Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-07 / 32. szám

1982. február 7, Kelet-Magyarország 3 Nyírségi monoszkópvadász Találkozás a turbános bemondóval MUNKÁBAN A TEAM Műtő és hátország Nincs felesleges mozdulat, szó sem haitik, munkában a team. (Gaál Béla felvétele) — A jordán televízió adá­sa mindig Korán-idézetekkel kezdődik, aztán a kamera messziről egy ablakra irá­nyul, amely jön, jön egyre közelebb. Végül megjelenik a turbános tv-bemondó, mé­lyen meghajol — szakasztott úgy, mint A hét műsorában Hajdú János — majd el­mondja a híreket. Mindezt Cyurkovits Gábor, egy olyan ember mondja, aki sohasem járt Jordániában, nem tud arabul. De beszél még másról is. Nemcsak a jordán televízió monoszkóp­ját és adáskezdő inzertjét is­meri, bekalandozta már fél Európát, Olaszországon át az NSZK-tól Kijevig. Mindezt tette úgy, hogy ki sem moz­dult a szobájából. Sőt: — Volt olyan időszakom, alig vártam, hogy hazaérjek, letelepedjek a készülékem elé. Vadászgattam türelme­sen. Mert valóban nagy-nagy türelem kell ahhoz, hogy az ember befogja az olasz, a finn, a norvég, vagy más ország valamelyik televíziós állomását. Most télen ez le­hetetlen. Tavasztól őszig rosszak a vételi viszonyok. Nyári időszakban az iono­szféra különböző rétegeiből visszaverődő televíziós hullá­mok, viszonylag nagy távol­ságok esetén is elcsíphetek. Ennyit bevezetőként a TV —DX-ről, erről a furcsa és csak kevesek által gyako­rolt, szép hobbiról. Gyurko- vits Gáboron kívül talán nincs is más a megyében, akit a televíziózásnak ez a kevésbé szórakoztató módja érdekelne. De őt magát va­jon mi vitte rá a monoszkóp keresésére ? — A véletlen. Három éve ültem a televízióm előtt és csavargattam a csatornavál­tót és bejött egy ismeretlen adóállomás. Azt hiszem, spa­nyol. Ettől kezdve állandóan kerestem az újabb és újabb adóállomásokat. Megtudtam azt is, hogy az országban mások is foglalkoznak ezzel, sőt Budapesten TV—DX-klub is működik. Van szakirodai­ma is a televíziós távolsági vételnek, az antennaépítés­nek. Kialakult a szenvedély. Készültek a Gyurkovits-féle antennák és egyre több le­Évtizedekkel ezelőtt volt az uszályos, földig érő ruha hosszú-hosszú fátyollal, amit a koszorúslányok vittek az ara után. Aztán jött a mini. S mivel nincs új a nap alatt: ma ismét elegáns — több­nyire hófehér — talpigruhát visel a menyasszony. Igaz, öltözékét fátyol helyett rend­szerint kalap, vagy egy szál, a hajába tűzött virág egé­szíti ki. — Keresik a hímzett, ri- selt, a madárés modelleket. Színesben legfeljebb türkiz­kéket, vagy almazöldet kér­nek. Van, akinek a loknis, másnak a húzott derekú tet­szik, a harmadik ragaszkodik a pelerinhez. Ami lényeg: ma esküvői ruha csak földig érő lehet. A menyasszonyi ruhák di­vatjáról az egyik legilletéke­sebbet: Tóthfalusi Ferencnét, Nyíregyháza egyetlen maszek menyasszonyiruha-kölcsönző­jét kérdeztük meg. Boltjá­ban legalább százféle modell közül választhatnak az ér­deklődők. Aki ide betér, te­tőtől talpig felöltözhet. Hi­szen kalapok, cipők, kesz­tyűk, fátylak sőt, vőlegényi csokornyakkendők is gazda­gítják a készletet. — Csak az elmúlt nyolc év divatjáról beszélhetek, hiszen­fényképezhető monoszkóp tűnt fel az ORION—70 típu­sú készülék képernyőjén. A lefényképezett monoszkópo­kat Gyurkovits Gábor el­küldte a televíziós társasá­goknak, azok azonosították és a vételt úgynevezett dip­lomával igazolták. A rádió­zásban ez már nagy múltú hagyomány, televízió eseté­ben ritka, mint a fehér hol­ló. De hát mi haszna mind­ennek? — Az ember igyekszik is­mereteit bővíteni. Én a tele­vízióról, az adásvételről kí­vántam többet tudni. Ügy ér­zem, ma már többet tudok, de ez anyagiakban nem mérhető. Talán úgy, hogy kiadásokkal jár. Egy-egy an­tenna elkészítéséhez az anyag két-háromszáz forint. No és az elkészítési idő. De szeretem csinálni. A monoszkópvadász polgá­ri foglalkozása műszerész. A nyíregyházi malomban egy sokat ’ tudó lisztcsomagoló gépsor irányítása, üzemelteté­se a feladata. Álma, vágya a rádiózáshoz, televíziózáshoz kapcsolódik. A család, a fe­leség és a két gyerek meg­értő türelemmel viseli mind­ezt. Persze ők a televízióban nem a monoszkópot, hanem a jó műsorokat figyelik, él­vezik. Gyurkovits, a monoszkóp­vadász. ’74 óta vezetem az üzletet — folytatja a kiskereskedő. — E rövid idő alatt is megér­tem egy-két változást. Az elődömtől jó néhány rövid ruhát is átvettem — ezeket egyszer sem kölcsönözték ki. Kezdetben mindenki a jer- seyruhákért élt-halt. Ma már nem kell senkinek sem. In­kább a muszlinok, zsorzset­tek, diolenek hódítanak. Tóthfalusiné Szarvas utcai üzlete igazi kis manufaktú­ra. A ruhákat maga hímezi, riseli. Van olyan, amelyen kerek fél esztendeig dolgo­zott. Egyben ő a mosó- és a vasalónő is. — Mikor visszakerül hoz­zám egy-egy modell, úgy kell rendbehoznom, hogy ne ve­hessék észre rajta: már volt valakin. Minden ruha kü­lönleges kezelést igényel. A Patyolatra nem bízhatom ezeket a finom holmikat. Egy ruha átlagosan 8—10 esküvőt szolgál ki. Havonta 10—12 modellt vesznek köl­csön az üzletből. S ha azt számítjuk, hogy a.divat — bár sokszor csak apróságok­ban, de — szinte állandóan változik, bizony gyakran kell frissíteni a készletet. (h) A neon halk zúgása az egyetlen zaj a műtőben. Az orvosok, műtősök, assziszten­sek bemosakodtak: a fehér köpeny fölé a műtő „egyen­ruháját”, a halványzöld há- tulkötős köpenyfélét öltötték. Ehhez az öltözékhez már a többi műtős, asszisztens sem érhet, kizárólag a beteg mel­lett dolgozhatnak benne. Az operációhoz a megyei kórház­ban dr. Kokas Attila szülész­nőgyógyász főorvos készülő­dik, első asszisztense dr. Adorján Gusztáv. Nagy műtét lesz — a negy­venen túli asszony méhét és petefészkét távolítják el — Sinka Gáborné vezető műtős­nő a jobbkeze az orvosoknak. Az altatóorvos, dr. Nagy End­re dönt, milyen narkotikumot használjanak. A hasfal fel­nyitása előtti percekben de­rül ki: a beteg jódérzékeny, s ráadásul nem találnak vé­nát a karján. Kicsit átalakít­ják a műtét megszokott rend­jét. Vad Júlia szülésznő más feladatot kap: az altatóasz - szisztensnek hirtelen megbe­tegedett a gyereke, s így ő segédkezik Nagy doktor keze alá. A kilencre kiírt műtét haj­szálpontosan kezdődik. Pisz- szenés se hallik, az altatógép adatai megbízhatóan infor­málják az orvosokat a beteg pillanatnyi állapotáról. Za­gyi József és Nagy Miklós műtősök most állhatnak meg egy percre: reggel héttől ők készítették elő a műtőt és a beteget az operációhoz. Zagyi József Nyírpazonyból jár be, hat húszkor indul a busz, rendszerint késve. A Jókai téren átszáll az 5-ösre, hét előtt beér. — Tizenkét éve lettem mű­tős. Előtte az építőiparban segédmunkás voltam. Ott a darabszámra hajtottam, tel­jesítménybért fizettek. Itt egész más a „norma”, amit megcsinálok, azért minden pillanatban vállalnom kell a felelősséget. Nagy Miklósnak csak fél tizenegykor jut ideje arra, hogy reggelizzen. — Már ötkor kelt bennün­ket a két fiú. Különóvodába hordjuk őket, a feleségem hatra jár, nővér a Sóstói úti kórházban. Mire a két óvodá­ból hazarohanok, már csak motorral érek be. Tamás Mihály né éppen gézlabdákat gyúr a pihenő­ben. — A steril tampon nagyon fontos kellék — magyarázza. — Ügy kell összehajtani, hogy egyetlen milliméternyi géz se kandikáljon kr a lab­dából. Ezzel tamponálnak a műtétnél. Valika nővér cirkalmas vargabetűvel került a szülé­szeti műtőbe. A gimnáziumot két osztály után abbahagyta, kellett a kereset, özvegy az édesanyja. Meglátott egy új­sághirdetést, ápolónőnek je­lentkezhetett. Elvégezte a műtősnői átképzőt, s egy éve dolgozik ezen az osztályon. — Hazudnék, ha nem szól­nék a fáradtságról. Ez min­dig a műtét után vesz erőt rajtam, közben nem érzek semmit. Nem véletlen, hogy a nők többségének már mun­ka után nincs kedve a társa­sághoz. S nem minden férfi érti meg, hogy a feleségének nincs ideje a családra, éjsza­káznia kell és fáradt. Van olyan osztály a kór­házban, ahol az orvosnők, asszisztensek, műtősnők túl­nyomó többsége nincs férj­nél, vagy elvált, esetleg kü­lön él. A férfi dolgozók ugyan­ezt mondták: — Nem jut annyi idő a családra, mint szeretném. Olyan hátország nekünk az otthon, ahol mindent megka­punk, de tenni azért lényege­sen kevesebbet tudunk, mint a feleség. Ha otthon nem len­ne minden rendben, nem tud­nánk úgy dolgozni, hogy a beteg ne vegyen észre sem­mit — vélekedik Kokas fő­orvos. — A betegek többsége alig tudja, hogy műtős is van a világon — teszi hozzá Sinka Gáborné. — Szinte személy­telenül vagyunk jelen egy operációnál, az a fontos, hogy a fogó, a tampon, az érzéste­lenítő az orvos kezénél le­gyen, mindegy, hogy ki adja. Visszatért a spontán légzés, ébresztik a beteget. A kétórás műtét után fellélegeznek, si­került az operáció. Adorján doktor egyik cigarettáról a másikra gyújt, Kokas főor­vost erős kávé pihenteti. A másik műtőben újabb operá­cióhoz készülnek. Számba ve­szik, ki dolgozik abban a teamben. Kiderül, nincs mű­tős. Tamásné már indul is bemosakodni, majd ő asszisz­tál. SOK GYERMEKTELEN, magányos felnőtt életét is értékesebbé, gazdagabbá tenné az örökbe fogadott gyermek. Mégis kevesen merik vállalni az „idegen” gyermeket, mert sokféle belső és külső reflex gátol­ja a közeledést, az elhatáro­zást. Sok embert az tart visz- sza, félnek, esetleg a gyer­mek olyan tulajdonságokat, vagy azok csíráit örököl­te a vér szerinti szülőktől, amelyek később a szemé­lyiség meghatározó jegyei­vé válnak. Az emberekben a korábban is meglévő elő­ítéletek mindinkább, „tu­dományos” fogódzókat ke­resnek, az öröklés lényegi vonásait meghatározó gé­nektől tartanak. Ha sikerül megtudni a legfontosabba­kat a vér szerinti szülőkről azért, ha nem, azért... Az is baj, hogy sok az ad­minisztrációs akadály, hosz- szadalmas, nehézkes az örökbe fogadás lebonyolítá­sa — emlékeztetett egy ko­rábbi beszélgetésünk során dr. Lengyel Zoltán, a me­gyei nevelési tanácsadó ve­zetője. Az intézmény szak­embereinek véleménye kell egyébként az örökbefoga­dásokhoz. A legkörülmé­nyesebb a gyermekről való lemondást igazoló nyilatko­zat megszerzése a vér sze­rinti szülőtől, ami nélkül nem kezdődhet el az örök- befogadási eljárás. A vér szerinti szülő viszont elő­fordul, hogy évekig húzza- halasztja a nyilatkozat alá­írását, mégha a gyermeké­hez már nincs is semmi kö­ze, azon kívül, hogy a vi­lágra hozta. EZ TALÁN az egyik leg­erősebb előítélet, amivel Nagy érdeklődés és kíván­csiság előzi meg a szabolcsi megyeszékhely leendő új lát­ványosságának, a központban épülő aluljáró építését. A városi tanács szakembereitől megtudtuk, hogy még az idén nekilátnak a kivitelezők a munkálatokhoz. S mivel az aluljáró fölött egyúttal új, felszíni csomópont is kiépül, a -tennivalók dandárját két vállalat, a KEMÉV és a KÉV végzi. naponta szembe kell néz­nünk. A gyermek elhelye­zésével foglalkozó szakem­berek elmondták, előfordul, hogy cigánygyermeket is örökbefogadnak nem ci­gány szülők. De bármilyen furcsa is, az általában sok- gyermekes cigánycsaládok azok, amelyek inkább örök­be fogadják az árva, vagy félárva gyermekeket. Ter­mészetesen ezt csak azok a családok tehetik, amelyek megfelelő ellátást, nevelést is adnak az örökbe foga­dott gyermeknek, s melyet a nevelési tanácsadó, illetve a gyámhatóság szakemberei is megerősítenek. Társadalmilag nem kap ma még elég bátorítást, se­gítséget ez a gyermekelhe­lyezési forma, melyet oly­kor a közvélemény is ide­genkedéssel fogad. Elgon­dolkoztató jelenség, vajon sok ember szemében miért nem szimpatikus, ha vala-. kiről megtudják: állami gondozott gyermeket foga­dott magáévá. Gyanakvás, értetlenség, szánalom lengi körül őket, holott elisme­rés, tisztelet járna az ilyen embereknek. Akkor is, ha sokan a saját érdeküket is nézik, amikor gyermeket fogadnak örökbe; nem akarnak egyedül maradni, támaszra, segítőre számíta­nak. A MEGYEBEN a csak­nem háromezer állami gon­dozott gyermek közül ezer gyermek él nevelőszülőinél. De ennél több gyermek vár arra, hogy otthonra talál­jon ... A család melegsé­gére, ami nélkül nincs iga­zi emberi élet. Páll Géza megközelíteni. A levezető lépcsőrendszer mellett — gondolva a gyermekkocsik­kal közlekedőkre valamint a rokkantakra — rámpát is ki­képeznek majd. A 760 négy­zetméter alapterületű aluljá­rórendszer padlózatát két­színű gránitlapokkal burkol­ják majd be, a lépcsők pedig jól tapadó kvarcitlapokból állnak. A falazat pirogránit öltönyt kap. Az aluljáró esztétikai képét két telefon- fülke és vitrinsor színesíti majd. A tervek szerint az új aluljárót 1983. második fél­évétől vehetik igénybe a gya­logosok. Tóth Kornélia A jelenleg is épülő piramis­házak és a Kelet Áruház előt­ti tér alatt húzódó aluljárót négy irányból lehet majd M inden biztosítótársa­ság speciális táblá­zatokat állít össze, amelyek segítenek megha­tározni, hogy az életbiztosí­tás tulajdonosa a valószínű­ség szerint meddig fog élni. De isten ne adja, hogy vala­ki megnézze ezt a tábláza­tot! Ha ugyanis egyszer rá­pillantanak, kezdik megér­teni, hogy milyen nehéz bármit is tervezni az élet­ben. Ha például az önök ma­gassága nem éri el a mell­kasuk térfogatát és ráadá­sul húsz fontnál nehezeb­bek a statisztikai átlagnál, nincs sok reményük, hogy megérik a 60 évet. Különö­sen, ha már elmúltak 70 évesek. Ha viszont soványak és flegmák, így valószínű, hogy megérik a nyugdíju­kat. Ha esetleg korábban meghalnak, ez nem számít komoly hibának. Ha önök közül valaki köl­tő, aki tetemes összeget örö­költ, éljen bátran, még min­den előtte van. Ha pedig önök szeretik a természetet, szeretnek hor­gászni (különösen horog­gal), magasságuk pedig 6 láb 0 hüvelyk, minden es­hetőségük megvan a magas életkor elérésére. Termé­szetesen jó kapás esetén. Hogyan éljünk sokáig? Ha valakinek idős roko­nai vannak, még nagyobb esélye van a hajlott életkor megélésére, de ha sokan vannak és egy lakásban él velük, még 40 évig sem húzza. Ha pedig önnek 45-ösnél nagyobb a lába, meg igen testes, de semmilyen okot nem talál életmódjának megváltoztatására, mind­addig élhet, amíg maga azt nem mondja, hogy elég. Ha három láb magas és súlya 50 fonttal meghalad­ja a normált és ráadásul az a szokása, hogy megharapja a járókelőket, akkor először is teljesen mindegy, hogy meddig él, másodszor pe­dig aligha lesz az Egyesült Államok elnöke. A legjobb módja annak, hogy megérjük a száz évet (ha természetesen van va­lami titkos okunk erre), az, ha 6 láb magasak, 170 font súlyúak vagyunk, könnyű diétát tartunk, összeszorí­tott foggal járunk és rá­adásul a friss levegőn élünk. Ez utóbbi rendkívül fontos, és ezért csak akkor ajánlatos lakásunkban alud­ni, ha már elmúltunk 109 évesek. Ne feledkezzenek meg, hogy féken tartsák rokonaikat, még ha nem is használnak ehhez fegyvert. Ez a hosszú élet legbizto­sabb módszere, legvégső esetben ki lehet próbálni egy másikat is: soha ne nézzük az életkortáblázatot. (A Krokogyilból) Seres Ernő Riselt, hímzett, madérás... ' .aßdte-w .9tt9i »' , r n Ára földigruhában \ ____________________________________;________y Telefonok, gránitlapok Ilyen lesz az aluljárónk Gyermek - ölükbe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents