Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-11 / 35. szám
1982. február 11. Kelet-Magyarország 3 ma Önismeret TALÁN NEM SZÁNTÁK kísérletnek, mégis azzá vált. Az év utolsó hónapjában történt, hogy az intézmény munkatársai hiába várták a szokásos havi jutalomlistát, amit mindig kifüggesztenek az egyik forgalmas szoba falán. Az emberek beletörődtek, hogy decemberben, úgy látszik nincs jutalom. Aztán január 2-án annak rendje-módja szerint a dolgozók felvették a fizetésüket. S ekkor többen tanácstalanul szorongatták a pénzes borítékot... Mintha valamivel több pénz került volna a borítékba, mint az előző hónapban — töprengtek, amikor megszámolták a boríték tartalmát. Volt, aki odaszólt a pénztárosnak, hogy nem történt-e tévedés. Mások számolatlanul gyűrték a zsebbe a pénzt, minek is számolják, még nem fordult elő, hogy a bérszámfejtés, vagy a pénztár tévedett volna. Akadtak olyanok is, akiknek feltűnt, hogy néhány százassal több pénzt kaptak, melyről a legjobban a bérlista tanúskodott, de nem csináltak ügyet a dologból. Elvégre, még mindig jobb, ha több kerül a borítékba, mintha kevesebb ... Persze a többség hamar rájött, hogy a vezérkar — különösebb bejelentés, híresztelés nélkül egyszerűen — a decemberi jutalom összegét „hozzácsapta” a soron következő fizetéshez. Talán, mert szorított az év vége, vagy így akarták legalább az év utolsó hónapjában elkerülni az apróbb torzsalkodást, az egymás jutalomösszegének szokásos összehasonlítgatását, vagy tényleg kísérletnek szánták; vajon észreveszik-e a dolgozók, hogy az egyébként fix fizetés most több lett... MOST MÁR SZINTE MINDEGY, hogy szándékos, vagy véletlen volt-e, inkább a tanulsága a fontosabb. Egy világosan kirajzolódott, néhányan elfelejtettük becsülni a pénzt, a több pénzt... Az, hogy négy-ötszáz forinttal többet kapunk az egyik fizetésünk napján, s mintha mi sem történt volna, tovább megyünk, nem biztos, hogy csak lezserség. Sokaknál az. Másoknál viszont egyfajta lekezelése — vagy legjobb esetben megszokása — annak, hogy jutalom, ennyi vagy annyi szinte jár az embernek. Ebben persze sokszor nem az a hibás aki kapja, hanem az, aki adja, pontosabban a nem mindig a jót, az átlagostól eltérő teljesítményt jutalmazó gyakorlat. A nem mindig alapos értékelése az elvégzett munkának. így fordulhat elő; olyankor is „kijár” a jutalom, amikor nem is nagyon szolgáltunk rá, máskor viszont akkor is el-el- maradozik, vagy csekély összegű ez, amikor joggal várná az ember az ösztönzőbb jutalmat. Hiba lenne, ha az intézménynél semmi tanulságot nem vonnának le az esetből, de az sem lenne bölcs dolog, ha túlértékelnék. Nem biztos ugyanis, hogy akik szó nélkül tudomásul vették a többletösszeget, valóban közömbösek az iránt, hogyan mérik a havi, negyedévi, évi munkájukat. Nem biztos, hogy kevésbé kötődnek a munkájukhoz, vagy munkahelyükhöz. Legfeljebb fásultak, közönyösek, melyek okait kutatni kellene. VAN MÉG EGY ÁLTALÁNOSABB tanulsága a dolognak: kísérletnek elmegy egy-egy ilyen „meglepetés”, de mégis jobb nyilvánosan, a közösség előtt vállalni a jutalomosztás ódiumát. Mégha sokszor nem is tapsol mindenki ennek a nem könnyű, de a vezetéssel járó mozzanatnak. Ez azért is szükséges, hogy szembesítsük saját önértékelésünket, önkontrolunkat a vezetés, a közösség által kialakított képpel... Páll Géza Energiatakarékos téglák Üj, energiatakarékos építőanyagok gyártására készült fel a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat. A poroton elnevezésű falazóblokk alkalmas családi házak és ipari létesítmények falazására. Polisztirol szemcsék bekeverésével, az üregtérfogat megnövelésével jelentősen nő a tégla hőszigetelő képessége. További előnye, hogy a megegyező méretű hagyományos téglánál mintegy két és fél kilogrammal könnyebb. Használata termelékenyebbé teszi az építkezést, hiszen megnövelt térfogata gyorsabb falazást biztosít. A vállalat másik új terméke az Uniform kézi falazóidom, amely szintén megnövelt hőszigetelésű. Felhasználható bármely épülettípusnál fő- és térelválasztó falak készítéséhez. A termékek viszonylag magasabb ára számítások szerint a jó hőszigetelőképesség révén 5—6 év alatt megtérül. ELHANGZOTT A TAGGYŰLÉSEN, INTÉZKEDTEK Parázs vita az Izzóban Hat év alatt 1600 fős nagyüzemmé nőtte ki magát az Egyesült Izzó kisvárdai fényforrásgyára. Fiatalok üzeme alakult ki a régi MEZŐGÉP-telep helyén, hiszen nemcsak a dolgozók többsége, hanem a vezetők nagy része is a huszonévesekhez, harmincasokhoz tartozik. Az új gyárban 123 párttag dolgozik, köztük is sok a fiatal. Az év végén mozgalmas, sok javaslattal teli beszámoló taggyűlést tartottak. Két hónap múltán arról beszélgettünk a kisvárdai izzóban: mi lett a javaslatok sorsa, mi történt azóta. viselője tette ezt szóvá a beszámoló taggyűlésen. — Többször szó esett ilyesmiről egymás közt és taggyűlésen is — mondja két hónap elteltével. — Kultúrcsoportot, énekkart akartunk szervezni és színvonalasabbá tenni a fiatalok politikai oktatását. — Mozgalmas volt az egész esztendő, de különösen augusztus, amikor is a kilenctagú vezetőségbe négy új tagot választott a tagság — mondja a sorok rendezéséről Szabó Ferenc művezető, a pártvezetőség megbízott titkára. — Elköltözés, hosszabb távoliét, fegyelmi ügy egyaránt oka volt a változásoknak. Bőven volt tennivalója az új összetételű vezetőségnek: nem sokkal korábban népi ellenőrök a társadalmi tulajdon védelmét vizsgálták a gyárban, szakmai vizsgálat a költséggazdálkodás kívánnivalóit összegezte. A tapasztalatok jó néhány tennivalót adtak a pártvezetőségnek is. Á taggyűlés megerősítette Automata gépeken készülnek az izzók burái. (J. L.) Az összevont taggyűlést megelőzően az alapszervezetek is elszámoltak a munkával. Az egyik legviharosabb taggyűlést a Lámpa III. üzemben tartották. — Egy esztendeje telepítettek hozzánk egy új lámpasort, de fél év elteltével is rengeteg volt a gond — folytatja a bajok gyökeréről Rácz József alapszervezeti párttitkár. — Nagy anyagfelhasználás, 40 százalék körüli teljesítés miatt már-már ráfizetéses volt a lámpagyártás az új soron. Ez éreztette hatását a fizetési borítékokban és a dolgozók hangulatában egyaránt. A gazdasági vezetőket a taggyűlés csak megerősítette abban, hogy radikálisan kell hozzányúlni az üzem rendbetételéhez. Az alapszervezet kommunistái számos javaslatot is tettek, s ez már a vállalati pártvezetőség beszámolójában konkrét feladatként szerepelt. Nem sokkal a beszámoló taggyűlés után intézkedések egész sorozata következett a Lámpa Ill-ban. Több művezető került más munkaterületre, s kapott képzettségének, előzetes ismereteinek megfelelő új feladatot. Ahol konkrét mulasztások is bebizonyosodtak, nem késett a felelősségre vonás, fegyelmi, áthelyezés. A vezetői szintek mellett a szakmunkások átcsoportosítására is sor került. Az összefogás hamar eredményeket hozott. Januárban már 85 százalékos szintet értek el, s remény van arra, hogy az első negyedév végéig elérik a tervezett termelést. Most zajlott a törzsgyár szakembereinek helyszíni minőségvizsgálata: Kisvárdán most kevesebb anyaggal jobb minőségű lámpák készülnek. Á társadalmi élet magja Több más javaslat is elhangzott a beszámoló taggyűlésen. Tóth Antal a Lámpa II. üzem műszerésze elmondta: a területükön működő pártalapszervezet létszáma meghaladta az 51 főt, ami már nehézkessé teszi a szervezést, kevés a megfelelő lehetőség a közvetlen hangú beszélgetésekre, a legkisebb megmozdulás is nagy rendezvény. Javasolta: válasszák ketté az alapszervezetet. Január 8-án tartották a Lámpa II. üzem két új alapszervezetének vezetőségválasztó taggyűlését. Igaz, egy új gyár életében a legelső teendő a munka jó megszervezése, de a társadalmi élet kialakítását is hamar meg kell kezdeni. Aradi Miklós a fiatal gyárban dolgozó idősebb generáció képMost azért szóltam újra, mert azt látom: rendberázódnak a gyár ügyei, kialakulnak a profilok, érdemes újra elővenni a korábbi terveket. Szabó Ferenc véleménye erről: — Nem minden javaslat valósult meg. Valóban életre lehetne hívni irodalmi színpadot, énekkart is, de előbbre jutottunk a politikai oktatásban. Hasonló érdeklődésű fiatalokat szeretnénk egy-egy körbe szervezni. Ök később talán magját képezhetnék más csoportoknak is. Személyre szólóan Számos más javaslat is elhangzott a taggyűlésen. Halász Károly például azért emelt szót, hogy még többet kell tenni a társadalmi tulajdon megóvásáért. Zakor József a költségcsökkentésre tett ajánlásokat, Orosi Józsefire pedig személyre szóló, szigorúbb felelősségre vonást sürgetett a mulasztókkal szemben. Az ő javaslataik is hozzájárultak a múlt év végén, s januárban megvalósított intézkedésekhez. Érdemes volt tehát szólni. Marik Sándor Á világ rendje N yilatkozott hétfőn este a nyíregyházi rádióban az első nyíregyházi magántaxis, aki korábban a Volán alkalmazásában állt. A riporter azon kérdésére, hogyan fogadták a régi kollegák, eléggé sommás ítéletet mondott: az a világ rendje, hogy mind több maszek taxi legyen, s ezt a kollegáknak is meg kell érteniük. Ne haragudjon a kedves taxis, ha én viszont ezt a gondolatot nem akarom megérteni. Mert amikor engedik a kisvállalkozásokat, s más hiánypótló szolgáltatásokat, akkor korántsem gondolt senki arra, hogy hazánkban a „maszekosí- tás” lenne a világ rendje. A „fehér foltokat”, a szolgáltatásban, esetleg az ipari termelésben ellátatlan területeket kívánják ezzel megszüntetni, de korántsem a szocialista vállalatokat, szövetkezeteket. Mint ahogy a háztájiban is termelő tsz- tag sem kívánja vissza a földjét, hanem igényli a szövetkezet segítségét, hogy olyat termeljen, ami inkább gazdaságos a kiskertben, mint a nagyüzemben. Maradjunk annyiban: a magántaxira annyiban van szükség, hogy kiegészítse a szakvállalat munkáját, s higgyük el, hogy a világ rendje nálunk- mégis a szocialista tulajdon elsőbbsége. (lányi) Villanyszerelők A TITÁSZ Dózsa György Szocialista Brigádja Oros- Világostanyánál VOTR—20- as transzformátorállomás felújítási munkálatait végzi. (Jávor L.) B atthyány Lajos, az első felelős magyar kormány mártírhalált halt elnöke ma 175 éve született. Az ország egyik legrégibb főnemesi, nagybirtokos családjából származott, amely ugyan hagyományosan hűséges volt a Habsburg- házhoz, de ez a lojalitás sosem vezetett elv- telenséghez, a magyar érdekek tudatos mellőzéséhez. A rangja mellett műveltségénél és egyéniségénél fogva is vezető szerepre hivatott Batthyány Lajos külföldi utazásai és hazai tapasztalatai hatására vállt a liberális és nemzeti eszmék hívévé. 1830-tól a reformországgyűléseken ő volt a főrendi ellenzék elismert vezére, elvállalta az ország gazdasági fejlődését előmozdítani hivatott Iparegyesület elnöki tisztségét, a legtöbb kérdésben Kossuth nézeteit osztotta, őt támogatta és követte. A bécsi és a pesti forradalom után felelős kormányt követelő pozsonyi országgyűlés óhajának megfelelően 1848. március 17-én a főherceg nádor végül őt, az Ellenzéki Párt elnökét nevezte ki az első parlamentális magyar kormány elnökévé. Batthyány az V. Ferdinánd király által is szentesített áprilisi törvények talaján állva igyekezett kiépíteni a modern kormányzati rendszert, biztosítva az ország minél teljesebb önállóságát, de a Habsburg-dinaszAz első magyar miniszterelnök Batthyány Lajos tia, mint alkotmányos uralkodóház iránti hűség megtartásával. Az 1848 nyarán, az itáliai forradalmi mozgalmakkal szemben elért katonai sikerek után az udvari körök nekifogtak a Magyarországnak tett „engedmények” fokozatos visszavonásának, s ehhez Jellasics horvát serege és a nem magyar népek mesterségesen is szított mozgalmai adtak nagyobb nyomatékot. Batthyány komoly erőfeszítéseket tett a vitás kérdések kompromisszumos rendezése érdekében, több ízben is fölkereste az uralkodót, kész volt tárgyalni bárkivel, de a belső önállóság alap- feltételeihez, az áprilisi törvények szelleméhez ragaszkodott. Mint búcsúlevelében joggal írta: „A törvény és a királyi eskü volt zsinórmértékem; sem jobbra, sem balra nem hagytam magamat elragadtatni”. A nyílt szakítást, a harcot ugyan el akarta kerülni, de az országot nem hagyta védtelenül, ő indította meg a honvédség megszervezését. Szeptember végén az udvar levetette az álarcot, Lamberg tábornok személyében alkotmányellenesen új katonai főparancsnokot állított az ország élére, és elrendelte az országgyűlés feloszlatását, de a nép és a politikusok többsége az ellenforradalmi támadással szembeni fegyveres ellenállás útját választotta. Batthyány ekkor lemondott tisztségéről — amit a történtek után a király nevében nem is gyakorolhatott, de továbbra is részt vett az együtt maradó országgyűlés munkájában, attól a szándékától vezérelve, hogy keresse a megegyezést. Windischgraetz osztrák fővezér januári pesti bevonulása után kezdődött meg Batthyány kálváriája. Demonstrált királyhűsége és az országgyűlés tárgyalási ajánlatának kifejezése ellenére Windischgraetz elfogatta a volt miniszterelnököt, rövidesen hadbíróság elé állították (a magyar király kormányfő jeként folytatott tevékenységéért!), majd a világosi fegyverletétel után — minden jel szerint a felsőbb körök intencióit képviselő Schwarzenberg herceg osztrák miniszterelnök személyes utasítására — felségárulás vádjával halálra ítélték. A főbb vádpontok teljességgel megalapozatlanok voltak, magában az eljárásban is számos szabálytalanság történt, és maga a bíróság is tisztában volt az ítélet igazságtalanságával (maguk a bírák mellékeltek gyöngén indokolt verdiktjükhöz alaposan megindokolt kegyelmi előterjesztést), de Haynau tudta, mit kívánnak tőle, és az aradi kivégzések napjára elrendelte a kötél általi halálra szóló ítélet végrehajtását. A pesti Űjépületben (a mai Szabadság téren) őrzött fogoly a kivégzések előtti éjszakán a becsempészett tőrrel irtózatos sebeket ejtett saját nyakán, mellén és csuklóján, hogy a szégyennek érzett bitófát elkerülje, s eközben egy szisszenéssel sem árulta el magát őrei figyelő tekintete előtt. Csak reggel vették észre, hogy a magát pokrócába beburkolt rab már majdnem elvérzett. Október 6-án este így mégis csak a császári vadászok golyója oltotta ki az utolsó szavával a hazát éltető nagy államférfi életét a kaszárnya falánál, ott, ahol ma az örökmécses lángja világít, emlékeztetve a mártírhalált halt első magyar miniszterelnökre.
