Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-04 / 2. szám
1982. január 4. Kelet-Magyarország 3 Falvaink ■ ■ ■ ff ■ jovoje Nyíregyházi szakember Londonban Mezőgazdasági vásár — magyar szemmel — Milyen volt az érdeklődés? — Maga a kiállítás minden képzeletet felülmúlóan hatalmas, és minden pontján hangyabolyként zsongott. Mindenütt rögtönzött, de azért láthatóan kitűnően megszervezett kis bemutatók, csillogó, villogó reklámok várták a vendégeket, és lép- ten-nyomon üzletkötések. Ez tényleg vásár volt. Ott és rögtön, lehetett rendelni, venni, akár kipróbálni is bármit. (ésik) Kilencvennégy fiatalt örvendeztetett meg 1981-ben az OTP: sokéves takarékoskodás után lakást vásárolhattak az ifjúsági betét révén. Soha ennyien nem kaptak még lakást az ifjúsági betétesek közül, mint a múlt évben. A fiatalok lakásvásárlását 3 és fél millió forint kü- lönkölcsönncl segítette az OTP. Az ifjúsági takarékbetétet és kedvezményeit a családiházépítéshez is felhasználták, ősz. szesen 37-en, ketten pedig társasházépítésbe fogtak az ifjúsági betétesek közül. Az OTP 1,4 millió forint külön forgató ekéinek, amelyek ugyanazon a barázdán vissza is fordulnak, nem kell kerülniük. Ennek a műszaki megoldása most forrott ki, mert a nagy szerkezeti súly miatt nehéz a tervezésük. Sikere volt a Heston-cég nagybálázó sorának, amely kiküszöböli a nehéz kézi munkát a takarmánytermesztésben. A kaszálótól a jászolig ügyes, és szokatlanul nagy teljesítményű gépek adják, veszik, bontják a szénabálákat. — Itthon mostanában a vetőgépek felé fordul a figyelem. — Hihetetlenül pontosak az ott látott újdonságok. Tényleg szemenként vetnek, és munkaszélességűk jóval meghaladja az itthon megszokottat. Persze azok sokkal szigorúbban osztályozott vetőmagot .isi igényelnek, a vetőelemek precizitása miatt. Üzlet azonnal □ falusi élet valódi értékeit kell kombinálni azokkal a komforttényezőkkel, amelyeket a nem paraszti generáció ma még csak a városi életformában remél vagy vél megtalálni. Ennek a — Magyar Agrártudományi Egyesület legutóbb Keszthelyen rendezett falufejlesztési konferenciáján megfogalmazott — programnak első része: az út. Hiányoznak a bekötő utak, a falusi utak zöme kiépítetlen. Sok községben ha esik az eső, nem lehet gyalog közlekedni. Ezért inkább nem mennek ki házaikból az emberek. Nem öltözködnek rendesen, hiszen egy elegáns kosztümhöz vagy öltönyhöz nem illik a gumicsizma. Még a buszmegállóhoz sem lehet eljutni. Egy-egy esős nap tehát a teljes bezártság érzetét kelti a falulakókban. Utak kellenek tehát, de ha a falu kizárólag állami beruházásból épülő utakra vár, az eddigi építési ütem alapján körülbelül 500 év kellene a teljes falusi belső úthálózat kiépítéséhez. Olcsó megoldásokra van tehát szükség. Annál is inkább, mert ezek a belső, úgynevezett lakóutak nincsenek olyan megterhelésnek kitéve, mint például az autópályák. Erre a célra kitűnően megfelel olyan olcsó anyag, mint a bányakavics, a kőbányameddő, sőt az egyébként környezetszennyező ipari melléktermék, a pernye is, amiből mésszel keverve, lassan kötő, betonszerű képződmény lesz. Az időjárás viszontagságainak ellenálló úthálózat amellett, hogy megkönnyíti a falusiak életét, a falut is elérhetővé teszi. Nemcsak a különböző szolgáltatások, nemcsak a kényelmesebb, nyugodtabb lakhelyet keresők, hanem például az idegenforgalom számára is. Persze a falu korántsem üdülőhely csupán, ahol — legalábbis az idegenforgalmi idényben — gyöngyös pártában és árvalány haj as kalapban járnak az emberek. Mindenekelőtt lakóhely, mégpedig a fél ország lakhelye. Sokféle igényt és lehetőséget kell tehát az építészetnek, mondhatni a falutervezésnek összehangolnia. A maradandó értékeket olyan, a mai élet igényeit kielégítő környezetbe kellene illeszteni, amely új formájában is megőrzi a falusias hangulatot. A hagyományos falusi házak az út két oldalára fűzér- szerűen épültek. Az utcára oromzattal néző házakat az istállók, ólak, színek és konyhakertek követték. Szaknyelven szólva, a lakó- és üzemi funkció átfedte egymást. Már a két háború között elkezdődött, később pedig a falun, de nem. a mező- gazdaságból élő lakosság számának gyarapodásával felgyorsult az átépítés. A hosz- szú nyeregtetős házak helyett megjelentek a kocka alakú, sátortetős, villaszerű épületek. Az új tucatházak építése azonban nemcsak esztétikai gondokat okozott. Erőteljesen gátolta a ház körüli mezőgazdasági tevékenységet is. És ez a másik fő gond. Az építési előírások szerint ugyanis csak a lakóháztól 16 méternyi távolságra lehetett állattartó épületeket emelni. Ez az 5 méteres kötelező elő- kertet, a 10 méteres lakóházmélységet és a szomszéd telektől való háromméteres távolságot figyelembe véve azt jelentette, hogy az istállókat csakis az átlag 35 méteres hosszúságú telek egy méter széles sávján lehetett felépíteni. Ilyen szűk helyen pedig legfeljebb nyulak férnek el. A 35 méteres telekmélység magyarázatra szorul. Ha az építési előírások ilyen aggályosak, felvetődhet a kérdés, miért nem nagyobb telken építkeznek? A területfejlesztési meggondolások azonban a falvak városiasodásának alapjait kívánják lerakni, ezért a laksűrűség növelésével egy későbbi gazdaságos közművesítés és úthálózat létesítésének lehetőségeit kívánják megteremteni. Más kérdés, hogy egy jó esetben is csak évtizedek múlva valóra váló elképzelés ma funkcionális gondokat okoz. □ z építészek persze megpróbálták az állattenyésztés és a telepítésfejlesztés igényeit összeegyeztetni. Olyan gazdasági épületeket terveztek, amelyek a nyárikonyha, a szín stb. mellett magukban foglaltak egy higiénikus, zárt istállót is. Csakhogy ezek az épületek egyrészt nagyon drágák voltak, másrészt az összkomfortos istállóhoz napi két-há- rom köbméternyi víz kell, márpedig — mivel sok helyen a törpevízművek kapacitása épphogy az ivóvízellátáshoz elég — ez a feltétel illuzórikussá tette a terv széles körű megvalósítását. Nem is beszélve arról, hogy ennyi szennyvizet már nem lehet deríteni, elvezetéséhez csatornarendszer kellene, amire a településfejlesztés elképzelései szerint is csak a távoli jövőben lesz lehetőség. (bonyhádi) Hagyomány már, hogy a rákóczifalvi Gabona- és Iparinövény-termesztési Rendszer elküldi szakembereit; ismerkedjenek a világ újdonságaival. A nyíregyházi alközpontból az idén Kántor Tibor vett részt a kiállításon. Elkerülni , az üresjáratot — A tavalyi bemutatóról hazatért kollégái a mammut traktorok -nagy számáról és sikereiről számoltak be. Így volt ez most is? — A világcégek ezen a bemutatón is ezekkel rukkoltak ki, de sok újdonságot láthattunk. Az itthonról ismert K—700-assal, Rába-Steiger- rel azonos kategóriájú Fiat-, Ford-, Massey Ferguson- traktoroknál tovább növelték a megbízhatóságot, és a kivitelt finomították. Szinte túlzás mér, ahogy például a belső tér „luxusát” fokozták. A majorsággal összekötő URH-rádiót itthon is megfontolandó lenne bevezetni az üresjáratokat elkerülendő, de a beépített sztereó rádió, és magnó, az már csak vevőcsalogatás... Tovább szélesedett a kisebb erőgépek skálája is.-Kö- zöttük mutatkoztak be a szocialista országok. A Szovjetunió az MTZ-kel jött el, nyugaton Belorus a márkanevük. Csehszlovákia a Zetor Kris- táílt állította ki. Mindkét standot nagy érdeklődés kísérte. A kaszálótól a jászolig — Volt-e újdonság a munkagépek között? — Sikeres jövőt lehet jósolni a nagy gépek váltva Traktort „gyártott'1 szabadidőben A rekorder Jó öt éve már annak, hogy vérig sértődött. Vett a termelőszövetkezete egy új nagy teljesítményű kombájnt. Öt küldték érte, neki ígérték. Aztán mégsem kapta meg a gépet. Másnak adták. Ekkor felmondott, kilépett. Odébb állt eggt házzal. Most azt mondja: — Nerm, kedvelem az igazságtalanságot. Tudják ezt rólam, de azt is, hogy a gépeket nagyon szeretem. Tavaly a bátyámmal egy kis traktort barkácsoltunk össze. Ami alkatrészt meg tudtunk venni, azt megvettük, ami nem volt kapható,' azt megcsináltuk. Sok szabad időnk, vasárnapunk KOLESZÁR FERENC ment rá, de kihoztuk 10—12 ezer forintból. A KPM-nél levizsgáztattuk és most dolgozunk vele. Faluhelyen az olyan emberre, mint amilyen Koleszár Ferenc is, azt mondják: ezermester. Képesítése gépszerelő. Nem egyszer szerzett már elismerést termelőszövetkezetének, a gávavencsellői Szabadságnak és önmagának. — Most már évek óta nagy géppel, egy Claas Dominá- torral dolgozom. Hogy mi a titka a jó teljesítménynek? Rendben kell tartani a gépet. Ezt még mesteremtől, Smidt Feri bácsitól tanultam. — Volt valami baja a gépének? — Semmi jelentős. Búzában, kukoricábán végig kitartottunk egymás mellett. A kitartás eredménye: Koleszár Ferenc 1981-ben 484 hektárról takarított be kukoricát, hektáronkénti átlagban 82 mázsát. Ez többszörösen is rekordnak számít. Rekord a területnagyság, az átlagtermés, az összteljesítmény. Ezért is a gávavencsellői kombájnos, a területi szövetség által kiírt kuköricabetakarítási versenyben a nagy gépek kategóriájában első lett. — A kereset? — Nem rossz. Mindennek megvan a normája. 40—50 fillér mázsánként, mikor miben dolgozunk. Én most vagy harmincötezer mázsa kukoricát csépeltem. 402 hektárról a saját termelőszövetkezetben, 82 hektárról a tímári tsz-ben arattam. Jó munka volt, sikeres munka. Koleszár Ferenc kiérdemelte a jutalmát, a rangot; azt, hogy az év kombájnosa legyen. Most 31 éves és mint mondta, sokáig szeretne még a Claas Dominátor nyergében ülni. Nyolcvankettőtől sem vár mást csak azt, hogy sok búza, kukorica teremjen, s hogy ő kedvére arathasson. Ügy legyen. (seres) A nyíregyházi almatárolóban ismét megkezdődött az alma belföldi és export válogatása, csomagolása. Tőkés exportra készítik az ágybetéteket és a camping matracokat a Taurus nyíregyházi gyárának ibrányi üzemében. (G. B.) Kölcsön lakásra, berendezésre hitelt nyújtott nekik. így az elmúlt évben körülbelül 130— 140 fiatal lakásgondját oldották meg az ifjúsági takarék- betéttel rendelkezők közül. Az 1970 szeptemberében létrehozott takarékossági forma egyre népszerűbb a megyében. Eddig közel 30 ezer fiatal nyitott betétet ezen a címen. Van, aki ötezer forintot tesz félre havonta. Ezek már rendszerint visszaigazolt lakáskiutalással rendelkeznek, így azért rendszeresen emelik a betétek összegét, hogy az OTP nagyobb hitellel segítse majd a vételár befizetését. De olyanok is akadnak, akik a legalacsonyabb, százforintos címletekben gyűjtik a pénzt. A „lakásbeugrók” emelkedése miatt kedvező, hogy a fiatalok annyi hitelt kapnak kölcsönként, amennyit már összegyűjtöttek a takarékban, ez az összeg azonban nem haladhatja meg a 70 ezer forintot, ha új lakást vásárol vagy épít az illető. Amennyiben toldaléképítéssel bővíti például a szülők házát, hatvanezer forintos különköl- csönt nyújt az OTP. Az ifjúsági betétet rövid lejáratú hitelre is felhasználhatja a tulajdonosa. Tízezertől 40 ezerig terjed a különkölcsön összege, ha bútort, háztartási és konyhafelszerelést, lak- berendezési tárgyakat, háztartási gépeket vásárol valaki. De a kölcsönt csak a tényleges szükségletek kielégítésére adják, így nem vehet belőle valaki színes televíziót vagy Hi-Fi tornyot. Tavaly 157 fiatal kért rövid lejáratú, maximum öt évre adható kölcsönt. Vásárlásaikat 3,5 millió forinttal támogatta az OTP. Hasonlóan népszerű köl- csönforma a 35 éven aluli fiatal házasok kölcsöne, amelyben 10 és 30- ezer forint közötti összeget ad az OTP áruvásárlásra. Míg 1980-ban 2341 fiatal összesen 64 millió forint összeget kapott, addig tavaly 4070 házaspárnak 112,3 millió forint hitelt nyújtott Szabolcs-Szatmárban az OTP. Hatalmas összeget gyűjtenek megyénkben a fiatalok ifjúsági takarékban. A múlt év végéig 300 millió forint jött össze egy év alatt az OTP-fiókokban. Ez 43 millióval több, mint az előző esztendőben. T. K. Minden év decemberében, és mindig éppen karácsony előtt Londonba sereglenek a világ valamennyi részéből a mezőgazdasági szakemberek, a Royal Smithfi- eld Show-ra jönnek. Ezen a mezőgazdasági kiállításon és vásáron a földkerekség minden gépgyára részt vesz, tehát a pillanatnyi világ- színvonalról ad keresztmetszetet. Egy év alatt 300 millió
