Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

2 Kelet-Magyarország 1982.február 27. Mem egyéni sirámok A közelmúltban véget ért falugyűléseken városkörzeti tanácskozásokon napjaink minden lényeges kérdése szó­ba került, mégpedig szépítge- tés nélkül. A megyében tar­tott 250 falugyűlésen és a 45 városkörzeti tanácskozáson nem a „beavatott” vezetők és a „kívülálló” állampolgárok ültek közös asztalhoz, ha­nem a lakóhely, a szülőföld egy darabkájának gazdái. Ezt tükrözték a beszámolók és a felszólalások... Nem vitatják meg? Kitűnt: az emberekben megvan az érdeklődés a kö­zös tennivalók iránt. Igény­lik, hogy meghallgassák a vé­leményüket az elvégzett, vagy á még előttünk álló felada­lesztési kérdést ma még úgy döntenek el a tanácsi szer­vek, hogy előzetesen nem is­mertetik, nem vitatják meg a lakossággal. Udvariasan, egyúttal szenvedélyesen szól­tak erről a hibáról a tanács­kozásokon. Jellemző volt a párbeszé­dekre, hogy a szót kérők nem egyéni sérelmeiket, elintézet­len ügyeiket mondták el, ha­nem közérdekű, az utcát, la­kónegyedet, a községet, a vá­rost érintő problémákat hoz­ták el e fórumokra. Nem hiányoztak az idén sem a már „visszaköszönő” témák: út, járda, belvíz, köz- világítás, felvásárlás, keres­kedelmi alapellátás, tanácsi ügyintézés, művelődés. Több falugyűlésen — Ófehértó, Nyírtura, Magy — arról be­széltek, milyen okok játsza­nak közre abban, hogy "vé- -szesen lecsökkent a háztáji állatállomány. Számos köz­ségben, főként a fehérgyar­mati járásbán, de másutt is, a nők munkalehetőségeinek bővítését szorgalmazták. Nyíribronyban a gondosabb vízrendezésre hívták fel a fi­gyelmet, ugyanis a községben a kritikus pontig emelkedett a talajvíz szintje a szomszé­dos községbeli talaj-, illetve vízrendezés miatt. Nagyha­lászban, Mándokon több kis­iparosra lenne szükség, Kál- lósemjénben, Magyon a szó­rakozás, Gemzsén, Nyírpili­sen az iskolakörzetesítés gondjait említették. A leg­több helyen sürgették az eré­lyesebb fellépést a környezet- védelem ügyében. Szükség, vagy mánia? kig. Előbb szeretnének érte­sülni a szanálásokról is, hogy aszerint rendezzék el dolgai­kat. önkritikusan is fogalmaz­tak a tanácskozások felszó­lalói. Nincs minden rendben a közös utcai közhasznú lé­tesítmények, fák, virágok, te­rek, villanyégők megóvásá­val. Egyaránt vonatkozik ez városra, falura. Nem minden­ki értelmezi egyformán az állampolgári jogok és köte­lességek összhangját sem, né­melyek könnyen megfeled­keznek olyan alapvető köte­lességekről, mint az adófize­tés. Egyes községekben a la­kosságnak alig fele fizeti be adóját a kívánt határidőre. Ezen is jó lenne változtatni. Válasz a helyszínen Észrevehető volt az idei fa­lugyűléseken, hogy a tanácsi vezetők felkészültebben áll­tak a választópolgárok elé. Ott voltak a lakóterület gaz­dasági vezetői is, akik együt­tesen a kérdések többségére a helyszínen választ adtak, így kevesebb ügyben kell le­velezni, az illetékeseket ke­resgélni. Figyelmeztető ta­nulság még, hogy a tanács­kozásokon jócskán akadtak olyan gondok is, amelyekről az illetékes vezetők ekkor hallottak először. Még többet kell hát min­den vezetőnek járni-kelni az emberek között, értő és ér­deklődő szemmel, meghallgat­va az őket foglalkoztató gon­dokat. így még nagyobb lesz a hitele, rangja, a demokra­tizmus fejlesztésében betöl­tendő szerepe a falugyűlések­nek. Páll Géza Új modell a Candának Jelszó: a megbízhatóság Djból felfedezték a nők a blézert, klasszikus vonalú, két- zsebes vátozatát csípőig letűzőtt, rakott szoknya és térdtől szű- kebb nadrág egészíti ki. Ez most a legmodernebb fazon, amit a világhírű Canda-cég megren­delt a nyíregyházi Divat Ruhá­zati Vállalattól. Havonta 6—7 ezer darabot szabnak, varrnak a műhelyek­ben. A tőkés export mellett belföldre is tekintélyes szál­lítmányt küldenek.\A cég hír­neve vonzza a hazai kereske­delmet is: a megrendelések­nek csak a negyven százalé­kát tudják teljesíteni. Éppen ezért kooperációs kapcsola­tot építenek ki a nyírbátori ruhaipari szövetkezettel: két modell egyes műveleteit a bá- toriak végzik. Szamostatár- falván is létesítenek egy hat­van munkást foglalkoztató kisüzemet, most tanítják be a leendő dolgozókat. A próbaüzem a második negyedévben, a szalagszerű termelés július 1-én indul. Ez a kihelyezett üzem a porcsal- mai termelőszövetkezet mel­léküzemága lesz: a DIRU- VÁLL gépeket és a fejleszté­si alapjuk egy részét is át­adja, hogy minél előbb be­segítsenek a hazai megren­delések teljesítésébe. Az idén 67 millió forintos termelési tervet állított ösz- sze a vállalat. Ebből 42 mil­liót tesz ki a belföldi forgal­mazás. Ennek része a 9 mil­lió forintos szolgáltatás: a hat nyíregyházi és az egy máté­szalkai mérték utáni szabó­ság — az ötnapos munkahét bevezetésével párhuzamosan — öt százalékkal igyekszik növelni termelését. A mun­kaidő rövidülése miatt azon­ban tízszázalékos termelé­kenységnövelést valósítanak meg. Exportra jelenleg az NSZK- beli Canda-cég megrende­lésére szabják, varrják a blézereket, szoknyákat, ka­bátokat, nadrágokat. Ha a nyíregyháziak szabad kapaci­tással rendelkeznének, az NSZK-beli cég további meg­rendelésekkel látná el. Éven­te átlagosan másfél millió márkát ad a népgazdaságnak a DIRUVÁLL. Amire nagyon büszkék: hetedik éve nem érkezett minőségi reklamá­ció a címükre és a határidő­ket is pontosan betartották. A Hungarotex Külkereske­delmi Vállalat közvetítésével öt évre kaptak évi 80 ezer darabos megrendelést a tő­kés partnertől. Ráérünk? Megy az ember Nyír­egyházán a Derkovits ut­cán,1 kint valahol a város szélén. Nyílegyenes az út, simán szalad az autó, De mi az ott elöl, az a nagy torlódás? Fék, a kocsi megáll, lehet nézni a szemből jövő forgalmat. Hatalmas teherautók húz­nak el, megrakva gépek­kel, berendezésekkel, bú­torokkal. Hozzák a nyuga­ti iparnegyed üzemeinek termékeit. Lüktet az élet, de a mi sávúnkban a kocsioszlop nem mozdul. Valahol elöl egy Lada parkol az úton, a szembejövő forga­lom miatt lehetetlen ki­kerülni. Várunk hát tü­relmesen. Az előttünk álló teher­autó sofőrjének azonban már jócskán fogyogat a türelme. Cifrázza a mon­datokat, hogy ő évek óta jár erre, s itt mindig ez van. Lehetetlen megköze­líteni az Universilt, a vas- jf ipari szövetkezetét, a gu­migyárt, a bútorraktárt... A sofőrök bosszankod­nak, s már teljesen letet­tek a reményről: egyszer valakinek hátha eszébe jut majd kitenni a nagy for­galmú útra a „Várakozni tilos” táblát. B. G. 9 Uj szolgáltatások a Magyar Autóklubnál A turisztikai szolgáltatá­sok terén újabb lépést tett előre a Magyar Autóklub. Ja­nuár elsejétől a szervezet is belépett az utaztatók táborá­ba. Az országban hét helyen — köztük Nyíregyházán is — lehet jelentkezni bei- és kül­földi autótúrákra. Speciáli­san nyíregyházi szervezésű autós kirándulások az olcsó, háromnapos bécsi és lember- gi, amelyekre a jelentkezése­ket máris felveszik. A lem- bergi utakat júniustól augusz­tusig szervezik, a szállás sá­torban lesz, s a kirándulásra mindössze 250 forintot kell fizetni. A bécsi útra jelent­kezők három napot tölthet­nek majd az áprilistól augusztusig terjedő időszak­ban Ausztriában, melynek költsége személyenként 2500 fórint lesz. A Magyar Autóklub na­pokban kiadott programfüze­tében a kilenc belföldin kí­vül három ausztriai, egy bul­gáriai, három csehszlovákiai, hét jugoszláviai és egy olasz­országi út szerepel. Ügy a belföldi, mint a külföldi autós túrákra előjegyzéseket a szervezet nyíregyházi iro­dája is felvesz, s felvilágosí­tással szolgál a mátészalkai kirendeltsége. S ami még új: ezekben az irodákban az IBUSZ által szervezett uta­zásokra is lehet jelentkezni a klubtagoknak. A turisztikai szolgáltatá­sok bővítésével a Magyar Autóklub egy sor, ezzel kap­csolatos ügy intézését is vál­lalta. Ezek között szerepel a nemzetközi hitellevelek, kem­pingigazolványok, tájékozta­tók kiadása, biztosítás, haza­utazás, gépkocsi-hazaszállít- tatás, kompfoglalás stb. Ugyancsak új dolog, hogy az autóklub is rendelkezik sa­ját valutakerettel. Jugoszlá­viába és a tőkés államokba irányuló utazáshoz a részvé­teli jegyet, az útlevelet, a valutakiviteli engedélyt és a meghatározott ' 'vattrtaállo- mányt aá autóklub adja ki. :”ti - v; ,,yn (t. á.) jf.fv: ifelüteyÁ ■ ts ie Az elismerő szavakkal sem (fukarkodtak a felszólalók. Több helyen dicsérték a ta­nácsok, a helyi szervek rugal­mas, a lakosság érdekeit messzemenően támogató vá­ros- és községfejlesztési tö­rekvéseket. Azt is tudják, annyiból lehet építkezni, fej­leszteni, amennyi a közös pénztárcában van. Tehát: ad­dig nyújtózkodhatunk, amíg a takaró ér. Mégis gondo­sabb rangsorolást sürgettek, mert itt nincs minden rend­jén. Ez foglalkoztatott több fel­szólalót a megyeszékhely vá­roskörzeti tanácskozásain is, akik megütközve mondták el: mi szükség van a tervezett Kossuth utcai aluljáróra, ami­kor az elvonja az amúgy is szűkös összegeket a sürge­tőbb fejlesztésektől, a mel­lékutcák sarat dagasztó la­kóitól. Nagyzási mániának tartják az aluljáró szorgalma­zását, melyet aligha gondol­tak át alaposan az illetékesek és nem rangsoroltak. Többen felhívták a figyel­met arra is, nagyobb figyel­met várnak a régi nyíregyhá­zi utcák lakói. Ne csak az új lakónegyedek kapjanak meg mindent, hanem ők is fejlőd­jenek. Olykor elemi ügyek­ben — járda, útjavítás, bolt stb. — kell kilincselniük éve­Ezt a hirdetést Kovács István, nyírpazonyi zöldség-gyümölcs kiskereskedő adta íel még 1979 júliusában. L. Lajos nyíregyházi lakos levelet írt a hirdetés fela­dójának, aztán amikor Kovács megkereste, felajánlott ötven­ezer forintot olyan áron, hogy Kovács havi háromezer forint jutalékot fizet, s a szerződést nem ötvenezerről, hanem 86 ezerről kötik meg. A szerződés létrejött: Kovács vállalta, hogy 1980. július 1-ig visszaadja'a kölcsönt. Mi történt?. L. három hónapig kap­ta a 3000 forintos jutalékot, azó­ta egy fillért sem látott, s való­színű nem is fog. Mert Kovács tönkrement és börtönbe került, vagyona pedig nincs. De nézzük, hogyan is kezdődött. A most 34 éves Kovács István orosi lakos eredetileg zöldség- termesztő szakmát tanult Tisza- bercelen, de szakmájában soha nem dolgozott, mert amint lesze­relt, autóbuszvezető lett. Volt az állatforgalmi vállalat szolgálati kocsijának sofőrje, az Állami Biztosító ügynöke, aztán 1978 januárjától ismét gépkocsivezető lett a HUNNIACOOP-nál egészen augusztusig, amikor munkavi­szonya megszűnt, mert zöldség­gyümölcs kiskereskedői enge­délyt kért Nyírpazony területé­re. Nagyjából erre az időre tehető válásának ideje is, s ez tulajdon­képpen anyagi csődöt jelentett Kovács számára. Lakását 350 ezerért eladta, 220 ezerért egy kisebb lakást vett volt felesége és gyermekei számára, a többit pe­dig felélte mire 1979. május 7-én megkapta a kiskereskedői enge­délyt. Minthogy Kovácsnak nem volt pénze, 1978-ban szerződést kö­tött a Nagyhalászi AFÉSZ-szel 200 mázsa alma termelésére. Igaz hogy se kertje, se fája nem volt, a szövetkezet felvásárlója pedig korábbi barátságuk miatt nem győződött meg róla, s ki is utalt húszezer forint előleget. Egy ba­rátjától szerzett még 10 ezer fo­rint kölcsönt, s az összegyűlt pénzből egy használt kocsit vá­sárolt, amelyet — mivel a teljes árat nem tudta kifizetni — szep­temberben jókora anyagi vesz­teséggel visszadott volt tulajdono­sának. Decemberben jelentkezett az ÁFÉSZ is, mert Kovács nem szál­lított, s nemcsak az előleget kö­vetelte vissza, hanem kötbért és kamatot is kért, így több mint 30 ezer forintot kellett volna visszafizetnie. Kért és kapott az OTP-től 38 ezer forintot a pavi­lon felépítésére, amelyet kez­dettől fogva a kezesek törleszte- nek. Kovácsnak 60 ezer forint adós­sága volt, amikor boltja építésé­hez fogott. Hogy kikecmeregjen az anyagi zűrzavarból, H. István- nétól kért kölcsön 40 ezer fo­rintot. Amikor eljött a visszafi­zetés ideje Kovács teljesen fize­tésképtelen volt, de hiába kért és kapott haladékot, később sem törlesztett. Ügy gondolta, egy újabb negyvenezres kölcsön se­gíthet rajta, s amilyen szerencsés volt, S. Tibor nyíregyházi lakos­tól sikerült is újabb 40 ezer fo­rintot szereznie, mert azt Ígérte, hogy 55 ezret fizet helyette visz- sza. Kovács természetesen újból nem fizetett, s hogy továbbra is úgy tűnjön, mintha két lábon állna, föladta a Kelet-Magyaror- szágban a már idézett hirdetést: „Jól menő zöldségüzletemhez csendes társat keresek”. Amikor Kovács megtudta, hogy L. pert indított pénze visszaszerzésére, egy ügyes cselhez folyamodott. Magnót rejtett el a zsebében, s amikor L-lel tárgyalt, úgy irá­nyította a beszélgetést, hogy ki­derüljön belőle az uzsorakamat, mert arra számított, hogy ilyen körülmények között L. lemond a pereskedésről. 1979 októberében anyira fizetés- képtelen volt már Kovács, hogy „hozómra vett” 14 ezer forint értékű almát, aztán újabb 55 ezer forintos kölcsönt vett fel az OTP- től áruvásárlásra, de ezt sem törlesztette. Egyik kezese ott­hagyta a munkahelyét, hogy ne tudják tőle vonni Kovács adós­ságát, a másik pedig havi 1280 forintjával fizet. Amikor a csőd már elkerülhetetlennek látszott, Kovács, a „nagy vállalkozó” úgy gondolta, hogy csirkekeltetéssel is megpróbálkozik. Kibéreltek is­merősével egy tanyát, de ez a vállalkozás már szinte a kezdés előtt tönkrement, mert sem pénzük, sem szakértelmük nem volt hozzá. Kovács 1980 márciusában újból hirdetéssel próbálkozott, s most is szerencséje volt, mert N. Lajos- né nyíregyházi lakos 70 000 forin­tot adott a „jól menő” üzletbe, s Kovács még azt is vállalta, hogy havi ötezer forintért foglalkoz­tatja boltjában az asszonyt. Csak néhány szót arról, mi­lyen volt Kovács jól menő bolt­ja? Először is nem bolt volt, ha­nem egy szerény pavilon, amely alig tartott nyitva. 1980-ban pél­dául mindössze másfél hónapot működtette Kovács a boltot, ezért a Nyírpazonyi Községi Tanács visszavonta tőle a működési en­gedélyt. Kovács megpróbálta még, hogy Nyíregyházán kapjon lehetőséget, ezt azonban az ellene indított büntetőeljárás már nem tette lehetővé. Milyen véleményt formált Ko­vács működéséről a közgazdasági szakértő? „A vállalkozásba szak­mai gyakorlat és kereskedelmi is­meretek nélkül fogott. Nem volt számításokra alapozott terve, lai­kus módon kalkulált, bolti bevé­teleit ömlesztve, szabadon kezel­te, személyes szükségleteire is ebből vett ki, de azt sem fedezte a bevétel, s ösztönösen újabb források után kutatott. Szaksze­rűtlenül vásárolt, sok áruja meg­romlott. Rugalmatlan volt az ér­tékesítés, az árudája nem volt alkalmas téli-nyári árusításra, s alkalmazottat tartott, ő maga pe­dig csak szórakozott. Tevékenysége már 1978-ban veszteséges volt, költségei az áru­alapját fogyasztották, újabb és újabb kölcsönöket vett föl, bí­zott a szerencsében (!), könnnyű jövedelemszerzés után nézett... Alacsony színvonalú szervezőké­pességét megnyerő modorával akarta helyettesíteni, — de ez nem elég”. Kovácsot a Nyíregyházi Járás- bíróság három év öt hónapi sza­badságvesztésre ítélte és négy évre eltiltotta a közügyektől. A megyei bíróság úgy ítélte meg, hogy Kovácsnak a vállalkozás kez­detén reális elképzelése volt arról, hogy az üzlet jól megy majd és ki tudja fizetni adósságait, ezért másképp mérlegelt: a büntetést két év és nyolc hónapra csök­kentette, s a közügyektől eltiltást is három évre mérsékelte. Az íté­let így jogerőssé vált. ★ Az utóbbi időben egyre több lehetőség nyílik boltok üzemelte­tésére, magánboltok működte­tésére, sorra nyílnak a különbö­ző butikok, amelyek — legalább­is nyitás előtt — meglehetősen tőkeigényesek. Ezért nem elkép­zelhetetlen, hogy ma is előfordul: egy-egy merészebb ember úgy vág bele a vállalkozásba, hogy csak ügyességét „áldozza fel”, pénzt másoktól kér a jövedelme­zőnek vélt üzlet reményében. A Kovács-ügy nekik is tanul­ságos lehet. De tanulságul kell, hogy szolgáljon az ügy a köl­csönadónak, a csendestársaknak is, az ilyen szerződés ugyanis tiltott és nagyot lehet bukni rajta. Balogh József Kisvárdán a SZÁÉV kivitelezésében építik az új tanács­házát. (JL) * Á SZERENCSÉBEN BÍZOTT „Jól menő zoldseguzle- _______________________________________________ temhez csendestársat n r mm mm r 11 keresek.“ „A nagy vállalkozó“ „Fordulópénz" a sofőröknek Vendéglátás, vendégvárás A Szabolcs-Szatmár megyei Vendéglátó Vállalat árufor­galmát 6—7 százalékkal szán­dékozik növelni 1982-ben. Ennek nagyobbik részét az alkoholmentes italokból és az ételekből termelik majd elő. Növelik az előfizetéses ételforgalmat, de nem csak az üzemi, munkahelyi étkezdék­ben, hanem a vendéglátóhe­lyeken is. Ezt a célt szolgál­ja az az intézkedés, melynek értelmében a Szabolcs-szálló kistermét is megnyitották az előfizetéses ebédelők számá­ra. A vállalat jelenleg 95 egy­séget üzemeltet, s ezek szá­ma 1982-ben mindössze eggyel gyarapszik majd: az épülő új sávház földszintjén nyílik a nyár elejére egy eszpresszó. Ami viszont a „Koronát” il­leti: 1983 nyarára érnek vé­get az ottani munkálatok. Sor kerül idén kisebb korszerű­sítésekre is: a Borsodi Sörö­ző új elektromos hálózatot kap, a Hotel Szabolcsban pe­dig, a klímaberendezést újít­ják meg. A vállalat arra törekszik, hogy a hatékonyabb munka érdekében, ösztönzőbb bére­zést alakítson ki. Bevezették például a „fordulópénzt”, vagyis arra késztetik a gép­kocsivezetőket, hogy munka­idejük alatt több árut vigye­nek ki az egyes vendéglátó- helyekre. Létrehozták a vál­lalkozás-szervezési csoportot, melynek feladata az újfajta üzemeltetési formák kidol­gozása, bevezetése. És a ja­vítást célozza az is, hogy a karbantartókat garanciális felelősségük alapján fizetik. A NYlRTOURIST is igyek­szik a lehetőségekhez képesl bővíteni szolgáltatásait, nö1- velni vendégforgalmát. En­nek érdekében nyílik meg az év első felében nyírbátori irodájuk, ahol minden üzlet­ág megtalálható lesz a pénz­váltástól, a szállásadásig. Több lesz a családi program, nagyobb lesz a kirándulások választéka. Legújabb szándé­kaik szerint a horgászoknak is kedvezni akarnak: már folynak a tárgyalások a szé- kelyi termelőszövetkezettel arról, miként hasznosíthatják a székelyi tavat a horgászat hódolói számára.

Next

/
Thumbnails
Contents