Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-18 / 41. szám

0 kubai miniszterelnök­helyettes Budapesten Szerdán Budapestre érke­zett Jose Ramon Fernandez, a Kubai Köztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyette­se, a Magyar—Kubai Gazda­sági és Műszaki-tudományos Együttműködési Bizottság ku­bai tagozatának elnöke. Tár­gyalásokat folytat Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes­sel, a bizottság magyar tago­zatának elnökével a két or­szág közötti gazdasági együtt­működés időszerű kérdései­ről. Itteni tartózkodása során tartja meg 11. ülésszakát a Magyar—Kubai Gazdasági és Műszaki-tudományos Együtt­működési Bizottság. Ülést tartott az Országos Béketanács Sarlós István felszólalása A magyar békemozgalom tevékenységéről és idei munkaprogramjáról tárgyalt az Országos Béketanács szerdán, a parlament vadász- termében tartott ülésén. A tanácskozást Boldizsár Iván, az OBT elnökhelyettese nyi­totta meg. Ezt követően Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács elnöke számolt be a magyar béke­mozgalom IX. kongresszusa óta eltelt három esztendő munkájáról, s terjesztette elő az 1982-es feladattervet. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára. A szocialista országok kor­mányait, a békeszerető em­beriséget ért imperialista ki­hívásról szólva hangsúlyozta: a bármily durva támadások­ra sem válaszolhatunk meg­gondolatlanul, megfontolat­lanul. A megoldást keresve azt mondjuk, tárgyalni és megegyezni kell. Az emberi cselekvésnek, akaratnak, a békevágynak rendkívül nagy szerepe van abban, hogy el­kerüljük a háborút. De csak meggyőzéssel, csak szóval nem lehet lefogni a fegyvert emelők kezét. — Az emberben mint al­kotó, mint a történelmet for­máló lényben van erkölcsi, szellemi erő, s anyagi erő is ahhoz, hogy mindenfajta há­borús konfliktust el tudjon hárítani, s e meggyőződés alapján a békemozgalom partnerének tekinthet olyan erőket is, akik alapvető po­litikai kérdésekben nem ér­tenek velünk egyet, de a leg­döntőbb kérdésben, — ab­ban, hogy tárgyalni kell és megállapodni — igen. Mert csak az eszmecsere, az érvek összecsapása változtathatja meg a nézeteket. Sarlós István a magyar bé­kemozgalom megújulásának szándékát üdvözölve arra fi­gyelmeztetett, hogy a közvé­leményt formálni csak az ál­lampolgárok gondolatait, vé­leményét valóban ismerve lehet. Nyíregyháza legszebb épülete Kívül még formálják a portálsort, de közben megkezdték a beköltö­zést Nyíregyháza egyik legszebb épületébe, a Belső körút mentén épült újabb sávházba. Nagy teljesítményű hangsugárzók gyártását kezdték meg a közelmúltban a BEAG kisvárdai gyárában. (Gaál Béla fel­vétele) Lakások cigánycsaládoknak Hiába épültek ezerszám az elmúlt ötéves tervekben Sza- boIcs-Szatmár megye váro­saiban és falvaiban a cigány­lakások, hiába költöztek be a települések belsejébe százá­val a telepekről a családok, még mindig 144 cigánytelep van a megye 96 településén, ahol körülbelül 1400 putriban élnek még cigányok. Meg­szüntetésükhöz, eltüntetésük­höz a VI. ötéves terv idősza­kára 1100 lakás építésére ka­pott lehetőséget a megye, s ha ezt sikerül megvalósítani, gyakorlatilag eltűnnek a ci­gánytelepek Szabolcs-Szat- már megye térképéről. A korábbi években sem volt könnyű a cigánylakások építése, mert legalább 10 szá­zalékos előtakarékosság és egyéves folyamatos munkavi­szony kellett a kölcsön oda­ítéléséhez. A gondok ellenére is remény van rá, hogy 1985- ig sikerül az 1100 cigányla- kást felépíteni. Erre enged következtetni az, hogy tavaly 160 lakást építettek, 22 csa­lád pedig vásárolt magának, ebben az évben pedig — mi­vel telek is van, építőanyag is és kapacitás is — 250—300 lakás felépítésére számítanak. Ha az elképzelések megva­lósulnak, Mezőladányban két, Üjkenézen és Szabolcsbákán egy, Pátrohán két, Dögén, Ajakon, Dombrádon, Nyírká­rászon, Petneházán, Zsurkon, Tiszaszentmártonban, Tisza- mogyoróson, Eperjeskén, Sza- bolcsveresmarton, Tuzséron, Komorón és Nyírlövőn egy- egy, Fényeslitkén két, Tisza- bezdéden pedig három ci­gánytelep szűnik meg a kis­várdai járásban. A mátészal­kai járás községei közül Nyír- kátán, Hodászon, Vaján, Ro- hodon, őrben, Porcsalmán két-két, Kántorjánosiban hat, Győrteleken, Fülpösdarócon, Nagyecseden, Mérken és Tyú­kodon egy-egy cigánytelep szűnik meg. A nyírbátori járásban a szakolyiak, a teremiek, a nyírbéltekiek és a balkányiak két-két, az ófehértóiak, a pi- ricseiek, az encsencsiek há­rom-három, a nyírcsászáriak, a nyírpilisiek, a nyírlugosiak, a penészlekiek, a nyírmihály- diak, a máriapócsiak és a kislétaiak egy-egy telep meg­szüntetésével számolnak. A nyíregyházi járásban Ke- mecsén, íbrányban, Nyírbog- dányban, Leveleken, Besenyő­dön, Napkoron, Ramocsahá- zán, Érpatakon, Bökönyben, Geszteréden, Nagykállóban, Székelyben, Demecserben, Ké­ken, Nagyhalászon, Tiszavas- váriban, Tíszaeszláron, Bal- sán, Ti'szabercelen, Paszabon és Kótajban egy-egy, Bakta- lórántházán, Tiszadobon, Ra- kamazon és Tímáron két- két telep szűnik meg 1985-ig. A vásárosnaményi járás községei közül Lónyán, Ti- szakerecsenyben, Tákoson; Tarpán, Vámosatyán, Tisza- adonyban, Tiszaszalkán, Var- sánygyürén, Pusztadoboson, Nyírmadán egy-egy, Barabá­son, Aranyosapátiban és li­ken két-két, Gemzsén három cigánytelep szűnik meg. Kis­várdán két, Kékesén egy te­lep lakói költöznek el a put­rikból. Mátészalkán négy, Nyíregy­házán öt, Nyírbátorban há­rom, Vásárosnaményban két cigánytelep felszámolására nyíljk lehetőség, de megszű­nik' a kocsordi, a jándi, az ölesvai valamint a két ópályi, nyírcsaholyi és nyírpilisi ci­gánytelep is. Vesztes: agyerek Losonczi Pál Újpesten MA (2. oldal) Vállalni az újat (3. oldal) Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke szerdai munkanapját a fővá­ros IV. kerületében, Újpesten töltötte. A személyes tapasz­talatgyűjtést szolgáló látoga­tás programjában részt vett Király Andrásné, a budapes­ti pártbizottság titkára is. A kerületi pártbizottság székházába érkező vendége­ket Závori László, a pártbi­zottság első titkára és Kovács Ferenc, a IV. kerületi tanács elnöke fogadta A tájékozta­tót követő program során Losonczi Pál először az új városrészt tekintette meg a Bajcsy-Zsilinszky út, Árpád út és Tél utca által határolt területen. A házigazdák el­mondták, hogy az utóbbi 6— 8 évben Újpest — amely va­lamikor önálló megyei jogú város volt — dinamikusan fejlődött, s a főváros egészé­be illeszkedve, külső 'arcula­tában most válik igazán vá­rosias lakóterületté. Megtekintette az Elnöki Tanács elnöke az egyik gyer­mekkönyvtárat, ahol 15 ezer kötet könyvvel, s hangleme­zekkel is segítik a diákok művelődését, s ugyanitt meg­mutatták Losonczi Pálnak a régi munkásotthon történelmi emlékként őrzött falát. Ez­után az Erzsébet utcai általá­nos iskolába, innen a szolgál­tató központba vezetett a vendégek útja, majd az Egye­sült Izzó lakótelepén meg­nézték a munkáslakás-építke- zést. Délután Losonczi Pál — vendéglátói társaságában — az Újpesti Gyapjúszövőgyár­ba látogatott. Néhány üzem megtekintését követően az Elnöki Tanács elnöke baráti beszélgetésen találkozott a gyár párt-, gazdasági és tár­sadalmi vezetőivel, a dolgozó kollektívák képviselőivel. Megyénk mezőgazdaságában Szerződések exportszállításra A biztonságos értékesítés alapja a szerződéskötés. Ez jó a termelőnek, s jó a fel­vásárló vállalatnak is, mivel az áru átadását megelőző időben kötik a megállapo­dást. A mezőgazdasági nagy­üzemek és a forgalmazó vál­lalatok már megkötötték az idei termésre a szerződése­ket, s külön a Hungarofruct- tal az exportszállításokra is egyezséget kötöttek. Mint a Zöldség-Gyümölcs Szövetke­zeti Külkereskedelmi Vállalat megyei kirendeltségének ve­zetőjétől, Somogyi Imrétől megtudtuk, Szabolcs-Szatmár megyében 336 ezer tonna téli almára kötöttek szerződést. Vagyis a tervek szerint eny- nyit exportálnak 1982 augusz­tusától december végéig. Ebben az esztendőben több almát szállítanak külföldre, mint tavaly. 1981 augusztusá­tól decemberig 315 ezer ton­na alma hagyta el a megyét. A legnagyobb vevő a Szov­jetunió volt, 260 ezer tonnát vásároltak, míg az idén a szovjet exportra 274 ezer tonna a szerződéses fedezet. A szállítások egyeztetését a Hungarofruct és a MÁV a Szojuzprodoimporttal, vala­mint a szovjet vasúttal az év közepén végzi. Ezenkívül a Hungarofructnak már 1983- ra is van negyvenezer tonna almára szerződése a felvásár­ló vállatokkal és a saját partnereivel. így a megter­mett export minőségű almá­nak biztos piaca van. Felfutóban a bogyósok ter­mesztése a megyében. Ez látszik a szerződéskötéseken. A Hungarofructnak tavaly 68 tonna fekete ribizkére volt egyezsége a Zöldérttel, a Tsz- kerrel, a saját partnerekkel, míg az idén 230 tonnára kö­töttek szerződést. Köszmété­ből a múlt évi 217-tel szem­ben most 400 tonna expor­tot terveznek. A meggy, a paprika és a paradicsom mennyisége is lényegesen több a tavalyinál. A bogyó­sok és a meggy esetében az új telepítések termőre fordu­lása eredményezi a nagyobb exportlehetőséget. Hasonlóan jó piaca van külföldön a dinnyének és az uborkának is. Ezek a számok azt mutat­ják, hogy a hazai ellátás mel­lett biztosított a mezőgazda- sági termékek exportja. így júniusban elsőként a kösz­métével indul a szállítás a tő­kés piacokra, majd ezt köve­tik a bogyósok és a csonthé­jasok, valamint a zöldségfé­lék. A legnagyobb mennyi­ségben exportált gyümölcs, az alma szállítását augusztus második felében kezdik, (s) Amíg négyezer összejön... Losonczi Pál az Újpesti Gyapjúszövőgyárban. (3. oldal) Hangsugárzó ELTŰNŐ TELEPEK XXXIX. évfolyam, 41. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. febraár 18., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents