Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-28 / 50. szám
1982. február 28. Kelet-Magyarország 3 Nagy sorozatban készülnek a gyermekpulóverek a nyíregyházi háziipari és népi iparművészeti szüvetkezetben Szemen- csák Miklósné és Molnár Mária munkája nyomán. (Jávor László felvétele) készült és házhellyel rendelkezik, annak — azoknak —a tervezéstől a kulcsátadásig mindennemű munkát elvégeznek. Az alapító szerződés szerint új lakások építésére, felújítására, költségvetési szervek kisebb építőipari igényeinek kielégítésére, mezőgazdasági és egyéb közületek épületeinek felújítására vállalkoznak. Magukról azt mondják: hézagpótló szerepet töltenek he a kisiparos, illetve a milliárdos nagyvállalat között. Bár a munkaközösség rendelkezik a legszükségesebb eszközökkel, élni szeretnének a lehetőséggel: vállalatoktól kölcsönöznek majd kisebb munkagépeket, s nagyobb tételben a gyártó műtől szereznek be anyagokat. A munkaközösség tagjai nem csupán szerveznek, hanem maguk is konkrét fizikai munkát végeznek. Természetesen csúcsidőben és több megrendelés esetén organizálják a különböző alvállalkozók tevékenységét. A „Garancia” teljesítésének garanciája, hogy maguk kovácsolják jó vagy rossz hírűket, eszerint alakul jövedelmük. Természetesen egész tevékenységük törvényes garanciáját az állami felügyelet jelenti. Nyíregyházán a Marx tér 10. sz. alatt kezdik el — izgalmasnak ígérkező lakossági szolgáltató tevékenységüket. Lakást építeni nemcsak pénz kérdése, hanem idegmunka is. Sokan riadnak vissza az építkezéstől, mert már a hátuk borsózik attól a kálváriától, amit egy leendő lakástulajdonosnak végig kell élnie az engedélyezéstől a kulcsátadásig. Tizenöt ember Nyíregyházán nemrég elhatározta: megoldja ezt a gordiuszi csomót. „Garancia Éjítőipari Gazdasági Munkaközösséget hoztak létre — a városi tanács műszaki osztálya annak rendje-módja szerint engedélyezte a szervezet létrejöttét, most végzik a bejegyzési eljárást. A munkaközösséget mérnökök, több szakmát képviselő kisiparosok, nyugdíjasok alkotják, akik március 1- től meg akarják valósítani azt, amire eddig még nem volt példa: aki anyagilag felA mesékben is csak az igazán nagy, mindentudó varázslóknak sikerül átlátni a falakon. Egy kisvárdai családnak sajnos csöppnyi bűverő sem kell ehhez a produkcióhoz. Kétcenti szélességű nyílások keletkeztek a házuk oldalán. Évekkel ezelőtt homokos szerkezetű talajra épült a lakás. A homokliszt megsüllyedt: megrepedeztek a falak. Ha laza... — Kis költséggel elkerülhette volna a család ezt a nagy bosszúságot — magyarázza Ungvári Albert, a NYÍRTERV mélyépítő szakosztályának elnöke. — Egy jó építőmesternek ugyanis ránézésből tudnia illik, menynyire alkalmas a telek földje az építésre. Ha túl laza szerkezetű, akkor olyan mélyre kell ásni az alapot, ahol már nem süllyedhet meg a ház. A nagy épületeknél persze nem bízható csak ránézésre az alapozás. Ilyenkor talaj- mechanikai vizsgálatokra van szükség. Cölöpökön — Három részből áll ez a munka — folytatja Ungvári Albert. — Először talajmintákat veszünk, ehhez általában megfúrjuk a földet. Egyúttal megnézzük a szomszédos házak állapotát, s tájékozódunk a talajvízszint alakulásáról is. Utána laborvizsgálatokkal megállapítjuk a talaj fizikai tulajdonságait. Végezetül szakvéleményt készítünk — egy évben 150— 200-at. Szatmárban főleg kötött, agyagos, Szabolcsban pedig elsősorban homokos jellegű földek találhatók. — Ez a besorolás csak általában igaz. Hiszen akár méterenként változhat a talajszerkezet. Nyíregyházán, a Kossuth utca elején most épülő ház például kétféle alapon áll. Az egyik oldala sík, a másik cölöpalapokon nyugszik. A második világháború idején bombatámadás érhette a környéket, ezért helyenként lazább szerkezetű a föld. Kútalapra Ha jó a talaj teherbírása, akkor sík-, ha gyengébb, akkor cölöp-, illetve kútalapokra helyezik az épületet. — A megyében csak mi foglalkozunk ilyen jellegű vizsgálatokkal. Elméletileg ezt minden építkezésnél el kellene végezni. Erre nincs lehetőség, s a kisebb családi házak, kiegészítő épületek esetén nem is szükséges. De a négy-öt lakásos társasházaknál, s az ettől nagyobb épületeknél minden esetben készítünk szakvéleményt. H. Zs. Csillogás helyett patina Táncosoknak árvalányhajas Karimából ivott a gazda Az utcán, a lakásban, az üzletekben lépten-nyomon találkozunk ezüstös csillogású tárgyakkal. Az autók lökhárítóját, a divatos nyakláncokat, lámpákat, s még hosz- szan sorolhatnánk azokat a tárgyakat, melyeket galvanizálással kezelnek. Nemcsak azért, hogy mutatósak, csillogóak legyenek, hanem hogy ezzel növeljék az élettartamukat is. Az Elekterfém Szövetkezet nyíregyházi galvanizáló üzemében tavaly 12 millió forintért nikkeleztek, krómoztak különböző tárgyakat, alkatrészeket. Megyei és megyén kívüli vállalatok, szövetkezet megrendelésére is. Többek közt bútor-, labor-, s röngentalkatrészeket varázsoltak csillogóvá. Itt krómozzák például a sényői termelőszövetkezetben készülő fényorgonák fémalkatrészeit is. 1980-ban az üzemben rekonstrukció kezdődött, melyet az idén nyáron fejeznek be. Egyrészt felújították a meglévő berendezéseket. Sőt — NSZK-licenc alapján — új technológiát is bevezettek. Az úgynevezett kettős krómozással — melyet hazánkban egyedül az Elekterfém- ben alkalmaznak — olyan hidraulikus alkatrészeket, s dugattyúkat kezelnek, melyek elsősorban tőkés piacról származnak. E tárgyak újrakró- mozása jelentős megtakarítást jelent. Az új technológiával galvanizált alkatrészek korrózió- és kopásállósága hatszor jobb, mint amit az eddig alkalmazott keménykró- mozással elértek. Nemcsak vállalatok, szövetkezetek, hanem a lakosság részére is vállal galvani— Bárány ennek a bélése? — forgat egy kucsmát a kezében egy termetes hölgy. — Nem asszonyom, zuzmó. Ez alatt nem viszket a fej — hangzik a válasz, azzal a készséggel és udvariassággal, amellyel ma már alig találkozni. Az előzékenység nem véletlen. Papp Dénes a kalaposüzlet tulajdonosa 1929 óta gyakorolja a szakmát. Fürge kis ember, abból a típusból, amelyik sohasem öregszik meg. Senki sem gondolná, hogy hetvennégy éves. Elmegy a vevő, ketten maradunk az üzletben. A régi időkről faggatom a veterán iparost. — Kilencszáznégyben alapította a céget az apám, én a felsőkereskedelmi elvégzése után vettem át a boltot — emlékezik. — Ma már a számát sem tudóm, hányféle fej- revalót csináltunk akkoriban. Külön divatja volt minden falunak. A bökönyiek barna kalapot hordtak zöld szalaggal, a kállósemjéniek fekete szegett szélűt. Szépek voltak a hegedűs kalapok, tartós a viharerős. — Melyik volt a legmunkaigényesebb? — A pásztorkalap. Azt tiszPapp Dénes: „Kérjen egy hatvanast...” ta élő gyapjúból gyúrtuk — ahogy ma hirdetik ezt a fajtát. Nem járta át a víz, a karimájából ivott a gazdája. Amíg élt, hordhatta. — Manapság mi a kelendő? — A bordás barna kalap, meg a széles karimájú, ezt a fiatalok hordják. De vannak különleges kívánságok is, zsinórban, szalagban. — Nemigen van konkurenciája. — Nyíregyházán egy se, Mátészalkán tudok egy asz- szonyról. Sajnos haldoklik ez a szakma. Ügy higgye el, Kisvárdán valamikor kilenc kalaposmester volt, ma egy sincs. Utánpótlás meg semmi. — Talán attól tartanak, hogy nem lehet versenyezni a nagy kalapgyárakkal. — Az nekem soha nem lesz konkurrencia uram! Próbáljon egy hatvanas kalapot venni az áruházban. Nem fog találni! Én még hatvankettest is tartok. A kis méretet is nálam keresik. Aztán van néhány különlegességem is. — Mi volt a legemlékezetesebb megrendelése? — A Kállai kettős tánccsoportnak én készítettem harminc gyönyörű fekete árvalányhajas kalapot. — Manapság sok munkája van? — Megy az üzlet. Háromig nyitva tartok, utána otthon dolgozok. Én uram nem megyek nyugdíjba. Amíg élek, csinálom. Utána meg átveszi a feleségem, ö is kitanulta a szakmát, (ésik) Az ELEKTERFÉM nyíregyházi krómozó Szemében apró alkatrészek krómozását végzik. Czipa György a felületvédelem minőségét ellenőrzi. (JL) zálást az üzem. Hoztak már ide gyűrűket, órákat, láncokat, díszkardokat, vasalókat. Sőt templomi tárgyakat — például füstölőket is. Ezek az úgynevezett dekoratív kró- mozású tárgyak akár tíz évig is eredeti szépségükben ragyognak. Feltéve, hogy sav nem éri őket, mert az rongálja a felületet. Tisztítást nem igényelnek. Legfeljebb hintőporral kell néha átfényesíteni őket. Az üzem célja, hogy ne csak felületkezelésre, hanem új termékek gyártására is kapjanak megrendelést. Jelenleg egy termék: kerti csaphoz tartozó csúszótalp készül a nyíregyházi üzemben — az idén 10 ezer darab. Évről évre változik a divat, s ez érződik a galvanizálóba érkező megrendeléseken is. A csillogó helyett ma inkább a patinás a módi. Külföldön pedig már hódít a fekete krómozás. (h.) TIT küldöttgyűlések Bővülő ismeretek csillagászati és egészség- ügyi előadások vezetnek. Több mint száz országjárást is szerveztek. Figyelemre méltó, hogy amíg az 1972—76 közötti években 900 előadást tartottak a város külterületein, ez az utóbbi években 160— 170-re csökkent. Az okokat a külterületi iskolák megszűnésében, az ilyen rendezvényekre alkalmas helyiségek hiányában is látják a szakemberek. Foglalkoztak a városi küldöttgyűlésen a taglétszám alakulásával is. A városi szervezet taglétszáma 518-ról 643-ra növekedett, javult a kor és szakmai összetétel, a korábbinál több értelmiségi vált társulaton kívüli segítővé. Egyre több agrár, műszaki és közgazdasági értelmiségi vesz részt az ismeretterjesztésben, mely jó hatással van az üzemi ismeretterjesztésre. □ z is igaz azonban, hogy a TIT-tagság egy része nem végez aktív társulati munkát, a jelentés tanúsága szerint a tagok egyharma- da egyáltalán nem, vagy csak ritkán vállal előadást. Javítani kell a szervezeti életet, hogy javuljon a TIT-rendezvé- nyek színvonala és hallgatóságának összetétele. A cselekvő, a társas ismeretszerzési formák további népszerűsítése is feladat, melynek remélhetően jó gazdája lesz az újjáválasztott városi elnökség. A TIT városi küldött- gyűlése tizenöt tagú elnökséget választott, valamint hatvannégy küldöttet a nyár folyamán sor- rakerülő megyei küldött- gyűlésre. HÓDÍT A FEKETE KRÓMOZÁS Mit garantál a „Garancia"? Lakás kálvária nélkül Hegfúrják a földet-J9ÍL * r Átlátnak a falon H ogyan segítheti a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a műveltség, a tájékozottság gyarapítását, a korszerű ismeretek iránti fogékonyságot, a politika, a gazdaság, a tudomány és a kultúra új vonásainak, eredményeinek élmény- szerűbb közvetítését? Mennyiben kell változtatni a formákon, hogyan kellene aktívabbá tenni a társulat tagságát? Még számos kérdés került napirendre a február 27-én Nyíregyházán tartott TIT városi küldöttgyűlésen, mely nyitánya a tavasz folyamán sorrakerülő rendezvényeknek. Február 1 és 15 között a helyi TIT szervezetek és csoportok taggyűléseire került sor, február 15 és április 14 között tartják a városi-járási küldöttértekezleteket. A nyíregyházi küldött- gyűlésen az elmúlt öt év legfontosabb eredményeit és a következő időszak tennivalóit tárta a tagság elé az elnökség jelentése. Megállapították, hogy növekedett az ismeretterjesztés iránti igény a megyeszékhelyen és a tudat- formálás egyik hatékony eszközévé vált, melyet az is jelez, hogy nőtt az ismereterjesztésre fordított órák száma. Nyíregyházán csak az elmúlt évben 1955 TIT- rendezvényt tartottak, melyek többsége társadalomtudományi előadás, tanfolyam volt. Sokan voltak kíváncsiak a közgazdasági, hadtudományi, magyar nyelvi, nemzetközi, jogi és történelmi kérr désekre. A természettudományi rendezvények közül a földtudományi, mezőgazdasági, műszaki,
