Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. február 13. Vigyázat! Nagy lehet a veszteség „Fiatal házaspár minigarzont, vagy másfél szobás lakást bérelne „Hosszabb időre" jeli- gére ajánlatot a hirdetőbe. Ez a hirdetés tegnap jelent meg lapunkban, de találhattunk volna hasonló szövegű albérletkereső, vagy albérletet kínáló hirdetést más napokon is. Hogy miért idéztük? Mert, aki a hirdetést feladta, lehet nem is sejti — bár az idézőjelbe tett „Hosszabb időre” jelige másra utal — milyen rosszul jár, ha netán üresen sikerül egy garzont, vagy másfél szobás lakást szerezni. A pénzén kívül ugyanis nagyon gyorsan elveszti a lakást is és visszaköltöztetik oda, ahonnan főbérletbe költözött. Potom 120 ezer Hogy ez nem kitalált mese, álljon itt néhány példa. Egy tiszadobi férfinek falujában saját lakása volt, az édesanyja pedig Pesten egy szanálás előtt álló városnegyedben lakott. Mivel fia hozzá volt állandó lakosként bejelentve, a kerületi tanácsnak feltehetően elkerülte a figyelmét a tiszadobi lakás, s nemcsak az idős asszonynak, hanem a fiának is kiutaltak egy másfél szobás lakást. A tiszadobi férfi — mivel nem is akart Pestre költözni — elcserélte a lakást egy kétszobás nyíregyházi összkomfortosért, s mert Nyíregyházán sem akart lakni, 120 ezerért átadta egy házaspárnak. Időközben feltehetően elköltötte a lakásért kapott pénzt, s elment megfenyegetni a hivatalosan albérlőnek nevezett utódját, hogy ha nem ad még pénzt, akkor ráköltözik. Az albérlő a tanácshoz fordult tanácsért, segítségért, s mivel ekkor derült ki, hogy szerződésük nemcsak szabálytalan volt, hanem a lakás átjátszására irányult, az albérlőt — jóindulattal — szükséglakásba költöztették, de elvesztette 120 ezer forintját, s őt aligha vigasztalja, hogy a tiszadobi ember is elvesztette furfangosan szerzett lakását. Miért történt ilyen intézkedés? Mert az Öz közi lakásba 120 ezerért költöző házaspár tulajdonképpen néni albérletet vett 120 ezerért, hanem lelépési díjként fizette ki az összeget, s így csúnya szóval, de hivatalosan: rosszhiszemű jogcím nélküli lakó lett. Sajnos nem ez a házaspár az egye^iili Nyíregyházán, amelyik i szándékosan, vagy akár tudatlanul is így költözik be tanácsi lakásba, mert a lakás gazdájának legtöbb esetben az a szándéka, hogy albérlet ürügyén jó pénzért átjátssza a lakást valakinek. Van aki csak 30—40 ezer forintot kér, de nem ritka a 60, sőt a 100 ezer forintos ősz- szeg sem, amelyet általában 2—5 évi albérleti díjként kér a lakás bérlője, de általában már a szerződés megkötésekor tisztázzák, hogy ez nem albérleti díj lesz, hanem a lelépés összege. Lakás autóért, tanyáért? A Kun Béla utcán például 30 ezer forintért, egy használt autóért és egy tanyáért cserélte el a bérlő a lakást. Most az fizet rá, aki a pénzt, a kocsit és a tanyát adta, igaz a Kun Béla utcai lakást is másnak utalja majd ki a tanács. Egy nyíregyháza környékén egyedül élő fiatalember 40 ezer forintot adott egy egyszobás lakásért, a bérlők ebből 15 ezerért egy jósa vár ősi minigarzont szereztek maguknak, s őket a lakás elvesztésén kívül feltehetően meg is büntetik, mert két lakással is üzérkedtek. A Su- szevben egyszobás tanácsi bérlakást hirdettek kertes házként és adtak át 20 ezerért, az Ungvár sétányon egy minigarzonba költöztek „albérletbe” két évre előre fizetve 28 ezerért, a Lackovsz- ki utcán egyszobás lakás cserélt gazdát 30 ezerért, de lehetne még sorolni az ilyen példákat, mert sajnos van belőlük bőven. Kétségtelen tény, hogy aki lakáshoz akar jutni, mindent megpróbál, hogy hamarabb költözhessen valamilyen neki megfelelő helyre, ám a legtöbbször szándéka ellenére is olyan helyzetbe kerül, amit később nagyon megbánhat. S mindez csupán azért fordulhat elő, mert nem ismeri kellően a rendeleteket, nem tudja, hogy rosszhiszemű jogcím nélküli lakónak minősül. Természetesen előfordulhatnak olyan esetek, amikor valakinek huzamosabb ideig távol kell dolgozni lakóhelyétől — például külföldre megy egy-két évre dolgozni —, ilyenkor természetesen kiadhatja albérletbe lakását, de a tapasztalatok szerint ez a ritkább albérletbe adás, a gyakoribb, hogy eleve lelépési díjnak tekinti a pénzt a bérlő, mert nincs szándékában visszaköltözni. Milyen szankciókat von maga után egy ilyen, a lakás átjátszására akár szóban, akár írásban kötött szerző- L dés? Aki fizet, annak saját magának kell gondoskodni elhelyezéséről, vagy kényszerrel költöztetik vissza előző lakóhelyére, esetleg ismétlődül bírság kiszabásával kényszerítik rá, hogy elhagyja a sza-1 bálytalanul szerzett lakást. Előbb: irány a tanács Mit veszít a lakás átjátszója? Mindenekelőtt a lakását, de az ügyészségnek lehetősé- ’ ge van arra, hogy ezt az ösz- szeget, amelyet a lakásért kapott, az állam javára elvo-: nassa, akit megkárosított, az pedig bírósági úton kísérel- j heti meg pénze visszaszerzését. Hogyan kerülhetők el az ilyen esetek? Akinek huza-j mosabb időre, s előre fizetendő albérletet kínálnak, célszerűbb, ha a szerződés megkötése előtt megy el a tanácsra, mert hiába ígéri, ilyenkor a lakás bérlője, hogy minden felelősséget magára vállal, az igazi vesztes mégis csak az lesz, aki fizet, s oda lesz a nagy pénzen szerzett, s már-már sajátjának hitt lakása. Balogh József Jöhet a kikelet Csomagolt mész, válaszfal tégla Tavaly négy és fél ezer tonna csomagolt oltott me- szet forgalmazott a KE-4 MÉV által „gyártott” tér-* mékből a Kelet-magyarországi TÜZÉP, elsősorban Szabolcs-Szatmár megyében. A lakosság által megkedvelt termékből az idén már 15 ezer tonna oltott mész csomagolására szerződtek. Nagykálló után a fehérgyarmati telepen is megkezdik a csomagolást. Nem lesz hiány idén a többi építőanyagban sem: az ipar minden igény kielégítésére felfejlődött. Lesz elegendő a korábban hiányzó előfeszített vasbeton gerendákból és béléstestekből, valamint a PK és PS jelű panelekből.: Vállalati szinten az első- negyedévben mintegy 20! ezer tonnával több cement van raktáron, mint tavaly. Kis méretű téglaegységre átszámítva, 320 millió tégla kerül forgalomba az idén, s a választék bővítésére más megyékből is szállítanak. Sopronból például válasz-i fal tégla „jön”. Tetőfedő anyagban — elsősorban palából — nem lesz hiány, s egyre nagyobb mennyiségben hoz-; nak forgalomba korszerű; szigetelőanyagot is. Lényegesen jobb az idén az ellátás falburkoló csempéből. A romhányi termékből február 16-tól 30 százalékos árengedményes vásárt is rendeznek. Bőséges az: ellátás a fenyőáruból, nyílászáróból. Jobb a választék a parkettafélékből. Megjelent a gyorsan, házilag is lerakható szalag- parketta. Az idén már nem csak Nyíregyházán, hanem Kisvárdán, Mátészalkán is megszervezték a tüzelő- és építőanyag házhoz szállítását a Volán és a Tempó segítségével. „Pénz kell? Fordulj Gézához!“ Kölcsönzés szépséghibával Egy kis rosszmájúsággal akár azt is mondhatnánk, hogy Tóth Géza több pénzt kölcsönzött Dombrádon, mint az OTP és a helyi takarékszövetkezet összesen. A dolognak mindössze any- nyi szépséghibája volt, hogy Tóth nem a sajátját adta, csak a kamat volt az övé. Ki Tóth Géza tulajdonképpen? Valamikor Kisvárdán, a bútoripari vállalatnál dolgozott, de amikor megnyílt Dombrádon a szövetkezet bútorboltja, hazament dolgozni. Verseny nem igen alakulhatott ki az állásért, hiszen Tóth felesége volt a szövetkezet kereskedelmi osztályának vezetője és ez a tény elegendő protekciót jelentett. A most 49 éves Tóth Géza tehát az egyszemélyes, szabadkasszás bolt vezetője lett és hozzálátott a bútorok árusításához. Ment minden a maga útján, mígnem egyszer egy dombrádi embernek elfogyott a. pénze, s úgy gondolta, hogy Tóth Gézától kér kölcsön. Hogy volt-e Tóthnak saját pénze vagy nem, az utólag kideríthetetlen, meg nem is lényeges, az viszont annál lényegesebb, hogy a boltvezetőnek a kölcsönzés egy új formáját sikerült kitalálnia. Odaadott maszek ügyfelének egy hitellevelet, ráírta egy olyan értékű bútor árát, amennyire a páciensnek szüksége volt, lebonyolították az ügyletet a takarékszövetkezetnél, aztán Tóth nem bútort, hanem pénzt adott. Elég volt néhányszor ezt a trükköt megcsinálni, a faluban sokan megtudták és el is mondták: ha pénz kell, fordulj Gézához. A dombrádiak mentek. Tóth Géza pedig egymás után bocsátotta ki a hitelleveleket és bútor helyett adta az ügyfeleknek a pénzt, de volt akinek ő ajánlotta fel hz üzletet. Mi volt ebben Tóthnak az üzlet? Az, hogy hálapénzt fogadott el, illetve kért adósaitól. Igen- ám, de Tóth tisztában volt azzal is, hogy a bútorkészletnek és a szövetkezethez befolyt pénz összegének valahol egyeznie kell • — és ha ellenőrzést kap, a felesége sem tudja megmenteni —, ezért hogy a kölcsönadás ki ne derüljön, vásárlóinak egy részét egyszerűen becsapta: olyan bútorokat is ráírt számlájukra, amit nem vásároltak, de a pénzt •kifizettette velük. A szövetkezettől akár még évekig is folytathatta volna Tóth hitelezési ügyleteit — így is három évig tartott —, de egy ügyfele nem akart fizetni, s Tóth a bírósághoz fordult a kölcsön behajtásáért. A polgári bíróság előtt Tóth rájött, hogy a körülmények tisztázásával ő is lebukhat, ezért visszavonta a feljelentést. Pechére, aktája az ügyészség kezébe került, s a dolog kitudódott. Tóth rohangálni kezdett adósaihoz, hogy ne árulják el, de a hamis tanúzást nem igen merték vállalni a volt ügyfelek, mert tudták, hogy nagy pénzekről van szó. Mennyiről? Több mint félmillióról. Kölcsönként 460 ezer forintot adott, aztán 75 ezer forint volt az az összeg, amivel becsapta vásárlóit, a vesztegetés — ennyit tudtak bizonyítani — 16 vásárlótól 300—500 forint közötti öszeg volt. Tóthot letartóztatták, majd a Kisvárdai Járásbíróság dr. Kutas István tanácsa jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás, csalás, pénzügyi fegyelem megsértése, vesztegetés, hamis tanúzásra felhívás és magánokirat-hamisítás miatt 2 év 1« hónapi börtönre Ítélte. Mellék- büntetésül 2 évre eltiltották a közügyektől, 5000 forint pénz- büntetés és 15 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezték. Tóth ügyfelei — 24-en voltak — 3000-től 8000 forintig terjedő pénzbüntetést kaptak, egy ügyfele. Vadászi Jenő kisiparos felfüggesztett szabadságvesztést kapott, mert ő kétszer kért pénzt Tóthtól. Vadászi és még négyen enyhítésért fellebbeztek, a többi ítélet — köztük Tóth Gézáé — jogerőssé vált. (balogh) Nyári hímzett pólókat készítenek a BFK mátészalkai gyárában. Huszti Imréné és Tóth minősíti a pólókat. (Elek Emil felv.) TÁRSUL ▲ SÁGVÁRI Előnyben a közétkeztetés Társadalmi közérzetünket alapvetően meghatározza, mi van a boltokban. Az élelmiszerek közül a húsfélék és a töltelékáruk kínálata falun, városon az érdeklődés középpontjában áll. Az illetékes megyei operatív bizottság legutóbbi ülésén elhangzott: a múlt évben 2800 mázsával több hús fogyott a megye üzleteiben, mint tavaly, s így 110 ezer mázsát vásárolhattunk. A mennyiségi növekedés ellenére — különösen a második fél évben — gondok is adódtak. Szinte nehezen elképzelhető, hogy baromfiból csak 2,31 kilós fogyasztás jut egy emberre. Természetesen a ház körül nevelt csirke túlnyomó többségét a termélő fogyászt- ■ja el; "tgy érthetően ’ nérri' vész a boltban baromfit. Tavaly az elfogyasztott összes húsmennyiség 15 százalékát adta a marhahús. Húskészítményekből 309 vagonnal fogyott, örvendetesen nőtt a kereten kívül gyártott és korlátozás nélkül forgalmazható árufélék iránt a kereslet. Étkezési szokásainkat igyekszünk megtartani otthon is, az üzemi konyhán is. Az üzemi, intézményi konyhákon, de még a gyermekétkeztetésben is nagyon kevés baromfit, halat főznek, sütnek. A vasárnapi ebédet is nehezen tudjuk elképzelni, ha nem sertéshúsból készítjük a fogásokat. Pedig a kacsa-, a liba-, a pulyka-, a marhahús, a hal igen ízletes és változatos ételek alapanyaga lehet. S ha többet kínálnának a boltok ezekből a termékekből, valószínűleg gyakrabban választanák ezt a vásárlók. Ehhez viszont garantáltan színvonalas ellátást kell megvalósítani és nem árt a figyelmet ráirányítani a többi húsfélére is. Az idei húsellátásról szólva a bizottság hangsúlyozta: kiemelten kezelik a közületi konyhákat, nevezetesen a gyermekétkeztetést, az üzemi és munkahelyi konyhákat, a vendéglátást. A városokban és a kiemelt településeken, Záhonyban és Tiszavasváriban színvonalas és a tavalyinéi valamivel jobb ellátás várható. A kisebb településeken főként az ABC-k feladata, hogy töltelékáruval ellássa a lakosságot, a húsboltok pedig inkább tőkehúst tartanak. Gondoskodni kell arról is, hogy valamennyi egységben megtalálják a fogyasztók a minimális választékot. Igaz, ebben az évben 11 ezer 210 tonna hús kerül az üzletekbe, s ez 4,1 százalékkal több, mint a múlt évi, ennek ellenére javítani szükséges a húsellátás színvonalát. A HUNNIACOOP- baromfi-feldolgozó vállalat például 1,1 millió tyúkot is vág a 8,9 millió csirke mellett. A rendelkezésre álló 4805 tonna vágott baromfiból 1022 tonnát tesz ki az olcsóbb aprólék. Az ellátás színvonalát a kétoldalú partneri kapcsolatok is javítják. Az operatív bizottság egyhangúlag üdvözölte a HUNNI ACOOP és a Ságvári Termelőszövetkezet kezdeményezését, melynek értelmében a baromfi-feldolgozó átadja a téesznek az 5 millió forintos tojásmanipuláló gépsort, s itt dolgozzák fel a háztájiból származó tojást. Továbbra is számítanak a háztáji gazdaságok sertésvágására, ami eddig is jelentősen emelte a húsellátás színvonalát. T. K. „átjátszani“ a lakást? Változó környezetünk Nyíregyházán.
