Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-12 / 9. szám
1982. január 12. Kelet-Magyarország 3 A Csepel Művek nyírbátori fúrógépgyárában az AD—12-es csehszlovák gyártmányú hossz- gyalugépen a fúrógépbázakat munkálják. ZÁRSZÁMADÁS-iZELlTÓ TISZAVASVÁRIB ÓL Ez már színvonal! HÁROM TERMELŐSZÖVETKEZET VAN TISZA- VASVÄRIBAN. A MUNKA. A VASVÁRI PÁL ÉS A ZÖLD MEZŐ. HÁROM KIVÁLÓAN MÜKÖDÖ GAZDASÁG. A MUNKA HIRES, MERT REKORDTERMÉSEKET TAKARÍT BE BÚZÁBÓL, NAPRAFORGÓBÓL. A VASVÁRI PÁLT VISZONT SOKAN AZÉRT PÉLDÁZZÁK, MERT ÉVEK ÚTA BANKHITEL NÉLKÜL FEJLESZT ÉS GAZDÁLKODIK. Családtagnak is Január elseje óta társadalombiztosításban részesülhetnek a mezőgazdasági szövetkezeti tagok közös munkában részt vevő családtagjai is. A biztosítás tartama eddig csak a munkában töltött napokra terjedt ki, az új rendelet szerint a munkamegállapodás napjától az utolsóig folyamatos. Eddig a hír, és egy dolog azonnal világos: a besegítő feleség, vagy nagyfiú éppolyan jogokkal rendelkezik ezentúl, mint a dolgozó családfő. Miért is ne? Hiszen ha már dolgozik, teszi olyan jól, mint a teljes jogú tag. Többet költ ugyan majd társadalombiztosításra a tsz, de ez nem lesz ablakon kidobott pénz. Az almaszezon előtt eddig is összeverbuválták a segítséget, de ha az új szerződéssel kecsegtetik a jelentkezőket, biztosabban számíthatnak majd rájuk. így kevésbé lesz alkalmi az alkalmi. Éppúgy számíthat nyugdíjra, táppénzre, családi pótlékra, mint a tag. Nagyobb tér nyílik a töredék munkaerő foglalkoztatására. Az otthon, ház körül foglalatoskodó asz- szony sokszor nem vállal munkát a tsz-ben. Van az évnek, vagy a napnak olyan szaka, amikor ideje engedné, de máskor nem fér össze a portáján adódó munkájával, hogy ma ide, holnap még amoda küldjék dolgozni. Ha mégis ezt teszi, akkor üres az istálló, nem készül fóliaágy, kevesebb dohányt szerződnek. Mit tehet ezentúl? Az ólakba a tsz bikáit köti, a gazdaság ellátja takarmánnyal, ha az állatok meghíztak a közösértékesíti. ömaga pedig férje munkahelyével munkamegállapodást köt. Nem lesz sem tag, sem alkalmazott, kizárólag az adott munkára szerződik. Így aztán nem szenved hiányt a ház körüli munka. A tsz- nek pedig nem kell bikanevelőt építeni, benépesíthetek az üres istállók. Az ilyen „albérleti tehenészeteknek” nagy múltja van már példul Nyírcsaholy- ban. Akinek fóliázni van kedve, az is csinálhatná otthon, de a tsz-nek. Jegyezhet két hold feles dohányt. Egy másik lehetőség: mezőgazdaság, és mégsem az. Ipari nagyüzemnek alkatrészt gyártó melléküzem- ág. Vállalnának még egy cikket, de már nincs-bely, és több asszony már nem is nagyon jönne. Vigye haza a gépet, dolgozzék otthon. Közben pereghetnek a nyugdíjba beleszámító évek. (ésik) A Zöld Mezőre nehéz lenne egyetlen meghatározó jelzőt alkalmazni. De mondjon erről véleményt a legilletéke- sebb. Csontos István, a termelőszövetkezet elnöke. — Sem elöl, sem hátul nem állunk. Középen sem. Együtt vagyunk. Csak egy példát Ügy tudom, a Munkában hektáronként 52 mázsa búzát takarítottak be az elmúlt évben, mi 49,7 mázsát arattunk 603 hektárról. Lehet, hogy idén a mi átlagtermésünk lesz magasabb, de az is előfordulhat, hogy a Vasvári. Pál előz meg mind a kettőnket. Nem a „pálmáért11 Kié legyen a pálma búzatermésben, vagy bármiben, nem ennek eldöntéséért jártunk Tiszavasváriban. Ez csak bemelegítő volt egy hosszabb, komolyabb beszélgetéshez. Óév, új év és közel a zárszámadás. Vajon mit visz a tagság elé a Zöld Mező vezetősége? — Mindenekelőtt azt. hogy nem volt sikertelen az elmúlt év. A búzát már említettem. de nem is a 49,7 mázsa az. amivel büszkélkedhetünk. hanem hogy a szűkített önköltség mázsánként 200—210 forint. Tehát nyereséggel termeltünk. Nemcsak búzát, de napraforgót, cukorrépát es más növényeket is. Most mondjam a titkát? Mi KlTE-technológiával dolgozunk. Tudjuk ezt a technológiát. mert megtanultuk. Aztán alkalmazunk egy ideális vetésforgót. Nem búzát vetünk búza után. hanem borsó, pillangós és napraforgó után búzát. A kalászos terület kétharmad része ilyen. Amire büszkék vagyunk: nincsenek véletlenek, stabilizálódott a magas átlagtermés. A tiszavasvári határban jó a termőföld, aranykoronaértékét húsz körül jegyzik. Ez meglátszik a most bokrosodé búzán, de az őszi szántások varjúfekete zsíros barázdáin is. Járjuk a határt. Benézünk a géptelepre. Amit az elnök és Köblös András mutat, az egy frissiben épült szerelőcsarnok műhelyekkel, csupa csempe mellékhelyiségekkel. Ez már színvonal. — Enélkül nem megy. A termelésfejlesztéshez ez is hozzátartozik. Lépésről lépésre haladunk előre, ahogyan a nyereség, a fejlesztési alap engedi. Lesz nyereség? — Lesz nyereség? — Lesz. Ügy ötmillió forint körül. Nem sok. Sajnos az állattenyésztés még nem hozza azt, amire képes lenne. Van 460 szarvasmarhánk, ezer anyajuhunk. Nem veszteséges egyik sem, de nem is belőlük élünk. Most az új szabályozók szarvasmarha- hizlalásnál jó lehetőséget kínálnak, élünk vele. Már vásároltunk 60 növendéket. Fokozzuk a hústermelést. A búzával is ezt tettük. Tavaly nem a szokásos 600 hektárt vetettük, hanem 826 hektárt. Jobb lesz a búza ára, ezt nem hagyhatjuk ki. Már a gyümölcsösben vagyunk. A szőlőskertnél rácsodálkoztunk a tőkékre: jó venyigét neveltek. Az almásban viszont a főkertész azt mondta el, hogy jól halad a metszés. Mindez ígéretes 1982-tőt jelez. Szárító—gázzal — Reméljük úgy lesz — mondja Csontos István —, de teszünk is érte. Vannak terveink. jövedelemnövelő elgondolásaink. Az, hogy több búzát, cukorrépát termelünk, az természetes. Más is ezt teszi, ha ki akarja használni a szabályzók adta lehetőségeket. Nagyobb dolog ettől, hogy tüzelőolaj helyett a szárítót — ez közös a többi községi tsz-szel — gázzal akarjuk üzemeltetni. Megoldható, hiszen a gázvezeték csonkja itt van a vasvári határban. Ha ez sikerül, az energia- költség kétmillió forinttal csökken. — Fejlesztjük a közös sertéstelepet is. Eddig hatezer hízót értékesítettünk, a bővítés után kilencezer hízót adunk vágóra. Van más is. A Hajdúnánási Állami Gazdasággal és még hét mező- gazdasági üzemmel társulva építünk egy folyékony műtrágyaüzemet. Ez még nem ebben az évben valósul meg, de a későbbiekben nagy hasznunkra lesz. Terv és követelmény, munka és eredmény, ez az a téma, amelyről köteteket lehetne írni. A munka célja mindenütt azonos. Eredményt akarnak felmutatni. Minden mezőgazdasági üzemben azért vetnek és aratnak, hogy éljenek, gyarapodjanak. De mindenütt másként csinálják. Tiszavasváriban a Zöld Mező Termelőszövetkezetben például úgy dolgoznak, úgy gazdálkodnak, ahogyan azt az írás is mutatja. Seres Ernő V______________J Tisztelt Igazgató Űr! Bátorkodom tudatni önnel, hagy az alábbi sajnálatos eset miatt néhány napig távol kényszerülök maradni a munkától. Tegnap, amint a délutáni sétából hazatértem, észrevettem, hogy jó pár cserepet letépett a tetőről az erős szél. Tüstént csináltam egy csigasort, amelynek a segítségével egy ládában új cserepeket húztam föl a tetőre. Kijavítottam a hibát, és nem volt más hátra, mint hogy a megmaradt nem kevés cserepet leengedjem a földre. Megtöltöttem a ládát, majd lementem. Megragadtam a kötelet, és elkezdtem leengedni a terhet. Szerencsétlenségemre a láda nehezebb volt, mint én, igy megemelkedtem, Jecm Simon: Levél az igazgatónak és megindult velem a kötél fölfelé. Félúton a láda alaposan a vállamnak ütö- dött, de nem veszítettem el a hidegvéremet, haladtam tovább, mígnem fejem, nekikoppant a tetőgerendának. Ezzel egyidőben a jobb kezem mutatóujja beszorult a csiga és a kötél közé. Ekkor földet ért a láda és a nagy huppanás- tól leesett róla néhány cse'- rép. Most én bizonyultam nehezebbnek a tehernél, így megindultam a föld felé nagy sebességgel. Félúton ismét összetalálkozr tam a ládával, mely ez alkalommal a síp csontomnak vágódott hatalmas erővel. Földet éréskor az imént kihullott törött cserepekre estem, minek következtében több súlyos sebesülés ért az alfelemen. Ez volt az a pillanat, amikor elveszítettem mindezidáig megőrzött hidegvéremet, és elengedtem a kötelet. A fentről elszabadult láda egyenesen a fejemre zuhant — ekkor elveszítettem az eszméletemet. A feleségem vitt be a kórházba, ott tértem magamhoz. Kérem a fentiek szíves figyelembevételét. Maradok tisztelettel: Paul René. (Fordította: Grabócz Gábor) Érdekvédelem a pedagógusoknál Milyen ügyekkel foglalkoznak az új év első napjaiban a Pedagógusok Szak- szervezete megyei bizottságának vezetői? — kérdeztük Oláh Gábor megyei titkártól. — Elsősorban az ötnapos tanítási hétre történő áttérés kérdései foglalkoztatják a nevelőket. Sokan attól tartanak, hogy kevesebb lesz az évi szabadságuk. Másutt az óraszám csökkentéséből eredő gondokra keresik a megoldást, ugyanis előfordulhat egy-egy nagyobb iskolában, hogy az óraszám csökkentése miatt valamelyik nevelő szeptembertől más munkakörbe kerül. Ezt gondosan, a nevelési célok és a pedagógus érdekeinek legjobb egyeztetésével kell megoldani mindenütt. Mivel még ezután jelenik meg részletesen a Nevelési közlönyben a sokféle tudnivaló, a pedagógusok hozzánk fordulnak kérdéseikkel. A közelmúltban a szakszervezeti tisztségviselők különböző tanfolyamokon vettek részt és tisztáztuk a legfontosabb kérdéseket, melyekre választ adunk a hozzánk fordulóknak. Év elején ez volt a legfőbb dolgunk... Milyen érdekvédelmi feladatokat emelne ki az idei tennivalók közül? — Változatlanul az elsők között említeném a bérfejlesztések ügyét, a bérmaradványok okos és időbeli fel- használásának segítését. A megyében minisztériumi bizottság vizsgálja a bérgazdálkodást, melyben mi is részt veszünk. Szeretnénk a továbbiakban is elősegíteni, a • tanácsi • oktatási •»szervekkel együttesen, az élet- és munka- körülmények javítását, melynek egyik fontos tényezője a pedagógusok esetében a második munkahelynek is nevezhető lakás, ahol a nevelő felkészül a másnapi tanításra, dolgozatokat javít stb. Tavaly a megyében 110 pedagógus család építtetett az igen előnyös lakásépítési kölcsön igénybevételével új otthont, az idén is ennyien kaphatnak lehetőséget a saját családi ház építésére, melynek szervezését már az elmúlt év utolsó hónapjában megkezdtük... — Szeretnénk előbbre jutni a munkaegészségügy javításában is, hisz csak egy dolgot említek, a tantermek világítását, ami egyaránt egészségtelen nevelőknek és diákoknak. Vizsgálódásaink szerint mindössze a tantermek 20 százaléka felel meg a normál világítási követelményeknek, a többi nem. Ez nem pénzkérdés, hanem törődés dolga, amit ebben az évben, a korábbinál jobban igyekszünk figyelemmel kísérni és élni a szakszervezeti jogokkal. Hány egyéni panasszal fordulnak a megyei bizottsághoz és milyen jellegűek ezek az ügyek? — Évente 350 írásban eljuttatott panasz, kérés érkezik hozzánk a megye különböző iskoláiból, de ennek duplája a személyesen, vagy telefonon elmondott panasz. Az ügyek többsége inkább tájékozódó jellegű, mintsem kifejezetten panasz. Elsősorban a nyugdíj előtt álló nevelők fordulnak hozzánk különféle kérdésekkel, melyekre helyben nem kapnak választ. Az elrtlúlt évben csökkent az egyéni panaszok, bejelentések száma, s ez annak a jele, hogy az alapszervezeteink, s egyáltalán az iskolavezetés, mind több ügyben él a helyi hatáskörének gyakorlásával, intézi el az ügyeket. A legtöbb panasz a bérrel, a feljebb sorolással, vagy a munkahelyváltoztatással függ össze. Mivel a pedagógusoknál nincs munkaközvetítés intézményesen, a tanácsi osztályok mellett, bennünket is megkeresnek, segítsünk az elhelyezkedésben. Van-e a nevelőknek jogsegélyszolgálata? — Nincs külön jogsegély- szolgálatunk, de a szakszervezetek megyei tanácsának jogsegélyszolgálati bizottságában ott van a mi bérfelelősünk is. A bizottság az egész megyében rendszeresen tart helyszíni jogi tanácsadást, melyet a pedagógusok is igénybe vesznek. Valamennyi iskolának megküldtük e tanácsadások időpontjait... Hogyan törődnek a nem pedagógus tagok érdekeivel? — A szakszervezetünknek a megyében 16 és fél ezer tagja van, akik közül mintegy nyolc és fél ezer a pedagógus, többiek nyugdíjasok, főiskolai hallgatók, illetve technikai dolgozók, adminisztratív munkakört ellátó iskolai alkalmazottak. Egyik fontos törekvésünk, hogy a nem pedagógus szakszervezeti tagjaink érdekeit is egyenrangúan képviseljük, semmilyen tekintetben ne érje őkét hátrány. Ebben sokat léptünk előre, elsősorban bérfejlesztéseknél, besorolásoknál. — Azt szeretnénk, ha a különböző fórumokon, s általában a szakszervezeti, közösségi életben megtalálnánk azokat a mindenki számára fontos témákat, melyek éppúgy érdeklik a pedagógusokat, mint a technikai, adminisztratív és egyéb iskolai dolgozókat. Ezért még sokat kell fáradozni... P. G. NSZK-exportra készítenek alkalmi női ruhákat a Nyírség Ruházati Szövetkezet tiszavasvári üzemében. (GB)
