Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-14 / 11. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. január 14. BELÉPŐDÍJ mélkűl Komoly zene, MÉM A komoly zenével való is­merkedésre ma már sok em­bernek van lehetősége. Mi­lyen szervezett lehetőség van az aktív zenehallgatásra megyeszékhelyünkön ? A megyei könyvtárban az utóbbi években kialakult egy zenei ismeretterjesztő bázis. Sokan kérdezhetik miért a könyvtárban, amikor a kul­turális intézménynek más a funkciója. A példa már bizo­nyította; a zene nem zavarja a könyvtár fő feladatát. Sőt, így a művészetek közelebb kerülnek egymáshoz. A könyvtár zenei részlege kí­nálja az alaposabb megismer­kedést a zenével, s ebbe nem­csak a hangzó zene, hanem a zenéről „írottak” is beletar­toznak. A könyvtár zenemű- — és hangtárában adottak a lehetőségek. így született már évekkel ezelőtt az a gondolat, hogy a nyíregyházi filharmóniai bér­leti sorozatban szereplő zene­műveket megismertetik az érdeklődőkkel. Ebben a hang­versenyévadban is megszer­vezték a TIT művészeti szak­osztállyal közösen a belépő­díj nélküli zeneismertető so­rozatot. A tapasztalat szerint a fia­talok szívesen hallgatják meg a koncert előtti zeneismerte­téseket, mert többet akarnak tudni a művekről, szerzőkről, előadóművészekről, együtte­sekről s mindenről ami kap­csolatos a zenével. A több­ször hallott mű, vagy részlet a hangversenyteremben, élő­zenei előadásban másként hat, maradandóbb zenei él­ményt nyújthat. Azok a ze­nerajongók, akik a műsoron szereplő műveket már jól is­merik, azért jönnek el öröm­eméi ezekre % rendelvényekre, mert a lemezről elhangzó részletek összehasonlításul szolgálhatnak a hangverse­nyen bemutatásra kerülő mű­vekkel. Mindezekből ad tájékozta­tást Rába Tamásné összeállítá­sában a könyvtárban készült zeneismertető programfüzet, amelyben a sorozat időpont­ján, műsorán, előadóin kívül az előadóművészekről, a zeneszerzőkről, a művek­ről megjelent irodalmat, valamint hanglemezajánlatot is találhatunk. A hangver­senysorozatban szereplő da­rabok előzetes (vagy utólagos) meghallgatására a zenei részlegben nyitvatartási idő­ben bármikor lehetőség van. (Üjabban ezt a megyei és városi művelődési központ­ban is bevezették.) Ebben az évadban a megyei könyvtár először szervezett zeneismertető sorozatot álta­lános iskolásoknak. Ezt a kezdeményezést csak helye­selni lehet! A tapasztalat ked­vező. A két elhangzott elő­adás iránt nagy volt az ér­deklődés. A sorozatot Szabó Dénes, a 4. számú iskola ének-zene tanára tartotta, aki minden alkalommal meg tudta teremteni a közvetlen kapcsolatot a zene és hallga­tóság között. Kovács László Amatőrök pártfogója------Új tervek az SZMT művelődési házban-----­„Művelődési ház — Nyír­egyháza, Tanácsköztársaság tér 9.” Talán meglepő, de szó sincs téves címzésről. A környéken lakók már meg­szokták, hogy a Tanácsköz­társaság téri Irodaház első és harmadik emeleti ablakában csak késő este alszik ki a fény. Állandó túlórázás? Mér­leg-, leltáregyeztetés? A ma­gyarázat ennél sokkal egysze­rűbb: az elmúlt év derekán költözött az épületbe az SZMT Móricz Zsigmond Mű­velődési Háza. Az intézményre oly jellem­ző elhelyezésbeli széttagoltság azonban ezzel korántsem szűnt meg. Mint Mester Zol­tántól, a szakszervezeti mű­velődési ház igazgatójától megtudtuk, az irodákon kívül csak a Szabolcs-Volán tánc- együttes, a balett-tanfolyam, az amatőr balettcsoport vala­mint a néptáncosok klubja kapott termeket az új helyen. Az SZMT Bethlen Gábor úti épületében van továbbra is a ÁLL EGY IFJÚ NYlRFÁ A RÉTEN... Magnós tanító Kömörön Egy országos kísérlet tapasztalatai Az új általános iskolai tan­terv szerint az 1982/83-as tan­évtől az általános iskola IV. osztályától oktatják az orosz nyelvet. Előreláthatólag külö­nösen azokban az iskolákban okoz ez gondot, ahol csak al­só tagozat működik; nincs orosz szakos nevelő, s meg­oldhatatlan a szakos tanár át­járása a központi iskolából. Még nagyobb gond, ha a kis iskolában tanító pedagógus sem tud oroszul (vagy már nagyon keveset tud — mert Ha jelenik meg! Mérlegen: Nyíregyháza közegészségügye régen tanulta, s elfelejtette). A Bács-Kiskun megyei Ta­nács Pedagógus Továbbképző Intézete most is, mint már Igen sokszor — az ilyen kisis­kolák és pedagógusaik se­gítségére sietett. Feldolgozták a IV. osztály tantervi követel­ményeinek megfelelően az orosz nyelvi tananyagot; s az elmúlt tanévben ki is próbál­ták. A tapasztalatokkal ki­egészítve a mostani tanév ele­jén az ország 19 kis iskolájára bízták kipróbálás céljából. A mi megyénkben Csaroda, Jánd és Kömörő vesz részt a „próbában”. A téli szünet utáni első hét végén az iskolába érkezve, oroszul éneklő gyerekek hangjától visszhangzott az alig 900 lakosú Kömörő tag­iskolájának folyosója. Végh Attila vezető tanító elmond­ja: a kis negyedikesek (heten vannak az összevont osztály­ban) oroszul éneklik az Áll egy ifjú nyírfa a réten ... kezdetű orosz népdalt. S a si­kert learatandó bemutatkoz­tak a másodikosoknak és har­madikosoknak; mondani sem kell, hogy nagy sikerrel. A tananyag 64 órára ké­szült; 32 közvetlen és 32 eb­ből önálló óra. Kiváló minő­ségű magnófelvétel van min­den anyagból. A magnós ta- rfító néni és a geyrekek orosz anyanyelvűek, de segít a magnón keresztül a magyar anyanyelvű orosz szakos ta­nár is. Minden órához szép, színes, képes feladatlapok ké­szültek, melyet könyvhelyet­tesítőként kezelünk. A köz­vetlen órákat mi irányítjuk. Szinte aki semmit nem tudott oroszul, az is képes a techni­ka segítségével tökéletes eredményt elérni. Ha kell, visszajátszuk az anyagot. A nevelő is együtt beszél illet­ve felel a tanulókkal. A ne­hezebb részeket ismételjük; játékos módszerekkel gyako­roljuk. (molnár) nyugdíjasok klubja, a külön­böző tanfolyamok, és ott pró­bálnak a kórusok is. Az idei munkatervben is kiemelt feladatuk a megyei szakszervezeti kulturális in­tézmények módszertani se­gítése, másrészt a művelődési intézményekkel egyeztetve a nyíregyháziak közművelődé­si programjait gazdagítják. Népszerűek a közönség köré­ben a közhasznú tanfolya­mok, mint a szabó-varró, ri- selő, hímző. Az amatőr művészeti cso­portok, együttesek is igazi pártfogóra találtak az SZMT művelődési házban. A legnép­szerűbb közülük a Szabolcs- Volán néptáncegyüttes, amely több alkalommal külföldön is szép sikerrel szerepelt. Az If­jú Gárda ifjúsági fúvószene­kar ugyancsak dicsekedhet eredményeivel. A 107-es szak­munkásképző ifjúmunkás női karát és az élelmiszeripari szakmunkásképző intézet if­júmunkás vegyes karát az is­kolákkal együtt közösen tart­ja fenn a szakszervezeti mű­velődési ház. Nyíregyháza legrégebben alakult munkás- dalkörét is szoros szálak fű­zik ehhez az intézményhez. A balett-tanfolyam legte­hetségesebb résztvevőiből alakult ki évek során az ama­tőr balettcsoport. A színvona­las oktatás bizonyítéka, hogy néhányan a pécsi művészeti szakközépiskola balett szakán tanulnak. Az amatőr balett­csoport szombatonként a Ta­nácsköztársaság téri Iroda­házban önálló teremben pró­bál. Rendszeres szereplői a többi művészeti együttessel együtt azoknak az üzemi kör­műsoroknak melyeket a me­gye számos településére szer­vez a művelődési ház. A megyét átfogó rendezvé­nyek közül évek óta a legfom tosabbnak tartják a szakszer­vezeti művelődés gazdái az Igaz ez a szép szocialista bri­gádvetélkedő előkészítését. Ezt az egész éven át tartó ve­télkedősorozatot a Megyei és Városi Művelődési Központ­tal közösen bonyolítják le. Erre az akcióra az idén a ko­rábbiaknál több brigád je­lentkezését várják, és még színvonalasabbá kívánják tenni. Ehhez a SZOT közvet­len céltámogatást nyújt. A megyei munkáskórusok szer­vezéséhez, szakmai segítésé­hez szintén kaptak központi erőforrásból. így még mél­tóbb keretek között rendez­hetik majd meg tavasszal az ötödik munkás- és ifjúmun- llás k^usta^plkpáört. . A SZOT támogatásával akarják életre hívni a szak- szervezeti bizalmiad klubját. Egyelőre csak Nyíregyházán, két vállalatnál szervezik meg. Az általános érdeklődésre számot tartó kérdésekről cse­rélhetik majd ki véleményü­ket ebben az új keretben a bizalmiak, ami a szakszerve­zeti agitációs munkára bizo­nyára serkentőleg hat majd. R. G. Csütörtökön kerül az illetékesek és a szakem­berek asztalára az a ta­nulmánykötet, melyet a Szabolcs-Szatmár me­gyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás tu­dományos csoportja ké­szített. Címe: Nyíregy­háza város komplex közegészségügyi fel­ügyeleti utóvizsgálata. A másfél száz oldalas mun­ka, melynek szerzői — tizenhárom orvos, labor­vezető, vegyész, környe­zetvédő, egészségnevelő — arra vállalkoztak, hogy -egy 1975-ös vizsgálat eredményeit alapul véve megvizsgálják a megye- székhely 81-es közegész­ségügyi helyzetét. A kötet külön tárgyal­ja a település- és kör­nyezetegészségügy, a gyermek- és ifjúságegész­ségügy, a munkaegész­ségügy, az élelmezés, a járványügy és az egész­ségnevelés témáit. A város minden üzeme, is­kolája, intézménye, üz­lete szerepel a munká­ban, nagy lehetőséget kínálva ezzel minden irányítónak saját terü­lete megismeréséhez, s a szükséges intézkedések megtételéhez. Megkockáztatható: a KÖJÁL mostani tanul­mánykötete, a város tör­ténetének egy időszakát rögzíti, forrásértékű, nemcsak az egészségügy témájában, hanem mint az egész megyeszékhely gazdasági, társadalmi, szociológiai helyzetét rögzítő tudományos mun­ka. Cserbenhagyás két bál közö Tavaly június 20-án Hor- nyák Imre 19 éves nyírcsaho- lyi műszerész és Huba János 18 éves hodászi barátja együtt mentek a nyírmeggye- si bálba: Hornyák vitte se­gédmotor-kerékpáron a barát­ját. Nyírmeggyesen nem érez­ték jól magukat, ezért tíz óra után elhatározták, hogy át­mennek Mátészalkára, az ot­tani bálba. Jó úton, országúti fényszó­róval haladtak. A nyírmegy- gyesi tsz bejáratánál Hor­nyák tompítottra kapcsolt, mert egy személyautó jött szembe. Huba János meglátta, hogy a menetirányuknak megfele­lően egy kerékpáros közleke­dik kivilágítatlanul. Szólt Hornyáknak, ő viszont nem értette jól, hogy mit mon­dott, ezért hátrafordult. Köz­ben a 45—50 kilométeres óránkénti sebességgel haladó motor olyan közel került a -kerékpároshoz, hogy a hirte­len fékezés is eredménytelen volt és a tsz bejáratától mint­egy 200 méternyire elütötték a kerékpáros Kovács Dánielt. Kovács több mint 21 métert repült, de Hornyákék is csúsztak fölborulva tízmé­ternyit. Hornyákék fölálltak, s azt mondták Kovácsnak, hogy nem volt kivilágítva. Kovács Dániel könyörgött nekik, hogy értesítsék a men­tőt, mert megsérült, ők azon­ban — kiegyenesítve a mo­tor sárvédőjét—, eltávoztak a helyszínről, anélkül, hogy akár segítséget nyújtottak volna a sérültnek, akár be­jelentették volna a balesetet. Kovács Dániel a hajnali órákig feküdt a helyszínen, mert a jobb csuklója és a bal térdkalácsa eltört. — emellett számos kisebb sérülést is szenvedett — akkor elmá­szott (!) a közeli vasúti őrbo- déhoz, jött egy ember — és utána jött a mentő is-. De Hornyákék már aznap délelőtt a rendőrségen voltak. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság Hornyákot a baleset okozása és a segítségnyújtás elmulasztása miatt nyolc hó­nap börtönre büntette és két évre eltiltotta a járműveze­téstől. A bíróság Huba Já­nost is felelősségre vonta a segítségnyújtás elmulasztása miatt, s őt négy hónap sza­badságvesztésre büntette, a büntetés végrehajtását vi­szont két év próbaidőre fel­tételesen felfüggesztette. Az ítélet jogerős. (k) Kitekintés Országos lapokból Az elmúlt hetek koránt­sem bőséges választékából négy szabolcs-szatmári téma kínálkozik tallózásra. Az el­ső A MAGYAR NEMZET december 17-i számában je­lent meg és a megyei kép­viselőcsoport munkájáról tá­jékoztat. Néhány számsze­rű adat. Tizennégyen tagjai valamelyik bizottságnak, egyet a tisztelt ház jegyzőjé­vé „avattak”. Az újdonsült képviselők közül már öten szólaltak fel az országyűlés vitájában, egy pedig az inter­pelláció lehetőségével is élt. Rendszeres kapcsolatot tar­tanak választóikkal; 14 kép­viselő 67 beszámolót tartott, amelyeken 6500 ember vett részt. Tizenkét képviselő 52 fogadóórát tartott, amelye­ken^ ötszázan keresték fel őket egyéni panaszaikkal. Némelykor szemérmesen arról is hallgatnak az illeté­kesek, amiről a bejelentett vizsgálat befejeztével köte­lességük lenne szólni. Jó ti­zenhárom hónapja nem tör­tént különösebb, csak a csillár szakadt le, a mennyezettel együtt Ojfehértón. Noha a vizsgálat már lezárult nem tudni (van egyáltalán?) ki­nek, vagy kiknek a vétsége okozta a mintegy tízmillió forintos kárt. Az érdemi vá­laszra csaknem négyszáz nap is kevésnek bizonyult — ol­vastuk A HÉTFŐI HÍREK december 27-i számában. S minthogy kézén-közön a konkrét felelős eltűnt, a megyei tanács finanszírozza a sokmilliós költséget. Ta­lán újabb tizenhárom hó­nap múltán majd kiderül: a megyei tanács kártérítési igé­nyét — amelyet bíróság út­ján kívánnak majd érvénye­síteni — kin fogják majd be­hajtani?! A Szabolcs-Szatmár me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál az 1980-as esz­tendő a nők éve volt — ol­vastuk AZ ÚJÍTÓK LAPJÁBAN. A korábban megszokott évi három—néggyel szemben 38 nődolgozó jelentkezett újí­tással. Közöttük van Béres Lászlóné mérnök-geológus, a kytfúrásí,,i$en^f^efet<3fé® aki a .^vegyszeres,J kútfeljavítás alapötletét dolgozta ki. Á le-i rakodások miatt a kutak víz­hozama az eredeti negyedé­re, ötödére csökken egy idő után. A korábbi módszerek­kel az eredeti vízhozamnak legfeljebb a felét lehetett visszahozni, a vegyszeres fel­javítással viszont a fúrás életkorától és a rétegek ki­merülésétől függően a vízho­zam 70—75 százaléka „vissza­jön”. ötven kutat javítottak fel eddig ezzel az új mód­szerrel. Az éves haszon egy­millió forint tiszta megtaka­rítás a fenntartási keretből. Egy kiváló kollektívát, a Nyíregyházi Városi Rádió­klubot mutatja be A RÁDIÓTECHNIKA decemberi száma. A rádió­klub múltjának megismeré­se után megtudjuk, hogy te­vékenységüket egyrészt a központi bázison, másrészt kihelyezett szakosztályai­kon keresztül fejtik ki. A ta­nárképző főiskolán egy ál­taluk összeállított tematika alapján speciális rádiós szakkörvezetóket képeznek ki. A mezőgazdasági főisko­lán a leendő mezőgazdasági pilóták rádiós képzésében nyújtanak segítséget. A megye első Európa-baj- noka (Venczel Miklós), első világbajnoka (Ruzsinszky Pál) rádióamatőr sportoló volt. — ősz —

Next

/
Thumbnails
Contents