Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

KÖZÖS KÖZLEMÉNY KIADÁSÁVAL Befejeződlek a magyar-lengyel külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes külügymi­nisztert pénteken, lengyelor­szági hivatalos, baráti láto­gatásának második napján fogadta Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel -Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, miniszterelnök. A ta­lálkozón, amelyem részt vett Józef Czyrek lengyel külügy­miniszter is, az eredménye­sen fejlődő magyar—lengyel kapcsolatok kérdéseiről, va­lamint a két országnak a nem­zetközi életben való együtt­működéséről volt szó. Púja Frigyest ugyancsak pénteken fogadta Henryk Jab­Magyar—lengyel külügymi­niszteri tárgyalások Varsó­ban. Józef Czyrek lengyel külügyminiszter (balról a má­sodik). Jobbról a második Púja Frigyes magyar külügy­miniszter. (Kelet-Magyaror- szág telefotó) lonski, a lengyel államtanács elnöke is. A nap folyamán a tárgya­lásokról közös közleményt ad­tak ki. Púja Frigyes megerősítet­te, hogy a törvényesség hely­reállítására és a szocializmus építéséhez szükséges normális feltételek biztosítására a Len­gyel Népköztársaság államta­nácsa által hozott és a szejm által megerősített döntések a magyar kormány és a ma­gyar társadalom teljes támo­gatását élvezik. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere határozot­tan visszautasította az Egye­sült Államoknak és más nyu­gati államoknak a nemzetkö­zi kapcsolatok alapelveivel ellentétes állásfoglalásait, amelyek a NATO-tagállamok 1982. január 11-i brüsszeli külügyminiszteri tanácskozá­sáról kiadott nyilatkozat­ban szerepelnek. Ezek a Szovjetunió és Lengyelország ellen irányuló határozatok sértik az ENSZ alapokmá­nyát, valamint az európai biztonsági és együttműködési értkezelet záróokmányában foglalt elveket. A miniszterek kifejezésre -juttatták, hogy a Magyar Népköztársaság és a' Lengyel Népköztársaság eltökélt szán­déka a párbeszéd és az együttműködés fejlesztése valamennyi állammal a vi­lágbéke erősítése érdekében. Púja Frigyes hivatalos, ba­ráti látogatásra hívta meg Józef Czyreket, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. SZAKSZERVEZETI VILÁGKONGRESSZUS Világbéke nélkül nincs haladás A béke megőrzésének szük­ségességét hangsúlyozták a havannai Kongresszusi Palo­tában ülésező X. szakszerve­zeti világkongresszus tanács­kozásának második napján. A csütörtöki plenáris ülésen fel­szólaló mintegy negyven kül­dött egyetértett abban, hogy a világbéke megszilárdítása nélkül elképzelhetetlen a tár­sadalmi-haladás, a dolgozók életkörülményeinek javítása. Karel Hoffmann, a Cseh­szlovák Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom Központi Ta­nácsának elnöke elítélte az Egyesült Államok által ösz­tönzött fegyverkezési hajszát, és megállapította, hogy a bé­kéért vívott harc szükséges­ségét mindinkább átérzik a világ különböző földrészei­nek népei. Nguyen Duc Thuan, a Viet­nami Szakszervezetek Szö­vetsége Végrehajtó Bizottsá­ga elnökségének elnöke tá­mogatásáról biztosította a Szovjetunió által a különbö­ző fórumokon előterjesztett békejavasla tokát. Jósé Manuel Meneses, a Panamai Dolgozók Országos Szövetségének főtitkára el­ítélte a fegyverkezési hajszát. Fathi el-Raheb, a Paleszti­nái Dolgozók Általános Szö­vetségének főtitkára Washing­ton szemére vetette, hogy az egész emberiség létét fenye­geti, s kifogásolta, hogy az Egyesült Államok az arab né­pekkel szemben Izrael mel­lett foglal állást. Demaine Debih Abellah, az Algériai Dolgozók Általános Szövetségének főtitkára em­lékeztetett arra, hogy a fej­lődő országokat megfosztják természeti kincseiktől, s ezért a helyzetért az Egyesült Ál­lamokat, valamint a nemzet­közi monopóliumokat tette felelőssé. A csütörtöki ülésen szólalt fel még Mexikó. Venezuela. Libanon, Franciaország, Ni­géria, Bulgária, Etiópia, Kam­bodzsa, Jamaica, a Fülöp- szigetek. Törökország, Űj-Zé- land és Laosz szakszervezeti küldötte is. A nap folyamán beszélt Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke. Beszéde lapzártáig nem érkezett meg. A múlt évi gazdálkodásról Lengyel György, a termelő- szövetkezet elnöke számolt be a tagságnak. Egyebek között elmondta; sikeres évet zár­tak, a termelési értéket az előző évhez képest 33 száza­lékkal, a tervhez képest 6 százalékkal növelték. A szor­galmas tagság, a szakember- gárda lelkiismeretes munká­val, jól hasznosította a vi­szonylag kedvező időjárást, az évet több mint 21 millió forint nyereséggel zárták. Az őszi gabonák ugyan nem a legjobban teleltek, jelentő­sebb területet ki kellett szán­tani víznyomás miatt, a ta­vaszi munkát viszont annál jobb körülmények között és idejében végezték. A terv­szerű, szervezett munka mel­lett még bérmunkát is tud­tak végezni más termelőszö­vetkezetekben. Így érték el. hogy az ipari növények több mint 2 millióval több árbevé­telt hoztak. Az őszi búza ki­vételével kedvezően alakult a szántóföldi növények ön­költsége is. Igen eredményes volt a kertészeti ágazatban a gazdálkodás. Az 1100 vagon almatermés 62 százalékát mi­nőségi áruként értékesítették. Az értékesítési nehézségek el­lenére a tervezettnél jóval magasabb, 6,20 forintos át­lagárat értek el. A rekord- termés következtében a ter­vezett önköltséget mintegy 30 fillérrel sikerült,csökkenteni kilogrammonként. A szövetkezet egyik fő pro­filja az állattenyésztés. Az el­múlt évben tovább növelték a szarvasmarha- és a juhál­lományt. Szarvasmarhából közel kétezret, juhból pedig majdnem tízezret tartanak. Az 1980-as kedvezőtlen ta­karmánytermesztési helyzet — különösen az első fél év­ben — rányomta bélyegét az állatenyésztés eredményeire: így az ágazat bevétele elma­radt a tervezettől. A mellék­üzemi tevékenység, az ipari üzemek több mint másfél millió forinttal növelték a nyereséget. A szövetkezet igen jó önköltséggel, rekord- eredménnyel működtette a tehergépkocsi parkját. A több mint ezer vagon alma szállítását idegen gépjármű igénybevétele nélkül végez­ték el! A háztáji ágazatot jelentő­sen segítette a termelőszövet­kezet táppal, szállás takar­mánnyal, legelővel, és ellá- ta a gyümölcsösök növényvé­delmét. A termelőszövetkeze­ten keresztül 50 millió forint A vajai Rákóczi Termelőszövetkezet gyümölcsfeldolgozó üzemében új termékként nagy mennyiségben készítenek édesített narancshéjat. Ehhez Olaszországból tíz vagon narancs­héjat importált a szövetkezet. (Elek Emil felv.) A zárszámadás résztvevői értékű árut értékesítettek a háztájiból. Az elmúlt évben tovább ja­vult a tagság szakképzettsé­ge. A 786 tagból közel hat­száznak van valamilyen ké­pesítése. Az eredmények el­érésében élen jártak a szoci­alista brigádok. A 17 brigád a közös terv teljesítése mel­lett mintegy 100 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Az 1982. évi tervekről töb­bek között elmondta az el­nök: nagy gondot fordítanak a jól jövedelmező gabonater­mesztésre. Az állatenyésztést számszerűleg szinten tartják. A tejtermelést mintegy 14 százalékkal növelik. Kiemel­ten foglalkoznak hústerme­léssel, valamint az ipari te­vékenységgel. A tavaszi mun­kára az előkészületek jó ütemben folynak, nagy fi­gyelemmel javítják a gépe­ket, ügyelnek a takarékos gazdálkodásra. A középtávú tervnek megfelelően az idén mintegy 8 milliós nyereséget terveznek. A beszámolót követő vitá­ban Tar Imre megelégedés­sel szólt a termelőszövetke­zetben elért eredményekről. Ebben a gazdaságban a párt jó agrárpolitikáját helyesen alkalmazták, éltek a lehető­ségekkel. Az elért kiváló eredményekért a megyei pártbizottság elismerését fe­jezte ki. A csengeri Lenin Termelőszövetkezet az 1981- es gazdálkodási eredménye­ivel jól alapozta meg az idei esztendőt. Reméljük a szép tervek, a tagság szorgalma mellé a kedvező időjárás is párosul, így az eredmények nem maradnak el. A múlt évet nem csak a Csengeri termelőszövetkezet, de általában a megye mező- gazdasága is jól zárta. Me­zőgazdaságunk jelentősen hozzájárult az ország egyen­súlyi helyzetének javításá­hoz; elősegítette, hogy az el­ért életszínvonalunkat meg­őrizhettük. Megyénkben ked­vezően szólhatunk az ipar eredményeiről is, termelése mintegy 6—7 százalékkal nö­vekedett. Az itt dolgozó 53 ezer főnyi munkás 30 milli­árd forint termelési értéket állított elő. Ami szintén ked­vező; iparunk az exportter- vét is túlteljesítette. A mezőgazdaság eredmé­nyei közül kiemelkedik az alma termése, amely elérte a 600 ezer tonnát. Az ismert szállítási, értékesítési gondok ellenére a legjelentősebb be­vételi forrás vol a tdtialma- termesztés a szövetkezetek­ben. Tovább kell javítani az alma forgalmazását, több hű­tőtárolóra van szükség, szer­vezettebbé kell tenni a keres­kedelmi munkát. Szabolcs nem a kukorica hazája, ezért nagy jelentőségű az 1981. évi 45 mázsa körüli átlagtermés. Azzal, hogy szövetkezeti parasztságunk túlteljesítette tervét, tovább javította az or­szág élelmiszer-ellátását, nö­velte az exportárualapot. A mezőgazdaságban dolgozók a több termeléssel mindnyá­junk érdekét, boldogulását szolgálják. Annak is tudatá­ban van szövetkezeti paraszt­ságunk, hogy az ipar és a me­zőgazdaság csak együtt tud fejlődni. Fejlett ipar nélkül nincs fejlett mezőgazdaság és ez fordítva is igaz. Az idei beruházási lehető­ségeink szűkösek. De a saját erő, a belső tartalékok moz­gósításával kitűzött céljain­kat elérhetjük. Legfontosabb tartalékunk az emberi ténye­zőkben, a vezetésben, a kor­szerű szervezésben, a szakmai hozzáértésben, a fegyelmezett munkában van. Fontos elv': aki többet, jobbat termel, az többet is kapjon munkája nyomán. Fokoznunk kell a demokratizmust. Ennek jó példáit tapasztaltuk ezen a közgyűlésen is, a tagság ré­széről számos megvalósítható javaslat hangzott el a vitá­ban. Ebben az évben két nagy program megvalósításán dol­gozunk a mezőgazdaságban, egyik a gabona, másik a hús. Mindkét ágazatban a belter­jesség növelésével fokozhat­juk eredményeinket. A háztá­ji gazdaságban szép eredmé­nyeket értünk el, de még itt is vannak lehetőségek: a ter­melőszövetkezetek vemhes- üsző-kihelyezéssel, az. alma- és zöldségtermesztés fejlesz­tésével tovább növelhetik en­nek az ágazatnak a hozamait. Természetesen csak erős kö­zös gazdaság segítheti jól a háztájit. Jelentős előrelépés történt a termelőszövetkeze­tekben, a kiegészítő tevékeny­ség növelésében. Bővítsék to­vább ezt az ágazatot, éljenek a társulások, a kisszövetke­zetek és vállalkozások adta lehetőségekkel is. Dolgozza­nak úgy, hogy a közösség és az egyén is boldoguljon. A megyei pártbizottság tit­kára végezetül sikeres mun­kát, jó egészséget kívánt a szövetkezet tagjainak az 1982. évi tervek teljesítéséhez. A csengeri Lenin Termelő- szövetkezet tagsága pénteken délelőtt zsúfolásig megtöl­tötte a nagyközségi művelő­dési házat. A közös gazdaság az 1981. évi gazdálkodás zár­számadó közgyűlését tartot­ta, amelyen részt vett Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, a választókerü­let országgyűlési képviselője. Eredményeink forrása a fegyelmezett munka [XXXIX. évfolyam, 37. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1982. február 13., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents