Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-11 / 35. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. február 11. TIZEDIKKÉNT AZ ORSZÁGBAN Diétásbolt a csarnokban Síszegény kenyér vesebetegeknek Teljesül a megyében élő cukorbetegek és diétázók óhaja: mindenekelőtt az ő igényüknek megfelelő, tizedikként az országban bolt nyílik Nyíregyházán, a hamarosan átadásra kerülő piaci csarnokban. A 40 négyzetméteres alapterületű üzletet a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat rendezi be és üzemelteti. A gabonaforgalmi vállalat gondoskodik róla, hogy állandóan kapni lehessen itt — az eddig sokak által keresett — búzacsírát, étkezési búzakorpát, szója- és sárgaborsólisztet: kapható lesz kukorica- és rizsliszt is. Az érdekelt vállalatok-már- is jelentkeztek,' ■'’hogy lífhető- ségüBllí^nqiftél'tért' áfíífglösé- | gekkel segítik a bolt minél gazdagabb választékát. Jelentősen hozzájárul a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat, amely nemrég kapott a MÉM-től engedélyt több diabetikus termék készítésére. Ilyen a diétázóknak ajánlott almás és túrós lepény, valamint piskótalap. De a megyeszékhelyi sütőüzem ellátja még a boltot fehérje- és konyhasószegény kenyérrel vesebetegek részére; kapható lesz cukorbetegeknek diétás zsemle, Graham-, alföldi barna, pehely- és sajtos kenyér. Gazdagítják még a választékot diétás konzerv- és tejipari termékek, lesz cukorszegény üdítőital-választék. Az érdekelt vállalatok illetékesei a kórház rendezésében a napokban diétás étke- zésrcfl hallgattak meg szakelőadót Nyíregyházán. Azt követően a vállalatok képviselői szerződéseket írtak alá. (ab) A nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezetben NDK-megrendelésre 11 ezer pár férficipőt készítenek. Varga Ferenc gőzölőgéppel a kéregberagasztás előtti művelet közben. (Elek Emil felvétele) HARGITA, A POMPÁS MÉN Kedven ce a Csókos Kitekintés Üzemi lapokból A nyírbátori gyáregység ifjúsági klubjának év végi mérlegéről közöl összeállítást a MEZŐGÉP legújabb száma. A klubtagok száma tovább nőtt, ma már 45. Áprilistól december végéig 45 szervezett kötött foglalkozást tartottak. Több kirándulást szerveztek a KISZ- szel, a szakszervezettel a Duna-kanyarba, Szegedre, de eljutottak a falu- és a traktormúzeumba. Tovább bővítették könyvtárukat. Az év végére elérték, hogy a klubtagok 90 százaléka könyvtártag és rendszeres olvasó. Rendeztek üzemi hangversenyt, versmondó versenyt, részt vettek a városban meghirdetett valamennyi irodalmi témájú vetélkedőn. Az általános iskolai végzősöknek pályaválasztási tanácsadást szerveztek. v< ■» “ t> ■ Az illetményföld új rendjére vonatkozó tapasztalatokat olvashatjuk a . balkanyi Állami gazdaság Start után Tiszavasváriban Járda, ráadásból Kereken félmillió forintot költöttek az elmúlt évben Tiszavasváriban járdák építésére és felújítására. A pénzre úgy tettek szert, hogy a városok és nagyközségek kategóriájában, a társadalmi munkában elért második helyezéssel kapták jutalmul a megyei tanácstól. A legégetőbb gondok egyike Tiszavasváriban továbbra is az úthálózat állapota. Annak elenére, hogy a start — már ami a tervciklus első évét illeti — sikeres volt. Két és fél millió forintból sikerült többek között „összehozni” 5,6 kilométer köves- utat — természetesen jelentős társadalmi segítséggel — a Táncsics és az Ifjúság utcában. Ebben a munkában is jelentős a helyi gazdasági egységek segítsége. Főleg a kőszállítás lebonyolítása jelent nagy előnyt és megtakarítást. Jövőre például már 5500 tonna kő szállítását vállalták. Lakásépítésre a tanács ötmillió forintot költött az elmúlt évbén. Az ivóvízhálózat bővítésére háromszázezer forint jutott. A belvízvédelemhez állandó szivattyúállomás Pókoznak a gyerekek az új megyei-városi művelődési központban Nyíregyházán. Papp Ágnes gyermekfoglalkoztatási szakelőadó irányításával szombatonként és vasárnaponként például játékokat, díszeket, ajándéktárgyakat készítenek az iskolások. (J. L.) létesült a Korontón, s a megyei tanács segítségével egy nagy teljesítményű, hordozható szivattyút is beszereztek. Folytatják a településeszté- tikailag fontos, központi park kialakítását, megkezdődött a rendezéshez szükséges lakások kisajátítása. Ami a társadalmi munkát illeti: a tanács erre továbbra is számít a közel tizenötezer lakosú Tiszavasváriban. S nem ok nélkül. Az elmúlt évben nyolcmillió forintot terveztek és háromszázezerrel többet teljesítettek. Ebből ötmillió forintot tesz ki az új értéket létrehozó, költségmegtakarító társadalmi munka! (t. á.) Nyíregyháza város Tanácsa V. B. művelődésügyi osztálya és a tudományos Ismeretterjesztő Társulat nyíregyházi elnöksége a korszerű művelődés szerves részét alkotó ismeretterjesztés tartalmi összefüggéseinek, formáinak és módjainak fejlesztése érdekében pályázatot hirdet. Javasolt témakörök: A tudományos ismeretterjesztés jelentősége és nevelő hatása az általános iskolai, a szakmunkás és középiskolai tanulók körében; A művelődés iránti Czifra József, a tapasztalt nyugdíjas edző már a paci prüszköléséből megsejti, ha baj van. Háttal áll az ablaknak, hirtelen megfordul, kinyitja és kiszól hangosan a ködös téli délutánon jártatást végző lovasnak. — Veregesd meg, nyugtasd meg! — hangzik tanácsa. A lovas követi, a ficánkoló paripa megnyugszik. Reitschule. Nyíregyháza határában a 4-es főút mentén Záhony irányában bal oldalt tábla hirdeti, ^hol kell letérni a dűlőúton a lovasiskola felé. Kátyus, havas út vezet az épületekhez, istállókhoz, karámokhoz. Kincseket őriznek itt a lovászfiúk, akik a lószeretetet még a tanyabokrokból hozták magukkal. igény felkeltésének ismeretterjesztési útjai, módjai — az alacsony iskolázottságú rétegek körében; A szocialista brigádok művelődésének ismeretterjesztési (tartalmi, szervezeti, módszertani) kérdései; A munkásság középfokú műveltségét szolgáló ismeretterjesztés lehetőségei és útjai; A közművelődési célok megvalósulása egy munkahelyen. Pályázni lehet még egyéb témájú feldolgozásokkal is, de a kiemelt témák az elbírálásnál előnyt élveznek. A pályázaton részt vehet minden TIT-tag, közművelődési munkások, pedagógusok, orvosok, jogászok, mérnökök, ifjúsági mozgalmi vezetők, irányító szervek vezetői, munkatársai. A pályázat jeligés. A pályamunkákat dupla borítékban kell küldeni a TIT nyíregyházi városi elnökség címére (4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 3.) 1982. augusztus 31-ig. A belső boríték tartalmazza a pályázó nevét, személyi számát és pontos lakcímét. A pályamunkákat a szakmai zsűri 1982. november 7-ig értékeli, az elért eredményekről a pályázókat a TIT-elnökség írásban tájékoztatja. A zsűri az első hat helyezettet díjazza. A beküldött pályamunkákat zsűrizés után nem juttatják vissza alkotóiknak. A lovasiskola bázisüzeme a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola Tangazdasága. Országos rang — Igyekszünk megőrizni és fejleszteni azt a tradíciót, amellyel Szabolcs megye rendelkezik — mondja kísérőm Orosz Miklós főállattenyésztő. Tőle tudom, hogy valamikor ez a tenyészkör- zet adta az országnak a kisbéri félvér lovakat. 1978. január 1-én a minisztérium és az Országos Lótenyésztési Felügyelőség ezt az állományt törzstenyészetté nyilvánította. — Országos rangot jelent ez számunkra. Törzstenyészetünknek az a feladata, hogy egy korszerűsített sporttípusú lótenyésztést alakítsunk ki és a fedezőmén-állomány utánpótlását biztosítsa — magyarázza a szakember. Ezeknek a követelményeknek igyekeznek eleget tenni, mely csak úgy lehetséges, ha a lovakat magas szintű sportpróbáknak vetik alá. Azokat a lovakat, amelyek e célnak nem felelnek meg, selejtezik. — Így találkozik a gazdasági és a sportérdek. Erre épült a lovasiskola — fűzi hozzá a szakirányítást ellátó Orosz Miklós, aki egyben a lovasiskola elnöke is. Szép, tiszta istállók. Kincseket érő állatokat rejtenek. Harminc törzskancáról és negyvenhárom csikóról gondoskodnak a lovászfiúk, akik ezt a pályát élethivatásuknak tekintik. Egy-egy törzskanca értéke 60—70 ezer forint. Nem régen adtak el 4 te- nyészcsikót 570 ezer forintért az Országos Lótenyésztési Felügyelőségnek. — Legértékesebb törzsménünk a Hargita. NDK-im- port, hannoveri fajtájú és kb 800 ezer forint az értéke — újságolja büszkén Várszegi István a lovászfiú, Hargita ápolója. Pihen a mén Hargita, a pompás mén most pihen. Lovásza, a hetyke, bajszos fiatal Várszegi lovakat jártat a pályán. — Huszonöt éves vagyok, ebből már tíz éve lovászko- dom. Tatán tanultam a mesterséget, három esztendeig. Nem volt könnyű bejutni. Nyolcvan jelentkező közül negyvenet vettek fel. Selejtezők voltak. Egy hónapot töltöttem a galoppon. Egy mester mellé adtak. Rátermettségemet vizsgálták. Előbb zsokét akartak belőlem nevelni. Ez nem sikerült. — Nem tudtál fogyasztani? — veti közbe az idős mester Czifra Józsi bácsi. — Fogyasztottam én, csak hiába jártam el a gőzbe, a vacsora olyan jólesett, másnapra felhíztam. Várszegi István sok mindent megtanult, ami a lóval kapcsolatos. Pedig strapás munka. Itt állandóan talpon kell lenni. De imádja. — Reggel fél 6—6-kor kelek, a gazdaság busza hoz be Őrösről. Érkezés után átöltözöm, s utána kezdődik a munka. Etetéstől az istálló, a lovak tisztántartásáig, a jár- tatásig, a tenyésztői munkáig — magyarázza. Gondoskodnak itt még a pacik manikűrözéséről, kör- mözéséről, patkolásáról is. Van patkolókovácsuk, szíjgyártójuk is. — Nincs ennél szebb mesterség. Ezért választottam — mondja Várszegi — segédhajtó is vagyok, de inkább tenyésztő. Ez az igazi. Pacimanikűr Lovat szerető tirpák fiúk szegődtek ide lóápolóknak. Belőlük lettek a lovászfiúk. Közülük való Liskány András is, aki alig 26 éves. — Lovász is vagyok, fogathajtó versenyző is. 1980- ban az országos csapatversenyen elsők lettünk. Egyéniben 4. lettem. Kedvence a Csókos. Nagyon szép ló. Még soha nem hagyta cserben. Három éve, amikor kezdte a fogatversenyzést, azóta van fogatában. Szófogadó, szíves és engedelmes. Ezért szereti Bandi. — Lelkiismeretes fiatalok. A sokmilliós értékű törzs- állományt 9-en gondozzák — jegyzi meg Orosz Miklós. — Sok áldozattal jár, a lovászkodás. Kemény fizikai munkát igényel. Sok-sok áldozatot kívánnak a lovak. Várszegi, Liskány és a többiek azonban „mindent” vállalnak, a lovakért. Számukra ez nem csupán munka, hobbi és hivatás is. Farkas Kálmán januári számában. Egy korábbi rendelkezés lehetővé tette, hogy állami gazdasági dolgozók illetményüket nagyüzemileg kevésbé hasznosítható, de egyébként jól termő gyümölcsösökben kapják meg. A Balkányi Állami Gazdaság élt ezzel a lehetőséggel, és így vált illetményfölddé a 62 hektáros budalaposi kert. Ezt kiegészítette nyolcvan hektár burgonyaföld. Mind az alma, mind pedig a burgonya jól fizetett, így a végelszámolásnál a személyes jövedelem 5—10 ezer forinttal volt magasabb, mint a korábbi években. Az iíletmény új rendszere bevált, a gazdaság olyan finomításokat tervez, mely stabilizálja a jövedelmezőséget, növeli az egyéni személyes érdekeltséget. Beteg vagy nem beteg...? Ezt vizsgálta a SZÁÉV-nél 1981. májusában a szakorvosi felülvizsgálat 90 táppénzes dolgozónál. A sok érdekességet és tanulságokat szolgáltató eredményekről tájékoztatja olvasóit a SZABOLCSI ÉPÍTŐK januári számában. A főorvosok a felülvizsgálat során 36 dolgozót folyamatosan betegnek találtak, 16 dolgozót keresőképesnek írtak ki, 8-an keresőképesek voltak, 4-en igazoltan, 26-an pedig igazolatlanul maradtak távol. Vajon miért? Öten késve kapták az értesítést, 12-en kórházi kezelés alatt álltak, kilencen önként felvették a munkát. 1981-ben 21 esetben került sor táppénzmegvonásra, amely 41 napot ,tett ki. B1ÄS január hónapban végzett míínkákról tájékoztatja olvasóit az O ESZE TAMÁS NÉPE A hidegben, hó takaró alatt jól telel a búza című írásból a következőket tudhatjuk meg: a legnagyobb feladatot a búza és a takarmánynövények fejtrágyázása jelentette. A hónap közepéig 300 hektárra szórták ki a nitrogént. Kitavaszodásig a fejtrágyázott terület 2500 hektár lesz. Erőteljesen végezték a szerves trágya kiszállítását, robbantásos terítését. Az erdőben naponta 30—40, a kertekben 50—60 ember dolgozott. — ŐSZ — A tárgyalóteremből Biifénézfiben — záróra után Váradi Lajos 22 éves Nyíregyháza, butykatelepi lakos augusztus 20-án délután ittasan eltulajdonított egy motort. Motorozás közben felborult vele (2652 forint kár), aztán másfél kilométer megtétele után az MZ leállt. Váradi benzint akart bele venni, de nem kapott, ezért csupán a szerszámkészletét vitte magával, a motort otthagyta, s a készletet elrejtette a lakásán. (Később megtalálták.) Váradi régi jó ismerősével, Gonda István 21 éves Nyíregyháza, butykatelepi lakossal szeptember 28-án ittasan haladt a császárszállási büfé előtt. Tovább akartak inni, de a büfé zárva volt. Gonda berúgta a bejárati ajtót, majd a támadt résen bebújtak, s elvittek két kanna — összesen húsz liter — pálinkát, más italokat, csokoládét, cigarettát, mintegy háromezer forint értékben, de ezeknek a felét megtalálták a nyomozás során. Korábban Gondának magának is volt egy másik esete. Még április 29-én magával vitt egy gyereket és özv. Lóczi Pálné lakásába igyekezett behatolni. Fölemelte a gyereket, s ő a hátsó kisab- lakon bemászott a lakásba. Kiadogatott Gondának egy magnót, három kazettát és egy étkészletet. A magnó később meglett kazettástól. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Gondát lopás és kiskorú veszélyeztetése, Váradit lopás és ittas vezetés miatt vonta felelősségre, s őket egy-egy év börtönre büntette, két-két évre pedig eltiltotta a közügyektől. Gondát kötelezte a bíróság, hogy alkoholizmusa miatt kényszergyógyításnak vesse alá magát. A vádlottakat részben kártérítésre is kötelezte a bíróság Az ítélet jogerős. <k) Á munkásművelődés útja Ismeretterjesztési pályázat Nyíregyházán
