Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

XXXIX. évfolyam, 35. szám ÁRA: 1,49 FORINT 1982. február 11., csütörtök Megkezdte munkáját Havannában a szakszervezeti világkongresszus Gáspár Sándor megnyitó beszéde Leonyid Brezsnyev üzenete A mátészalkai BFK ifjú dolgozója Varga Katalin, a Rimoldi-géppel az export­ra készülő női ruhák láncöltéses oldal varrása közben. (Elek Emil felvétele) Szerdán délelőtt a havannai Kongresszusi Palotában megkezdte munkáját a X. szakszervezeti világkongresszus. A szakszervezeti fórumon a világ 153 országából csaknem 400 szakszervezeti tömörülés vesz részt, s a jelenlévő mint­egy ezer küldött 206 millió dolgozót képvisel a világ leg­különbözőbb tájairól. A latin-amerikai földrészen megrendezett első ilyen jellegű tanácskozás a kubai himnusz, majd a nemzetközi munkásmozgalom himnuszának hangjaival vette kezdetét. A küldöttek szerdán megválasztották a X. szakszerve­zeti világkongresszus elnökségét, és Gáspár Sándornak, a Szakszervezeti Világszövetség elnökének személyében a megnyitó ülés elnökét. A X. szakszervezeti világ- kongresszust megnyitó beszé­dében Gáspár Sándor többek között ezeket mondotta: „A kongresszus munkája iránt mutatkozó igen széles körű érdeklődés és a jelen­levő küldöttségek nagy szá­ma egyaránt azt bizonyítja, hogy a világ dolgozóiban mé­lyen él az összefogás igénye, az a vágy, hogy közös gond­jainkra közös megoldást ta­láljunk. Ez így természetes.” Gáspár Sándor — miután kö­szönetét mondott a vendég­látónak, a szocializmust építő Kubának a kongresszus fel­tételeinek megteremtéséért — hangoztatta: a tanácsko­zás helyszíne jól mutatja a szakszervezeti világmozga­lomban végbemenő változá­sokat. Először ad otthont a szakszervezeti világkongresz- szusnak Latin-Amerika. Ez a tény elismerése annak, hogy Latin-Amerika szakszerveze­tei egyre érzékelhetőbben vannak jelen a nemzetközi osztályharc küzdőterén. Az SZVSZ elnöke ezután így folytatta: „A szakszervezeti világ­mozgalom kötelességének tartja a fejlődő világ saját­ságos problémáinak tanul­mányozását és az azok fel­oldására való törekvést — hiszen korunkat mindinkább a termelőerők nemzetközivé vállása jellemzi. Mint kongresszusunk ösz- szetétele is mutatja, a nem­zetközi szakszervezeti moz­galom rendkívül sokrétű. De minden különbözőség ellené­re találhatunk azonos prob­lémákat és feladatokat, kö­zös vonásokat a szakszerve­zeti munkában.” Gáspár Sán­dor a továbbiakban a szak­Tisztelgés M unkásfiatalok, a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregy­házi gyára „Ságvári Endre” KlSZ-alapszervezeté- nek tagjai a napokban fogalmazták meg szándéku­kat: „A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zászló- bontásának 25. évfordulója tiszteletére március hónapban alapszervezetünk nyolcórás KISZ-műszakot szervez. Cé­lunk, hogy termelőmunkával köszöntsük a KISZ zászló- bontásának jubileumát, s hogy mozgósítsuk ifjúságunkat gazdasági, politikai és kulturális feladataink maradéktalan végrehajtására.” Amikor a gumigyári fiatalok rögzítették szép szándékukat, abban is döntöttek, hogy a műszakból származó összeget ifjúságpolitikai célok megvalósítására használják fel. Gyakorta hallunk a szervezett ifjúság vállalkozásai­ról: olyan esetekről, amikor a fiatalok helytállása jó se­gítség nehéz óránkban, vagy amikor a társadalmi célok el­érését segítik, illetve idős vagy rokkant embereknek nyúj­tanak támogatást. A szabolcsi fiatalok a nyári építőtábo­rokban éppúgy, mint a különböző védnökségi munkákban számtalanszor bizonyították már: nem riadnak vissza a nehéz feladatoktól sem. ilyenformán talán szokványosnak is tekinthetnénk a Taurus nyíregyházi fiataljainak mostani kezdeményezését. Csakhogy jól tudjuk: e hatalmas gyár ifjúmunkásai sza­vukat mindig tettekkel fedezik. Most, hogy közeleg a KISZ zászlóbontásának 25. évfordulója, a legméltóbban: mun­kával szeretnének tisztelegni a jeles esemény előtt. Nem kell messzire visszanyúlni a gyár történetében, hogy meg­győzően állíthassuk: a gumigyáriak valóban társadalmilag hasznos tevékenységet kívánnak végezni ezen az ünnepi műszakon is. Köztudott, hogy amikor épült a mezőgazda- sági abroncsgyár, azért is készülhetett el időre és jó mi­nőségben, mert — közösen a KEMÉV fiataljaival — az ifjúmunkások védnökséget vállaltak az egész fejlesztés fölött. H asonlóan jó munkát ígérnek most is és erre hívják fel a megyeszékhely, a megye valamennyi ifjúmun­kás kollektíváját. Szeretnék, ha az ünnepi műsza­kot a politikai és a kulturális feladatok színvonalas vég­rehajtásával sikerülne még teljesebbé tenni. Kezdeménye­zésük elismerésre méltó, követésre méltó tisztelgés. A. S. szervezeti mozgalom egységé­nek kérdésére tért ki: „A szakszervezeti mozga­lom akcióegységének alapja a munkásszolidaritás. Egy­más céljainak és törekvései­nek kölcsönös támogatása, valamint a konkrét bírálat jogának fenntartása nincs el­lentmondásban, sőt, feltétele­zi egymást. Az elmúlt négy esztendő tapasztalatai bizonyítják, hogy van mód rálépni a kö­zeledés, sőt az együttműkö­dés útjára. Különösen a két­oldalú kapcsolatok fejlődésé­ben születtek biztató eredmé­nyek, míg a nemzetközi köz­pontok között sajnos, keve­sebb az említésre méltó si­ker. Elsősorban a tőkés és a fejlődő országokban, de átté­telesen a szocialista országok­ban is szembetaláljuk ma­gunkat azokkal az új prob­lémákkal, amelyek a multi­nacionális konszernek kiala­kulásának és növekvő szere­pének következményei. Ez megváltoztatja a szakszerve­zeti harc egész stratégiá­ját. Manapság egyre nyilván­valóbban mutatkozik meg az úgynevezett globális világ- problémának az emberiség sorsára, életére gyakorolt ha­tása. Az ilyen világproblémák között első helyen áll a vi­lágbéke megőrzéséért, a nem­zetközi feszültség enyhülésé­ért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért vívott küz­delem. Szakszervezeti Világ- szövetségünk megalakulásá­tól kezdve hű maradt a béke jelszavához és ma is kész együttműködni mindazokkal, akik tenni akarnak ezért az emberiség számára létfon­tosságú ügyért. A világ dolgozóit foglal­koztató alapvető problémák között kell említenünk a gazdasági fejlődés és az új gazdasági világrend kérdését is. A szakszervezeteknek a fejlesztés és a világgazdasá­gi kapcsolatok új rendjének kialakulására kell töreked­niük, amely ténylegesen elő­segíti a fejlett és a fejlődés­ben elmaradt országok kö­zötti távolság csökkentését. Ezek a kérdések ma a szak- szervezetek gondjainak kö­zéppontjában állnak” — mondotta. (Folytatás a 4. oldalon) Púja Frigyes Lengyelországba utazik Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Józef Czyrek, a Len­gyel Népköztársaság külügy­miniszterének meghívására február 11-én hivatalos, ba­ráti látogatásra Lengyelor­szágba utazik. Előtérben a felújítások TSZKER: Iskolákat, lakásokat építenek Jó évzárás után az idén mintegy 8 millióval eme­li termelését a Szabolcs- Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat. A 337 milliós termelés legna­gyobb hányadát a lakás- és iskolaépítés teszi ki, de nagyarányú a felújítások részesedése is. Tavaly 173 lakást adtak át, az idén hasonló az átadási ütem. Nyíregyházán, az Öz közben 73 otthon készül el, Vásárosnaményban 18 lakást adnak át, Mátészalkán két házban 76 lakásba költözhet­nek az idén. Ebben az ötéves tervben öszesen 100 tantermet építe­nek az ÉPSZER kivitelezé­sében. Közülük néhánynál már a szeptemberi oktatás az új épületben kezdődhet, így a nyíregyházi Ságvári-te- lepen 8 tantermes, Mátészal­kán 16 tantermes iskola ké­szül el. Az 1983-as átadás helyett már az idén elkészül a kisvárdai városközpontban a 16 tantermes általános is­kola. Az induló munkák kö­zött szerepel a demecseri és a kállósemjéni 8 tantermes is­kola. Az ipari beruházások kö­zül a demecseri gyapjúfonó­ban bővítik a termelőterüle­tet, Nagykállóban a posztó­gyárnak pedig egy háromezer négyzetméteres új csarnokot építenek. A kisvárdaiaknak jó hír, hogy a fűtőmű építése jól halad, Mátészalkán pedig a tönkrement postahivatal helyett építik meg az újat. Az utóbbi években a köz- intézmények felújításában nagy részt vállal az ÉPSZER. Az idei, mintegy 50 milliós munka között szerepel a Ko­rona felújításának folytatása. Márciusban, a cölöpalapozás befejezése után a színház bővítését folytatják, amely jövőre készül el. Rövidesen lebontják a 2. sz. általános iskola életveszélyessé vált emeletes tömbjét a városi tanács mellett, s helyébe egy hat tantermes iskola kerül. A Kölcsey gimnáziumban a gáz­fűtésre térnek át, ugyancsak kicserélik a vásárosnaményi kórház kazánját, ahol szintén gázfűtést vezetnek be. Szállítják a műtrágyát Az elmúlt évet, fennállá­sának 10. esztendejét rekord- eredménnyel teljesítette a Termelőszövetkezetek Érté­kesítő, Beszerző és Szolgálta­tó Közös Vállalat (TSZKER) szabolcs-szatmári területi központja. Ezúttal összes évi forgalmazásának értéke, már 200 millióval is meghaladta a milliárd forintot. Teljesít­ményével az ország többi te­rületi központjai elé került. Legeredményesebb volt a mezőgazdasági termékek for­galmazása. Ezen belül — a helyi adottságoknak megfe­lelően —, jelentős szerepe van a gyümölcsnek, minde­nekelőtt az almának, a bur­gonyának. S a beszerzések forgalmazásában a jelentő­sebbek közé tartozik a mű­trágya és növényvédő szer 200 millió forint értékben, göngyölegforgalmazás 133, valamint jármű- és gépbe­szerzés csaknem 100 mil­lióért. Idén a megyei TSZKER a tagszövetkezetek megbízásá­ból mintegy 100 ezer tonna mezőgazdasági termékfor­galmazást tervez. Ebből 50 ezer tonna szocialista, közel 5 ezer tonna tőkés exportra kerül. Nagy a keletje külföldön Sűrítmény ipari almából Szabolcs-Szatmár megye kertészetében legnagyobb je­lentősége az almatermesztés­nek van. Keresik is a híres szabolcsi jonatánt és starkin- got kül- és belföldön egy­aránt. Ám a leggondosabb szedés, válogatás mellett is óhatatlan, hogy ne törődjön a gyümölcs, ne keletkezzen selejt. Az ilyen közvetlen fo­gyasztásra nem alkalmas ipa­ri almát pedig sűrítménynek dolgozzák fel, amit szívesen vásárolnak a tőkés országok­ban. A nyírgelsei almatárolóban és léüzemben tavaly szep­tember elején kezdték az al­ma feldolgozását. A léüzembe a Balkányi és a Nyírlugosi Állami Gazdaság szállította az alapanyag nagy részét, va­lamint más szabolcsi és me­gyén kívüli nagyüzemek al­máit is feldolgozták, össze­sen 18 ezer tonna gyümölcsöt préseltek, s a munkát feb­ruár 7-én fejezték be. Az 1300 tonna sűrítmény mellett kétezer tonna natur- levet 'is készítettek. Leg­nagyobb vásárlóik közé tar­A Nyíregyházi Konzervgyár­ban is feldolgozzák az ipari almát, s ide szállítják süríte­ni a vajai léüzemből is a na- tnrlevet. Felvételünkön Papp Ilona a sűrítőberendezést el­lenőrzi, amely műszakonként 22 tonna almasűrítményt ké­szít. (G. B.) tozik Kanada, az Egyesült Államok, NSZK, Svájc és Ausztria. A szállítás is a vé­géhez közeledik, hiszen már csak húsz tonna sűrítmény várja a kamionokat. A nyíregyházi ZÖLDÉRT- almatárolóban két léüzem­ben végzik az almasűrítmény gyártását. Fél év alatt 21 ezer 500 tonna almát dolgoz­tak fel, s 1700 tonna sűrít­ményt állítottak elő. Finn­országba, Belgiumba, NSZK- ba, Hollandiába, Ausztriába exportálják és a vevők ka­mionnal szállítják el Nyír­egyházáról. Az almatároló raktáraiban még nyolcezer tonna alma van. Ezt folyamatosan válo­gatják, szállítják és a kikerü­lő léminőségű almát sűrít­ménynek, szesznek, aszal- ványnak dolgozzák fel. A szeszüzemben almapálinkát és ennek különböző minőségi változatait készítik, míg az aszalóban eddig 22 ezer ton­na almát dolgoztak fel, négy­ezer tonna aszalvánnyá. En­nek a készterméknek a na­gyobb részét a Szovjetunióba exportálták.

Next

/
Thumbnails
Contents