Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
MA Á lakótársak nevében... (2. oldal) Higanygőz bokor-tanyán (3. oldal) XXXIX. évfolyam, 31. szám ARA: 1,80 FORINT 1982. február 6., szombat Tanácskozik a Francia KP kongresszusa Egyeztették a terveket a MÉM és megyénk vezetői Jobban hasznosítsuk erőforrásainkat A Francia Kommunista Párt XXIV. kongresszusa pénteken tovább folytatja a központi bizottság beszámolója feletti vitát, amelyet a csütörtöki nap folyamán új vonás gazdagított. Az elnök javaslatára ugyanis a délutáni órákban külön vitafórum alakult ki arról a kérdésről, hogy milyen politikát folytatott a párt vezetősége az elmúlt négy-öt évben. Az élénk, demokratikus vitában a legtöbb részvevő rámutatott arra, hogy a választási visszaesés miatt nem lehet teljesen negatívan értékelni az elmúlt négy-öt esztendő politikáját, mert végeredményben az FKP által akkor felvetett javaslatok — így az államosítások kiszélesítése, a gazdagok megadóztatása, az alacsony munkabérek felemelése — most öltenek testet a baloldal kormányának programjában. A pénteki kongresszusi vita után Párizsban, Párizs környékén és az ország számos *városában nemzetközi szolidaritási esteket rendeztek, ezeken szólaltak fel a kongresszuson részt vevő külföldi küldöttségek vezetői. A magyar küldöttség vezetője, Korom Mihály, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, a Párizs melletti Saint-Denis egyik kerületében, Bobigny- ban rendezendő esten szólalt fel. Elutazott a magyar küldöttség a szakszervezeti világkongresszusra Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának, a Szakszervezeti Világszövetség elnökének vezetésével pénteken elutazott a magyar szakszervezetek küldöttsége Havannába, a X. szakszervezeti világ- kongresszusra. A küldöttség repülőtéri búcsúztatására megjelent Földvári Aladár, a SZOT elnöke és Jósé Antonio Tabares de Real, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Pártmu nkáskiildöttség látogatott Bulgáriába Molnár Ferenc, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője, február 1—5 között a Bolgár Kommunista Párt KB meghívására pártmunkásküldöttség élén látogatást tett Bulgáriában, tanulmányozta a művészeti élet pártirányításának kérdéseit. A küldöttséget fogadta Szto- t jan Mihailov, a BKP KB titkára. Tervegyeztető tanácskozást tartottak február 5-én délelőtt a megyei tanácson. A MÉM részéről Lakatos Tibor miniszterhelyettes szólt a népgazdasági elvárásokról. A megye képviseletében Hosszú László* a megyei pártbizottság titkára és Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyettese ismertette az élelmiszer-gazdaság 1982-re tervezett feladatait. Részt vettek a tanácskozáson az érdekvédelmi szervek vezetői is. Az 1981. évi gazdaságpolitikai célok végrehajtásáról, az 1982. évi feladatokról Nyíregyházán Lakatos András tanácselnök-helyettes tartott előadást a megyében dolgozó tsz-elnökök, szövetkezeti vállalatok, állami gazdaságok, az erdőgazdaság, az élelmiszer-ipari vállalatok, termelési rendszerek, érdek- képviseleti szervek, megyei szakigazgatási szervek vezetői részére. A többi között elhangzott; megyénk mezőgazdaságának termelési értéke 1981-ben 6,5 százalékkal növekedett, meghaladta a 12 milliárd forintot. A nagyüzemek termelése 8,3 százalékkal, az egyéb üzemek termelése 4,5 százalékkal fejlődött. Legerőteljesebben a növénytermesztés eredménye növekedett. Bár búzából kiesésünk volt, ezt ellensúlyozta a kukorica, cukorrépa, napraforgó, burgonya és a dohány tervezettől is nagyobb átlagtermése. Almából 550 ezer tonna termett. Eredményes volt a földvédelem,' a racionális földhasználat. A nagyüzemek a jobb, gazdaságosabb föld- használat érdekében 2000 hektárt cseréltek és közel 3000 hektár parlagföldet vontak művelésbe. Növekedett az iparszerű termelés aránya és minősége. Az állattenyésztési ágazatoknál csökkent a szarvas- marha-, növekedett a sertés- állomány, a kocalétszám. A vágósertés-termelés 7,1 százalékkal haladta meg az előző évit. Juhászaiban a gyapjú- és vágójuhtermelés növekedett, a szaporulati mutató javult. Csökkent a tojástermelés, a vágóbaromfi- termelés viszont 5,1 százalékkal nőtt. A kistermelői gazdaságok szerepe az állatiter- mék-termelésben változatlanul nagyarányú volt. Megyénkben a felvásárlás és a termékforgalmazás megfelelő volt, egyes termékeknél erőteljesen növekedett. Az élelmiszer-ipari vállalatok a bázishoz képest 7,8 százalékkal fokozták termelésüket. Az 1982. évi feladatokról szólva az előadó hangsúlyozta: a megyei pártbizottság határozata alapján a mező- gazdasági termelést 2—3 százalékkal, a mezőgazdasági exportot 5—6 százalékkal kell növelni. Az élelmiszer- ipari termelés 5—6, az export 6—7 százalékkal növekszik. Mindezek eléréséhez erőforrásaink jobb hasznosítására, takarékosabb gazdálkodásra van szükség. A megye adottságainak és a tájjellegnek megfelelően hozzájárul a gabona- és húsprogram végrehajtásához. Ezen túlmenően is szorgalmazni kell a burgonya, a dohánytermelés növelését, téli almánál a minőség megőrzését. Állattenyésztési feladatainkban nagy jelentőségű a tehénlétszám növelése, a baromfitermelés korszerűsítése, szélesítése, (seres) A KSH jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről 1982. február 5. — 1981-ben a népgazdaság alapvetően a tervben meghatározott irányba fejlődött. A külgazdasági egyensúly javult. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása meghaladta a tervezettet. A vásárlóerő és az árualap ösz- szességében egyensúlyban volt. Az életkörülményeket javította a lakásállomány gyarapodása, az oktatási és az egészségügyi intézmények hálózatának bővülése. A népgazdasági tervben előírt feladatok teljesítését több külső tényező nehezítette. A tőkés országok gazdasági helyzetével összefüggő kedvezőtlen piaci viszonyok és ezen országok egy részének intézkedései miatt romlottak az exportértékesítés feltételei. A szocialista országokból származó termékek egy részének behozatala a partner országok szállítási lehetőségeinek korlátái miatt a tervezettnél kisebb volt. A belső gazdasági munka javításának ösztönzése, és . a kedvezőtlen külső hatások érzékeltetése érdekében is az év folyamán módosultak a gazdasági szabályozó rendszer egyes elemei, tovább korszerűsödött a gazdálkodás szervezeti rendszere és az irányítás intézményi rendszere is. A nehezebb körülmények és a szigorúbb feltételek között egyes gazdálkodó szervezetek javították a termelés és az export gazdaságosságát. A termelés á korábbinál jobban igazodott a kereslethez, a termelés mennyisége vállalatonként és ágazatonként differenciáltan változott. Egyes területeken az értékesítés növelését akadályozta a termékek nem kielégítő verseny- képessége. 1981-ben a nemzeti jövedelem, előzetes adatok szerint, meghaladta a 620 milliárd forintot, összehasonlító áron a növekedés 1,8 százalék volt, valamivel kevesebb a tervezettnél. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma közel 1 százalékkal csökkent, a munka termelékenysége a népgazdaság egészében 2,5—3 százalékkal emelkedett. A népgazdaság energiafelhasználása valamelyest mérséklődött. A fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkent. Ipar Az ipari termelés 2,3 százalékkal emelkedett. Az állami iparvállalatok termelése 1,9 százalékkal, a szövetkezeteké 8,6 százalékkal nőtt. A termelés mennyiségének változása ágazatok és alága- zatok szerint is jelentősen differenciálódott. Ebben a kereslet változásán kívül tükröződött a vállalati jövedelemszabályozás hatékonyságra ösztönző hatása is. A gépipar 5 százalékkal növelte termelését. Ezen belül kiemelkedően nőtt a műszeripar, a híradás- és vákuumtechnikai ipar termelése, és számottevően bővült a gépek és berendezések gyártása. A fémtömeg- cikk-ipar termelése nem érte el áz előző évi színvonalat. A vaskohászat termelése csökkent, az alumínium- kohászaté emelkedett. A vegyipar 2 százalékkal növelte termelését. Ezen belül jelentősen nőtt a gyógyszer- ipar, a műanyag-feldolgozó ipar, a háztartási és kozmetikai vegyipar termelése, míg a kőolaj-feldolgozó iparé — az energiatakarékossággal és az energiafelhasználás szerkezetének átalakulásával ösz- szefüggésben — csökkent. A könnyűipar termelése 2,8 százalékkal emelkedett. Ezen belül számottevően nőtt a papír- és a nyomdaipar termelése. A textilipari termelés egészében mérsékelt emelkedése mellett élénk ütemben nőtt a len-kender, a gyapjú-'és a kötszövő ipar termelése, míg a pamutiparé — a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek miatt — csökkent. Az élelmiszeripar 2,4 A leveleki Dózsa Termelőszövetkezet és a Debreceni Ruhagyár termelési kooperációt létesített. A 100 főt foglalkoztató leveleki varrodában közel hatmillió forint értékű bérmunkát végeznek ebben az évben. Többek között divatos női ruhákat, kosztümöket, műbőr kabátokat varrnak a lányok, asszonyok. Képünkön: Jenei Júlia gombkötő géppel dolgozik, munkáját Kiss Sándorné művezető ellenőrzi. (Elek Emil felvétele) Zárszámadásokról jelentjük Javuló termésátlag, tisztes jövedelem Február 5-én tartotta zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését a 6326 hektáron, gazdálkodó nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet. Lettner Isván, a termelőszövetkezet elnöke többek között beszámolt arról, hogy az üzemi termelési érték az előző évihez viszonyítva 36 millió forinttal nőtt, meghaladta a kétszáz milliót. A nyereség az elmúlt évi gazdálkodás után 13 millió forint. Növekedett a tagok személyi jövedelme, a munkadíj, gyarapodott a szövetkezeti vagyon. A növénytermesztési ágazatban a tervezettől nagyobb termést takarítottak be rozsból, tavaszi árpából, kukoricából, napraforgóból, dohányból. A paradicsom és a téli alma 1981-ben rekorddal fizetett. Javultak az állattenyésztés mutatói is. Az 1980. évi 2612 literrel szemben tavaly az egy tehénre jutó tejtermelés 3155 liter volt. százalékkal többet, az építőanyag-ipar ugyanannyit, a bányászat kevesebbet termelt, mint az előző évben. Az iparban foglalkoztatottak száma 33 200 fővel; 2,1 százalékkal csökkent. A legnagyobb volt a létszámcsökkenés a kohászatban, a gépiparban, a könnyűiparban és az építőanyag-iparban. Az ipari munka termelékenysége — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján számítva — 4,5 százalékkal haladta meg az 1980. évi szintet. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene — a beruházások mérséklődésével összefüggésben — 3,5 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar termelése 2,6 százalékkal volt kevesebb az előző évinél, a csökkenés az állami építőipari vállalatoknál következett be, a szövetkezeti kivitelezők kismértékben fokozták termelésüket. 1981 folyamán 6 százalékkal több építmény kivitelezését kezdték el, mint az előző évben. A kivitelezés alatt álló építmények száma ennek (Folytatás a 4. oldalon) Napkoron küldöttközgyűlésen Szegődi János tsz-elnök az elmúlt évi gazdálkodást sikeresnek értékelte. A 164 milliós termelési tervvel szemben 180 milliót teljesítettek, a nyereség 14 millió forint. Kukoricából 55 mázsás átlagtermést takarítottak be, tejtermelésben megközelítették a 4000 literes átlagot. 1982-ben a termelésfejlesztés 5—6 százalékos. Továbbfejlesztik a melléküzemági tevékenységet, 100 asszonynak ad munkát idén a fémipari szövetkezettel kötött megállapodás, mely szerint a nőket világítótestek összeszerelésével foglalkoztatják. Ma, szombaton kerül sor a kisvárdai Rákóczi és az új- fehértói Lenin Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésére. Az 1700 hektáron gazdálkodó kisvárdai szövetkezet eredményes évet zárt: tavalyi termelési értéke megközelítette a hetvenmillió forintot. Nyereségük csaknem hatmillió forintra rúgott, ami kétmillióval több a tavaly- előttinél. Különösen az állat- tenyésztési ágazat munkálkodott eredményesen, 2,3 milliós nyereséget könyvelhetett el. A múlt esztendőhöz tartozik még, hogy időben végeztek az őszi munkákkal, s jól telelt eddig a 300 hektáros búza- és 76 hektáros rozsvetés. Több mint hétmillió forintos nyereséggel zárta 1981-et az újfehértói Lenin Termelőszövetkezet. Ez ugyan valamivel kevesebb a korábbi évinél, azonban ha figyelembe vesszük a szövetkezet gyümölcsösét ért súlyos fagykárt, tisztes jövedelemnek számít. A szakszövetkezetekből néhány éve alakult termelőszövetkezet növénytermesztési eredményei fokozatosan emelkednék, tavaly például kukoricából 42,5, napraforgóból pedig tizenöt mázsás átlagtermést értek el. A múlt évi termelési érték nagyobbik részét a növénytermesztés produkálta, de az idén már sokat várnak a juhászaitól is, aminek fejlesztésére tízmilió forintot fordítanak, többek között átadnak egy háromezer férőhelyes juhho- dályt.
