Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

1982. január 9. Kelet-Magyarország 3 Zárszámadások előtt Mérleg és terv A MEZŐGAZDASÁGI TER­MELŐSZÖVETKEZETEK­BEN már decemberben fel­mérték a készleteket, meg­számlálták, mérlegelték az ál­latokat, értékelték a vetéseket, ültetvényeket: összeállt a lel­tár. Most az üzemgazdászok, a könyvelők, a pénzügyiek „vetnek, aratnak”. A munka dandárja beszorult az irodák­ba. Az idén gyorsabban kell pontos mérleget készíteni, mint a múlt évben. Akkor jú­nius végéig kellett befejezni a zárszámadást, ez évben március 31-e a végső határ­idő. Az előzetes tervek sze­rint megyénkben február ele­jén kezdődnek a közgyűlések, ahol értékelik a múlt évi gaz­dálkodást és jóváhagyják az 1982. évi tervet. Megyénkben nemcsak a rö- videbb határidő sürget, gyor­sabban és nagy pontossággal kell mérleget vonni a várha­tó nagy számú szanálás miatt is. Az idei szanálások mun­kaigényesebbek, körültekin­tőbbek lesznek. Gyors és sta­bil adatok kellenek az éves pénzügyi tervekhez, hogy a fejlesztéseket, vásárlásokat minél előbb megkezdhessék. A zárszámadásoknak az idén különös jelentőséget ad az, hogy a mezőgazdasági szabályzó rendszerben válto­zások történtek. Ezekről a szövetkezetek vezetősége már jó előre, időben értesült, így volt lehetőség az alapos elem­zésre. A véglegessé vált terv- javaslatokat viszik most a tagság elé jóváhagyásra. Mi­vel a módosult szabályzó rendszer az üzemektől na­gyobb önállóságot és szigorú gazdálkodási fegyelmet köve­tel, a most sorra kerülő köz­gyűlések munkajellege min­den szempontból meghatáro­zó lesz. A tervezés két részletben történik. A termelési rész az őszi vetésekkel, szerződéskö­tésekkel, a tavasziak előké­szítésével már megvan. Ezt a tervet, tényt kell pénzzel ki- staférungozni. A dolognak ez a nehezebbik része. A me­gyei pártbizottság 1982. évi gazdaságpolitikai feladatok­ról szóló határozata a terme­lőszövetkezetekben 4—4,5 szá­zalékos termelésnövelést ír elő. Ennek teljesítéséhez na­gyon meg kell nézni, mire költik a kevesebb forintot, mire kérnek hitelt vagy tá­mogatást, hol hasznosul ha­tékonyabban a befektetett tő­ke. EGYIK TERÜLET, amely mindenképpen fejlesztésre szorul — a szűkös pénzeszkö­zökből is — a melioráció. Ha a szántóföldön nem teremtik meg a nagyüzemi feltételeket, hiába váré elegendő gép és i!:r' műtrágyái a gazdálkodás eredménytelen marad. Ha a táblán víz áll, ha az odave­zető utak járhatatlanok, ak­kor a művelés időben elhú­zódik, nem érvényesül a ha­tékonyság, növekszenek a költségek. Amikor a meliorá­cióról beszélünk, sokan csak az új víz- és táblarendezések­re gondolnak, pedig a meg­lévő, már rendezett területek is fenntartást igényelnek. Megyénkben a múlt évben 40 millió forint olyan pénz ma­radt felhasználatlanul, amely a meliorált területek fenntar­tását szolgálhatta volna. Mindez egy olyan esztendő­ben maradt a kasszában, amikor több tíz ezer hektár belvíz borított Szabolcs-Szat- márban. Különös figyelmét Kíván a gépesítés. Megnövekedett S kalászosok vetésterülete. Szükséges megvizsgálni, ren­delkeznek-e a szövetkezetek elegendő aratógéppel, szállí­tóeszközzel az időben és jó minőségben végzendő betaka­rításhoz. Nehogy az őszi ipar­kodás — a többletvetés — eredményé azért maradjon el. mert nem tuti jak a gabonát idejében betakarítá.ni- Az új szabályzók kedveznek 2 ke­nyérgabona-termesztésnek, ugyanígy az aprómag is ki­emelt támogatásban részesül. Megyénkben a szatmári ré­szen volt hagyománya a pil­langós magvak termesztésé­nek. Hasznos lenne ezt a ha­gyományt felújítani. A GAZDÁLKODÁS MIN­DEN TERÜLETÉN takaré­koskodni kell, erre az élet is rákényiszerít mindenkit. Az ésszerűség és a szaksze­rűség azonban határt szab a takarékosságnak. Pél­dául ha valaki 10 millió fo­rintot kiad műtrágyára, ne sajnáljon még egymilliót me- szezésre fordítani, mert az egyre savanyodó szabolcs- szatmári talajokon csak így érvényesül a műtrágya hatá­sa. Több helyen latolgatják, hogy új gépet vegyenek vagy a régieket, a 8—10 éveseket toldják-foldják. Minden érv az újak mellett szól. A régi gépek csak akkor „olcsók”, ha nem számolják az alkat­rész, az üzemanyag és az ál­talános költségek alakulását, ha nem vizsgálják ezeknek a gépeknek a teljesítményét. A tízéves traktoroknak még olyan hátrányuk is van, hogy a mai munkaeszközökkel nem jól párosíthatok, a vonó­erejük vagy nagyobb, vagy kisebb a szükségesnél. Na­gyon pontosan kell tehát szá­molni és kétszer is meggon­dolni, hogy régi vagy új gépre költik a forintokat. De az ed­diginél nagyobb gondot kell fordítani a gépek üzemelte­tésére is. Például kevés he­lyen ellenőrzik, milyen álla­potban hagyta el a gép a tele­pet, hogyan jön vissza este, ha hiba van rajta azt mi, vagy ki okozta és így tovább. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS­BEN az épületek rekonstruk­ciója, korszerűsítése az, amely kisebb összeggel keresztülvi­hető és gyorsan megtérül. Mi­vel a szarvasmarha-tenyész­tésben a hústermelés került előtérbe, az új szabályozók szerint ez kap nagyobb tá­mogatást. Helyesen gondol­kodnak azok a szövetkeze­tek, amelyek már felvásárol­ták a hízóba való növendé­ket. Az állatok takarmányeUár. tása, a .tgkarmánytermesztes', a rét és legelő fenntartása melyik ágazathoz, a növény- termesztéshez vagy az állat- tenyésztéshez tartozzon, még mindig vitatott. A példák azt igazolják, az állattenyésztési ágazatban jobb gazdája van a takarmánytermesztésnek. Az önköltségszámítás szempont­jából jobb, ha mindez egy kézben van, így világosabb a végtermék nyereségvizsgála­ta is. Nemcsak szólam, hogy az 1982. évi tervezés minden gazdaságban körültekintő előkészítő munkát követel, hiszen az életünk lett bonyo­lultabb és feszesebbek a le­hetőségek. Minden szövetke­zetben elvárja a tagság, hogy a vezetők, a szakemberek a legjobb lehetőséget kiválaszt­va készítsék el a termelési tervvel jól harmonizáló pénz­ügyi előirányzatot. Csikós Balázs CSIRKETELEP VOLT EZ A HELY... Biztos pénz a gyárból Jegyzetek az ibrányi Taurusból Hideg északi szél rázza a nyárfákat, a portás fá­zósan húzza össze magán a kabátot. — Rosszkor jöttek — mondja. Mint kiderül, Gulyás József, a nyíregyházi gumigyár ibrányi tele­pének vezetője bent van a megyeszékhelyen, vala­milyen tanácskozáson. Ment vele az egész vezérkar. Mit tehetünk mást, várunk. A portásnak kevés a dolga, s szívesen mesél. Csirketelep volt ez a hely valamikor, annak is veszteséges, míg át nem vette a Taurus. Mekkorát fordult azóta itt a világ! Látványosság nélkül De erről már bővebbet bent az irodában, az időköz- ben hazaérkezett. Gulyás Jó­zseftől hallunk. Téved azon­ban az, aki azt hiszi, hogy va­lami kényes, kényelmes fotel­ban folyik a beszélgetés. Igencsak kemény a szék, de a telepvezető azt tartja: a jó vezetőt nem a szép iroda te­szi. Lehet ebben valami, mert az ibrányi üzem, ha nem is valami látványosan, nagy csinnadrattával, de jól dol­gozik. S ez a fontos! A telepvezető, Gulyás Jó­zsef Pesten végzett vegyész- mérnök, két éve bízták meg az ibrányi üzem vezetésével. — Pest és Ibrány között igen nagy a távolság. Szíve­sen jött? Mosolyog. — Tudom, hogy Szabolcsra még ma is csak sokan legyin­tenek. Itt ipar? — néznek rám jó néhányan csodálkoz­va az egykori évfolyamtár­sak közül. S főleg azok, akik sosem jártak még erre. Most kezdjem bizonygatni, hogy itt is emberek, méghozzá pél­dátlanul szorgalmas, jószán­dékú emberek élnek. Aki is­merős ezen a tájon, azelőtt fölösleges a győzködés. Gyá­rat teremtettünk itt kint a határban, gondolom ez min­dennél többet mond. A világ minden tájára Igen, bármennyire is meg­lepő, az ibrányiak gyárként emlegetik az üzemüket. Több mint 350 embernek ad mun­kát, s a tavalyi termelés is meghaladta a 200 millió fo­rintot. Hogy ez csak töredéke a vállalat termelésének ...? Ne feledjük, figyelmeztet a telepvezető, tíz éve még csir­kéket neveltek ezekben az épületekben. Mostani termé­keik meg eljutnak szinte a világ valamennyi tájékára. Jelentőségét nézve legfon­tosabb a kempingrészlegük. Itt dolgoznak a legtöbben, ez hozza a legtöbb pénzt is. — Főleg ágybetéteket ké­Kolja még két év múlva is nagymamá­nál volt. Az apjáról azt mondta, hogy kikül­Eduard Medvedián; A gyerek miatt nak ökölbe szorul a keze. Kolja anyja kere­setet adott be tartás­díjért. Kolja apja válóke­resetet adott be. Kolja anyja elsőse­gélynyújtó tanfolyam­ra iratkozott, hátha ez javára szolgál, és ne­ki ítélik a gyereket, hisz baleset érheti, és akkor nagy előny, ha ért valaki az elsőse­gélynyújtáshoz. Az apja abbahagy­ta a dohányzást — egy népi dohányzó atya nagyszerű pél­dakép a gyereknek. detésben, az anyjáról meg, hogy Afrikában van. Kolja anyja bundái vett, hogy bosszantsa a gyerek apját.­Kolja apja kölcsö­nökből autót vett, hogy borsot törjön volt felesége orra alá. Kolja anyja délre utazott a tengerpart­ra, hiszen egy lebar­nult anya.. Kolja apja utolsó filléreiből befizetett egy jugoszláviai uta­zásra, hiszen egy vi­lágot járt apa ... ... Kolja apja és anyja a Hawaii-szige­teken találkozott. — A gyerek miatt szedtem össze ezt a madárijesztőt — bö­kött a gyerek apja a közelében lévő pa- pagájosan felcicomá- zott milliomos özvegy­re. — A gyerek miatt szedtem össze ezt a vízilovat — bökött a gyerek anyja a közel­ben lévő potrohos milliomosra. Kolja szülei akkor elhatározták, hogy együtt felhívják te­lefonon a nagymamát és a gyereket. — Halló, te vagy az... öööö ... Pe­tya? Vászka?, Mis­ka? ... öööö Szása? ... — kiáltott boldogan Kolja apja a telefon­ba. Szép kis apa az ilyen — gondolta köz­ben Kolja anyja ma­gában —, még azt sem tudja, hogy Zsor- zsiknak ööö Ivánnak hívják a fiúnkat. Fordította: Bratka László szítünk — kapcsolódik a be­szélgetésbe Korpái Tamás részlegvezető —, míg a mat­rac zöme Nyíregyházán ké­szül. A betét jóval munkaigé­nyesebb, s nálunk még van munkaerő-tartalék. S ha néha szorít is a terv, az ibrányiakat akkor sem kell félteni. Köztudomású, hogy az ország almáskertjé­ben, Szabolcsban őszönként mennyi gondot jelent a gyü­mölcs szedése. Felvették hát a kapcsolatot a helyi termelő- szövetkezettel, és megszüle­tett a megállapodás: szep­temberben, októberben agyá­riak szedik az almát, novem­berben pedig az év végi hajrá idején a szövetkezet ' tagjai" segítferiek a rtiaífácRííteítés-’' ben. — Most az ősszel is 700 tonna almát szedtünk le a tsz kertjeiben, a kölcsönt most törlesztik. Negyven asszonyuk dolgozik a kempingrészle­günkben — folytatja Gulyás József. „őt is idecsaltam...11 Az ismerkedést a kemping­üzemben folytatjuk. A vég­telen hosszúnak tűnő csar­nokban csendben dolgozó asszonyok, többségük nemrég jött a mezőgazdaságból. De ez a pár esztendő elég volt, hogy kezdjenek igazi munkásokká válni. Baranyi Ferencné a rit­ka kivételhez tartozik, már az alakuláskor is itt volt. Előtte otthon dolgozott, de nőttek a gyerekek, kellett a pénz. — Mintha 'tegnáp lett vol­na — emlékezik. — Pedig las­san már tíz esztendeje, hogy a Taurust választottam. Ó, a két kezemen meg tudnám számolni, hogy hányán kezd­tük. Hát... nehéz volt meg­szokni a fegyelmet, a pontos­ságot, de aztán csak belejött az ember. A férjem a bányá­ban dolgozott, fent Borsod­ban, őt is idecsaltam. S hogy ne maradjunk ketten, már a fiúnk is itt van, csoportve­zető. Kulcsár István is azok közé tartozik, akiknek családjából többen is itt dolgoznak. A buszharmonikát gyártó mun­kás tizenkét éve került a vál­lalathoz, lánya, menye is itt keresi a kenyeret. — Biztos pénzt ad a gyár, miért kereskednék más tá­jon? — vélekedik. — Itthon vagyunk, a mi gyárunk lett az egykori keltető. Korábban bgy állami gazdaságban talál­tam munkát, de milyen volt az! Évekig zsákoltam, a de­rekam most is érzi. Ez meg látja milyen könnyű, egysze­rű?! Fotocellás gép, megnyo­mok egy gombot, s dolgozik magától. Nekem csak figyel­ni kell. Bár már legényko­romban is meg lett volna a gyár! Balogh Géza Történelem, szabad idő, életmód Brigád­vetélkedő Immár tízesztendős ta­pasztalatokat összegezve hirdették meg a rendezők a szocialista brigádok kul­turális vetélkedősorozatát Igaz ez a szép címmel. Ez­úttal az SZMT kulturális, agitációs és propaganda­osztálya, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a KISZ megyei bizottsága, a TIT megyei szervezete, a Megyei és Városi Műve­lődési Központ, illetve az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Háza működik együtt az idei vetélkedő sikeréért. A rendezvény célja, hogy segítséget nyújtson a brigádok tagjainak álta­lános műveltségük gyara­pításához, különös tekin­tettel az aktuális politikai eseményekre, amellett öt­leteket adjanak a közös művelődési szokások ki­alakításához és elterjesz­téséhez, konkrétabbá, színvonalasabbá téve ez­zel a brigádok kulturális vállalásait. A hagyományokhoz hí­ven a mezőgazdasági bri­gádok kivételével nevez­het a vetélkedőre szo­cialista, vagy a címért küzdő brigád. A brigádo­kat a verseny egyes for­dulóin ötszemélyes csapa­tok képviselik. A vetélke­dő tisztasága érdekében 1 • lYiéghatároítók,' hogy'Wa- ■■btttttüWi! ■'* kőZépfokü- '-vég- zettségűekből álló bri­gádtagok képviselhetik közösségüket. Lehetőséget kapnak vi­szont a felsőfokú végzett­ségűek is, akik versenyen kívül segíthetik a brigád­tagok felkészítését. Ehhez egyébként a területileg il­letékes művelődési házak is hozzájárulnak sajátos eszközeikkel — előadá­sok szervezésével, filmve­títésekkel stb. öt témakörre tagolódik az idei Igaz ez a szép. El­sőként politikai ismerete­ikről adhatnak szápiot a brigádok, e kérdéskörben zömmel aktuális kül- és belpolitikai események szerepelnek. Folytatódik a sorozat hazánk történeté­ről: most a felszabadulás­tól 1962 végéig terjedő időszakot elemzik. A Kodály-évfordulóhoz kapcsolódva a nagy zene­szerző életművét méltat­ják a művészeti témák kö­zött. Nagy érdeklődésre tart számot a szabad idős témakör: ezúttal a Bükk- hegység természeti szépsé­geit ajánlják a verseny­zők figyelmébe. Helyet kapnak a vetél­kedő anyagában állam- polgári és munkajogi is­meretek, továbbá arra is kíváncsiak a rendezők, mennyire ismerik a bri­gádtagok vállalatuk gaz­dasági eredményeit, cél­jait. Tavaly nyitottak először önálló postafiókot a vetél­kedőnek, hogy a levélben érkező jelentkezések és válaszok időben eljussa­nak a címzetthez. A most kezdődő vetélkedősorozat címe: Igaz ez a szép, Nyíregyháza. Postafiók; 200, 4401. A jelentkezés határideje: január 15. □ hároméves Kol­ja füle hallatá­ra veszekedtek a szülei. — Csak a gyerek miatt vettelek feleségül! — üvöl­tötte az apja. — Csak a gyerek miatt men­tem hozzád! — üvöl­tötte az anyja. — Csak a gyerek miatt kínlódok veled — üvöltötte az apja. — Csak a gyerek miatt visellek el — üvöltötte az anyja. — Elmegyek, hogy ezt n£ kelljen a gye­reknek hailyütnia — üvöltötte az apja. — Elmegyek, hogy ne zaklassa fel ez a gyereket — így az anyja. A gyerek apja be­vágta az ajtót. Utána dobták a bőröndjét. Újból bevágták az ajtót — a kis Kolját elvitték a nagymamá­jához. — Elhagyta 5 «?' ládját — panaszkot.tlc a gyerek anyja, és munkatársainak ököl­be szorul a keze. — Kidobott — pa­naszkodik a gyerek apja, és munkatársai­ét­Munkában a Nyírségi Tervező Iro­da egy munkacsoportja. Képünkön Kulcsár Attila, Bogár László tervezők és Csabai Gézáné szerkesztő. (Elek Emil felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents