Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-18 / 41. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. február 18. Hi történt a kemecsei óvodában? Vesztes: a gyerek Szokatlan panasszal kereste meg szerkesztőségünket a múlt év decemberében néhány kemecsei szülő. Elmondták: szerintük tűrhetetlen állapotok uralkodnak az óvodában. Több szülőre hivatkoztak, akik szintén bizonyíthatják: az óvónők — melyben főként a vezető óvónő jeleskedik — rendszeresen verik a gyerekeket. Ilyen légkörben egyik-másik dajka keze is hamar mozdul. A büntetések között szerepel a szülők elmondása szerint a W. C.-be, vagy a pincébe való kizárás is. Akik pedig otthon elmondják, mi történt velük az oviban, másnap ki kell állniuk a többiek elé, vagy a sarokba, büntetésül... Sok egyéb észrevételt is elmondtak, illetve leírtak a szülők, akik először a ' helyi szerveknél kerestek orvoslást, majd az intézkedések elmaradása miatt a megyei tanács nyíregyházi járási hivatalához, később pedig a megyei tanács művelődési osztályához fordultak. Két hónappal ezelőtt kezdődött meg a hivatalos vizsgálat, az érintettek meghallgatása, a tények számbavétele. Tizenkilenc szülőt, tanút, óvodai dolgozót, iskolai nevelőt hallgattak meg. Szerkesztőségünk figyelemmel kísérve az események alakulását, a vizsgálat befejező, a tapasztalatokat összegező mozzanatában vett részt. Kovács István járási tanulmányi felügyelővel — a vizsgálat vezetőjével — a helyszínen járva igyekeztünk a háborúskodássá terebélyesedett ügy okait, tanulságait az érdekeitekkel tisztázni. Mi az igazság? Súlyosan vétettek Idézzük a vizsgálat legfontosabb megállapításait: „A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a bejelentésekben említett testi fenyíték különféle változatait elfogadott módszerként minden óvónő alkalmazta, s nem megfelelő hangnemben beszéltek a gyerekekkel, a szülőkkel és egymással. Súlyosan vétettek a szocialista pedagógia elvei — a szocialista pedagógussal szembeni etikai követelmények, — s az óvodai rendtartásban előirt szabályozók ellen.” A szülők panaszainak lényege helytálló, ezt a vizsgálat során a tények megerősítették. A súlyra sem lebecsülendő jegyzőkönyvköte- gek, meghallgatások ellenére sem bizonyítható, egyelőre, hogy a testi fenyítésen kívül, amely önmagában is súlyos és elítélendő cselekmény, más, a gyermeket megalázó büntetést is alkalmaztak volna az óvónők, illetve a dajkák. D. T., P. M., J. D.-né és még több szülő azonban továbbra is kitart ilyen állítása mellett. Jártunk az óvodában is, ahol a vizsgálat első szakaszában már megvonták a bizalmat a vezető óvónőtől, s új, függetlenített vezetőt neveztek ki a tanácsi szervek. F. K.-né, a volt vezető óvónő megismételte a már jegyzőkönyvben is mondottakat, amely szerint amit ők alkalmaztak, azt nem tekinti testi fenyítésnek. Szigorú felelősségre vonós A többszöri meghallgatásra és a tények súlya alatt valamennyi óvónő beismerte, hogy „meglegyintette” a gyerekeket. A fejüket, a kezüket, a feneküket ütötték. Hogyan tud majd együtt dolgozni, megértésben a volt vezető óvónő és a szomszéd faluból jött új vezető — aki ráadásul fiatal — s a fegyelmik kiosztásával kezdi ténykedését? Hogyan szerezheti vissza a kemecsei óvoda a szülők bizalmát? Ezekre a következő hetek, hónapok adnak majd választ. A háborúskodás végére, úgy tűnik, pont kerül. A vétkesek napokon belül felelősségük szerint megkapják a fegyelmi büntetést. A vizsgálat vezetője, Kovács István óvatos optimizmussal mondta: „Bízunk vizsgálatunk eredményességében, hogy az óvoda a jövőben eredményesebben ellátja feladatát. Egyben figyelmeztettük az óvodai nevelői kollektívát, amennyiben folytatódik a helytelen gyakorlat, a legszigorúbb büntetéshez folyamodunk...” A kemecsei óvodai háborúskodás tanulságain elsősorban helyben kell okulni, tanácsi felügyeletnek, óvónőknek, szülőknek. Egy évvel ezelőtt már voltak jelzések az óvodai állapotokról, de alapos vizsgálat, az ügy korai tisztázása elmaradt. Nem enyhíti az óvodai visszásságok súlyát, de a dologhoz hozzátartozik: a szülők sem vétlenek. Hosszú ideig megalkudtak a helyzettel, majd akkor és olyan indulatokkal szóltak, amikor már „égett” a ház. És a vesztes a gyermek lett, aki szinte légüres térbe került. Intő példa De a község határán is túlmutat a figyelmeztetés: miközben egyre kitartóbban dolgoznak mind többen a korszerűbb óvodai nevelés, iskolai előkészítés érdekében, mintha elfeledkeznének olyan alapvető kérdések vizsgálatáról, mint a testi fenyítés. Kiderül ugyanis, hogy a nevelők egy része nem tartja testi fenyítésnek, ha megüti a gyermeket... Nem tudjuk, hol fordul még elő a kemecseihez hasonló eset. Időszerűnek tartjuk, hogy a tanácsi szervek friss körlevélben akarják figyelmeztetni az óvodák, iskolák igazgatóit, tantestületeit, hogy a testi fenyítés nem bocsánatos bűn, hanem súlyos etikai vétség, amelyért akár elbocsátás is jár, ha az egy- egy nevelő, — intézmény — stílusává válik! Páll Géza Késsel December 3-án este Ferenc- napot ünnepelt Vajda Jenő 35 éves újfehértói lakos és élettársa, Marosvári Béláné, sz.: Varga Ilona 27 éves nyírbátori lakos, aki eddig háromszor állt bíróság előtt lopás és verekedés (!) miatt, s utóbbi büntetését tavaly július 1-én állta ki. Velük volt az asszony két testvére, — az egyik az ünnepelt, — a nyírbátori étteremben. Ma- rosváriné egy szomszédos asztalnál ülő férfival szemezni kezdett, ezen aztán összevesztek Vajdával, de annyira, hogy a felszolgálók a további rendbontás megakadályozása végett kiküldték őket az étteremből. Ott Vajda egy ismeretlen férfit pofon vágott, majd visszatérve az étterembe még kettőt. Közben értesítették a rendőrséget és megérkezett az URH. Az ismeretlen férfi a Jön a „Lív A fiatalok körében várhatóan népszerű lesz a VOR nyíregyházi gyárában készülő, „Liviánó” elnevezésű dzseki. A győri GRABOP- LAX alapanyagából különböző színekben fiúknak, lányoknak egyaránt nagy sorozatban gyártják hamarosan. (Elek Emil felv.) Tizennégy aranydíj Nyelvművelés Ófehértóról Gyakran hallhatjuk a Magyar Rádió nyelvművelő műsoraiban az ófehértói Keresz- tessy Attila nevét. A Magyar Nyelvőr egyik számában Grétsy László, az ismert nyelvész hivatkozik rá, a Magyarán szólva adásaiban rendszeresen közlik példáit, a Beszélni nehéz népszerű műsorvezetőjéhez, Péchi Blanka színművésznőhöz pedig a közös ügyből fakadó meleg barátság fűzi. Vastag dossziét tesz már ki a levelezés, mely sok-sok évvel ezelőtt kezdődött, azzal a céllal, hogy a nyelvi pongyolaságok, hibák ellen minden lehetséges fórumon hallassa szavát, küldi tehát levélben észrevételeit, javaslatait az illetékeseknek és a nyelvművelés avatott szakembereinek. Az ófehértói nyugdíjas lelkész életének jelentős részét töltötte a nyelvek „társaságában”. Nyolc nyelvből fordít, ezek a latin, görög, német, angol, francia, héber, eszperantó és olasz, öt nyelvet tanított is. Talán éppen az összevetés lehetősége a nyitja annak, hogy szerinte anyanyelvűnk ékességével egyik sem vetélkedhet. Úgy véli, minden állampolgárunknak kötelessége édes anyanyelvűnket úgy szeretni, mint édesanyánkat. S mindent megtenni azért, hogy tiszta szépségében tündököljön, miközben a magunk szavait mondjuk, a hétköznapokon. Kivételes társadalmi munkára vállalkozott, amikor első megfigyeléseiről értesítette a nyelvművelő műsorok szerkesztőit. Azóta sok év telt el, s munkásságát eddig 14 aranynyelvdíjjal jutalmazták. Kevesen büszkélkedhetnek hasonló „terméssel”. A díjat ugyanis azoknak ítélik oda, akik igen fontos jelenségekre figyelmeztetnek, illetve olyan nyelvi, stilisztikai hibákra hívják fel a figyelmet, melyek óhatatlanul anyanyelvűnk romlásához vezetnének. B. E. Rohod szülötte Szentpétery a színlapon Rohod neves szülöttének, Szentpétery Zsigmondnak a dokumentumait évek óta gyűjti a helybeli általános iskola. A kis, kiállításnyi gyűjtemény egy értékes 166 éves kéziratos színlapmásolattal gazdagodott a napokban. Virág Gábor, a Jugoszláviában élő magyartanár a szabadkai Történelmi Levéltárban fedezte fel az eredeti példányt, fénymásolatot készíttetett róla és elküldte gyűjteményünk számára. Az év nélküli, kézírással készült színlap arról tudósít, hogy a Nemzeti Játszó Társaság az akkor Theresipolis néven ismert Szabadkán Kilé- nyi Dávid igazgatása alatt előadja a Clavigo című ötfel- vonásos spanyol tragédiát. A szereposztásban a Beumarc- hias-t alakító Szentpétery neve mellett ott található Buen- ca szerepében a később híressé váló Megyeri Károly neve is. Érdekes a színlap fennmaradásának és a keletkezési év megállapításának körülménye is. A levéltári jelzetben is szereplő Vojnic de Bajsa földbirtokos család egyik korabeli tagja a színlap tiszta hátlapján dátummal ellátott, pecséttel és aláírással hitelesített feljegyzést készített, s így azt. okmányként a családi irattárban megőrizték. Onnan került később a szabadkai Történelmi Levéltárba. Balogh László a rendőrök ellen Kitekintés Országos lapokból A Színház c. folyóirat januári számában terjedelmes cikk jelent meg a Móricz Zsigmond Színház kulturális nevelő felelősségéről és első bemutatójáról Vörösmarty CSONGOR ÉS TÜNDE című drámájáról. A kritikus bevezető elméleti fejtegetéseiben hangsúlyozza, hogy nagy felelősség terheli azt, aki színházat ad az érintetlen közönségnek. „Ilyen értelemben nehezedik óriási felelősség a most megalakult nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházra.” Nem mindegy hogyan indítják útjára a megye lehetséges nézőközönségét. Mert ha például tíz év múlva e megyében elrontott ízlésű nézőkkel találkozunk, akkor ezért igen nagy részben a most nagy elánnal megindult színházat is okolni fogjuk. S a kárhoztatás akkor indokolt lesz és logikus. E túlzott szigorúság természetesen nem fenyegetés — mondja a kritikus hanem sokkal inkább bátorítás. Annál is inkább, mert első bemutatója e tekintetben igazán biztató. A rendezés értelmezése után megjegyzi, hogy manapság az ízlésrombolás jelentős része az úgynevezett humorbrigádok országos rémtetteinek köszönhető. RAKÉTÁRA ÜLTETEM A TEHENEM címmel. Sajben István több találmányával ismerkedhetünk meg a cikkben. Most olyan „kukucskálón” töri a fejét, amelyen látni lehet, hogy a tehének előtt van-e elég széna, hogy a malacok önitatója nem gurult-e el, s hogy kedvenc kutyája fázik- e. A kis tanyán nagy tehetség él. Sorsát nem szabad a vak véletlenre bízni. öt esztendeje, hogy az OFMB megbízásából a Nyír-, egyházi Konzervgyár, s a téma koordinálója, az Országos Meteorológiai Szolgálat olyan kutatásfejlesztési munkába kezdett, amelynek célja a számítógépes termelésirányítás kimunkálása. így került a „BORSÓ A KOMPUTERBE”, lévén a felhalmozódott nyersanyagtöbblet mindenkor a feldolgozó üzemek égető kapacitásgondja. Ilyen jellegű termelési rendszerrel még nem kísérleteztek sehol. A Nyíregyházi Konzervgyár igazgatója a kísérletről így nyilatkozik a Magyar Nemzet február 7-i számában: „Az erdmények beértek, megélénkült az érdeklődés a társüzemek részéről: az egyik konzervgyár már két esztendeje használja sikerrel a számítógépes programozást. Egy másik pedig tájjellegének megfelelően most adaptálja a mintát.” (ősz) rendőröknek panaszolta el, milyen inzultus érte. Vajdáék ekkor távoztak az étteremből, és az illatszerbolt előtt találkoztak a cipőgyárból hazatérő munkásokkal. A felindult Vajda egy asszonyt (!) minden ok nélkül arcul ütött. Az asszony is elment a rendőrökért. A rendőrök Vajdáék keresésére indultak és a Kossuth utcán találtak rájuk. Felszólították őket, hogy üljenek a kocsiba, előállítják őket a kapitányságra. Vajdáék erre nem voltak hajlandók, sőt Vajda ököllel támadt az egyik rendőrre, (könnygáz- sprével védte ki), Marosvári- né meg nekiugrott a másiknak és kimarta az arcát. A spré hatására Marosváriné is elszaladt, a rendőrök azonban követték őket és a Debreceni útnál utolérték. Ismét be akarták őket ültetni a kocsiba, azonban Vajda egy asztali kést vett elő, s azzal támadt rájuk, mondván, hogy ha a gumibotot nem dobja el, elvágja a nyakát. A rendőr elővette szolgálati pisztolyát, s annak láttán Vajda ismét elszaladt. Közben Marosváriné elkapta a másik rendőr nyakkendőjét, azt rángatta, leci- bálta a kitüntetéseit, de megérkezett a kapitányságról a segítség, s előállították az „erős házaspárt”. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Vajdát a könnyű testi sértés és a hivatalos személy elleni erőszak miatt másfél év börtönre büntette és két évre eltiltotta a közügyektől. Marosváriné büntetése már a Nyírbátori Járásbíróság előtt jogerős lett: másfél év börtön, s a közügyektől három évre történő eltiltás. A megyei bíróság döntésével az ítélet minden részében jogerős, (k) Túristvándi — vízimalom (j. 1.)
