Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-04 / 2. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. január 4. Engedélyt kell kérni Magántaxi januártól Január 1-től magánszemélyek Is vállalhatnak taxizást, árufuvarozást és autómentést saját gépkocsival. A rendelkezések alapján mindhárom tevékenységre az illetékes tanácsi szakigazgatási szerv ott adja ki a kisipari engedélyt, ahol a taxiszolgáltatás jelenleg nem kielégítő. Az engedélyben meghatározzák azt a körzetet, ahol a magánvállalkozó végezheti a szállítást, fuvarozást, s megszabják azt a napi időtartamot, amely alatt köteles elvállalni a megrendeléseket. A tapasztalatok és az előzetes felmérések alapján főként a kisebb városokban és az idegenforgalmi szempontból jelentős településeken, vagy például — szezon idején — a nyaralóhelyeken lesz indokolt a magánengedélyek kiadása, mert itt az igényeket az állami és szövetkezeti vállalatok nem tudják maradéktalanul kielégíteni. A személy- és áruszállításnak meghatározott feltételei vannak mind a járműre, mind annak vezetőjére vonatkozóan. Taxizást azok vállalhatnak, akik legalább 40 kilowatt teljesítményű, négyajtós, esztétikailag kifogástalan személygépkocsival, B kategóriás, állásvállalásra jogosító gépjármű- vezetői engedéllyel, Il-jelű pályaalkalmassági minősítéssel és legalább kétéves vezetői gyakorlattal rendelkeznek. A vállalkozók a személyautót évenként kötelesek vizsgára vinni. A személytaxi tetején „magántaxi” feliratot célszerű elhelyezni, hogy az utazóközönség felismerje ezeket a jármüveket. A feliratnak magáncélú használatkor letakar- hatónak vagy leszerelhetőnek kell lennie. A személyszállítás szabadáras szolgáltatás, vlteldíjjelző készüléket lehet, de nem kötelező a kocsiban elhelyezni. Ha nincs taxióra, akkor jól látható helyen fel kell tüntetni, hogy kilométerenként mennyit* kér a vállalkozó, s a végszámla összege a kl- lométerszámláló alapján kiszámítható. a! Nyíregyházán, a Kossuth utca elején újabb tízszintes lakóház kivitelezési munkáival készülnek el hamarosan a SZAÉV dolgozói. (Elek Emil (elv.) HÍVÁS, ÚTLEVÉL NÉLKÜL „Halló, mama ?“ Ezer kilométerek zsugorodnak össze percek alatt: a távolban maradt rokonokat, barátokat, ismerősöket a telefon hallótávolba hozza. A szeretet ünnepe 'és az új éV köszöntébe adja az alkalmat, aki csak teheti, a kábeleken kíván boldog új esztendőt a másiknak. A nyíregyházi telefonközpont már napok óta sokszoros forgalmat bonyolít le. Nappal a hivatalos szervek, délután és éjszaka pedig magánszemélyek tárcsázzák egymást. „Kapcsolom Belgiumot" Szilveszter előtt egy nappal, késő este. Még a délutá- nos műszak rendezője, Orosz Jánosné intézkedik, Tóth Jó- zsefné, Kovács Jánosné és Előadóestek, filmforgatások, tévéfelvételek Pillantás a kulisszák mögé A Móricz Zsigmond Színház művészeivel a kőszínház színpadán kívül több helyen találkozhat a közönség, hiszen sokan készülnek önálló előadóestre, mások rendhagyó órákat tartanak az iskolákban, vagy éppen filmeznek. Lássuk hát: mi történik a kulisszák mögött? • Fésűs Éva mesejátékát tanulta be és vitte színre nagy sikerrel Berkeszen és Pátro- hán a tanárképző főiskola színjátszó köre, mely Kovács Gyula színművész személyében méltó vezetőre talált. A társulat fiatal tagja ősztől foglalkozik a pedagógusjelölt színjátszókkal. A 20 tagú, lelkes kollektívát a főiskola rajz szakos hallgatói a díszletek —, a testnevelés szakos diákok pedig a mozgások megtervezésével segítik. A sikeren felbuzdulva már készen áll az új esztendő programja; eszerint Mo- liere két darabját mutatják majd be. A játék keretét a „Versailles-i rögtönzés” című játék adja és ebbe szövik Moliere másik alkotását „A féltékeny komédiást”. Az elképzelések szerint Moliere-t viszik majd el az áprilisi egyetemi-főiskolai színjátszó napokra is. Két sikeres bemutató serkentette további munkára Horváth Istvánt, aki önálló Pilinszki-esttel mutatkozott be Nyíregyházán. Az egyórás program ihlető je az a barátság, mely a színművészt a nemrég elhunyt költőhöz fűzte. A műsor legszigorúbb kritikusa maga a költő volt. A Búbos Antal szerepében a szabolcsi gyermekek körében hamar ismertté és ked- veltté vált fiatal művész az apróságok számára készített összeállítást, „Hétfejű Tündér” címmel. A „Karinthytól a mai kabaréig” című műsora pedig a felnőttek számára nyújt bizonyára kellemes ki- kapcsolódást. A Hartmann—Vitai duó már eddig is tucatnyi általános iskolába vitte el a világ- és magyar irodalom legszebb gyermekverseit. „Svéd gyermekversek” című közös repertoárjuk mellett ezúttal a nagyobbakra is gondolva Lakatos Istvánnal közösen olyan műsor szerkesztésén dolgoznak, mely végigkíséri a hallgatót a Nyugatosok pályáján. Hartmann Teréz önálló műsorral is készül;5’a ' Kodály - centenárium tiszteletére a nagy zenetudós életéből villant fél képeket az irodalom műfajainak segítségével. Kása < Ferenc magyar— NSZK koprodukcióban készülő új filmjében, a „Guer- nica”-ban kapott fontos szerepet a nyíregyházi színtársulat tagja, Almási Albert Éva. A békéről szóló filmben egy Nyugat-Németországba disszidált magyar asszony alakját formálta meg. A felvételeket Frankfurtban rögzítették celluloid szalagra. A Móricz Zsigmond Színház művésznője további két epizódszerepre kapott megbízatást filmrendezőktől. Lakatos József tv-filmjében, a „Nyolcadik stáeió”-ban és az András Ferenc rendezté „Dögkeselyű” című filmben is szerepel. A „Csongor és Tünde” ördöge és az „Űri muri” kis- kondása, Kiss T. István legkedvesebb költője, Juhász Ferenc alkotásait tolmácsolja azon az estén, amelynek premierjét a nyíregyházi megyei-városi művelődési központban tervezi. Kalenda Zoltán Benő Teréz fején hallgatóval veszi a bejelentéseket, informál a tudakozón. Az este során kontinenseket hoztak közelebb egymáshoz egy párperces üdvözlésre. Tóth Jó- zsefnétől egy USA-beli szám hívását kérték. — Egy férfi akart telefonálni a kinn élő ismerőseinek. R-beszélgetést kért, tehát a külföldi rokon fizette a díjat. A 35 perces hívás — ha itt számlázzuk — kereken 4900 forintos kiadást jelentett volna ... Az órák pillanatok alatt röpülnek. Nincs is idő figyelni a mutatókat, mert egyik hívást a másik után jegyez* tetik. Rendszerint a nyugati országokat hívják az ügyfelek, mert a földrajzi időkülönbség miatt ott még csak délután, este van. Egy osztrák számot kér egy előfizető, nem telik bele öt perc, amikor a nyíregyházi és a budapesti nemzetközi telefonközpontok útján már hallatszik is a „tessék beszélni”, s ezzel az óra indul... Vekker a központban A telefonközpontban szinte pontosan meg tudják monda-' ni, milyen nemzetiségű vendégeket szállásoltak el a Hotel Szabolcsban. Karácsony este például 35 (!) olasz ven- I d$g akart boldog ünnepet kívánni otthon maradt szeretteinek. Négyesével fogadta a központ a hívásokat, de úgy is órákig tartott. Közismert ugyanis, az olaszok nem éppen szűkszavúak... A nagy igyekezetben mellé is kapcsoltak egyszer. A berregő telefont az ingujjra vetkőzött apa vette fel, s;jaehezen tudta megmagyarázni otthon, hogy még karácsonykor is „téves kapcsolás” lehet. A készülékből olaszos temperamentummal áradt a „szöveg”, s az apuka alig bírta közbeszúrni, ő egy szót sem ért az egészből. Felettébb gyanúsnak találhatta a felesége a késő esti telefont... Ahogy a tévéfilm befejeződik, már jó néhányan kérnek reggeli ébresztést. A főiskolás lány 7 órakor nem tud felkelni, de van, akinek 3-kor csörög majd a „Jó reggelt”. A központosok előtt két ébresztőóra, mindig a legkoraibb ébresztésre állítják be, nehogy 1—2 percet késsenek. Jókívánság a központosnak Este 9-kor érkezik a váltás, Cservenák Mihályné az éjszakás. Karácsony estére is őt osztották be, a szilvesztert is a központban köszöntötte. A sok hívás közt még nyelvgyakorlásra is van lehetősége, a román, a német, az orosz hívásokat idegen nyelven közvetíti. Igaz, a telefonközpontosok felesküdtek arra, hogy az előfizetők beszélgetése szent magánügy, ezért amint összekapcsolják a feleket, kilépnek a vonalból. Újév táján azonban számtalan telefonáló sürgeti őket, hogy csak sok szerencsét akar kívánni az ismerősnek, kéri hamar a kapcsolást. Ilyenkor néhány hívó csak azért emeli fel a kagylót, hogy a központosnak kívánjon sok boldogságot. Belgiumot, Ausztriát, az USA-t, Romániát, a Szovjetuniót kapcsolták szilveszter este. De továbbítottak beszélgetést a napokban Uj-Zéland- ba, Távol-Keletre is. Tóth Kornélia A tárgyalóteremből Verekedés - vacsora elüt! — Engem kétszer ütött meg, de a békesség kedvéért nem tettem ellene semmit — mondta a nevelőapja a bíróság előtt álló vádlottra, Pokol Gyula 29 éves nyíregyházi lakosra, aki többszörösen büntetett előéletű, utolsó büntetéséből májusban szabadult. — Ha józan, semmi baj nincsen vele, de ha iszik, akkor problémás az együtt- lét. Pokol június végétől élettársi kapcsolatban él Vass Mihálynéval. Kapcsolatuk azonban az idők folyamán fokozatosan megromlott és sokat veszekedtek. Augusztus 27-én — miután mindketten beszeszeltek —, együtt mentek haza. Pokol mérges lett, mert az ajtót nem tudta kinyitni, ezért — mit is lehet tenni egy olyan makacs ajtóval? — kirúgta az alsó betétjét. Ezen az asszonnyal összezördültek, majd Vassné főzéshez, Pokol pedig az ajtó megreparálásá- hoz fogott. Mikor a vacsora elkészült, az asszony többször hívta Pokolt enni, mondván, hogy elhül az étel. Ezen. (?!) Pokol feldühödött és váratlanul, ököllel, nagy erővel arcul ütötte Vassnét. Az asszony a közeli falhoz csapódott, s darabosan eltört az állkapcsa, négy alsó foga kilazult és zúzódásos sérüléseket is szenvedett. Sérüléseinek gyógytartama több mint egy hónap. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Pokol Gyulát súlyos testi sértés miatt egy év és két hónap szabadságvesztésre büntette és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. KÉPERNYŐ ÉLŰIT A szilveszteresti műsorról. Elöljáróban két megjegyzést. Az egyik: be kell vallanom, hogy már olvastam róla egy-két frissiben megjelent kritikát. Az általánosabb megállapításokkal (a két fő vidám műsor nemigen bővelkedett eredeti ötletekben és feldolgozási módokban, s mai problémáink kabaré-stílusú közelítésében meglehetősen langyos, tétova volt) én egyetértek. A másik: korábban többször leírták (leírtam én is), hogy a szilveszteri produkciók szórakoztató jellegének megítélése nemcsak az egyéni ízlés, de a.hangulat függvénye is. Talán innen a sokféle vélemény ... De hadd vegyem sorra, ahogyan én láttam, mert a fentebbi általánosítások (no meg „a volt jobb, de rosz- szabb is” vélekedés) „hatálya” alól — szerencsére voltak kivételek is. Mindjárt az ezúttal is szellemesen aktualizáló Szuperbola. Vonatkozik ez elsősorban a Hét-modorosságok paródiájára, s kevésbé a kissé túlnyújtott Onedin-gőzmosodá- ra, és legkevésbé Stirlitz erősen kiagyaltnak tetsző washingtoni nyomozására. Ám Árkus József most is csípősen szellemes, Szuhay Balázs, Gálvölgyi János és a többi színész is kitűnő volt, sőt a Cicabarátok öt perce is kellemes öt percet szerzett. Végre’ egy jó krimiről is megemlékezhetek. A Madi- gan amerikai bűnügyi filmsorozat „A londoni ügy” c. epizódja elsősorban a jól jellemzett főszereplőivel, az egészen kiváló főszereplők az amerikai őrmester Madi- gant játszó Richard Wtld- mark, Bitskey Tibor mindig szívesen hallott hangjával és George Cole a konzerválván .jámbor angol bobby, Lamp ton szerepében (Tahi Tóth László legalábbis egyenértékű tolmácsolásában) játékával és igényes szövegével emelkedett ki magasan a szokványos krimik közül. Hangulatunkat a Szeszes éjszaka lett volna hivatott fokozni, erősen váltakozó hatással. Régi viccek csattantak, bevált kabarépatronok pukkantak sokszor a műsorban. Nem feltétlenül rosszak (főleg kivitelezésben nem!), ám többnyire „visszaköszönök”. Akadtak azonban szerencsére jó számok is. (Szergej és a fenyőfa, az Alfonzó-paródiák, Kudlik Júlia, Knézy Jenő és Antal Imre amatőr bűvészkedésére emlékszem szívesen vissza. És hát An- tal Imre műsorvezetőként lendületesen derűs volt, mint mindig. A főműsorról, a műsorlapban és a külön sajtóértekezleten is beharangozott Telepódium bemutatójáról, a „Mindent vállalunk”, önkéntes kabarétársulás szilveszteri bemutatkozásáról is vegyesek a benyomásaim. Humorban tulajdonképpen nem volt hiány, de valamiképpen hiányzott ebből a közönség előtt már kipróbált, s most „egyenesben” felvett műsorból a jó kabaré sava-borsa, az aktuális szatíra. Pedig a méltán népszerű Bodrogi Gyula „szóvivőként” most is bevetett mindent a hagyományos kabaré eszköztárából, s partnerei a vidám műfaj jeles írói-színészi képviselői voltak. Mégis, néhány számot tudok csak kiemelni a műsorból. Gálvölgyi Rojkin-paródiáját, Sas József Poli-diszkóját és a mindent ,'befetőző Kor-: mendi János-magánszámot, A prófétát, mely — szerintem — az egész est legragyogóbb produkciója volt. Merkovszky Pál A RÁDIÓ MELLETT Ilyenkor, az új év első rádiókritikájában természetesnek tűnik, hogy a szilveszter esti kabaréról essen a legtöbb szó. Ettől magam se igen fogok eltérni, azonban mégsem ezzel kezdeném. Szilveszter napjának délelőttjén hangzott el az a színészportré, amelyet az Uj Tükör és a Magyar Rádió közös műsoraként László György szerkesztett Voith Ágiról. A riporter, Sipos Áron valójában beszélgetőpartner a népszerű művésznővel együtt olyan légkört teremtett a mikrofon körül, amely egyszerre volt oldott csevegés, ám mélyebb értelmű beszélgetés is a színészi mesterség árnyoldalairól, buktatóiról; olyan hangulatot varázsoltak, amelyben az őszinteség, a póztalanság volt a természetes. Az óév utolsó napján pályaszakaszok mérlegét vonták meg a beszélgetők, művészi és általános emberi tanulságokkal. Azt hiszem, érdemes lenne megismételni azt a félórás adást, amely Nem vicc! címmel hangzott el, ugyancsak csütörtökön, de már délután, különféle olyan oktalanságokról, szamárságokról, amelyek a gazdasági életben történnek meg, nem is ritkán. A szilveszterre való készülődés lázában nem igen figyelhettünk fel erre a címre a műsorújságban, • magam is csak véletlenül hallottam az adást. Nagyon tanulságos eseteket hozott össze benne a szerkesztő, Vicsek Ferenc, azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy ezeket a tanulságokat mindenekelőtt a különféle szintű illetékes gazdasági és állami vezetőknek, irányítóknak érdemes megszívlelniük. Merész dolog összehasonlítást tenni két szilveszteri kabaré között. Nem csupán azért, mert a kettő között háromszázhatvanöt nap telik el, s a részletekre úgysem emlékszünk, legfeljebb a hangulatra, amelyet a műsor kiváltott. Azért is kockázatos az összehasonlítás, mert minden évnek más és más az akusztikája, ebből következően a szilveszteri kabaréműsoroknak is egészen különböző lehet a fogadtatása. Most mégis közzé teszem azt a véleményemet, hogy az idei kabaréműsor jobb volt, mint az 1980-as. Nem azért, mert most Mindenki- a fedélzeten! volt, aki a szakmában számít, hanem azért, mert csaknem mindenki új és igen jó útipoggyászt hozott magával a fedélzetre. Akadt ugyan néhány poén, amely „nem jött be”, ilyenek azonban minden műsorban akadnak. Nem lehet mindent előre kiszámítani. Ha a három részre osztott est egyes „felvonásai” között megpróbálok különbséget tenni, akkor én a második (Mihez képest?) és a harmadik (Nagy nosztalgiáink) blokknak adom a pontok java részét. Ezekben villogott a legtöbb sziporka. Seregi István
