Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-16 / 39. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. február 16. Két év alatt megtérül Meó—géppel Ruha vásárlásakor nemcsak az a döntő, mennyire csinos a kiválasztott darab, hanem az is, hogy szép, hibátlan anyagból varrták-e. A ruhagyárakban sokszor a szabászaton, vagy még később: varrás közben derül ki az anyaghiba. így történt ez eddig a nyíregyházi Divat Ruházati Vállalatnál is. A raktárban — idő és kapacitás híján — szúrópróbaszerűen vizsgálták a beérkező anyagok egy részét. Nehéz fizikai munka volt ez, hiszen manufakturális módszerekkel: méterrúddal ellenőrizték a szövetek hosszát. A szövés- és festéshibák részben a szabászaton, vagy a varrodában derültek ki — nemritkán a befejező műveletnél. Ilyenkor — sok feleslegessé vált munka árán — újra kellett szabni, varrni a hibás idomdarabokat. A szalagközi meózások ellenére sok volt az olyan késztermék, melyet anyaghiba miatt le kellett osztályozni. 1981-ben emiatt közel félmillió forint vesztesége volt a vállalatnak. Az ésszerűbb anyag- gazdálkodás érdekében a közelmúltban vásárolt egy olasz gyártmányú anyagbevizsgáló gépet a DIRUVÁLL. A félautomata sokat tud: méri az anyag hosszát, szélességét. Ezzel várhatóan felére csökkenthető a szabás közben keletkező hulladék és végmaradék meny- nyisége. A masinához tartozó átvilágító asztal révén pedig még feldolgozás előtt kiszűrik az anyaghibákat. A berende-; zés jóvoltából így mintegy 80 százalékkal kevesebb lesz az anyaghibák miatt leosztályozott késztermékek mennyisége. Megyénkben a DIRUVÁLL az egyetlen ruházati vállalat, ahol ilyen sokoldalú anyagbevizsgáló félautomatával dolgoznak. Nem olcsó mulatság, hiszen 1 millió 150 ezer forintot fizettek érte. Mégis megéri, mert — a számítások szerint — két év alatt megtérül az ára. (házi) Már beszámoltunk lapunkban a román Dacia autógyárban készülő 1300-as gépkocsik gyártásáról. A pitesti gyárban már gyártják az 1310-es típusú Dacia gépkocsikat is. Sőt, ezek a kocsik már futnak is Romániában. Ami első látásra szembetűnő: négylámpás, az irányjelzőt a lökhárítóban helyezték el, amelyek elöl-hátul részben gumírozottak. Hátul a tolatólámpát, illetve a lámpákat egy blokkban helyezték el. (Enyedi Zoltán felvétele) Sántít a jóslat Kilenc óv után a leghidegebb január Az idén az átlagosnál is zordabb időjárással lepte meg Szabolcs-Szatmár lakóit a január. Enyhe idő csak a hónap első hetében volt, majd a hosszan tartó hideg után csak január utolsó három napján kezdődött el kisebb enyhülés. Gyüre László, a nyíregyházi meteorológiai főállomás vezetője erről a különös januárról készített pontosabb feljegyzést: — A sokévi átlagban januárra nyolc zord nap jellemző. Ezúttal éppen a duplája, tizenhat olyan napunk volt, amikor mínusz 16 fok alá süllyedt a hőmérséklet. A leghidegebb nap 11-én volt, amikor hajnalban a hőmérő higanyszála Nyíregyházán —21,2 fokot mutatott. Ugyanakkor a pátyodi állomásunk mínusz 23 fokot jelentett. Érdekesség még, hogy a hónap elején 9,5 fok meleget is mértünk. Viszont a hosszan tartó hideg — a mínusz 5,8 fok 2,4 fokkal volt alacsonyabb a sokévi átlagnál — az emberi szervezetet is megviselte. A tartós hideg következtében a talaj általában 60 centi mélységig fagyott, ami szintén rekordnak számít. A megyét január tizedikétől összefüggő hótakaró borítja amelynek vastagsága még a hónap végén is elérte a tíz centimétert. — A napsütés időtartama tíz órával volt kevesebb jaBörtönben a tiszamogyorósi postarabló A páncéllal nem bírt... Július 17-én reggel hét óra tíz perckor Varga Piroska, a tiszamogyorósi postahivatal vezetője telefonon bejelentette a záhonyi rendőrőrsnek, hogy a postára betörtek. Természetesen nyomban megindult a nyomozás. A helyszíni szemlét tartó rendőrök elé olyan látvány tárult, mintha a posta egy csatatér lett volna. A fiókok ki- borongatva, minden összedí- bolva, még a páncélszekrény is felborult, pedig az legalább másfél mázsa súlyú. Közben számos gyanúsítottat elszámoltattak, akikről kiderült, hogy semmi közük az ügyhöz. De másnap előállították Albók András 25 éves büntetett előéletű tiszamogyorósi lakost, aki bevallotta, hogy ő törte ‘föl a postát, s átadott egy számológépet, továbbá közölte, hogy a nála lévő negyven forint is a betörésből származik. Albók előző nap fizetést kapott az eperjeskei tsz-ben, s a pénzzel elment a mándo- ki presszóba és megivott 300 forint értékű italt. Bármenynyire nem olcsó a szeszes ital, ez tisztes mennyiség, és Albókra sem maradt hatástalan. Mikor hazafelé tartott, útja a tiszamogyorósi posta előtt vezetett el, s elhatározta, hogy betör és pénzt szerez. A közelben talált egy U- vasat, s azzal feszítette föl a posta bejárati ajtaját. Betörte a postakezelői ablakot, s azon át bemászott a posta előterébe. Pénz után kutatott, de csak 586 forintot talált. Felfeszítette a szekrényt. Magához vett egy zsebszámológépet, de mást nem lelt. Megpróbálta kinyitni a rendkívül súlyos páncélszekrényt, de még azon az áron sem sikerült, hogy fölborította, mivel kettős zárszerkezetű, s nem nyílt ki. A páncélszekrényben 128 ezer forint volt, de nem fért hozzá. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Albókot jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás kísérlete miatt két év és nyolc hónap börtönre büntette és három évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. <k) nuárban az átlag 65 óránál. Viharos szél két napon volt. Legerősebb széllökést — óránként 67 kilométert — január 2-án mértünk Nyíregyházán. A csapadék általában kevesebb volt. A megyeszékhelyen az átlagos 33-mal szemben csak 23 millimétert mértünk. A megyei csapadék- viszonyok (zárójelben a sokévi átlag): Kisvárda 28 (35), Mátészalka 37 (35), Nyírlu- gos 42 (30), Pátyod 51 (41), Tiszabecs 43 (51), Vásárosna- mény 33 (38), Záhony 35 (37) milliméter. — Nevezetes dátum januárban 25-e, Pál napja, mivel ezen a napon van a tél közepe. A népi hagyomány szerint az időjárásban is fordulót jelent ez a nap. A megfigyelés szerint, ha pálfordu- lón az időjárás zimankós, akkor enyheség következik, viszont a jó időt hideg váltja fel. Nos, nálunk pár napos késéssel valóban enyhe idő következett, de február elején visszatért a még máig is tartó hideg idő. Tehát a jóslat ezúttal — enyhén szólva — sántít! —tá— Lesz-e kölcsönzőbolt Mátészalkán? Régebben azok kölcsönöztek, akik nem rendelkeztek mosógéppel, porszívóval, vagy televízióval, időközben azonban ezek is mindennnapos használati, sőt nélkülözhetetlen eszközévé váltak a háztartásnak. Igény mutatkozik lakodalmak alkalmával a sátortól kezdve az evőeszközig, a néhány napos kirándulásokhoz kerékpárra és kempingcikkekre. A barkácsolók fúrógépet, parkettacsiszolót, festékszórót, valamint falihengert, a művelődési házak által szervezett gyors-gépíró tanfolyamok résztvevői írógépeket keresnek. Kertkultúránk fejlődése pedig elsősorban permetezők és a rotációs kapák iránti keresletet növelte. Milyenek a kölcsönzési lehetőségek Mátészalkán? Erről beszélgettünk Sallai Zoltánnal, az ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályvezetőjével. — Jogosak ezek az igények. Mi, a lehetőségünkhöz képest próbálkoztunk különböző használati tárgyak, eszközök kölcsönzésének biztosításával. így központi telepünkön mód van sátrak és evőeszközök kölcsönzésére lakodalmakra, nagyobb rendezvényekre. Vetőmagboltunkból háti permetezőt tudunk biztosítani, míg a nyári szezonban a Kraszna Áruház lakó- sátor és gumimatrac kölcsönzését tette lehetővé. Barkács- boltunkban fúrógépeket és festékszórókat biztosítottunk, de ezeket sajnos rövid időn belül selejtezni kellettn a szakszerűtlen használat miatt. Problémánk volt, hogy nem tudtunk szakembert állítani a kölcsönzéshez. — A járható út, a megoldás egy korszerűen felszerelt, szakemberrel ellátott kölcsönzőbolt lenne. Jelenleg, de év közben sincs akadálya egy kölcsönzőbolt felszerelésének, szakember is lenne, de bolthelyiséggel nem rendelkezünk, sőt meglévő boltjainkból is szanálásra kerül néhány. Talán a városi • tanács tudna segíteni. A tiszaberceli mezőgazdasági szakmunkásképző üvegházában 54 fajta virágot és dísznövényt termesztenek. Egy részüket a gyakorlati oktatás céljára nevelik, a többit szaporítják és értékesítik. Képünk: Harsányi Edit és Homo- nyik Zsuzsa az Azaleát és a Cyclament gondozza. (Elek Emil felv.) ]KÉPERNYŐ ELŐTT A Galgóczi Erzsébet forgatókönyvéből Nemere László által rendezett Bolondnagysága c. új tévéfilmről csak jót írhatok. A kiváló írónőtől megszokottan pontosan kifejező, lényeges mondanivalót hordozó szöveg, hatásos szerkesztés, hiteles környezetrajz és hangulatteremtés, élesre metszett jellemek. És egy óriási főszerep. Kell-e több? A tévés megvalósításban a rendező és stábja csak még jobban kiemelte a Galgóczi- írás erényeit, s egy káprázatos színészi alakítás, a Gobbi Hildáé forró művészi élményt jelentett a képernyőn. A tanulság — mint írónőnknél általában — morális erejű: a nemfeledés környezetet meggyőző voltáról szólt, noha „nagyságánkat” kezdetben kissé bolondnak tekintették. Mindjárt ezután (csütörtök este), a Budapesten élő chileiek bűbájosán tört magyarsága, ám zeneileg- hangulatilai pompás előadásában élvezhettük a magyar népdalt az Énekeljünk! c. régen várt sorozat „Komámasszony kakasa” részében. Ugyancsak ezt a tévéestet tette — szerintem — a továbbiakban is legélvezetesebbé az egyesen a héten, a Riporter kerestetik I. középdöntője, amely túl azon, hogy a televízió nagyon is szükségszerűen keres rátermett fiatal riportereket, egyben kitűnő műsor. is. S ez nem csekélység. Okosak, tehetségesek ezek a frissen látó versengők, kisebb bizonytalanságaikat is szívesen elnézzük nekik, akárcsak az igen tekintélyes szakmai zsűri tagjai, akik szigorúan bár, de érezhető szeretettel egyengetik azok útját, akikből elvégre kollégáik is lehetnek maholnap. S egy ötlet, apró megjegyzésben a vetélkedőhöz: az informatív filmbejátszások alámondása után nem lehetne-e az eredeti kommentárt is hallani? Talán az is értékelési szempontot adna, hogy mennyire tudta megközelíteni a jelölt a valóságot. A hét vége műsorestjeiről (az egyes csatornánál maradva) sajnos, vegyesebbek voltak a benyomásaim. Jóllehet méltányolom a Szombat esti filmkoktél könnyed vidámságát, sőt a Meghökkentő mesék angol tévéfilmsorozat A nyak c. darabjának morbid humorát a flegmán bosszúálló, nem is olyan mafla férjről, de a Starsky és Hutch újonnan kezdett amerikai bűnügyi filmsorozat első része, a „Terror a blokkban” már alaposan lelohasztotta ked. vemet, mert gyengébb, naivabb volt a sokévi átlagnál. Az igazán csalódást keltő meglepetést azonban a Szívdobogás című -lengyel, ún. művészfilm okozta, homályosságával, eseményte- lenségével, unalmasan tálalt pszichologizálásával. (Milyen lelki kényszer vezeti rá a gyilkost, bűnének bevallására?) Nem ismerem E. A. Poe novelláját, amelyből a forgatókönyv készült. Az lepett meg, hogy a világhírű író által fémjelzett „alapanyagból” ilyen érdektelen feldolgozás születhetett. A vasárnap esti főműsor, az 1973-as amerikai film, az Oklahoma olaja elsősorban a világhírű rendező, Stanley Kramer alkotói jegyzése alapján hívhatta föl az előzetes figyelmünket. Nos, a mesterségbeli tudással, a drámai izgalom a végletekig történt kiszámított fokozásával nem is lehetünk elégedetlenek. Merkovszky Pál [Jrádió MELLETT Nem szabad elhallgatni a gyermekek elől, hogy valóban „Volt egyszer egy háború”, beszélni kell róla nekik, elmondani a szenvedést, a rémségeket, a halált. Tudniuk kell, mit éltek át szüleik, nagyszüleik, rokonaik. Tudniuk kell, hogy megedződjenek, hogy felkészülhessenek, ellene fordulhassanak, ha felnőnek, hogy soha többé ne legyen, ne lehessen háború. Mert ha mégis lesz egy őrült, aki elindítja, akkor az a legutolsó lesz. Szabó Éva, fenti című, nagyon megkapó dokumentumműsorában akkori gyermekek, a háborút felnőttként megélt emberek, mai gyermekek beszélnek arról, mit mond nekik az a szó, hogy háború. Nagyon jól látják, érzik a mai gyerekek: a háború nemcsak lövöldözés és bombázás, hanem gyűlölködés is, mert azok akik háborúznak egymással, a lelkűkben is ellenségek. Szép vallomásokban mondták el a gyerekek, hogy a háborútól legjobban a szüleiket féltik, aztán azokat a tárgyakat, amelyeket szeretnek maguk körül. A háború után született gyermekek nem tudják elképzelni, milyen az igazi éhezés, amelyben a háborúban és közvetlenül utána volt részük az akkori gyerekeknek, felnőtteknek. Nem élték át a háború borzalmait, de elbeszélésekből, filmekből már tudnak róluk, ha nem is ismerik igazán. Félnek a háborútól. Van közöttük olyan is, aki nem tartja lehetségesnek, mert bízik a felnőttek megfontoltságában, abban, hogy a felnőttek is tudják, (mindegyiknek tudniuk kellene), hogy az egész emberiség pusztulását okozná egy újabb világháború, amit tulajdonképpen csak néhány száz katona folytatna le a rakéták indítógombjaival. Ezért kell újra és újra beszélni a háború borzalmairól, most különösen, amikor az USA torz politikája következtében hidegebb lett a világban. Nem a szörnyűségek elbeszélésétől kell féltenünk gyermekein, két, hanem azok átélésétől. Aki még nem forgatott megsárgult újságokat, próbálva a múltat felidézni, el sem hiszi talán, hogy milyen tapintható közelségbe kerülhet a régi eseményekhez, sőt a jelenségek mögötti lényeghez is, ha régi újságokban böngészik. Kamarás István és Kelemen László Kézzel faragott paliszander szekrény című dokumentum montázsából azonban az is kiderült, hogy tudni kell válogatni, bizonyos történelemismeret is szükséges ahhoz, hogy a felszín, a jelenségek mögött az emberi sorsokat is befolyásoló lényeget is megláthassák, megmutathassák. Kamarás és Kelemen újságokból kiollózott magánjellegű apróhirdetésekből, kereskedelmi reklámszövegekből, híradásokból, felhívásokból állította össze ezt a montázst, amely érdekesen és bizonyos vonatkozásokban hűen tükrözi a magyar történelem 1938 és 1980 közötti szakaszának atmoszféráját. Hogy miért éppen 1938-cal kezdik, az érthető, mert az volt az utolsó békeév. Arra azonban, hogy miért 1980-nal fe. jezik be, azt gondolom, csak a dokumentum montázs készítésének időpontjával lehet magyarázatot találni. Seregi István
