Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-14 / 11. szám

Púja Frigyes Margaret Tiiatchernil ♦ Magyar—angol külügyminiszteri tárgyalások Faipari vállalat: Üzemcsarnok rekordidőre készen Rekordidő alatt építette meg a Kelet-magyarorszá­gi Faipari Vállalat Lujza utcai nagy üzemcsarnokát a MEZÉP Vállalat. 1981 májusában kezdték meg a felvonulást és december 18-án már sor kerülhetett a létesítmény átadására is, amelynek a beruházási költsége 9 millió 800 ezer forint volt. Az új, központi fűtéses munkacsarnok 1610 négy­zetméter nagyságú, s így most már jobb körülmé­nyek között dolgozhatnak, készülhetnek a kislakások részére a nyílászárók szé­riában. Itt gyártják azokat a faipari termékeket is, amelyeket más vállalatok exportáruk csomagolására használnak, faládák, a me­zőgazdasági gépek faalkat­részei, a BHG részére te­lefonközpontokhoz a kü­lönböző faipari alkatré­szek. A modern üzemcsar­nokban helyet kapott a tanműhely is, melyet ha­marosan felszerelnek a legmodernebb gépekkel, s így biztosítani tudják a sa­ját nevelésű szakmunkás- tanulók gyakorlati képzé­sét is a jövőben. Az időszerű nemzetközi kérdések megvitatásával és a magyar—brit kapcsolatok át­tekintésével szerdán megkez­dődött a hivatalos tárgyalás a Londonban tartózkodó Púja Frigyes külügyminiszter és vendéglátója, Lord Carrington, a brit diplomácia vezetője között. A magyar külügymi­niszter kedden érkezett hiva­talos látogatásra Nagy-Britan- nia fővárosába. A szerdai tár­gyaláson Púja Frigyes és Lord Carrington kifejtette a két ország álláspontját a nemzet­közi politika időszerű kérdé­seiről és a kétoldalú viszony alakulásáról. Púja Frigyes Lord Carring­ton után a brit kormány má­sik tagjával, Peter Rees pénz­ügyi államminiszterrel tár­gyalt. A magyar külügyminiszter délután látogatást tett Marga­ret Thatcher miniszterelnök asszonynál a Downing Street 10-ben, a kormányfői rezi­dencián. Lord Carrington es­te vacsorát adott a magyar vendége tiszteletére. Munka­és üxemsx«rv*iéssel Kisebb energiaszámla a gazda­ságokban Az új feltételek, a megnö­vekedett követelmények mind nagyobb feladatokat rónak termelőszövetkezeteink, ál­lami gazdaságaink munka- és üzemszervezőire, üzem­gazdászaira országszerte. Számos tsz-ben a vezetőség tagjai sorába hívta az üzem- szervezés irányítóit azért, hogy javaslataikat, elképze­léseiket késedelem nélkül vi­tára bocsáthassák és lehető­ség szerint rövid úton meg­XXXIX. évfolyam, 11. szám ÁRA: 1,40 FORINT »82. január 14., csütörtök AZ MSZMP SZAB0LCS-SZATMÄR MEGYEI BiZOTTSAGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA KISVÁRDÁN HEGTÁRGYALTÁK MegelSzni a belvízkárokat Becslések szerint is leg­alább 60 milliós kárt oko­zott Kisvárdán 1980-ban a belvíz. Nyolcvan lakás vált lakhatatlanná, további 125 helyreállításáról kellett gon­doskodni, a kórház közműve­iben több mint 15 milliós kár keletkezett, összedőlt egy óvoda konyhája és le kellett bontani a tanácsháza nagy részét is. A rendkívül nagy menyiségű csapadékon kívül a kialakult helyzetnek az volt az oka, hogy a veszé­lyeztetett területek egy ré­szén — a Gagarin, a Marx Károly út térségében, a Ma­karenko út környékén és az Attila út térségében nem volt csapadékvíz-elvezető csator­na, de a Zsigmond, az Úttö­rő és Rudas László út térsé­gében, valamint a Kossuth út és Váci út környékén is elavult az elvezető rendszer. Mi történt a hatalmas ká­rokat okozó belvíz óta? Ezt tekintette át szerdai ülésén a Kisvárdai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A Nyerges és a Pacsirta úti csa­padékvíz-elvezető főgyűjtő csatorna építését befejezték, mert ez a rendszer biztosítja a Marx és a Gagarin út kör­nyékén a végleges vízrende­zést. Feladat volt a Makaren­ko út környékének vízrende­zése, a Gagarin úti bekötő csatorna megépítése, az Attila úti csatorna korszerűsítése, a Kőszegi, valamint a Vár ut­cai csatorna felújítása, a Sár­köz—Zalka Máté úti bekötő csatorna megépítése, a Császy László úti csatorna korszerű­sítése, a Kilián György és Rudas László úti új főgyűjtő csatorna megépítése, amely a vasúton túli terület végleges vízrendezését oldja meg. A feladatok végrehajtására 23 millió forintja volt a tanács­nak. Ma Kisvárdán 20 kilomé­ter hosszúságú zárt és 7 ki­lométer nyílt, burkolt csapa­dékelvezető csatorna van, ez 37 százalékos kiépítettséget jelent. Ahhoz azonban, hogy teljes kiépítettségről adhassa­nak számot, 70 kilométer ki­épített csatorna kellene. 1981- ben tehát a komoly erőfeszí­tések ellenére is csak a leg­égetőbb problémákat old­hatták meg, de ezzel megtet­ték az első komoly lépést a végleges megoldás felé. Erre az évre 2 millió 700 ezer forint jut a költségve­tésből belvízelvezetésre. Eb­ből a Szabadság úti csator­na korszerűsítését, a Kilián— Rudas László úti főgyűjtő megépítése után az Ifjú Gár­da út bekötését, valamint az Árpád úthoz csatlakozó Tor- dai, Damjanich és Kilián utak mély fekvésű csatlakozásai­nak víztelenítését tudják megoldani és az új főgyűjtő csatornába vezetik a Fürdő, a Zsigmond és a Rudas László út környékének , csapadékvi­zét. Az idei lehetőségek tehát meglehetősen szerények. Ezért hívta fel a végrehajtó bizott­ság a műszaki osztály fi­gyelmét, hogy a vízelvezetés meggyorsítására szervezzen társadalmi munkát, s gon­doskodjék a kiépített csator­nák karbantartásáról. valósíthassák. A szabolcs-szatmári mező- gazdasági nagyüzemek mun­ka- és üzemszervezői, üzem­gazdászai is nagymértékben segítették az energiaszámlák ésszerű csökkentését. Raka- mazon a Győzelem Termelő- szövetkezet irányításával hét szabolcsi közös 'gazdaság ala­kított társaságot a gyümöl­csöseinek metszésekor ke­letkező nyesedék hasznosítá­sára. Olyan gép beszerzésére vállalkoztak, amely kazán­készre aprítja a korábban ve­szendőbe ment hulladékot és az ily módon keletkező anyaggal állattenyésztő tele­pek fűtését, szárítógépek üze­meltetését oldhatják meg. Máriapócson a Rákóczi Ter­melőszövetkezetben olyan újítást alkalmaznak a do­hányszárításban, amellyel programvezérléssel végzik a nagy teljesítményű gépek üzemeltetését. így kevesebb fűtőanyaggal, hatékonyabb szárítást valósíthatnak meg és egyúttal a szárított dohány minőségét is javították. Nyírbogáton a Rákóczi Ter­melőszövetkezetben az ener­giagazdálkodási intézettel közösen tanulmánytervet ké­szítettek a környéken nagy mennyiségben fellelhető fa- tuskók energiájának haszno­sítására. A házilagosan készí­tett kazánt ezzel fűtik és az így keletkezett gőzt használ­ják fel a fenyőolaj lepárlá­sához, a dohány szárításához, sőt az új üzemágként alapí­tott fóliás kertészetben is. Takarmányozási tanácskozás Megtakarítja a szárítás, csökkenti a tárolás költsé­gét a bábolnai IKR új ku- koricakonzerválási techno­lógiája. Az IKR kifejlesz­tette a kombájnok szüksé­ges átalakítását, és a kap­csolódó gépeket is. Az új eljárással, valamint beren­dezésekkel tegnap szakmai tanácskozáson és bemuta­tón ismerkedtek megyénk szakemberei a tiszavasvá- ri Munka Termelőszövet­kezetben. Az év első munkanapján kezdték meg az üzemszerű terme­lést a Belső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyírbátori erdészeti üzemének új hasítőcsarnokában. (Gaál Béla felv.) Tovább képzik a mezőgazdasági szakembereket Több mint nyolcszázan gyarapítják tudásukat Nyíregyházán JANUÁR 4-ÉN KEZDŐDÖTT A NYÍREGY­HÁZI MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLÁN A GYAKORLATI SZAKEMBEREK TOVÁBB­KÉPZÉSE, ÉS 1982 ELSŐ FELÉBEN 800-850- EN VESZNEK RÉSZT A KÜLÖNBÖZŐ TAN­FOLYAMOKON. Elsőként a termelőszö­vetkezeti vezetők felsőfo­kú munkavédelmi tanfo­lyama indult. Ez azért fon­tos, mert ötévenként köte­lező megújítani, felfrissí­teni a munkavédelmi is­mereteket az elnököknek, főagronómusoknak, főker­tészeknek, főállattenyész­tőknek, főgépészeknek, va­lamint a munkavédelrűT megbízottaknak. A fél év során kilenc egyhetes tan­folyamot tartanak, majd vizsgáznak a hallgatók, s ezeket követően a tanfo­lyamon részt vettek okít­ják a gazdaságokban a kö­zépszintű vezetőket a leg­újabb ■ munkavédelmi is­meretekre. , AZ ÉV ELSŐ NAPJAI­BAN ÜLTEK ISKOLA­PADOKBA A MEZŐ­GAZDASÁGI REPÜLŐ­GÉP-VEZETŐK IS, HOGV EGY HÉT ALATT TO­VÁBBKÉPEZZÉK MA­GUKAT SZAKMAI SZIN­TEN. Január második hetében kezdődött az üzemi föld­nyilvántartók középfokú szakmai tanfolyamának második fele, valamint a gépészek középszintű to­vábbképzése az erő- és munkagépek hidraulikus rendszeréről. Az utóbbin a szabolcsiak mellett Hajdú és Borsod megyeiek is hallgatják az előadásokat. A jövő héten indul a nö­vénytermesztési brigád­vezetők négyhetes — osz­tott — tanfolyama, vala­mint Fehérgyarmaton a Szatmárkerttel közösen a növényvédő és méregrak- tár-kezelő tanfolyam, amely hat hétig tart. * JANUÁR VÉGÉTŐL NÉGY HÉTIG KERTÉ­SZETI FÖÁGAZAT-VE­ZETŐK KAPNAK TO­VÁBBKÉPZÉST, S MÁ­JUSBAN EGYHETES TA­NULMÁNYI ÜTŐN IS RÉSZT VESZNEK. Ellátogatnak az újfehér­tói kutatóintézetbe, a Deb­receni Állami Gazdaság­ba, a dánszentmiklósi ter­melőszövetkezetbe és a Ba­jai Mezőgazdasági Kombi­nátba. A főkertészekkel egy időben négyhetes tan­folyam indul a gépészeti főágazat-vezetőknek is. A főiskola továbbképzé­si osztálya tavaly meg­szervezte az energetikusok felsőfokú szakmai képzé­sét. Ennek egy része áthú­zódott 1982-re, s a képzés után a hallgatók vizsgáz­nak, s ezzel együtt energe- tikusi képesítést kapnak, amellyel megfelelő mun­kakört tölthetnek be. Ha­sonlóan képesítést nyújt a középfokú üzemrendész tanfolyam is. A máriapócsi dohánytermesztési rend­szerrel közösen indul egy kéthetes továbbképzés feb­ruár elején, s a tervek sze­rint júniusban Jugoszlá­viába utaznak majd a hall­gatók a legújabb dohány­fajták tanulmányozására. A TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMBAN SZERE­PEL MÉG GYÜMÖLCS- TERMESZTŐ MŰVEZE­TŐK OKTATÁSA, GÉP­JÁRMŰ ÜGYINTÉZŐK TANFOLYAMA, TŰZ­VÉDELMI, GÉPÜZEM- FENNTARTÁSI, RAK­TÁRGAZDÁLKODÁSI SZÁRÍTÓ- ÉS SZÁLLÍ­TÁS VEZETŐK TOVÁBB­KÉPZÉSE. A főiskolán üzemmérnö­kök szakosító továbbkép­zését is végzik áruforgal­mi, szerviz- és energiagaz­dálkodási szakon. (sipos) A tanácskozás résztvevői a Bábolna—Faller 7 kalapácsos daráló munkáját tanulmányozzák.

Next

/
Thumbnails
Contents