Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. február 6. Segíteni N emrég mentősökkel beszélgettem, akik érdekes, ml több, sokszor életbevágóan fontos problémát vetettek fel. Azt, hogy hiába minden balesetvédelmi, elsősegélynyújtási oktatás, az emberek túlnyomó többsége nem tudja, mit kell tennie akkor ha mondjuk egy utcán fekví beteget, akár részeget lát. Fogalmuk sincs arról, hogy példának okárt, mikor kell valakit a hátára, vagy éppen' a hasára fordítani addig, míg a szakszerű kezelésre sor kerül, sokszor áll elő az a helyzet, hogy a rossz beavatkozás kárt, netán halált okoz. Hiába a jó szándék, ha az eredmény esetleg tragikus. De szó esett másról is. A nagyfokú részvétlenségről, ami az utcán rosszulléttel küszködőket kíséri, arról, hogy az „átlagember” mindenkit aki kóvályog, vagy dülöngél részegnek vél, nem beszélve arról, ha a földön fekszik. Ilyenkor fel sem ötlik legtöbbször, hogy a jelenségnek más oka Is lehet: mond-f juk cukorbeteg az illető. Ha elszigetelt jelenségről lenne szó, nem lenne értelme szólni a dologról. Am viszonylag gyakori az ilyen eset, nem beszélve időnként a tét nagyságáról: a létről, avagy nemlétről. Ezek után csak az a kérdés, mit lehet tenni. Az ismert, hogy — sajnos — a baleset- védelmi és elsősegélynyújtási oktatások esetenként felületesek, vagy ha nem Is azok, de a sajátos gyári, munkahelyi körülményekhez igazodnak. S a beszélgetés során vetődött fel a kérdés: nem lehetne-e ezeket az ismereteket akár „össznépi” szinten terjeszteni? Annál is inkább, mert kiderült, hogy a felvilágosító munka, ha sokszor lassan is hoz eredményt, de mindig hoz, gondoljunk itt a szexuális felvilágosításra, a család- tervezésre, Infarktussal foglalkozó műsorokra, írásokra. E gy szó, mint száz: meg kell és minden bizonynyal meg lehet találni a formáját annak, hogy a példának hozott esetekben is segíteni tudjunk, hogy elterjesszük az erre vonatkozó Ismereteket. De arra is szükség van, hogy tudatosítsuk az emberekben: segíteni kell, segíteni kötelesség, még ha részegről is van szó. Az adott esetben az is beteg. Speidl Zoltán Második hely újítóknak A Vörös Október Férfiruhagyár központjában az elmúlt napokban értékelték a múlt évi újítási mozgalmát. A hat gyár között második helyre került a nyíregyházi. Február 25-én újítási ankétot tartanak a nyíregyháziak, s ezen a fórumon adják át a legjobbaknak a díjakat. Szaporodnak az új lakóházak Nyíregyházán. A Szarvas utca és az Ér-patak közötti terület szanálásával folytatódik a Szamuely-lakótelep építése. (Jávor László felvétele) „A lakótársak nevében felajánljuk...“ Névsor a lépcsőházban A figyelem akkor élénkült, amikor saját körzete gondjairól, fejlesztéséről mondhatta el ki-ki a véleményét. Hiszen a nyíregyházi VI-os népfrontkörzetben hozzávetőleg tízezer ember él, a szanálásra ítélt komfort nélküli bérleménytől összkomfortos panellig mindenféle lakás található. Kinek a nagy távolságról, kannában cipelt víz, a salét- romos ház okoz gondot, kinek a játszótérért fáj a szíve. A városkörzeti tanácskozásra február 2-án több mint százhúszan voltak kíváncsiak, megtelt a Kun Béla utcai pártháznak nemcsak a nagyterme, de még a folyosóról is hallgatták dr. Barta Tibornak, a Nyíregyházi Városi Tanács V, B. egészségügyi osztálya vezető főorvosának a városfejlesztésről tartott beszámolóját. Á város tornaterme Igaz, szűkösebb lehetőségeink vannak, mint korábban, mégis imponáló adatokat sorolt az előadó. Annak ellenére, hogy egyetlen tanácsi bérlakás felépítése 800 ezer forintjába kerül a városnak, tavaly mégis több lakást adtak át a tervezettnél, 1006 helyett 1128-at. Az egy lakásra jutó családok számával méOlaszos frizura, krémszínű zakó Rablás a parkban Bármennyire döbbenetes meglepetéseket okoz a mai divat a konzervatívabb embernek, az, ami október 10-én Nyírbélteken történt, még a legedzettebbeket is meghökkentette: egy ember járkált a művelődési ház környékén gatyában és zokniban. Később a rendőrök is megértették a dolgot, mert O. J. nyírlugosi lakos bejelentést tett, hogy ezen az estén kirabolták. Október 10-én O. J. bálba indult K. J. Ismerősével Nyirbél- tekre. Az Akác étteremben ittak, mert a bál csak később kezdődött. Az étteremből nyolc óra után távozott, s nem volt a közelében senki, de nem tudja, mi történt vele, arra eszmélt, hogy egy óra múltán, az iskola sarkánál feküdt a földön. Egy cigány- férfi húzta lefelé róla a Trapper- farmerjét, s mikor ezt fölfogta, elkezdett rúgkapálni. A férfi ekkor a nyakához csapott, amitől újból elszakadt a film, elveszítette az eszméletét. Újabb egy óra múltán tért magához. A tanácsháza előtt álló fiatalokat kérte még, hogy vigyék haza, s az egyik volt szíves elvinni őt. Úgy, cipő és nadrág nélkül ült a készséges fiú mögé a motorra. A nadrágján és cipőjén kívül elveszett az órája, a tőrkése tokkal, a nadrágszíja, cigarettája és némi aprópénze. A férfi 20. év körüli lehetett, 160 cm magas, vékony, fekete bajuszt, olaszos frizurát és krémszínű zakót viselt. Korábban sosem találkozott vele O. J. Q maga a sérüléseiről orvosi látleletet hozott. Annyit tudott még elmondani, hogy érdeklődött Nyírbélteken, ki látta, ml történt vele, s volt egy 30 év körüli férfi, aki elmondta, hogy a támadója nemrég szabadult a börtönből. A támadó nevét azonban nem közölte, mert — úgymond - rendőri felügyelet alatt áll és nem akar belekeveredni. A rendőrök megkeresték: nekik sem árulta el, ki volt a támadó. Más viszont nem látta a vetkőztetést, (bármennyire hihetetlennek tűnt a rendőröknek, ez a közvetlenül háború után megszokott bűncselekmény éledt fel félig-meddig), — legföljebb az előzményeket. így október 19-én országos körözését rendelték el Sebők József 24 éves nyirbélteki lakosnak, aki lopások miatt eddig háromszor volt büntetve, s utolsó büntetéséből kedvezménynyel szabadult, és még az sem járt le a rablás időpontjában. Két nap múlva megfogták Budapesten. Sebők nem tagadta az esetet, bár először azt állította, hogy elsőnek O. J. ütötte meg, később azonban beismerte, hogy kiszemelte magának az erősen ittas O. J.-t, becsalta a körülkerített parkba, s a kultúrház előtt leütötte. De csak a nadrágszlját és a fésűjét vette el. (Ezt nehéz is lett volna tagadni: megtalálták Sebőknél.) A tárgyaláson azonban ezt a vallomását Is visszavonta, s állította, hogy O. J. sérelmére semmilyen bűntettet nem követett el. A tanúk azonban látták, mikor O. J. oldalán bement a parkba, s azt is, hogy onnan O. J. milyen hiányos öltözékben tért vissza. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Sebőköt — mint különös visszaesőt, — négy év és hat hónap börtönre büntette és öt évre eltiltotta a közügyektől. A bíróság megszüntette az előző büntetéséből le nem töltött feltételes szabadságát, így azt Is le kell töltenie. Az ítélet jogerős. <k> rik az életszínvonalat, s eszerint közelítünk az országos átlaghoz, korábban 123, most 119 család él minden száz lakásban. Ezt a körzetet érzékenyen érinti a gyermekintézmények helyzete. Zsúfolt az óvoda, az 5-ös iskkola és a 2-es gyakorló egyre kevésbé tudja fogadni a nagy létszámú osztályokat. Égető szükség lesz a Körte utcán felépülő 24 tantermes iskolára, de ezt csak 1984-ben avatják. Érdekessége, hogy itt alakítják ki Nyíregyháza legnagyobb tornatermét, s bizonyára a felnőttek is használják majd a létesítményt. Az orvosi ellátást két körzeti és egy gyermekkörzeti rendelő és egy tanácsadó javítja, valamennyit az Irodaház északi részén épülő, sok lépcsőházas épület földszintjén helyezik el. Fásítás és klub — Józan ésszel felháborodunk azon, hogy a tavaly kiültetett fáknak csak a 20—25 százaléka fogant meg, mert a kertészeti vállalat emberei már nem locsolták később a fákat — mondta Szabó József. — Pedig társadalmi munkában vállalnánk azt is, hogy járdalapokat raknánk le, ahol a toronyházak környékén szükséges, csak kapjunk. Több Családdal is beszéltünk róla, hogy kialakítanánk egy kéthelyiséges klubot a pincében. Mindössze néhány asztalt, székeket kérnénk hozzá valakiktől, az sem baj, ha rossz, megjavítjuk. Juhászné Makra Mária kifogásolta, hogy a Sarkantyú utca felől a 8-as bölcsőde előtt gyakorlatilag nincs járda. Több száz iskolás közlekedik arra az 5-ös iskolához, ott járnak az óvodások, a bölcsődésekről nem is beszélve. Legalább egy kicsit rendezni kellene erre a terepet... Hasonló gondot említett Tarr Józsefné, a 26-os óvoda óvónője: — A piros iskolával szemben a zebra szinte nem is látszik. Sok autó jár arra a Volán miatt. Legalább egy lánckorlát kellene vagy valamilyen más megoldás, mert a gyerekeket nem lehet nyugodt szívvel elengedni ezen a területen. Hová lett a kerti csap? Volt, aki a szemétszállítás megoldatlanságát említette — legalább még egy konténer elkelne a Körte utcai óvoda mellett —, a körzeti orvos a lépcsőházakból a pontos lakónévsort hiányolta — ha éjJ szaka hívják, nem tudja, hova csengessen —, Gere Sándor a Kossuth utcai bontások időpontja után érdeklődött. Hatvani János is felajánlotta a lakóközösség munkáját: locsolnának szívesen, de nem találják a fűben a kerti csapot. Lehet, hogy lebetonozták? — teszi fel a kérdést. A több mint kétórás tanácskozás jó értelemben vett párbeszéd volt. A városi tanács, az ingatlankezelő, a közterület-fenntartó vezetői a fejlesztések mellett saját gondjaikról is szóltak. Figyelemre méltó, hogy a lakosság nemcsak a jogos igényeket hangoztatta, hanem szinte mindenki azzal kezdte: a lakótársak nevében felajánljuk ... Tóth Kornélia A ZÖLDÉRT mándoki burgonyatárolójában 329 vagon burgonya vár zsákolásra és elszállításra. Szovjet exportra 20 vagon zsákolt burgonyát készítenek. Várjátékok, lovasklub, gyógyvíz Kisvárda várja az idegent Kisvárdán a vár és környékének 14 hektáros területe jelenti a tájkörzeti idegen- forgalmi és kulturális centrumát. A vár és az abban lévő múzeum, a várkertben elhelyezkedő sporttelep és a várudvaron társadalmi munkában épült mintegy ezer vendéget befogadó várszínpad biztosítja az ide látogatók sportolási és kulturális szórakoztatását, művelődését. Nagy szerepet kapnak már évek óta az idegenforgalomban a nyári várjátékok, illetve a várszínházi esték. Az elmúlt évben megrendezett nyolc előadásnak közel ötezer nézője volt. (A városban ösz- szesen 41 színházi előadás volt mintegy 18 ezer néző részvételével.) Az elmúlt évben került sor a nyári önálló társulat megszervezésére és bemutatkozásukra a „Csapodár madárka” c. népi komédiával. A merész vállalkozás sikerét bizonyítja az ez évi folytatás egy új darab bemutatásával. A vár szomszédságában lévő fürdő — mely 1979. április 1-től gyógyfürdő — 104 ezer vendéget fogadott az elmúlt évben. Sikere van napjainkban is a kádfürdőnek és az egyre nagyobb népszerűségnek örvend a szauna. A fejlesztés eredménye a masz- szírozó beállítása. A fürdő mintegy 2200 beutalt beteget fogadott, s az orvosi visszajelzés alapján a beutaltak 75—80 százalékánál javulást mutattak ki. Az idegenforgalom egyik meghatározója a megfelelő szálláshely, amelyet a motelnek és az elmúlt évben kialakított 220 személyt befogadó kempingnek kellene megoldani, de ezek együtt sem elégítik ki az igényeket. Közel ötezer belföldi vendég több mint 27 ezer, a 850 külföldi mintegy 7 ezer vendégnapot töltött a városban. A külföldiek körében népszerű a lovasiskola és szolgáltatásai, amit közel 200-an vettek igénybe. A NYIRTOURIST városi kirendeltsége mintegy hétmilliós forgalmat bonyolított le 1981-ben. Két belföldi túrát, s mintegy 30 külföldi járatot szerveztek, amelyeknek több mint 900 résztvevője volt. Az idei tervekben szerepel a gyógy- és az úszómedence téliesítése, a sportolási lehetőség egész éves biztosítása és a gyógyvíz maximális kihasználása érdekében. A kemping teljes beüzemelésével enyhítik a szállásgondokat, s továbbfejlesztik a gyógykezelés területét is. Sor kerül a vár környékének rendezésére, a vár előtti teret pihenőparkká alakítják. Vincze Péter Kedvező széljárás Á tavalyi időjárás krónikájából Jóból is megárt a sok — tartja a közmondás, s hozzátehetjük: a rosszból kevés is elég. Nos, az elmúlt év időjárásában sok mindenből kaptunk kevesebbet, mint máskor. Elmaradt néhány jó, azonban — szerencsére — a rossz sem volt túlságosan tartós. Rekordokkal pedig egyáltalán nem dicsekedhetnek a meteorológiai intézet nyíregyházi főállomásának adatai. K3Bt Megkésett csapadék A csapadéknál például nem az volt a legnagyobb probléma, hogy éves átlagban 53 milliméterrel hullott kevesebb, hanem az, hogy nem éppen a megfelelő időben és mennyiségben jelentkezett. A júliusi bőség így már semmiképpen nem tudta pótolni a csapadékszegény április, május és június mulasztásait, hiszen a hiány ezekben a hónapokban már 93 milliméter volt. S a „ráadás” meg olykor egyenesen károkat okozott. Például szeptember elsején egy nap alatt 34 milliméter eső zúdult Nyíregyházára! Ami az évi középhőmérsékletet illeti: az csupán két tized fokkal maradt el a 30 év átlagától. Azonban ennek a 9,4 fok középértéknek az eloszlása már kedvezőbben alakult. Ugyanis az átlag 21 hőségnappal szemben csak tizenhárom napon emelkedett a hőmérő higanyszála a 30 fok fölé. így nemcsak februárra, márciusra, júniusra, hanem októberre is több meleg jutott. Júliusi hőség Ez a „megnyúlt” ősz nagyon sok tekintetben előnyös volt a mezőgazdaságnak. S talán éppen ezért is „spórolt” a nyári napokkal az időjárás, hiszen az átlagos 78-cal szemben mindössze 62-re futotta. Nyíregyházán az év legmelegebb napja — 32,8 fokkal — július 19-én volt. Szerencsére a téli zord napokból is kevesebbet kellett átvészelni; az átlag 17-tel szemben csak 14-et jé'gyéz- tek fel. A leghidegebb nap — mínusz 16,2 fokkal — január 17-én volt Nyíregyházán. Szűkmarkú volt a napsütéssel is az elmúlt év időjárása a megyeszékhelyen. Az átlagos 2139 órával szemben mindössze 1811 órán át élvezhettük a napfényt. Viszont kedvező volt Nyíregyházán a Nyírségre annyira jellemző széljárás. Amíg Mátészalka térségében hatalmas erejű vihar is tombolt a nyáron, Nyíregyházán a legerősebb szél — óránként 58 kilométer — november 10-én volt. Ennek ereje alig haladta meg a viharos fokozatot. Rekordok híján Végeredményben panaszra nincs okunk, hiszen a hosz- szúra nyúlt ősz sok mindenben kárpótolt. Azonban az „aranyat érő” ' tavaszi és nyár eleji csapadék hiánya olyan rekordoktól fosztotta meg a mezőgazdaságot, amelyhez a feltételeket ritkán biztosítja a rakoncátlan időjárás. Annyi bizonyos: még gazdagabb évet zár Sza- bolcs-Szatmár megye mező- gazdasága, ha az a kevés jó is akkor „jön”, amikor arra éppen szükség lett volna. Tóth Árpád
