nem akarunk! — Rajtunk már nem múlik semmi — magyarázza Hegyaljai, a kőművesbrigád vezetője —, még az is lehet, hogy néhány napot nyerünk. Jó brigád a miénk, Budapesttől Bátorig bizonyítottuk. Én vagyok a legvénebb a 35 évemmel, a többi mind fiatal! Kezük egy pillanatra sem áll, kalapácsuk ügyesen faragja a tégla élét, nő a fal. A tizennégy fős szocialista brigád, mint kiválóan összeillő csapat, szavak nélkül is érti egymást. Összeszokotton Eszembe jut, amit Kosztyu Tibor építésvezető mondott jövetelem után: — Építünk itt Nyírbátorban 32 lakást, sikerrel készült el a körforgalmi bejárat előtt 72 lakás, ezek alatt február 28-ra az üzletsor. A Csepel mellett kísérletképpen kétszer hat lakást szerelünk panelból, készítünk egy 20 tantermes iskolát, dolgozunk Nyíradony- ban, Nyírábránytían. Nem is lennénk képesek határidőre, jó minőségben dolgozni ákMi minden került még szóba a falugyűlésen? Minden, ami egy magyar faluban fontos lehet. Újabb kereseti lehetőségre várnak, elsősorban a nők. A termelőszövetkezet elnöke, Bállá Jenő elmondta, nem adják fel, Borzovai este közlekedés. A Volán vállalat megszüntette a korábbi napi járatot, ami összekötötte a falut a szomszéd községekkel. Ezt fájlalják, mert orvoshoz, ügyes-bajos dolgokat intézni igen nehéz. Telefonálni se könnyű Borzová- ról, az egyetlen telefon egy tanár lakásán van, ahol nem szívesen zavar- kodnak a bajbakerülők. Homoki László tanácselnök első kézből megnyugtató választ adott: egy hónapon belül segélykérő telefont kap a falu. A KMB-s rendőr is felajánlotta a segítségét, a rádióját ... holnap is ilyen ügyben utaznak a fővárosba. Megvan a tervük a melléküzemág létesítésére, me lyet ráadásul a hulladékanyagok égetéséből nyert energiával üzemeltetnének. Egy megfelelő partner kell, remélik megfogják találni... „Igaz, hogy a munkából élünk, de nem csak munka van — fogalmazott az egyik asszony. „Lassan megöregszünk és nincs alkalmunk a szórakozásra. Régebben legalább az iskolában teadélutánok és kisebb műsoros összejövetelek voltak. Most már az sem. Beülünk a tévé elé, A huzat mint vitorlát dagasztotta az ajtó- és ablaknyílásokra feszített nylonlepedőt. Mögüle fütty és dal hallatszott. A taktust a válaszfal téglán kalapács ütötte. Egy pillanat alatt látható volt: kor, ha a 100 fős csapat többsége nem lenne összeszokott, kiváló ember. A legfőbb biztosítékunk a szocialista brigádok munkásserege. Mindent előre megbeszélünk velük, így aztán maguk is a A lakók mindennap találkoznak velünk. Mit gondol, milyen érzés volna, ha megszólítanának, s szemünkre hánynák a mulasztást? — A brigádok itt gondosan ügyelnek arra, hogy a Parádés épület lesz a 32 lakásos ház! szervezés részeseivé válnak, saját erejüket, tudásukat bekalkulálják a vállalásokba. — A hiánymentes átadást magunk vállaltuk — magyarázza a glettelés közben Balogh György kőműves —, ez becsületbeli ügy. Hadd'mondjak egy példát. Itt van felettünk a 72 lakás. Mi építettük. mi is, mint városon és bezárjuk magunk mögött az ajtót...” Említették a falucska egyetlen vegyesboltjának ügyét is, ami tisztességesen forgalmaz. Egy év alatt több mint 1,1 millió forintot hagytak itt a bor- zovaiak. Csakhogy egyúttal az italbolt szerepét is betölti, amit mielőbb rendezni kell, hisz az asztalnál iszogató, kapatos emberek nőket, gyerekeket molesztálnak... K érdéseik többségére már a falugyűlésen választ kaptak a borzovai lakosok. Az injekció beadásától a harapós ebek megfékezésétől az adófizetésig, a buszváró és más közös értékek óvásáig — a háztáji legelő rendbehozatalától a létesítendő ravatalozó, vagy éppen a fejtetvesség helyes értelmezéséig, mindenről szóltak. Az egyik visszatérő kérdés ez volt: mindenki azt akarja, hogy ez a piciny pont ne tűnjön el a térképről. Páll Géz* A hetvenkét lakás alatt befejezés előtt az üzletsor. Béla asztalos —hogy igen jól .keresünk, nincs szükség, hogy fusi után nézzünk, s ami a fő, az egész munka egymásra épül. Tudatosan! Tircsi a vállalat kiváló brigádjában dolgozik. A tizenkét fős közösség már nem egyszer bizonyította, hogy önálló elhatározásokra, szervezésre képes. — Jó érzés, hogy a fiatalok, akik az asztalos szakmát választották, jól illeszkednek közénk, komoly tudással bizonyítanak. Nem igaz az mindig, hogy az építőipar olyanokkal dolgozik, akiket éppen kap. Ilyen is van persze. De a jó közösség nevel és túl is ad azon, akivel nem boldogul. — Megerősítem azt, amit Tircsi Béla mond — helyesel az építésvezető —, egy tudatosan alakított közösség képes kihozni az emberekből a jót. Kényszerhelyzet mindig akad. Mi is dolgozunk néha olyanokkal, akik többet állnak, mint nem. De nézze végig azt, amit csináltunk! Hát nem látszik ezeken a házakon a szakértelem, a szakmai tudás, és a munka szeretete? Alexával járjuk az utcát, nézzük a már kész, s a még épülő házakat. A tervező szép munkája már látható valóság. Igazi dísze Nyírbátornak. Méltó fogadója az érkezőnek. — Sokfelé dolgoztam — így a művezető —, s mindig boldog vagyok akkor, amikor valahol újat, szépet építhetek. Van abban valami csodálatos, amikor az ember várost épít, szépet hagy maga után. — Sokfelé járok dolgozni, s sokfelé megfordulok a családommal — magyarázza Hegyaljai Béla —, s mindig büszkén mutatom a gyér,mer keimnek: ezt énépítettem.Ta,- lán ez a tudat is segít abban, hogy az ember túlteszi magát a nehézségen, a hidegen ... Hiba nélkül (Gaál Béla felvételei) munka folyamatos legyen — fejtegeti Alexa, a művezető. — »Azt hiszem, ez komoly eredmény, hiszen egymás tisztelete is kiviláglik ebből. Szívesen vállalják azt is, hogy szombaton, vagy ha kéll, vasárnap is bejöjjenek, amolyan kisvállalkozási formában, hogy jól előkészített, munkába vehető területet adjanak a többieknek. — Ez azt is jelenti — egészíti ki az eddigieket Tircsi Járom a kész és készülő helyiségeket. A mész, a habarcs, a testetlen ajtó- és ablaktok illata lengi be a leendő szobákat, üzleteket. Itt-ott idősebb kőművesek pótolnak hiányt, javítónak. Seplet István brigádjának tagjái ők. Nem kisebb a feladatuk, mint az idős ember, a régi szaki tudásának kamatoztatása. Mindent végigjárnak, s mindent kijavítanak. Időben, kiválóan. Hogy szó ne érje a ház elejét... Először úgy volt, hogy a tél miatt csúszik a határidő. Erre az itt dolgozók nemet mondtak. Minden maradt a régiben. Á boltokat február 28-án, a 32 lakást június elejére átadják. Így kívánja a terv, s a becsület! Bürget Lajos r _ Áruházak országszerte magánépítőknek „Fészek” néven országos áruházi rendszert hoz létre a magánerős építkezések támogatására a TÜZÉP Egyesülés. A rendszer első egységét február 16-án nyitják meg a szolnoki TÜZÉP-tele- pen — jelentették be pénteken Szolnokon, a Belkereskedelmi, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közös sajtótájékoztatóján. Mint Huszár Sándor, a TÜZÉP Egyesülés vezérigazgatója elmondotta, a cél az, hogy a 2—5 ezer négyzetméter alapterületű áruházakban egy helyen megvásárolhatók legyenek a lakásépítéshez, felújításhoz, karbantartáshoz, illetve a lakó- környezet csinosításához szükséges eszközök, berendezések: a fa- és építőanyagok, a szerszámok és szerelvények, az elektromos cikkek, a kerti áruk stb. Emellett a rendszerhez tartozó áruházak széles körű szolgáltatásokat is nyújtanak: vállalják például üvegek, faanyagok méretre vágását, építési eszközök és gépek kölcsönzését, tovább bővítik és korszerűsítik áz anyagbiztosítási megállapodások rendszerét. A bő árualapok és a megfelelő kínálat megteremtéséért a TÜZÉP Egyesülés több ipari és kereskedelmi vállalattal hosszú távú áruszállítási szerződést kötött, illetve gazdasági társulást alapított.
