Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. február 6. II Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) ellenére csökkent, mivel az átadások ütemesebbek voltak, mint korábban. Az építőipari vállalatok növekvő mértékben vállaltak és teljesítettek építési tevékenységet külföldön. ■ 1981-ben folytatódott az építőiparban foglalkoztatottak számának csökkenése. Az év folyamán 12 ezer fővel, 3,7 százalékkal kevesebben dolgoztak a kivitelező építőiparban, mint az előző évben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1,1 százalékkal emelkedett. A tervnek megfelelően az év folyamán 77 ezer lakás épült fel, ebből mintegy 23 ezer volt az állami és 54 ezer a magánerőből épült lakások száma. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 1981-ben a mezőgazdasági termékek termelése összességében megegyezett az előző évivel. A növénytermelés az 1980. évi szintnél 2,4 százalékkal kevesebb volt. Az állattenyésztés termelése 2,2 százalékkal emelkedett. A növénytermelés csökkenése főként abból adódott, hogy az időjárás a kalászosok és a szőlő termésében veszteséget okozott. Az ország szántóföldjein 1981-ben megtermett gabona 8,6 százalékkal kevesebb az előző évben betakarítottnál. Búzából a korábbinál kisebb területen az előző évinél 24 százalékkal kevesebb termett. A hektáronkénti hozam 16 százalékkal alacsonyabb akiemelkedő 1980. évinél. A szántóföldi kukoricatermés 4,4 százalékkal több, mint az előző évben. Az eddigi legmagasabb, 5860 kg-os hektáronkénti hozam 10 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Napraforgóból 37, eukorré- l‘pábÓl''19 százalékkal nőtt' a termelés. A növekedés az előző évinél nagyobb vetésterület és a termésátlagok növekedésének együttes eredménye. A burgonyatermés 14 százalékos emelkedése a hozamok növekedéséből adódott. A rizstermés 45 százalékkal haladta meg az 1980. évit. A zöldségtermés kismértékben csökkent, a gyümölcs- termés lényegében azonos volt az 1980. évivel. Szőlőből 30 százalékkal kevesebb termett az 1980. évinél, de a bor minősége sokkal jobb. Az év végén a szarvasmarha-állomány 1 945 000 volt, 1,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 8,3 milliós sertésállomány lényegében megegyezett az 1980. év végi. vei, az anyakocák száma viszont lényegesen meghaladta az utóbbi évekét. A nagyüzemek juhállománya 2 százalékkal csökkent, és az év végén 2,4 milliót tett ki. A vágóállat-termelés 1 százalékos növekedésén belül a vágósertés-termelés lényegében az előző évi szinten maradt, a vágóbaromfi és a vágójuh termelése nőtt, a vágómarháé csökkent. Az állati termékek közül a tejtermelés 4 százalékkal, a gyapjútermelés 2 százalékkal meghaladta az előző évit, a tojástermelés 2 százalékkal elmaradt attól. A mezőgazdasági üzemek nem mezőgazdasági (ipari, építőipari, szolgáltató stb.) tevékenysége számottevően bővült. Az állami mezőgazdaságban és a szövetkezetek közös gazdaságaiban együttesen a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 22 ezer fővel, 2,8 százalékkal több volt az 1980. évinél. Elsősorban a termelőszövetkezetek nem mezőgazdasági munkát végző dolgozóinak száma nőtt. A mezőgazdaság műtrágyaellátása az 1980. évihez képest valamelyest javult, egy hektár mezőgazdasági területre számítva 216 kg-ot tett ki. Az év folyamán a mező- gazdasági üzemek többek között 3600 traktort, 850 aratócséplő gépet, 5000 tehergépkocsit szereztek be. Az erdőgazdálkodás fakitermelése 1981-ben 7,7 millió köbméter volt, némileg meg- - haladta az előző évit. Az erdőtelepítés és az erdőfelújítási tevékenység összességében több mint 10 százalékkal bővült 1980-hoz képest. Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás 1981. évi. fő céljai teljesültek. A közüzemi víztermelő kapacitás mintegy 2 százalékkal, napi 90 ezer köbméterrel nőtt. A közműves vízellátásban részesülők száma 160 ezer fővel növekedett, s ezzel az ország lakosságának 77 százaléka tekinthető ellátottnak. A szennyvíztisztító kapacitás 13 százalékkal bővült. A tervezett vízügyi beruhá. zások többségét befejezték és üzembe helyezték. Elkészült a kiskörei vízlépcső II. üteme. Tovább erősítették az ár- vízvédelmi fővédvonalakat. 'Szabolcsi bűnügyi múzeum A gyilkos asszony 23. Nagyon röviden összefoglalva ennyi volt Karsainé vallomása, amelyet 1972. szeptember 5-én a zsúfolásig megtelt tárgyalóteremben elmondott. Néhol visszavonta, később megerősítette a rendőrségen, majd az ügyészségen tett vallomását. Aztán U. László, majd két napig a tanúk meghallgatása következett a balkányi kettős gyilkosság ügyében. A tényekben semmilyen változás nem történt az első vallomás óta, de nem is történhetett, hiszen U. József meggyilkolása 1968- ban, majd Karsai Mihály meggyilkolása 1972 februárjában zárt ajtók mellett történt, arról csak a vádlottak tudtak beszámolni. A tanúk szavaiból azonban következtetni lehet Karsainé jellemére is. ★ A Nyugati pályaudvaron a szokásos szombati nyüzsgés volt. Beérkezett a vonat Záhony felől, Karsai Ferenc pedig figyelte a rokonságot. Az asszony — Karsai Mihály felesége — és a fia — U. László érkeztek. „Hogy van az öcsém? — kérdezte a pesti rokon. Jól, csókoltat benneteket. Még a kapuba is kikísért, Ott búcsúztunk el” — hangzott a válasz. Aztán egész nap tartott a névnap. A Balkányból érkezett rokonokat elvitték néhány szórakozóhelyre, hogy érezzék jól magukat, ha már Júlia-napra mentek. Vacsora közben ismét a vendéglátó öccsére terelődött a szó. Hogy van a lába? — kérdezték, Karsainé pedig elmondta, hogy teljesen meggyógyította. így telt el az utolsó nap, amelyet Karsai Mihályné és fia U. József szabadlábon töltöttek, mert vasárnap reggel háromnegyed hétkor letartóztatták őket Karsai Mihály meggyilkolásának és fel- darabolásának gyanújával. — Én mindent őszintén elmondtam a tisztelt bíróságnak — vallotta tovább — még a fiú megölését is, pedig ha négy évig nem jöttek rá, akkor már most sem derült volna ki. Úgy tűnik, mindez igaz. A róla alkotott kép kialakításához hozzátartozik: nem őszinteségből ismerte be a bűntettet, hanem mert ezt hozta fel okként férje meggyilkolásához. Karsainé férje iránti gyűlöletét fia megölésével magyarázta. Anyai érzelmeire hivatkozott és ilyenkor mindig felzúgott a tárgyalóterem Az év végén a védvonalak 61 százaléka felelt meg az előírt maximális követelményeknek. A belvízelvezetés átlagos idő- szükséglete valamelyest csökkent. Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt, ezen belül a közúti szállításban 2,5 százalékkal, a vízi szállításban 7.1 százalékkal emelkedett, a vasúti szállításban lényegében nerti változott. A közúti szállításban közel 19 ezer új tehergépkocsit, a tömegközlekedésben 1029 új autóbuszt, 50 metrókocsit állítottak forgalomba. Az év végén megindult a forgalom a metró észak—déli vonalának Deák tér—Élmunkás tér közötti szakaszán. Az év folyamán 100 ezer új személy- gépkocsit értékesítettek, és az állomány meghaladta az 1.1 milliót, amelyből több mint 1 millió a lakosság tulajdonában volt. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom a kedvezőtlen világgazdasági helyzetben is növekedett. Az áruforgalom behozatali többlete kisebb volt az 1980. évinél. A behozatal volumene az előző évit valamelyest meghaladta. Ezen belül csökkent az energiahordozók, valamint a beruházási célú gépek importja, míg a termeléshez szükséges anyagoké és a lakosság ellátását szolgáló termékeké nőtt. A kivitel meny- nyisége mintegy 3 százalékkal több volt az 1980. évinél. Ezen belül a mezőgazdasági—élelmiszeripari termékekből kedvező árakon jelentősen nőtt az export. Fokozódott — bár lényegesen kisebb mértékben — az ipari késztermékek külpiaci értékesítése is, az anyagok, félkész termékek és alkatrészek kivitele viszont mérséklődött. A külkereskedelmi forgalom 55 százalékát a szocialista országokkal bonyolították le. A KGST-országokkal a kölcsönös előnyök alapján folytatódott az összehangolt együttműködés. A rubel elszámolású behozatal folyó áron — az erőteljes áremelkedés miatt — 5,3 százalékkal, a kivitel 8,9 százalékkal növekedett. A behozatali többlet kisebb volt, mint 1980-ban. közönsége. Panaszkodott, hogy mennyit veszekedtek, a szomszédok pedig — akiket tanúként kihallgattak —'csendes családi életről számoltak be. Sokszor felhozta Karsainé a négy tárgyalási napon, hogy mennyire fájt neki fia elvesztése, de arról, hogy hányszor érdeklődött a rendőrsé. gén: megtalálták-e már a fiát, keveset szólt. Azt is a tanúk mondták el, hogy egyik alkalommal még Hajdúböszörménybe is elutazott — taxival — amikor szóltak a rendőrségen, hogy ismeretlen holttestet találtak. Megnézte, hogy vajon nem az ő fia-e. Pedig a férjén kívül egyedül ő tudta, hogy — néhány csontdarab kivételével — a fiú teste elégett. — Mindig magánakvaló volt a feleségem — mondta a tárgyaláson az első férj. — Csak úgy történhetett minden, ahogy ő akarta. Amikor megtudtam, hogy a fiú eltűnt, mondtam is neki: „Te ölted meg, vagy te öletted meg valakivel”. És az sem igaz, hogy Miklós felakasztotta magát. Öt is felakasztották. Sem neki, sem Jóskának nem volt kifogásuk a mostoha apjuk ellen. De azt mondták, hogy az anyjuk nem törődik velük. Még a bíróság folyosója is zsúfolásig megtelt 1972. szépBeruházások A beruházások volumene mintegy 7 százalékkal csökkent. A szocialista szervek beruházásainak összege folyó áron 183,5 milliárd forint volt, 6,2 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél. A csökkenés az állami döntési körbe tartozó beruházásoknál következett be. Ezekre 9 százalékkal kevesebbet folyósítottak. 1981-ben három új nagyberuházást kezdtek meg és hármat fejezték be, egy továbbit részlegesen üzembe helyeztek. A vállalati és a szövetkezeti beruházások összege az előző évinél nagyobb vállalati saját források és a szigorúbb követelmények alapján odaítélt hitelek révén, valamelyest nőtt. A fejlesztések jelentős része közvetlenül vagy közvetve az exportáru- alapok bővítését szolgálta. A beruházási ráfordítások mérséklődése nem volt általános. Egyes ágazatokban, pl. a vegyiparban, a mezőgazdaságban, a belkereskedelemben, valamint az oktatás és az egészségügy területén nőttek a beruházási kifizetések. Népesség, foglalkoztatottság A népesség számának az utóbbi években tapasztalt lassuló növekedési ütemét 1981-ben csökkenés váltotta fel. 1982. január 1-én az ország népessége 10 711 000 fő volt, 2 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1981 folyamán 143 ezer gyermek született, 5800-zal kevesebb, mint 1980-ban. A csökkenés oka elsősorban a szülőképes korú nők számának mérséklődése. 1981-ben 145 ezren haltak meg, annyian, mint az előző évben. A csecsemőhalandóság tovább mérséklődött : ezer élve szülöttre 20,6 egy éven alui haláleset jutott, az 1980. évi 23,2-del szemben. 1982. január 1-éin a népesség 46,6 százaléka, 4 995 000 fő volt aktív kereső. Számuk az elmúlt évben 20 ezer fővel, 0,4 százalékkal csökkent. Ennek oka, hogy a nyugdíjazásból és a halálozásból adódó kiesés meghaladta az első ízben munkába lépett fiatalok és a gyermekgondozási segélyről visszatértek számát'. 1981. július 1-vel megkezdődött az ötnapos munkahétre való áttérés a folyamatosan és a három vagy tember 21-én reggel, a tárgyalás utolsó napján. A vádlottak ismerősei és idegenek álltak az ajtók mellé, hogyha csak rövid időre is, de láthassák Karsai Mihálynét, akit a megyei főügyészség több emberen előre kitervelt módon, nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolt, valamint fiát, U. Lászlót, aki — bár anyja unszolására — de brutális módon megölte mostohaapját, Karsai Mihályt. A közönség felzúgott, amikor a megyei bíróság Karsai Mihálynét csak életfogytiglani szabadságvesztésre, U. Lászlót pedig 12 évi szabadságvesztésre ítélte. Az ok egyszerű volt: a megyei bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy a vádlottak a bűncselekményt külö. nősen kegyetlen módon követték el, bár — mint ahogy azt az indokolásban rögzítették — kétségtelen, hogy bestiális módon feldarabolták a holttesteket, a halott emberen végrehajtott cselekmény azonban nem minősítő, hanem súlyosbító körülmény. Karsai Mihályné pedig a férje meggyilkolásában — a tárgyalóteremben elhangzottak szerint — nem társtettesként működött közre, így őt ebben az esetben csak fel- bújtásért lehetett felelősségre vonni. A bíróság az indokolásban a nyereségvágyat is kimondta, bár azt is. hozzátették, hogy nem ez volt az egyetlen több műszakban termelő üzemekben. Az év végén mintegy 900 ezren dolgoztak ötnapos munkarendben, és megtörténtek az előkészületek az 1982. év eleji általános áttérésre. A lakosság jövedelme és fogyasztása A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete a bérkiegészítésekkel együtt 4720 forint volt, nominálértékben több mint 6 százalékkal magasabb az 1980. évinél. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó nominális átlagkeresete — ugyancsak a bérkiegészítéssel együtt — nem egészen 8 százalékkal emelkedett, és havi 4230 forintot tett ki. A pénzbeni társadalmi juttatások összege több mint 8 százalékkal nőtt és meghaladta a 94 milliárd forintot. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kulturális — juttatások összege is. Nyugdíjakra 61 milliárd forintot fizettek ki, ami 9 százalékkal több mint 1980- ,ban. A növekedésben szerepe volt annak, hogy egy év alatt 49 ezerrel, 2 millió 131 ezerre nőtt a nyugdíjasok száma, s hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Hozzájárult továbbá az emelkedéshez, hogy 1981 júniusától a nyugdíjak évi rendszeres minimális emelése havi 100 forint lett, az addigi 70 forint helyett. Egyidejűleg a házastársi pótlék összege 100 forinttal emelkedett. 1981-ben az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj átlagos havi összege 2415 forint volt. Családi pótlékra 1981-ben az állam 14,6 milliárd forintot fizetett ki, ami 8 százalékos növekedést jelent. Gyermekgondozási segélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak, valamivel kevesebbet, mint 1980-ban. 1981 végén 241 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, 13 ezerrel kevesebb, mint 1980 decemberében. A munkajövedelmeket és a társadalmi juttatásokat együttesen tartalmazó összes jövedelem növekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal 4,6 százalékos emelkedése alapján az egy lakosra jutó reáljövedelem növekeok, amiért Karsai Mihályt megölték. Sokkal inkább a gyűlölet, a bosszú vezérelte Karsainé cselekedeteit, > de azért azt sem tartotta utolsó szempontnak, hogy a férje halála után minden vagyon az övé marad. A tárgyaláson részt vevők többsége azt várta, hogy a bíróság halálra ítéli Karsai Mihálynét. A bíróság azon- • ban az indokolásban kimondta: a kettős gyilkosság brutá- ’ lis és megbotránkoztató volt, Karsainé azonban közvetlenül egyik gyilkosságban sem vett részt, ő tehát nem ölt embert. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság, hogy Karsainé beismerő vallomást tett a négy évvel korábbi bűn- cselekmény ügyében is, enél- kül a vallomás' nélkül nem, vagy csak nehezen sikerült volna a bűncselekményt felderíteni. Az ítélet kihirdetése után az ügyész Karsai Mihályné ügyében súlyosbításért fellebbezett, U. László büntetését tudomásul vette. A vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság Karsai Mihálynét halálra ítélte, de a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kegyelemben részesítette. így a megyei bíróság által kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés vált jogerőssé a Szabolcs-Szatmár lakóit legjobban felháborító bűncselekményért. B. J. (Folytatjuk) dése országos átlagban 2,2 százalék volt. A lakosság összes fogyasztása 2,4 százalékkal emelkedett. A többlet döntő része a kereskedelmi forgalomban jelentkezett. A belkereskedelem a beszerzések fokozásával, készleteinek növelésével javította a kínálatot. Akiskereskedelmi forgalom volumene 3,4 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a ruházati cikkek eladása 2—2 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 5 százalékkal nőtt. A takarékbetét-állomány az év folyamán 14,8 milliárd forinttal emelkedett, és december 31-én 160,1 milliárd forintot tett ki. Egészségügy, oktatás Az egészségügyi ellátás személyi és intézményi feltételei 1981-ben tovább javultak. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 29 fölé emelkedett. A kórházi ágyak száma 1200-zal nőtt. 68 új általános és gyermekorvosi körzet létesült. Csökkent a betöltetlen körzeti orvosi állások aránya. A bölcsődei helyek száma 3300-zal bővült. 1981 végén 68 ezer bölcsődei hely állt rendelkezésre. Az óvodai helyek száma 15 800-zal növekedett, és az év végén 401 ezer volt. Óvodába járt a megfelelő korú gyermekek 82,8 százaléka. Az óvodák zsúfoltsága mérséklődött. Az 1981/82-es tanévben 51 ezerrel nőtt. az általános iskolák nappali tagozatán tanulók száma. Az általános iskola 8. osztályát befejezettek 93 százaléka tanul tovább, megközelítően fele-fele arányban középiskolában, illetve szakmunkásképző iskolákban. Az előző tanévhez képest valamelyest emelkedett a szakmunkástanulók és a középiskolák nappali tagozatán tanulók száma. A múlt évben 68 ezer diák tett eredményes érettségi vizsgát, ebből 42 ezer nappali tagozaton. Az esti és a levelező tagozaton érettségizettek száma 2600-zal kevesebb volt, mint 1980-ban. A felsőfokú oktatási intézményekbe 102 600 hallgató jár, 1400-zal több, mint egy évvel korábban. Az ország különböző felsőoktatási intézményeiben 25 200 hallgató kapott oklevelet, ebből 14 700 a nappali tagozaton. Az általános iskolák osztálytermeinek száma 1700-zal haladja meg az előző évit. Az alsó fokú oktatásban a tanerők száma 2600 fővel, 78 ezerre emelkedett. A középiskolákban 16 ezer pedagógus tanít, 500-zal több,.'irijnt az előző tanévben. Javult a diákok szociális ellátottsága. Az általános iskolai tanulók 39,9 százaléka részesül napközi otthonos ellátásban, az 1980. évi 38,2 százalékkal szemben. A diákotthonban vagy kollégiumban lakó szakmunkástanulók, ill. egyetemi-főiskolai hallgatók aránya emelkedett, a középiskolásoké némileg csökkent. Idegenforgalom 1981-ben 14,8 millió külföldi érkezett az országba, 850 ezerrel, 6 százalékkal több, mint 1980-ban, közülük 10,5 millió volt a turista, 11 százalékkal több az előző évinél. A turisták átlagosan 7 napot töltöttek hazánkban. Az év folyamán magyar állampolgárok 5,5 millió esetben utaztak külföldre, ez 7 százalékkal volt több, mint 1980- ban. Az idegenforgalomból származó bevételek és kiadások aktív egyenlege 1981- ben nagyobb volt az előző évinél 1981-ben a szállodák befogadóképessége mintegy ezerrel, az egyéb kereskedelmi szálláshelyeké — turista- szállások, nyaralóházak, kempingek, fizetővendéglátás — 19 000-rel bővült. Budapest, 1982. február 5. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
