Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. február 13. Vigyázat! Nagy lehet a veszteség „Fiatal házaspár mini­garzont, vagy másfél szobás lakást bérelne „Hosszabb időre" jeli- gére ajánlatot a hir­detőbe. Ez a hirdetés tegnap jelent meg lapunkban, de ta­lálhattunk volna hasonló szövegű albérletkereső, vagy albérletet kínáló hirdetést más napokon is. Hogy miért idéztük? Mert, aki a hirdetést feladta, lehet nem is sejti — bár az idézőjelbe tett „Hosszabb időre” jelige más­ra utal — milyen rosszul jár, ha netán üresen sikerül egy garzont, vagy másfél szobás lakást szerezni. A pén­zén kívül ugyanis nagyon gyorsan elveszti a lakást is és visszaköltöztetik oda, ahonnan főbérletbe költözött. Potom 120 ezer Hogy ez nem kitalált me­se, álljon itt néhány példa. Egy tiszadobi férfinek falu­jában saját lakása volt, az édesanyja pedig Pesten egy szanálás előtt álló városne­gyedben lakott. Mivel fia hozzá volt állandó lakosként bejelentve, a kerületi tanács­nak feltehetően elkerülte a figyelmét a tiszadobi lakás, s nemcsak az idős asszonynak, hanem a fiának is kiutaltak egy másfél szobás lakást. A tiszadobi férfi — mivel nem is akart Pestre költözni — el­cserélte a lakást egy kétszo­bás nyíregyházi összkomfor­tosért, s mert Nyíregyházán sem akart lakni, 120 ezerért átadta egy házaspárnak. Időközben feltehetően el­költötte a lakásért kapott pénzt, s elment megfenye­getni a hivatalosan albérlő­nek nevezett utódját, hogy ha nem ad még pénzt, akkor rá­költözik. Az albérlő a tanács­hoz fordult tanácsért, segítsé­gért, s mivel ekkor derült ki, hogy szerződésük nemcsak szabálytalan volt, hanem a lakás átjátszására irányult, az albérlőt — jóindulattal — szükséglakásba költöztették, de elvesztette 120 ezer forint­ját, s őt aligha vigasztalja, hogy a tiszadobi ember is el­vesztette furfangosan szerzett lakását. Miért történt ilyen intéz­kedés? Mert az Öz közi la­kásba 120 ezerért költöző há­zaspár tulajdonképpen néni albérletet vett 120 ezerért, hanem lelépési díjként fizette ki az összeget, s így csúnya szóval, de hivatalosan: rossz­hiszemű jogcím nélküli lakó lett. Sajnos nem ez a házaspár az egye^iili Nyíregyházán, amelyik i szándékosan, vagy akár tudatlanul is így költö­zik be tanácsi lakásba, mert a lakás gazdájának legtöbb esetben az a szándéka, hogy albérlet ürügyén jó pénzért átjátssza a lakást valakinek. Van aki csak 30—40 ezer fo­rintot kér, de nem ritka a 60, sőt a 100 ezer forintos ősz- szeg sem, amelyet általában 2—5 évi albérleti díjként kér a lakás bérlője, de általában már a szerződés megkötése­kor tisztázzák, hogy ez nem albérleti díj lesz, ha­nem a lelépés összege. Lakás autóért, tanyáért? A Kun Béla utcán például 30 ezer forintért, egy hasz­nált autóért és egy tanyáért cserélte el a bérlő a lakást. Most az fizet rá, aki a pénzt, a kocsit és a tanyát adta, igaz a Kun Béla utcai lakást is másnak utalja majd ki a ta­nács. Egy nyíregyháza környé­kén egyedül élő fiatalember 40 ezer forintot adott egy egy­szobás lakásért, a bérlők eb­ből 15 ezerért egy jósa vár ősi minigarzont szereztek ma­guknak, s őket a lakás el­vesztésén kívül feltehetően meg is büntetik, mert két la­kással is üzérkedtek. A Su- szevben egyszobás tanácsi bérlakást hirdettek kertes házként és adtak át 20 eze­rért, az Ungvár sétányon egy minigarzonba költöztek „al­bérletbe” két évre előre fi­zetve 28 ezerért, a Lackovsz- ki utcán egyszobás lakás cse­rélt gazdát 30 ezerért, de le­hetne még sorolni az ilyen példákat, mert sajnos van be­lőlük bőven. Kétségtelen tény, hogy aki lakáshoz akar jutni, mindent megpróbál, hogy hamarabb költözhessen valamilyen neki megfelelő helyre, ám a leg­többször szándéka ellenére is olyan helyzetbe kerül, amit később nagyon megbánhat. S mindez csupán azért for­dulhat elő, mert nem ismeri kellően a rendeleteket, nem tudja, hogy rosszhiszemű jog­cím nélküli lakónak minősül. Természetesen előfordul­hatnak olyan esetek, amikor valakinek huzamosabb ideig távol kell dolgozni lakóhe­lyétől — például külföldre megy egy-két évre dolgozni —, ilyenkor természetesen ki­adhatja albérletbe lakását, de a tapasztalatok szerint ez a ritkább albérletbe adás, a gyakoribb, hogy eleve lelépé­si díjnak tekinti a pénzt a bérlő, mert nincs szándéká­ban visszaköltözni. Milyen szankciókat von maga után egy ilyen, a lakás átjátszására akár szóban, akár írásban kötött szerző- L dés? Aki fizet, annak saját magának kell gondoskodni el­helyezéséről, vagy kényszer­rel költöztetik vissza előző lakóhelyére, esetleg ismétlődül bírság kiszabásával kénysze­rítik rá, hogy elhagyja a sza-1 bálytalanul szerzett lakást. Előbb: irány a tanács Mit veszít a lakás átjátszó­ja? Mindenekelőtt a lakását, de az ügyészségnek lehetősé- ’ ge van arra, hogy ezt az ösz- szeget, amelyet a lakásért ka­pott, az állam javára elvo-: nassa, akit megkárosított, az pedig bírósági úton kísérel- j heti meg pénze visszaszerzé­sét. Hogyan kerülhetők el az ilyen esetek? Akinek huza-j mosabb időre, s előre fize­tendő albérletet kínálnak, célszerűbb, ha a szerződés megkötése előtt megy el a tanácsra, mert hiába ígéri, ilyenkor a lakás bérlője, hogy minden felelősséget magára vállal, az igazi vesztes mégis csak az lesz, aki fizet, s oda lesz a nagy pénzen szerzett, s már-már sajátjának hitt lakása. Balogh József Jöhet a kikelet Csomagolt mész, válaszfal tégla Tavaly négy és fél ezer tonna csomagolt oltott me- szet forgalmazott a KE-4 MÉV által „gyártott” tér-* mékből a Kelet-magyaror­szági TÜZÉP, elsősorban Szabolcs-Szatmár megyé­ben. A lakosság által meg­kedvelt termékből az idén már 15 ezer tonna oltott mész csomagolására szer­ződtek. Nagykálló után a fehérgyarmati telepen is megkezdik a csomagolást. Nem lesz hiány idén a többi építőanyagban sem: az ipar minden igény ki­elégítésére felfejlődött. Lesz elegendő a korábban hiányzó előfeszített vas­beton gerendákból és bé­léstestekből, valamint a PK és PS jelű panelekből.: Vállalati szinten az első- negyedévben mintegy 20! ezer tonnával több ce­ment van raktáron, mint tavaly. Kis méretű tégla­egységre átszámítva, 320 millió tégla kerül forga­lomba az idén, s a válasz­ték bővítésére más me­gyékből is szállítanak. Sopronból például válasz-i fal tégla „jön”. Tetőfedő anyagban — elsősorban palából — nem lesz hiány, s egyre na­gyobb mennyiségben hoz-; nak forgalomba korszerű; szigetelőanyagot is. Lénye­gesen jobb az idén az ellá­tás falburkoló csempéből. A romhányi termékből február 16-tól 30 százalé­kos árengedményes vásárt is rendeznek. Bőséges az: ellátás a fenyőáruból, nyí­lászáróból. Jobb a válasz­ték a parkettafélékből. Megjelent a gyorsan, há­zilag is lerakható szalag- parketta. Az idén már nem csak Nyíregyházán, hanem Kisvárdán, Máté­szalkán is megszervezték a tüzelő- és építőanyag ház­hoz szállítását a Volán és a Tempó segítségével. „Pénz kell? Fordulj Gézához!“ Kölcsönzés szépséghibával Egy kis rosszmájúsággal akár azt is mondhatnánk, hogy Tóth Géza több pénzt kölcsönzött Dombrádon, mint az OTP és a helyi takarékszövetkezet össze­sen. A dolognak mindössze any- nyi szépséghibája volt, hogy Tóth nem a sajátját adta, csak a ka­mat volt az övé. Ki Tóth Géza tulajdonképpen? Valamikor Kisvárdán, a bútor­ipari vállalatnál dolgozott, de amikor megnyílt Dombrádon a szövetkezet bútorboltja, haza­ment dolgozni. Verseny nem igen alakulhatott ki az állásért, hi­szen Tóth felesége volt a szövet­kezet kereskedelmi osztályának vezetője és ez a tény elegendő protekciót jelentett. A most 49 éves Tóth Géza tehát az egy­személyes, szabadkasszás bolt vezetője lett és hozzálá­tott a bútorok árusításához. Ment minden a maga útján, mígnem egyszer egy dombrádi embernek elfogyott a. pénze, s úgy gondolta, hogy Tóth Gé­zától kér kölcsön. Hogy volt-e Tóthnak saját pénze vagy nem, az utólag kideríthe­tetlen, meg nem is lényeges, az viszont annál lényegesebb, hogy a boltvezetőnek a kölcsönzés egy új formáját sikerült kitalálnia. Odaadott maszek ügyfelének egy hitellevelet, ráírta egy olyan ér­tékű bútor árát, amennyire a pá­ciensnek szüksége volt, lebonyo­lították az ügyletet a takarékszö­vetkezetnél, aztán Tóth nem bú­tort, hanem pénzt adott. Elég volt néhányszor ezt a trükköt megcsinálni, a faluban sokan megtudták és el is mond­ták: ha pénz kell, fordulj Gézá­hoz. A dombrádiak mentek. Tóth Géza pedig egymás után bocsá­totta ki a hitelleveleket és bútor helyett adta az ügyfeleknek a pénzt, de volt akinek ő ajánlot­ta fel hz üzletet. Mi volt ebben Tóthnak az üz­let? Az, hogy hálapénzt fogadott el, illetve kért adósaitól. Igen- ám, de Tóth tisztában volt az­zal is, hogy a bútorkészletnek és a szövetkezethez befolyt pénz összegének valahol egyeznie kell • — és ha ellenőrzést kap, a fe­lesége sem tudja megmenteni —, ezért hogy a kölcsönadás ki ne derüljön, vásárlóinak egy részét egyszerűen becsapta: olyan bú­torokat is ráírt számlájukra, amit nem vásároltak, de a pénzt •kifizettette velük. A szövetkezettől akár még éve­kig is folytathatta volna Tóth hi­telezési ügyleteit — így is három évig tartott —, de egy ügyfele nem akart fizetni, s Tóth a bí­rósághoz fordult a kölcsön be­hajtásáért. A polgári bíróság előtt Tóth rájött, hogy a körülmények tisztázásával ő is lebukhat, ezért visszavonta a feljelentést. Pechére, aktája az ügyészség kezébe ke­rült, s a dolog kitudódott. Tóth rohangálni kezdett adósaihoz, hogy ne árulják el, de a hamis tanúzást nem igen merték vál­lalni a volt ügyfelek, mert tud­ták, hogy nagy pénzekről van szó. Mennyiről? Több mint fél­millióról. Kölcsönként 460 ezer forintot adott, aztán 75 ezer fo­rint volt az az összeg, amivel be­csapta vásárlóit, a vesztegetés — ennyit tudtak bizonyítani — 16 vásárlótól 300—500 forint kö­zötti öszeg volt. Tóthot letartóztatták, majd a Kisvárdai Járásbíróság dr. Kutas István tanácsa jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasz­tás, csalás, pénzügyi fegyelem megsértése, vesztegetés, hamis tanúzásra felhívás és magán­okirat-hamisítás miatt 2 év 1« hónapi börtönre Ítélte. Mellék- büntetésül 2 évre eltiltották a közügyektől, 5000 forint pénz- büntetés és 15 ezer forint elkob­zás alá eső érték megfizetésére kötelezték. Tóth ügyfelei — 24-en voltak — 3000-től 8000 forintig ter­jedő pénzbüntetést kaptak, egy ügyfele. Vadászi Jenő kisiparos felfüggesztett szabadságvesztést kapott, mert ő kétszer kért pénzt Tóthtól. Vadászi és még négyen enyhítésért fellebbeztek, a többi ítélet — köztük Tóth Gézáé — jogerőssé vált. (balogh) Nyári hímzett pólókat készítenek a BFK mátészalkai gyá­rában. Huszti Imréné és Tóth minősíti a pólókat. (Elek Emil felv.) TÁRSUL ▲ SÁGVÁRI Előnyben a közétkeztetés Társadalmi közérzetünket alapvetően meghatározza, mi van a boltokban. Az élelmi­szerek közül a húsfélék és a töltelékáruk kínálata falun, városon az érdeklődés kö­zéppontjában áll. Az illetékes megyei operatív bizottság legutóbbi ülésén elhangzott: a múlt évben 2800 mázsával több hús fogyott a megye üz­leteiben, mint tavaly, s így 110 ezer mázsát vásárolhat­tunk. A mennyiségi növeke­dés ellenére — különösen a második fél évben — gondok is adódtak. Szinte nehezen elképzelhe­tő, hogy baromfiból csak 2,31 kilós fogyasztás jut egy em­berre. Természetesen a ház körül nevelt csirke túlnyomó többségét a termélő fogyászt- ■ja el; "tgy érthetően ’ nérri' vész a boltban baromfit. Tavaly az elfogyasztott összes hús­mennyiség 15 százalékát ad­ta a marhahús. Húskészítmé­nyekből 309 vagonnal fogyott, örvendetesen nőtt a kereten kívül gyártott és korlátozás nélkül forgalmazható árufé­lék iránt a kereslet. Étkezési szokásainkat igyek­szünk megtartani otthon is, az üzemi konyhán is. Az üze­mi, intézményi konyhákon, de még a gyermekétkeztetésben is nagyon kevés baromfit, ha­lat főznek, sütnek. A vasár­napi ebédet is nehezen tud­juk elképzelni, ha nem sertés­húsból készítjük a fogásokat. Pedig a kacsa-, a liba-, a pulyka-, a marhahús, a hal igen ízletes és változatos éte­lek alapanyaga lehet. S ha többet kínálnának a boltok ezekből a termékekből, való­színűleg gyakrabban válasz­tanák ezt a vásárlók. Ehhez viszont garantáltan színvona­las ellátást kell megvalósíta­ni és nem árt a figyelmet rá­irányítani a többi húsfélére is. Az idei húsellátásról szólva a bizottság hangsúlyozta: ki­emelten kezelik a közületi konyhákat, nevezetesen a gyermekétkeztetést, az üzemi és munkahelyi konyhákat, a vendéglátást. A városokban és a kiemelt településeken, Zá­honyban és Tiszavasváriban színvonalas és a tavalyinéi valamivel jobb ellátás várha­tó. A kisebb településeken főként az ABC-k feladata, hogy töltelékáruval ellássa a lakosságot, a húsboltok pe­dig inkább tőkehúst tartanak. Gondoskodni kell arról is, hogy valamennyi egységben megtalálják a fogyasztók a minimális választékot. Igaz, ebben az évben 11 ezer 210 tonna hús kerül az üzletekbe, s ez 4,1 százalék­kal több, mint a múlt évi, ennek ellenére javítani szük­séges a húsellátás színvona­lát. A HUNNIACOOP- ba­romfi-feldolgozó vállalat pél­dául 1,1 millió tyúkot is vág a 8,9 millió csirke mellett. A rendelkezésre álló 4805 ton­na vágott baromfiból 1022 tonnát tesz ki az olcsóbb ap­rólék. Az ellátás színvonalát a kétoldalú partneri kapcsola­tok is javítják. Az operatív bizottság egyhangúlag üdvö­zölte a HUNNI ACOOP és a Ságvári Termelőszövetkezet kezdeményezését, melynek ér­telmében a baromfi-feldolgo­zó átadja a téesznek az 5 millió forintos tojásmanipu­láló gépsort, s itt dolgozzák fel a háztájiból származó to­jást. Továbbra is számítanak a háztáji gazdaságok sertés­vágására, ami eddig is jelen­tősen emelte a húsellátás színvonalát. T. K. „átjátszani“ a lakást? Változó környezetünk Nyíregyházán.

Next

/
Thumbnails
Contents