Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-11 / 35. szám
XXXIX. évfolyam, 35. szám ÁRA: 1,49 FORINT 1982. február 11., csütörtök Megkezdte munkáját Havannában a szakszervezeti világkongresszus Gáspár Sándor megnyitó beszéde Leonyid Brezsnyev üzenete A mátészalkai BFK ifjú dolgozója Varga Katalin, a Rimoldi-géppel az exportra készülő női ruhák láncöltéses oldal varrása közben. (Elek Emil felvétele) Szerdán délelőtt a havannai Kongresszusi Palotában megkezdte munkáját a X. szakszervezeti világkongresszus. A szakszervezeti fórumon a világ 153 országából csaknem 400 szakszervezeti tömörülés vesz részt, s a jelenlévő mintegy ezer küldött 206 millió dolgozót képvisel a világ legkülönbözőbb tájairól. A latin-amerikai földrészen megrendezett első ilyen jellegű tanácskozás a kubai himnusz, majd a nemzetközi munkásmozgalom himnuszának hangjaival vette kezdetét. A küldöttek szerdán megválasztották a X. szakszervezeti világkongresszus elnökségét, és Gáspár Sándornak, a Szakszervezeti Világszövetség elnökének személyében a megnyitó ülés elnökét. A X. szakszervezeti világ- kongresszust megnyitó beszédében Gáspár Sándor többek között ezeket mondotta: „A kongresszus munkája iránt mutatkozó igen széles körű érdeklődés és a jelenlevő küldöttségek nagy száma egyaránt azt bizonyítja, hogy a világ dolgozóiban mélyen él az összefogás igénye, az a vágy, hogy közös gondjainkra közös megoldást találjunk. Ez így természetes.” Gáspár Sándor — miután köszönetét mondott a vendéglátónak, a szocializmust építő Kubának a kongresszus feltételeinek megteremtéséért — hangoztatta: a tanácskozás helyszíne jól mutatja a szakszervezeti világmozgalomban végbemenő változásokat. Először ad otthont a szakszervezeti világkongresz- szusnak Latin-Amerika. Ez a tény elismerése annak, hogy Latin-Amerika szakszervezetei egyre érzékelhetőbben vannak jelen a nemzetközi osztályharc küzdőterén. Az SZVSZ elnöke ezután így folytatta: „A szakszervezeti világmozgalom kötelességének tartja a fejlődő világ sajátságos problémáinak tanulmányozását és az azok feloldására való törekvést — hiszen korunkat mindinkább a termelőerők nemzetközivé vállása jellemzi. Mint kongresszusunk ösz- szetétele is mutatja, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom rendkívül sokrétű. De minden különbözőség ellenére találhatunk azonos problémákat és feladatokat, közös vonásokat a szakszervezeti munkában.” Gáspár Sándor a továbbiakban a szakTisztelgés M unkásfiatalok, a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyára „Ságvári Endre” KlSZ-alapszervezeté- nek tagjai a napokban fogalmazták meg szándékukat: „A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zászló- bontásának 25. évfordulója tiszteletére március hónapban alapszervezetünk nyolcórás KISZ-műszakot szervez. Célunk, hogy termelőmunkával köszöntsük a KISZ zászló- bontásának jubileumát, s hogy mozgósítsuk ifjúságunkat gazdasági, politikai és kulturális feladataink maradéktalan végrehajtására.” Amikor a gumigyári fiatalok rögzítették szép szándékukat, abban is döntöttek, hogy a műszakból származó összeget ifjúságpolitikai célok megvalósítására használják fel. Gyakorta hallunk a szervezett ifjúság vállalkozásairól: olyan esetekről, amikor a fiatalok helytállása jó segítség nehéz óránkban, vagy amikor a társadalmi célok elérését segítik, illetve idős vagy rokkant embereknek nyújtanak támogatást. A szabolcsi fiatalok a nyári építőtáborokban éppúgy, mint a különböző védnökségi munkákban számtalanszor bizonyították már: nem riadnak vissza a nehéz feladatoktól sem. ilyenformán talán szokványosnak is tekinthetnénk a Taurus nyíregyházi fiataljainak mostani kezdeményezését. Csakhogy jól tudjuk: e hatalmas gyár ifjúmunkásai szavukat mindig tettekkel fedezik. Most, hogy közeleg a KISZ zászlóbontásának 25. évfordulója, a legméltóbban: munkával szeretnének tisztelegni a jeles esemény előtt. Nem kell messzire visszanyúlni a gyár történetében, hogy meggyőzően állíthassuk: a gumigyáriak valóban társadalmilag hasznos tevékenységet kívánnak végezni ezen az ünnepi műszakon is. Köztudott, hogy amikor épült a mezőgazda- sági abroncsgyár, azért is készülhetett el időre és jó minőségben, mert — közösen a KEMÉV fiataljaival — az ifjúmunkások védnökséget vállaltak az egész fejlesztés fölött. H asonlóan jó munkát ígérnek most is és erre hívják fel a megyeszékhely, a megye valamennyi ifjúmunkás kollektíváját. Szeretnék, ha az ünnepi műszakot a politikai és a kulturális feladatok színvonalas végrehajtásával sikerülne még teljesebbé tenni. Kezdeményezésük elismerésre méltó, követésre méltó tisztelgés. A. S. szervezeti mozgalom egységének kérdésére tért ki: „A szakszervezeti mozgalom akcióegységének alapja a munkásszolidaritás. Egymás céljainak és törekvéseinek kölcsönös támogatása, valamint a konkrét bírálat jogának fenntartása nincs ellentmondásban, sőt, feltételezi egymást. Az elmúlt négy esztendő tapasztalatai bizonyítják, hogy van mód rálépni a közeledés, sőt az együttműködés útjára. Különösen a kétoldalú kapcsolatok fejlődésében születtek biztató eredmények, míg a nemzetközi központok között sajnos, kevesebb az említésre méltó siker. Elsősorban a tőkés és a fejlődő országokban, de áttételesen a szocialista országokban is szembetaláljuk magunkat azokkal az új problémákkal, amelyek a multinacionális konszernek kialakulásának és növekvő szerepének következményei. Ez megváltoztatja a szakszervezeti harc egész stratégiáját. Manapság egyre nyilvánvalóbban mutatkozik meg az úgynevezett globális világ- problémának az emberiség sorsára, életére gyakorolt hatása. Az ilyen világproblémák között első helyen áll a világbéke megőrzéséért, a nemzetközi feszültség enyhüléséért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért vívott küzdelem. Szakszervezeti Világ- szövetségünk megalakulásától kezdve hű maradt a béke jelszavához és ma is kész együttműködni mindazokkal, akik tenni akarnak ezért az emberiség számára létfontosságú ügyért. A világ dolgozóit foglalkoztató alapvető problémák között kell említenünk a gazdasági fejlődés és az új gazdasági világrend kérdését is. A szakszervezeteknek a fejlesztés és a világgazdasági kapcsolatok új rendjének kialakulására kell törekedniük, amely ténylegesen elősegíti a fejlett és a fejlődésben elmaradt országok közötti távolság csökkentését. Ezek a kérdések ma a szak- szervezetek gondjainak középpontjában állnak” — mondotta. (Folytatás a 4. oldalon) Púja Frigyes Lengyelországba utazik Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Józef Czyrek, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének meghívására február 11-én hivatalos, baráti látogatásra Lengyelországba utazik. Előtérben a felújítások TSZKER: Iskolákat, lakásokat építenek Jó évzárás után az idén mintegy 8 millióval emeli termelését a Szabolcs- Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat. A 337 milliós termelés legnagyobb hányadát a lakás- és iskolaépítés teszi ki, de nagyarányú a felújítások részesedése is. Tavaly 173 lakást adtak át, az idén hasonló az átadási ütem. Nyíregyházán, az Öz közben 73 otthon készül el, Vásárosnaményban 18 lakást adnak át, Mátészalkán két házban 76 lakásba költözhetnek az idén. Ebben az ötéves tervben öszesen 100 tantermet építenek az ÉPSZER kivitelezésében. Közülük néhánynál már a szeptemberi oktatás az új épületben kezdődhet, így a nyíregyházi Ságvári-te- lepen 8 tantermes, Mátészalkán 16 tantermes iskola készül el. Az 1983-as átadás helyett már az idén elkészül a kisvárdai városközpontban a 16 tantermes általános iskola. Az induló munkák között szerepel a demecseri és a kállósemjéni 8 tantermes iskola. Az ipari beruházások közül a demecseri gyapjúfonóban bővítik a termelőterületet, Nagykállóban a posztógyárnak pedig egy háromezer négyzetméteres új csarnokot építenek. A kisvárdaiaknak jó hír, hogy a fűtőmű építése jól halad, Mátészalkán pedig a tönkrement postahivatal helyett építik meg az újat. Az utóbbi években a köz- intézmények felújításában nagy részt vállal az ÉPSZER. Az idei, mintegy 50 milliós munka között szerepel a Korona felújításának folytatása. Márciusban, a cölöpalapozás befejezése után a színház bővítését folytatják, amely jövőre készül el. Rövidesen lebontják a 2. sz. általános iskola életveszélyessé vált emeletes tömbjét a városi tanács mellett, s helyébe egy hat tantermes iskola kerül. A Kölcsey gimnáziumban a gázfűtésre térnek át, ugyancsak kicserélik a vásárosnaményi kórház kazánját, ahol szintén gázfűtést vezetnek be. Szállítják a műtrágyát Az elmúlt évet, fennállásának 10. esztendejét rekord- eredménnyel teljesítette a Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalat (TSZKER) szabolcs-szatmári területi központja. Ezúttal összes évi forgalmazásának értéke, már 200 millióval is meghaladta a milliárd forintot. Teljesítményével az ország többi területi központjai elé került. Legeredményesebb volt a mezőgazdasági termékek forgalmazása. Ezen belül — a helyi adottságoknak megfelelően —, jelentős szerepe van a gyümölcsnek, mindenekelőtt az almának, a burgonyának. S a beszerzések forgalmazásában a jelentősebbek közé tartozik a műtrágya és növényvédő szer 200 millió forint értékben, göngyölegforgalmazás 133, valamint jármű- és gépbeszerzés csaknem 100 millióért. Idén a megyei TSZKER a tagszövetkezetek megbízásából mintegy 100 ezer tonna mezőgazdasági termékforgalmazást tervez. Ebből 50 ezer tonna szocialista, közel 5 ezer tonna tőkés exportra kerül. Nagy a keletje külföldön Sűrítmény ipari almából Szabolcs-Szatmár megye kertészetében legnagyobb jelentősége az almatermesztésnek van. Keresik is a híres szabolcsi jonatánt és starkin- got kül- és belföldön egyaránt. Ám a leggondosabb szedés, válogatás mellett is óhatatlan, hogy ne törődjön a gyümölcs, ne keletkezzen selejt. Az ilyen közvetlen fogyasztásra nem alkalmas ipari almát pedig sűrítménynek dolgozzák fel, amit szívesen vásárolnak a tőkés országokban. A nyírgelsei almatárolóban és léüzemben tavaly szeptember elején kezdték az alma feldolgozását. A léüzembe a Balkányi és a Nyírlugosi Állami Gazdaság szállította az alapanyag nagy részét, valamint más szabolcsi és megyén kívüli nagyüzemek almáit is feldolgozták, összesen 18 ezer tonna gyümölcsöt préseltek, s a munkát február 7-én fejezték be. Az 1300 tonna sűrítmény mellett kétezer tonna natur- levet 'is készítettek. Legnagyobb vásárlóik közé tarA Nyíregyházi Konzervgyárban is feldolgozzák az ipari almát, s ide szállítják süríteni a vajai léüzemből is a na- tnrlevet. Felvételünkön Papp Ilona a sűrítőberendezést ellenőrzi, amely műszakonként 22 tonna almasűrítményt készít. (G. B.) tozik Kanada, az Egyesült Államok, NSZK, Svájc és Ausztria. A szállítás is a végéhez közeledik, hiszen már csak húsz tonna sűrítmény várja a kamionokat. A nyíregyházi ZÖLDÉRT- almatárolóban két léüzemben végzik az almasűrítmény gyártását. Fél év alatt 21 ezer 500 tonna almát dolgoztak fel, s 1700 tonna sűrítményt állítottak elő. Finnországba, Belgiumba, NSZK- ba, Hollandiába, Ausztriába exportálják és a vevők kamionnal szállítják el Nyíregyházáról. Az almatároló raktáraiban még nyolcezer tonna alma van. Ezt folyamatosan válogatják, szállítják és a kikerülő léminőségű almát sűrítménynek, szesznek, aszal- ványnak dolgozzák fel. A szeszüzemben almapálinkát és ennek különböző minőségi változatait készítik, míg az aszalóban eddig 22 ezer tonna almát dolgoztak fel, négyezer tonna aszalvánnyá. Ennek a készterméknek a nagyobb részét a Szovjetunióba exportálták.