Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-13 / 10. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. január 13. Lesz-e értelmiségi klub ? Tervek a TIT-nél Fehérgyarmaton és a járás­ban az elmúlt évben több mint ezer ismeretterjesztő előadást szervezett a TIT. Az idei elképzelésekről Baji László, a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat elnöke tájékoztat. — Mindent folytatunk az idén, ami eddig jó volt. Áll ez elsősorban a Kis Matema­tikusok Baráti Körére, mely­nek eredményei megyeszerte a legjobbnak számítottak. Ti­zenkét előadásból álló soroza­tot szervezünk a KRESZ aka­démia keretében. Felújítjuk az általános iskolás gyerekek szüleinek a szülők akadémi­áját. Az általános iskolai osztályozóvizsgákra történő felkészítő tanfolyamunk szin­te egyedülálló a megyében. Az idén a 5., 7., 8. osztályosoknak tartjuk. Terveinkben szere­pel érettségire előkészítő foglalkozások szervezése, el­sősorban azoknak, akik leve­lező oktatásban vesznek részt. Jogi szakosztályunk a népi ülnököknek rendez akadé­miát. — Igen fontos feladatunk, hogy a városon kívül is támo­gassunk minden jó helyi kez­deményezést. így bekapcsoló­dunk Tunyogmatolcson a kis­mamaklub, a mezőgazdasági szakkör, Rozsályban a kertba­rátklub, s több községben az ifjúsági klub munkájába. — Ügy érezzük, hogy elér­kezett az idő arra, hogy a mi városunkban is létrejöjjön az értelmiségi klub. Ez lehető­séget teremtene jó eszmecse­rékre és szervezné is a város egyre aktívabb szellemi em­bereit. Szeretnénk, ha ezt is megvalósíthatnánk az idén — fejezte be tájékoztatását Baji László. Klubprogram Á művelt munkásért Az emberformálás ki­váló fórumának bizo­nyul Fehérgyarmaton a szocialista brigádvezetők klubja. Az elmúlt évben átlagban tizenheten vettek részt a terv szerinti ren­dezvényeken. Az idén az új, nehezebb gazdasági követélményeknek ' meg­felelő, s a-társadalmi kér­désekre frissen reagáló munkaprogramot állítot­tak össze, ami méltán szá­míthat majd érdeklődés­re. Szerepel a témák kö­zött a belpolitika időszerű kérdéseinek megvitatása, pillantás a nagyvilágra, előadás a szocialista élet­módról, a képzőművé­szetről. Találkoznak a brigadérosok klubjának tagjai a Móricz Zsigmond Színház művészeivel. Több, a klubon kívüli ren­dezvényekre is készülnek. Tapasztalatszerzés céljá­ból meglátogatják a helyi sütőüzemet, a ZÖLDÉRT hűtőházát, mindkét he­lyen brigádvezető társaik lesznek a házigazdák. Kö­zösen vitatják meg a kul­turális vállalások tartal­mi kérdéseit, s jó példát mutatva részesei lesznek a Könyvről könyvért vetél­kedőnek is. A program be­vallott célja: erőteljesen hozzájárulni a művelt, szocialista munkás for­málásához. 14-én jazzparádé január Január a zene jegyében kö-?IöscMár esemény is bőyefljgsa szöntött be a városi művelő- aö fnűvelődésCr /jj/thonbanj dési házba. Holnap, január Szilágyi Sándor xajrztanár ké-i 14-én a Benkó Dixiland tart két előadást a városban. A hónap végén’ a komoly zene kedvelői a Szenthelyi testvé­rek szonátaestjét hallgathat­ják meg. Január 30-án a helyi vegyes kórus és a zeneiskola művésztanárai adnak kon­certet, mellyel a 25 éve fenn­álló munkásőr századot kö­szöntik. peiből a jövő hónapban ren­deznek kiállítást. Januári ese­mény: egy hétig az utolsó hé­ten a galambtenyésztők csi­nálnak kedvet az érdeklő­dőknek legszebb, díjnyertes madaraikkal. Napi esemény: a művelődési házban talál­koznak a kézimunkázó asz- szonyok, a Viktória ifjúsági klubhoz tartozók. GÁZSI Tíz évvel ezelőtt szerezte szakmunkás-bizonyítványát Károly Gáspár Fehérgyar­maton — a MEZŐGÉP tanu­lójaként — a géplakatos szakmában. Azóta a gyáregy­ségben él, dolgozik — s nyi­tott szemmel. Azok közé a fi­atal szakemberek közé tar­tozik, kiknek szinte mindig van elképzelés, ötlet a tar­solyában. Amikor az egyik gépnél megállunk egy fényképezés erejéig, szinte perceken be­lül észrevesz egy lehetősé­get, mely olcsóbbá, gördü­lékenyebbé teheti majd a gyártást. Mint Gazsi (így be­cézik munkatársai) elmond­ta, az ötletet rajzba formálja, így kerül el Sallagvárdi József újítási felelőshöz az ötlet, majd a nyíregyházi köz­pontban bírálják el, s hasz­nosságától függően jutal- mazák az újítót. A Károly Gáspár vezette Zalka Máté brigád tervé­ben 2 újítás szerepelt. Ezt a brigádvezető egyedül túlszár­nyalta. Hat elfogadott újítá­sával közel 6 ezer forintnyi újítási díjat vett fel eddig. <M. K.) „...itt minden iszintén Van-e HÓDIKÖT- csoda? Pár évvel ezelőtt Hódmező­vásárhelyen megborzadtak, ha Fehérgyarmatról érkezett szállítmány. Tudták: a vissz­árut hamarosan indíthatják, selejt lesz bőven. Ma a hely­zet teljesen más: a gyarmati asszonyok, lányok munkája kifogástalan, nyolcvan száza­léka exportra indul. Vajon csoda történt? Amikor idehelyeztek üzem­vezetőnek, nem találtam ró­zsás állapotokat. Három évig — folytatja Légrádi Zoltánná — azon fáradoztam, hogy rendbetegyem a személyi ügyeket. Kikkel lehet a leg­jobban együtt dolgozni? Kire lehet számítani? Kik állja­nak a brigádok, szalagok élén? Kényes-kínos időszak volt, de a végén kész lett a csapat. Légrádi Zoltánné — Hetvennyolctól kezdtünk felfelé törni — mondja Nagy József né, a szakszervezet tit­kára —, addigra sikerült né­hány központi kérdést ren­dezni. Mert mi volt a feladat: fegyelmet, minőséget, meny- nyiséget követelni, gazdál­kodni az idővel, s mindezt úgy, hogy mindenki be is lás­sa ennek a lényegét. — Mindez nem volt köny- nyű, hiszen az üzemben negy­vennégy községből dolgoznak lányok és asszonyok — ezt Varga Albertné brigádvezető mondja —, az üzem átlag életkora 27 év. A fiatalság egyrészt jó, náluk a lendület. Másrészt gond, hiszen nehe­zebb fegyelmezni őket. Ahogy mondani szokás, itt a szem­léletet kellett alapvetően megváltoztatni. — Mi munkásnők azt hisz- szük — mondja ki az első kulcsmondatot Gulyás Pálné —, hogy itt minden őszintén ment. Ami gond volt az üzem­ben, azt elmondhattuk, de nekünk is mindent megma­gyaráztak. így alakult ki a bizalom. — Hogy csak az egész vég­eredményét jelezzem — egé­szíti ki az üzem vezetője —: a múlt évben 19 fővel keve­sebben voltunk, s 250 ezer darabot gyártottunk, aminek 80 százaléka exportra ment Ebben volt bőven tőkés és szocialista reláció is. ment...“ — Tizenhárom bizalmi cso­port van nálunk — teszi hoz­zá Vargáné —, s ezeknek kulcsszerepük volt. A párt­ós a szakszervezet vállalta magára azt, hogy megértesse a gazdasági célokat, s rendet tegyen a fejekben. Csak az a közvetlen törődés hozhatta meg azt, amit maga Hódiköt- csodának nevezett. — Rá kellett jönni arra — fejtegeti a szakszervezeti tit­kárnő —, hogy az emberek nagyon is elvárják a gondos­kodást. Ma már bizalommal keresnek fel személyes ügye- ilkkel iS. ... ..;r, , — A változásról csak egy példa. Pár évvel ezelőtt — így Gulyás Pálné — egy-egy kommunista műszakot „felül­ről” kellett szervezni. Ma el­jutottunk oda, hogy ez a mun- kacsornokokból indul, s azt, aki kimarad, azt szinte kikö­zösítik a többiek. Kialakult az üzemi becsület fogalma. — Ha pénzben akarjuk ki­fejezni a változást, akkor eh­hez néhány adalék — nézi meg jegyzeteit Légrádi Zol­tánné. — Míg 1978-ban az át­lagkereset 1800 forint volt, addig 79-ben ez 2000-re emel­kedett, 80-ban már elérte a v£600-at, 81-ben pedig 3400 fo- ,-rint volt. Ha levesszük ebből 'rh béremeléseket, akkor is leg­alább 50 százalékos az emel­kedés. Ez — miután a bére­zés minőségi és teljesítmény­re épülő — csak úgy volt el­érhető, hogy minden megvál­tozott. — Fontosnak tartom azt is — mondja Nagy József né —, hogy a korábbi évektől elté­rően, ma már a tanulás alap­kérdés lett nálunk. Amikor az üzem indult, még 75 körül is, az volt a lényeg, hogy va­laki munkahelyet kapott, s ott eldolgozgatott. Jó volt ne­Nagy Józsefné ki a betanított státus is, nem is törte magát. Ma ott tar­tunk, hogy harminchatan érettségire készülnek, 23-an felnőtt szakmunkásképzésben vesznek részt. Egyre több asszony és lány szerzi meg a több szakmás úgynevezett univerzális képzettséget. — Közben rendeződött egy sor olyan dolog, ami minket munkásokat nagyon közelről érintett — egészíti ki a sort Varga Albertné. — Van üzem­orvosi ellátás, lényegesen jobb lett az étkeztetés, meg­oldódnak a gyermekelhelye­zés gondjai is. — Egy példa arra, mikent csapódnak le az ilyen dolgok Varga Albertné a gyakorlatban — fejti ki bő­vebben a kérdést Légrádiné. — Korábban igen sok gon­dunk volt a minőséggel. Hiá­ba volt itt meó, nem műkö­dött megfelelően. Sokan nem merték vagy nem akarták visszaadni a rossz munkát, így aztán ezek is elmentek Vásárhelyre. Ma már ott tar­tunk, hogy eleve jobb a mi­nőség, s minden selejt fenn­akad a gyári ellenőrzésen. Et­től — nem tudom eléggé hangsúlyozni — roppant mó­don megnőtt a gyarmati gyár presztízse a központban is. — Ma ott tartunk, hogy nem kell különösen ösztökél­ni senkit a jó munkára, a fegyelemre. A mezőgazdaság­ból jött dolgozók tökéletesen elfogadták a zárt üzem köve­telményeit. Mondjam azt, hogy megkezdődött a mun­kássá válás? — teszi fel szin­te magának a kérdést Nagy Józsefné. Gulyás Pálné Ha a rend csoda, akkor Fe­hérgyarmaton valóban az tör­tént. Párt-, társadalmi szer­vek — feladatuknak megfele­lően — segítették a gazdasági vezetést abban, hogy megszü­lessék a termelés jó emberi feltétele, s tudatossá váljék a munka. A példa — követhe­tő. A mikor arról beszé­lünk, hogy a gaz­dasági környezet bonyolult, s ebben az évben a koráb­binál nehezebb feladatokat kell megol­dani, gyakorta felmerül a kérdés: milyen eszkö­zökkel ? A kibúvót kere­sők emlegetik a pénzhi­ányt, a beruházások mérséklődését, az im­port csökkenését, a mun­kaerőhelyzetet, s egy se­reg, valóban létező ne­hézséget. Viszont ritkán említik azt, ami valóban segít­het. Ez nem más, mint a szunnyadó tehetség, kedv, képesség, ami a dolgozó emberek többsé­gében ott feszül. Nevez­zük az egyszerűség ked­véért belső tartaléknak. Olyan kincsnek, melyet minden gazdasági és politikai vezető megta­lálhat saját háza táján. Riportunkban az első példát a HÓDIKÖT-ből hoztuk. Egészen biztos, hogy az élet legkülönbö­zőbb területein találunk hasonló példákat a vá­rosban. Érdemes ezeket bemutatni, hiszen tanul­ságos dolgokról van szó. Látszólag egy sor kicsi intézkedésről, figyelem­ről, szervezésről. De a hatás: rendkívüli. Ki gondolta volna, hogy a HÓDIKÖT-ben az asszonyok és lányok szinte órák alatt képesek váltani a terméket, úgy, ahogy a piac azt megkö­veteli? Talán ők maguk sem. De meg tudnak újulni a fejek, s ezáltal jutottak minden pénznél értékesebb tőkéhez. Ebben az esztendőben a fehérgyarmati városi oldal arra .vállalkozik, hogy mintegy nyilvános börze, közreadja ezt a semmivel sem pótolha­tó és kiváltható belső tartalékot. Jó lenne, ha olvasóink saját tapaszta­lataikat is megosztanák a város és a megye la­kóival. Minden lapszám­ban ezért helyt adunk olyan levélnek, észrevé­telnek, amely azt mutat­ja be: hogyan sikerült (vagy nem sikerült) a legnagyobb váltás, a fe­jek aktivizálása. Jó­szomszédság Nábráddal Együttműködési megálla­podást kötött a fehérgyar­mati Társadalmi Ünnepe­ket és Szertartásokat Szer­vező Iroda a nábrádi tanács­csal. A megállapodás ér­telmében a tanács anyagilag segíti az iroda működését, s ennek ellenében segítséget kap a családi ünnepségek társadalmi megrendezésé­hez. A gyarmatiak vállalták, hogy a módszertani segítsé­gen felül — az igényeknek megfelelően — énekkarral, hangszerszólókkal és egyéb műsorokkal is hozzájárulnak a nábrádiak társadalmi ren­dezvényeinek sikeréhez. Ugyancsak kérésre hangsza­lagra rögzítenek az erre a célra alkalmas irodalmi és zenei anyagokat is. Ezeket — a megállapodásnak meg­felelően — díjtalanul szol­gáltatják a nábrádiaknak. Az oldalt összeállította: BÜRGET LAJOS Börze!

Next

/
Thumbnails
Contents