Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-25 / 47. szám

2 Kelet-Magyarország 1982.február 25. MINDEN HÉTFŐN Megyei tanácsadó szolgálat Ií7KT7hang Pénzlelet Lapjukban 1981. decem­ber végén jelent meg az Ötvenezer a zetoron című cikk. Régi pénznek nincs gazdája — alcímmel. Ügy vélem a cikkel kapcsolat­ban meg kell beszélnünk egy s mást. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Cé- génydányádon előkerült pénzlelet eszmei, történel­mi értéke valóban nagy, hiszen ezek a pénzek Ma­gyarország kereskedelmé­re is fényt vetnek, mert 34 darab a ragussai város­állam pénzei. A 35. viszont nem Mátyás-pénz — amit a cikk Mátyás-korabelinek ír — hanem XVI. Lajos pénze. Nem tudom mire alapozzák, hogy a pénzér­mék értéke ötvenezer fo­rint. Nagy Ádám numiz- matikus a Móra Ferenc Múzeum (Szeged) munka­társának szakértői vélemé­nye szerint a lelet összsú­lya 21,25 gramm ezüst. Ha az ezüst világpiaci árával számol, legfeljebb 250 fo­rint a lelet értéke, ilyen­formán felesleges az érzel­meket felkorbácsolni. En­nek ellenére megjegyzem, hogy a két megtaláló Nyí­ri Zsigmond és Molnár Fe­renc az ezüstsúly értéké­nek többszörösét kapta jutalomképpen. A cikkben olvasható továbbá, hogy a hatóságok lassan szereztek tudomást az ezüstpénzek­ről. Furcsa módon együtt emlegeti ezt a tényt a nyírbátori múzeummal. Tudni kellett volna, hogy a megyei múzeumigazgató­ság — ahová először for­dultak a pénztalálók — utasított az éremlelet be­gyűjtésére, amit két na­pon belül végrehajtottam saját költségemen. Kár, hogy mindez kima­radt a szóban forgó írás­ból. Baráti üdvözlettel Varga Béla a nyírbátori múzeum régésze A gazdálkodás meglévő szervezeti formáinak gazdagí­tására 1982. január 1-től kis­vállalat, kisszövetkezet, szak­csoport, gazdasági munkakö­zösség, termelő és fogyasztási szakcsoportok hozhatók létre. Ezeknek az új szervezeti for­máknak az alapítását szabá­lyozó rendeletek megjelentek, de még nem ismerik — első­sorban a lakosság, sőt egyes vállalati, szövetkezeti veze­tők sem — olyan értékben, amely a kezdeményezéshez, döntéshez elegendő lenne. Ezt látva: a megyei tanács appa­rátusából alakult egy tanács­adó szolgálat, amely felvilá­gosítást, segítséget nyújt az érdeklődőknek. A tanácsadó szolgálat a kö­zelmúltban alakult a megyei tanács illetékes osztályai, il­Az Országos Filharmónia harmadik bérleti hangverse­nye február 22-én, hétfőn es­te hangzott el a megyei és városi művelődési központ hangversenytermében. Köz­reműködött a Nyíregyházán először szereplő Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar Né­meth Gyula vezényletével és Falvay Sándor zongoramű­vész. Első szám volt Weiner Leo Divertimentója (I.). Az öt tételből álló mű ere­detileg zongorára készült. A vonószenekari feldolgozás még fokozottabb mértékben jut­tatta érvényre a különböző tánctételek népi anyagának fölényes hangszeres techríi- - kájú bravúros feldolgozását. Finoman, szellemesen és vir­tuózán szólaltatta meg a mű­vet Németh Gyula karmester a kitűnő zenekarral s így a vidám és ötletes dallamvilág a kitűnő hangszerelés segít­ségével ragyogó köntösben tárult a hallgatóság elé. Második számként Chopin: e-moll zongoraversenyét hal­lottuk. Az e-moll zongora- versenyt saját részére írta a szerző abban az időben, ami­kor arra készült, hogy mint zongoraművész maga adja elő. 1930. október 11-én ját­szotta először varsói búcsú-, A __ letve a PM Bevételi Igazga­tósága, a KIOSZ megyei tit­kársága és a társadalombiz­tosítási igazgatóság részvéte­lével. Az érdeklődők, kezdemé­nyezők részére gazdasági jel­legű szaktanácsot is ad a szolgálat, mint például szak­mai-műszaki, közgazdasági, piackeresleti, vállalati-szö­vetkezeti, kooperációk stb. kérdésekben. A tanácsadó szolgálat min­den hétfőn nyolc és 10 óra között a megyei tanács B épület első emeletén tart fo­gadóórát. Személyes tájéko­zódásra azonnal, írásban be­küldött kérdésekre pedig rö­vid időn belül választ adnak. Az első fogadóórát március 1-én, hétfőn tartják. hangversenyén. Falvay Sándor vérbeli pia- nisztikus kultúrája mutatko­zott meg Chopin e-moll zon­goraversenyében. A romanti­ka lírai áradása, rajongása, szépségittas pátosza gazdag és érzékeny kifejezésre talált Falvay Sándor zongorajátéká­ban. A szabad és átfogó len­dület erejének, a líra és pá­tosz önfeledt költőiségének kibontakozását érezhettük meg az e-moll zongoraver­seny előadásában. Utolsó szám volt Beetho­ven VI. (Pastorale) szimfó­niája. Néme'h Gyula karmestert nem kell bemutatni a nyír­egyházi közönségnek. Az el­múlt években volt alkalmunk gyönyörködni művészetében. Azoknak a művészegyénisé­geknek a sorába tartozik, akik nagy, átfogó erejű, szer­vesen kialakult tradíciók at­moszférájában találnak iga­zán önmagukra. Mint minden nagy művész, ő is össze tud forrni minden nagy és egész művészi alkotással. Ennek legszebb igazolása a hang­versenyt megnyitó Weiner- szám volt. Technikája nem a virtuózé, hanem az igazi nagy mesteré. Vikár Sándor Először Nyíregyházán Áz állami hangverseny- zenekar koncertje Három férfi kerékpáron Betörők a postán A legritkább esetek egyi­ké: á tettes három órával ha­marabb megkerült, minthogy a bűncselekményt bejelen­tették! Augusztus 20-án hajnal­ban, három óra után a szol­gálatos rendőrautó utasai megállítotak három kerék­pározó férfit az Orosi úton lévő tejporgyárnál. Mielőtt beültették volna őket a rend­őrautóba, egy szatyrot eldob­tak maguktól. A három férfi: Orgován László 23, Tóth Gusztáv 28 és Orgován Jó­zsef 56 éves nyíregyházi la­kosok, közülük csak Tóth nem volt büntetve, az ápa és fia a bíróságok rendszeres „vendége”. Az apa eddig ti­zenhárom esetben állt ki bün­tetést, ám a fia sem ma­rad le: eddig ötször bün­tették meg, most következett a hatodik, s a betörés nem volt eddig sem ismeretlen „műsor” nála. Bevitték őket a rendőrségre, majd átkutat­ták a szatyor után a terepet, s meg is találták: kézi fúró­gép, feszítővas, fúrószárak, vasfűrész lapok voltak ben­ne, valamennyi használatos betörőszerszám. Még be sem fejeződött az elszámoltatásuk, mikor — pontosan fél hétkor —, jelen­tették, hogy az apagyi pos­tára betörtek. Hogy mit vit­tek el, azt a bejelentés idő­pontjában még nem állapítot­ták meg. A helyszínelők természete­sen azonnal kiszálltak. A posta egy lakókocsiban volt, mert az épületet magát tata­rozták. A rendőrök a vonó- rúdnál lábnyomot találtak, majd többet is, szagmintát vesznek, gipsszel kiöntik. Az ajtózárakat kifeszítették, ujj­nyomokat találnak, benn pe­dig, a vaskazettán — benne 312 ezer forint volt! — fe- szítési nyomokra bukkannak, s a feszítés következtében kulccsal már nem lehetett ki­nyitni, lakatos feszíti ki: a pénz megvan. A postafelügyelő szerint elvittek a fiókokból 1596,70 forintot, s a helyreállítás vár­ható összege 2600 forint. A kutyát azonban végül el sem kellett indítani: benn is zajlottak ugyanis az esemé­nyek. Orgovánék azt állították az elszámoltató rendőröknek, hogy krumplit indultak szed­ni. Csak egyetlen probléma volt: miért nem vittek zsákot magukkal? A pénzről azt állították, hogy kártyán nyer­ték ... Aztán Tóth bevallotta, mi történt az éjszaka. Kerékpá­ron elmentek Apagyra, kellő távolságban ott hagyták a kerékpárt, ők ketten, a fiata­labb Orgovánnal bementek a lakókocsiba, az öreg figyelt, ami pénzt megtaláltak, zseb- retették, és éppen a lemezka­zettát feszegették, mikor ku­tyaugatást hallottak a közel­ben, ezért gyorsan eltávoz­tak. Az ifjabb Orgován hol tagadott, hol beismert, az apja végig tagadott, ő .csak a fia elé ment, nehogy belekeve­redjen valamibe... A Nyíregyházi Megyei Bí­róság a jelentős értékre, do­log elleni erőszakkal elköve­tett lopás kísérlete miatt Or­gován Lászlót — mint több­szörös visszaesőt, — három év, Orgován Józsefet — mint többszörös és különös vissza­esőt <— három év és négy hó­nap fegyházra, Tóth Gusztá­vot pedig egy év és négy hó­nap börtönre büntette, az előbbi kettőt négy—négy év­se eltiltotta a közügyektől is. Az ítélet jogerős. (k) ( NOTESZLAPOK 5 FALUBÓL ) V Váltás is várakczás MEGYÉNK LEGFIATALABB NAGYKÖZSÉGÉBEN, ÖKÖRITÖ- FÜLPÖSÖN ALIG NÉHÁNY HE­TE TARTOTTAK A NAGYKÖZ­SÉGGÉ ALAKULÁS ÜNNEPÉT, AZ ÜNNEPI TANÁCSÜLÉST. A NAGYKÖZSÉGI KÖZÖS TANÁCS TÁRSKÖZSÉGEI: A KORÁBBI IDŐSZAKBÓL RAPOLT, A SZOMSZÉDOS GYŰRTELEK ÉS ANNAK VOLT TÁRSKÖZSÉGEI FÜLPÖSDARÖC ÉS GÉBERJÉN. Együtt. Mind az öt községben jár­tunk. Nem eredményeket kér­tünk számon, hanem a közös út keresésének első napjairól beszélgettünk. Gondok és remények Január—februárban mind az öt településen megtartot­ták a falugyűléseket. Adatok igazolják: soha nem tapasz­talt érdeklődés mellett. Lé­nyegében e gyűléseken hang­zottak el azok a társadalmi munkamegajánlások, amelyek alapján elkészülhetett a nagy­községi közös tanács társa­dalmi munkaterve. Összeg­szerűen: Ököritófülpösön 1 millió 130 ezer, Győrteleken 700 ezer, Géberjénben 260 ezer, Rápolton 160 ezer, Fül- pösdarócon 130 ezer forint la­kossági segítséggel számolhat a tanács. Lakosonként meg­közelítően 400 forintra, és ez nem kevés, de a tanácsra vá­ró feladatok árnyékában ele­nyészően kicsi összeg. Géberjénben büszkén mondták, hogy jobban áll a község, mint a nagyközséggé lett Ököritófülpös. Ugyanezt elmondhatják Fülpösdarócon és Győrteleken is. E három településen megfelelő üzle­tek vannak, egészségházak, és ami meghatározó a közér­zetben, vezetékes víz van. Ököritófülpösön és Rápolton a víz a legnagyobb gond. A nagyközségi közös tanács valamivel kevesebb, mint 12 Sietnek a határban is. (Gaál Béla felv.) lesznek, de ugyanakkor tud­ják, hogy ezeket a lehetősé­geket nem Ígérheti a tanács. A gondok részben távolabbra szólóak, részben a valós le­hetőségekhez kötöttek. Ko­vács Barnáné, a nagyközségi közös tanács elnöke a jó han­gulatú falugyűlésekkel is magyarázza ezt. A tanácselnök részben sze­rencsés ember. Győrteleken mondják, hogy győrteleki, hi­szen ot dolgozott korábban, három települést ismert. A környék szülőföldje, de még így is panaszkodik: sok em­ber van, akit még nem is­mer, még több, akikkel ta­lálkoznia kell. Járt az in­tézményeknél, a községek területén működő gazdálkodó szerveknél, az ÁFÉSZ-nál, a termelőszövetkezetnél. He­tek, hónapok kellenek ahhoz, hogy a közös tanács együtt­működési megállapodások­kal, tervezhetően számítson a községek segítségére. Csak példaként: egy-egy utcajárda javításához akár néhány te­herautónyi homok kiszállí­tása is a társadalmi munka feltételeit teremti meg. Meg­nyerhető forintokat nyer a községeknek, és nem utolsó­sorban a lakosság sikerél­ményének, jó otthonérzésének a forrása is. Ez pedig a köz­ségpolitika szükséges része. Mire elég az idő? millió forintos költségvetésé­ből mindössze 472 ezer fo­rint a fejlesztési alap. Ezt tartalékolni kell. Ahhoz, hogy a települések közötti megha­tározó különbség eltűnjön vízmüvet kell építeni. Ez csak társulásos formában oldható meg. Nagyobb lehetőségek Rápolton kérdezzük a vi­zet, mondják válaszként, és nem örömtelen, hogy egy út­szakasz épül. Győrteleken a tavaly épült útszakaszt mond­ják, és az iskolát, amit 85-ben építenek majd. Aztán két buszvárót, amiket társadal­mi munkában építettek. A várakozás fedezete mind az öt, immár egy utat válasz­tott településen, korábbi kö­zösségi sikerélmény. Űj bolt, járdaszakasz, de ugyanígy egy bolthoz bevezető néhány méter is. Az emberek ki­mondják: így együtt talán nagyobb anyagi lehetőségeik Rápolt és Ököritófülpös kö­zött fametszőkkel beszélget­tünk. A termelőszövetkezet gyümölcsösében Pecséri Ká­roly brigádvezető mondta el egy fénykép aláírásához, hogy a rossz január miatt si­etniük kell a fák metszésé­vel, hiszen még csak a termő gyümölcsös nyolcvan száza­lékával készültek el. A téesz pedig úgy áll, hogy jövőre is minden forint számítani fog. Később asszonyok pana­szolták: nincs elég nőknek való munka még a termelő- szövetkezetben sem. Aki dol­gozni akar, annak Mátészal­kára kell eljárnia ... Mire elég az idő? A gon­dok és a lehetőségek közös feltérképezéséhez. Ököritó­fülpösön bővíteni kellene a tanácsházát, hiszen a nagy­község tanácsa városi taná­csok hatáskörét megközelí­tő feladatokat is ellát. Az öt község együvé tartozása fel­vetett közlekedési gondokat is. Az új menetrend elkészí­téséig ezek jó részét orvosolni lehet; Bartha Gábor KITEKINTÉS Hegyei lapokból A gyufagyártás igen régi hagyományokra tekint visz- sza Szegeden írja a DÉLMAGYARORSZÁG. Az ottani öreg üzem viszon! évről évre — Ás ezt már vagy tíz esztendeje bizonyít­ja — úgy tud megújulni, hogy a csökkenő létszám mel­lett is egyre javuló eredmé­nyeket produkál. 1981 voll a gyufaipar legjobb szegedi éve, 377 és fél millió doboz gyufát gyártottak. Ezt főleg annak köszönhetik, hogy tmk-műhelyük olyan három automata gépet készített sa­ját erőből, amelyek való­ban a világszínvonalat kép­viselik. Erdeink kedves madarai egyre gyakrabban látogatják a lakott területeket: a falva­kat, városokat. Udvarról ud­varra, erkélyről erkélyre röp­pennek — keresve az elemó­zsiát. A legtöbb helyen már találnak, mert az ember gon­doskodik róluk. De ki gon­doskodik az erdőben mara­dottakról ? A nagyvadakról, ia kisvadakról, a fácánokról és a foglyokról? — kérdezi a KISALFÖLD. A feleletből megtudjuk, hogy a Kisalföldi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság szakembe­rei az idén is gondoskodnak az erdei vadakról. A téli idényben a kis- és nagyva­dak 20 vagon vadgesztenyét, 3 vagon silót, 15 vagon szemes abrakot és 3 vagon szálas ta­karmányt kapnak. Az új év Debrecenben a közösségi élet egy új formá­ját a lakótelepi klubot is ma­gával hozta. A népfront vá­rosi bizottsága az elmúlt év­ben az IKV segítségével jó néhány klubnak alkalmas helyiséget derített fel, közli a HAJDÜ-BJHARI NAPLÓ. Az év végéig húsz klubot szeretnének átadni, melyek a szórakozási lehetőség mellett az információs központ sze­repét is betöltik. Megtalálhat­ják majd a látogatók itt pél­dául a busz- és vonatmenet­rendeket, telefonkönyvet, ki­rándulóhelyek jegyzékeit, orvosi rendelők címét és te­lefonszámát vagy a városi Iműsort. Használt gumiabroncsok felhasználására kimunkált egy új módszert Nagy Géza mérnök — írja a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP. Mi az ötlet lényege? A gumi­abroncsokat megszabadítják peremeitől, az így nyert csí­kokból, illetve a korongala­kú oldallemezekből gumipa­neles szerkezeti védművek készíthetők fonatos és rácsos elrendezéssel vagy síktelepí­tésű megoldással. A kidolgo­zott eljárások használhatók folyók, vízfolyások, csatornák, meder- és rézsművédelemre, tavak, tározók, árvízvédelmi gátak hullámverés elleni biz­tosítására, dombvidéki erdő és mezőgazdasági területek eróziójának a megakadályo­zására stb. Az új módszer a hagyományossal szemben 30—70 százalékos megtakarí­tást eredményez, élettarta­muk pedig 20—25 évre tehető. (ősz.) Géberjén- ■■■' ___j_i Fiilpösdoróc ■1 _______V Ököritófülpös ......... mii ...................................mrimm Gyűrtelek ] Rápolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents