Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-13 / 10. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. január 13. Lesz-e értelmiségi klub ? Tervek a TIT-nél Fehérgyarmaton és a járásban az elmúlt évben több mint ezer ismeretterjesztő előadást szervezett a TIT. Az idei elképzelésekről Baji László, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke tájékoztat. — Mindent folytatunk az idén, ami eddig jó volt. Áll ez elsősorban a Kis Matematikusok Baráti Körére, melynek eredményei megyeszerte a legjobbnak számítottak. Tizenkét előadásból álló sorozatot szervezünk a KRESZ akadémia keretében. Felújítjuk az általános iskolás gyerekek szüleinek a szülők akadémiáját. Az általános iskolai osztályozóvizsgákra történő felkészítő tanfolyamunk szinte egyedülálló a megyében. Az idén a 5., 7., 8. osztályosoknak tartjuk. Terveinkben szerepel érettségire előkészítő foglalkozások szervezése, elsősorban azoknak, akik levelező oktatásban vesznek részt. Jogi szakosztályunk a népi ülnököknek rendez akadémiát. — Igen fontos feladatunk, hogy a városon kívül is támogassunk minden jó helyi kezdeményezést. így bekapcsolódunk Tunyogmatolcson a kismamaklub, a mezőgazdasági szakkör, Rozsályban a kertbarátklub, s több községben az ifjúsági klub munkájába. — Ügy érezzük, hogy elérkezett az idő arra, hogy a mi városunkban is létrejöjjön az értelmiségi klub. Ez lehetőséget teremtene jó eszmecserékre és szervezné is a város egyre aktívabb szellemi embereit. Szeretnénk, ha ezt is megvalósíthatnánk az idén — fejezte be tájékoztatását Baji László. Klubprogram Á művelt munkásért Az emberformálás kiváló fórumának bizonyul Fehérgyarmaton a szocialista brigádvezetők klubja. Az elmúlt évben átlagban tizenheten vettek részt a terv szerinti rendezvényeken. Az idén az új, nehezebb gazdasági követélményeknek ' megfelelő, s a-társadalmi kérdésekre frissen reagáló munkaprogramot állítottak össze, ami méltán számíthat majd érdeklődésre. Szerepel a témák között a belpolitika időszerű kérdéseinek megvitatása, pillantás a nagyvilágra, előadás a szocialista életmódról, a képzőművészetről. Találkoznak a brigadérosok klubjának tagjai a Móricz Zsigmond Színház művészeivel. Több, a klubon kívüli rendezvényekre is készülnek. Tapasztalatszerzés céljából meglátogatják a helyi sütőüzemet, a ZÖLDÉRT hűtőházát, mindkét helyen brigádvezető társaik lesznek a házigazdák. Közösen vitatják meg a kulturális vállalások tartalmi kérdéseit, s jó példát mutatva részesei lesznek a Könyvről könyvért vetélkedőnek is. A program bevallott célja: erőteljesen hozzájárulni a művelt, szocialista munkás formálásához. 14-én jazzparádé január Január a zene jegyében kö-?IöscMár esemény is bőyefljgsa szöntött be a városi művelő- aö fnűvelődésCr /jj/thonbanj dési házba. Holnap, január Szilágyi Sándor xajrztanár ké-i 14-én a Benkó Dixiland tart két előadást a városban. A hónap végén’ a komoly zene kedvelői a Szenthelyi testvérek szonátaestjét hallgathatják meg. Január 30-án a helyi vegyes kórus és a zeneiskola művésztanárai adnak koncertet, mellyel a 25 éve fennálló munkásőr századot köszöntik. peiből a jövő hónapban rendeznek kiállítást. Januári esemény: egy hétig az utolsó héten a galambtenyésztők csinálnak kedvet az érdeklődőknek legszebb, díjnyertes madaraikkal. Napi esemény: a művelődési házban találkoznak a kézimunkázó asz- szonyok, a Viktória ifjúsági klubhoz tartozók. GÁZSI Tíz évvel ezelőtt szerezte szakmunkás-bizonyítványát Károly Gáspár Fehérgyarmaton — a MEZŐGÉP tanulójaként — a géplakatos szakmában. Azóta a gyáregységben él, dolgozik — s nyitott szemmel. Azok közé a fiatal szakemberek közé tartozik, kiknek szinte mindig van elképzelés, ötlet a tarsolyában. Amikor az egyik gépnél megállunk egy fényképezés erejéig, szinte perceken belül észrevesz egy lehetőséget, mely olcsóbbá, gördülékenyebbé teheti majd a gyártást. Mint Gazsi (így becézik munkatársai) elmondta, az ötletet rajzba formálja, így kerül el Sallagvárdi József újítási felelőshöz az ötlet, majd a nyíregyházi központban bírálják el, s hasznosságától függően jutal- mazák az újítót. A Károly Gáspár vezette Zalka Máté brigád tervében 2 újítás szerepelt. Ezt a brigádvezető egyedül túlszárnyalta. Hat elfogadott újításával közel 6 ezer forintnyi újítási díjat vett fel eddig. <M. K.) „...itt minden iszintén Van-e HÓDIKÖT- csoda? Pár évvel ezelőtt Hódmezővásárhelyen megborzadtak, ha Fehérgyarmatról érkezett szállítmány. Tudták: a visszárut hamarosan indíthatják, selejt lesz bőven. Ma a helyzet teljesen más: a gyarmati asszonyok, lányok munkája kifogástalan, nyolcvan százaléka exportra indul. Vajon csoda történt? Amikor idehelyeztek üzemvezetőnek, nem találtam rózsás állapotokat. Három évig — folytatja Légrádi Zoltánná — azon fáradoztam, hogy rendbetegyem a személyi ügyeket. Kikkel lehet a legjobban együtt dolgozni? Kire lehet számítani? Kik álljanak a brigádok, szalagok élén? Kényes-kínos időszak volt, de a végén kész lett a csapat. Légrádi Zoltánné — Hetvennyolctól kezdtünk felfelé törni — mondja Nagy József né, a szakszervezet titkára —, addigra sikerült néhány központi kérdést rendezni. Mert mi volt a feladat: fegyelmet, minőséget, meny- nyiséget követelni, gazdálkodni az idővel, s mindezt úgy, hogy mindenki be is lássa ennek a lényegét. — Mindez nem volt köny- nyű, hiszen az üzemben negyvennégy községből dolgoznak lányok és asszonyok — ezt Varga Albertné brigádvezető mondja —, az üzem átlag életkora 27 év. A fiatalság egyrészt jó, náluk a lendület. Másrészt gond, hiszen nehezebb fegyelmezni őket. Ahogy mondani szokás, itt a szemléletet kellett alapvetően megváltoztatni. — Mi munkásnők azt hisz- szük — mondja ki az első kulcsmondatot Gulyás Pálné —, hogy itt minden őszintén ment. Ami gond volt az üzemben, azt elmondhattuk, de nekünk is mindent megmagyaráztak. így alakult ki a bizalom. — Hogy csak az egész végeredményét jelezzem — egészíti ki az üzem vezetője —: a múlt évben 19 fővel kevesebben voltunk, s 250 ezer darabot gyártottunk, aminek 80 százaléka exportra ment Ebben volt bőven tőkés és szocialista reláció is. ment...“ — Tizenhárom bizalmi csoport van nálunk — teszi hozzá Vargáné —, s ezeknek kulcsszerepük volt. A pártós a szakszervezet vállalta magára azt, hogy megértesse a gazdasági célokat, s rendet tegyen a fejekben. Csak az a közvetlen törődés hozhatta meg azt, amit maga Hódiköt- csodának nevezett. — Rá kellett jönni arra — fejtegeti a szakszervezeti titkárnő —, hogy az emberek nagyon is elvárják a gondoskodást. Ma már bizalommal keresnek fel személyes ügye- ilkkel iS. ... ..;r, , — A változásról csak egy példa. Pár évvel ezelőtt — így Gulyás Pálné — egy-egy kommunista műszakot „felülről” kellett szervezni. Ma eljutottunk oda, hogy ez a mun- kacsornokokból indul, s azt, aki kimarad, azt szinte kiközösítik a többiek. Kialakult az üzemi becsület fogalma. — Ha pénzben akarjuk kifejezni a változást, akkor ehhez néhány adalék — nézi meg jegyzeteit Légrádi Zoltánné. — Míg 1978-ban az átlagkereset 1800 forint volt, addig 79-ben ez 2000-re emelkedett, 80-ban már elérte a v£600-at, 81-ben pedig 3400 fo- ,-rint volt. Ha levesszük ebből 'rh béremeléseket, akkor is legalább 50 százalékos az emelkedés. Ez — miután a bérezés minőségi és teljesítményre épülő — csak úgy volt elérhető, hogy minden megváltozott. — Fontosnak tartom azt is — mondja Nagy József né —, hogy a korábbi évektől eltérően, ma már a tanulás alapkérdés lett nálunk. Amikor az üzem indult, még 75 körül is, az volt a lényeg, hogy valaki munkahelyet kapott, s ott eldolgozgatott. Jó volt neNagy Józsefné ki a betanított státus is, nem is törte magát. Ma ott tartunk, hogy harminchatan érettségire készülnek, 23-an felnőtt szakmunkásképzésben vesznek részt. Egyre több asszony és lány szerzi meg a több szakmás úgynevezett univerzális képzettséget. — Közben rendeződött egy sor olyan dolog, ami minket munkásokat nagyon közelről érintett — egészíti ki a sort Varga Albertné. — Van üzemorvosi ellátás, lényegesen jobb lett az étkeztetés, megoldódnak a gyermekelhelyezés gondjai is. — Egy példa arra, mikent csapódnak le az ilyen dolgok Varga Albertné a gyakorlatban — fejti ki bővebben a kérdést Légrádiné. — Korábban igen sok gondunk volt a minőséggel. Hiába volt itt meó, nem működött megfelelően. Sokan nem merték vagy nem akarták visszaadni a rossz munkát, így aztán ezek is elmentek Vásárhelyre. Ma már ott tartunk, hogy eleve jobb a minőség, s minden selejt fennakad a gyári ellenőrzésen. Ettől — nem tudom eléggé hangsúlyozni — roppant módon megnőtt a gyarmati gyár presztízse a központban is. — Ma ott tartunk, hogy nem kell különösen ösztökélni senkit a jó munkára, a fegyelemre. A mezőgazdaságból jött dolgozók tökéletesen elfogadták a zárt üzem követelményeit. Mondjam azt, hogy megkezdődött a munkássá válás? — teszi fel szinte magának a kérdést Nagy Józsefné. Gulyás Pálné Ha a rend csoda, akkor Fehérgyarmaton valóban az történt. Párt-, társadalmi szervek — feladatuknak megfelelően — segítették a gazdasági vezetést abban, hogy megszülessék a termelés jó emberi feltétele, s tudatossá váljék a munka. A példa — követhető. A mikor arról beszélünk, hogy a gazdasági környezet bonyolult, s ebben az évben a korábbinál nehezebb feladatokat kell megoldani, gyakorta felmerül a kérdés: milyen eszközökkel ? A kibúvót keresők emlegetik a pénzhiányt, a beruházások mérséklődését, az import csökkenését, a munkaerőhelyzetet, s egy sereg, valóban létező nehézséget. Viszont ritkán említik azt, ami valóban segíthet. Ez nem más, mint a szunnyadó tehetség, kedv, képesség, ami a dolgozó emberek többségében ott feszül. Nevezzük az egyszerűség kedvéért belső tartaléknak. Olyan kincsnek, melyet minden gazdasági és politikai vezető megtalálhat saját háza táján. Riportunkban az első példát a HÓDIKÖT-ből hoztuk. Egészen biztos, hogy az élet legkülönbözőbb területein találunk hasonló példákat a városban. Érdemes ezeket bemutatni, hiszen tanulságos dolgokról van szó. Látszólag egy sor kicsi intézkedésről, figyelemről, szervezésről. De a hatás: rendkívüli. Ki gondolta volna, hogy a HÓDIKÖT-ben az asszonyok és lányok szinte órák alatt képesek váltani a terméket, úgy, ahogy a piac azt megköveteli? Talán ők maguk sem. De meg tudnak újulni a fejek, s ezáltal jutottak minden pénznél értékesebb tőkéhez. Ebben az esztendőben a fehérgyarmati városi oldal arra .vállalkozik, hogy mintegy nyilvános börze, közreadja ezt a semmivel sem pótolható és kiváltható belső tartalékot. Jó lenne, ha olvasóink saját tapasztalataikat is megosztanák a város és a megye lakóival. Minden lapszámban ezért helyt adunk olyan levélnek, észrevételnek, amely azt mutatja be: hogyan sikerült (vagy nem sikerült) a legnagyobb váltás, a fejek aktivizálása. Jószomszédság Nábráddal Együttműködési megállapodást kötött a fehérgyarmati Társadalmi Ünnepeket és Szertartásokat Szervező Iroda a nábrádi tanácscsal. A megállapodás értelmében a tanács anyagilag segíti az iroda működését, s ennek ellenében segítséget kap a családi ünnepségek társadalmi megrendezéséhez. A gyarmatiak vállalták, hogy a módszertani segítségen felül — az igényeknek megfelelően — énekkarral, hangszerszólókkal és egyéb műsorokkal is hozzájárulnak a nábrádiak társadalmi rendezvényeinek sikeréhez. Ugyancsak kérésre hangszalagra rögzítenek az erre a célra alkalmas irodalmi és zenei anyagokat is. Ezeket — a megállapodásnak megfelelően — díjtalanul szolgáltatják a nábrádiaknak. Az oldalt összeállította: BÜRGET LAJOS Börze!
