Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. január 9. Járt itt űrhajós, nagykövet, színművész Motortester autósoknak Hogy vezessünk gazdaságosan? Hai „Teli Vilmosok11 különös óhaja Huszonkilencezer vendég- éjszakát töltöttek a Nyíregy­házára és a megyébe látoga­tók, a hivatalból és szórako­zásból utazók a Szabolcs-szál- lóban. Közülük külföldi, több, mint 11 ezer volt; turisták, vadászok, művészek és diplo­maták szerepelnek a névso­ron. Megfordult a hotelban Farkas Bertalan űrhajós, csakúgy, mint az amerikai nagykövet. Művész is akadt: Juhász Jácint, Feleki Kamill, Kazal László és Falvay Sán­dor, a nemzetközi hírű zon­gorista, s a lista ezzel nem is teljes. A rendezvények sorát feb­ruárban öt bál nyitotta meg, mulattak itt orvosok, cigá­nyok, műszakiak, jogászok és kisiparosok, ami pedig a ne­hezebb műfajokat illeti: itt az I-es teremben írták alá a magyar—szovjet—osztrák vasúti szállítási szerződést (erről a tévénézők is értesül­tek), s szerepet játszottak az itt dolgozók a nemzetközi fogpótlástani konferenciában és az ideggyógyász kongresz- szusban. A résztvevők ké­nyelméről, étkeztetéséről gondoskodni, nem is volt olyan könnyű feladat. Ha már az étkezésnél tar­tunk, ide kívánkozik, hogy a szálló szakácsai sikerrel ven­dégszerepeitek Szegeden és Budapesten a Berlin étterem­ben, míg Nyíregyházára vi­szont a szegedi és a fővárosi főzőművészek látogattak el. Mivel azonban az élet nem­csak ünnepnapokból áll, napi négyszáz előfizetéses ebédelőt is étkeztetnek inkább több, mint kevesebb sikerrel. A tél a vadászatok évadja, jelzi ezt a sokszor már ismétel­ten visszatérő külhoni „Teli Vilmosok”. Ez nem is lenne gond, sőt! Általában nem a legszegényebb emberek a puskások. A problémát az okozza, hogy legtöbbször nem egyedül, hanem hű társaik, kutyáik kíséretében érkeznek. S a négylábúakat is etetni kell. Ez pedig nem is egyszerű lecke. A szálloda vezetői szerint 1981. mérlege jónak ígérke­zik: az étterem, a bár és maga a szálló is többet jövedelme­zett, mint azt előre számítot­ták. A konyhában Magyar György főszakács irányítása mellett készülnek az ízletes ételek. Riporter kerestetik! — hirdeti az új vetélkedő címe, és mi, akik már ismer­jük a játékszabályokat, hi­szen nem először izgulunk vé­gig hasonló válogató versenyt — már tudjuk, a riportert nem is kellene keresni, ott van a jelentkezők között, in­kább ki kellene választani. Csakhogy ez nem is olyan könnyű. Marad tehát a mű­sor, pontosabban műsorsoro­zat, avagy sorozatműsor ... Most, január 16-án, szom­bat délután hangzik fel első alkalommal a Riporter ke­restetik! szignálja — és in­dul „harcba” az a szerencsés 18 ifjú és leány, akit a hat- száznyi jelentkező közül erre legalkalmasabbnak ítélt a szakmai zsűri, meglehetősen kemény és nehéz szűrővizs­gák után. Mindenféle írás- és szóbeli feladat megoldása után alakult ki a most már nyilvános vetélkedő mezőnye. Mint az adások vezető-szer­kesztője, Pomezanszki György elmondta — az immár ötödik kiadásához érkezett műsor igyekezett megszívlelni a kö­zönség tanácsait — éppen ezért tág lehetőséget biztosí­tanak a publikum számára is: a beküldött szavazatokkal maga is a finisbe juttathatja a számára legszimpatiku­sabb, legtalpraesettebb fiata­lokat, azaz beleszólhat a zsű­ri munkájába, amelynek el­nöke dr. Pálfy József, a MUOSZ elnöke lesz. (Az új műsor érdekessége, hogy ezúttal valamivel több lány nevezett be, mint koráb­ban, — remélhetőleg nagyobb sikerrel is.) Az egyenként 90 perces adások megoszlása a tervek szerint a következő: három elő- és középdöntő, illetve két döntő hivatott gondoskodni á tévés utánpótlás „megoldásá­ról”. A három elődöntő szom­bat délutánonként jelentkezik majd a képernyőn — első al­kalommal az új budapesti Sportcsarnokból, valamint a városligeti Műjégpályáról. Ezt követően a zalaegerszegi Csipkeház és a nyíregyházi új művelődési otthon lesz a Ri­porter kerestetik színhelye. Ezután a bonyhádi művelődé­si ház a parasztbál alkalmá­ból, majd a budapesti taxi­sok központját kapcsolják. Ha az elődöntőkön elsősor­ban a riportkészítés a vetél­kedő fő feladata, akkor a kö­zépdöntőben mi más lehetne, mint éppen a tévés-újságírói ismeretekről való számot adás? A nézők adnak megbí­Megnyílt a Kalló étterem A Nagykállói ÁFÉSZ a volt rendőrség épületében több mint 10 milliós költséggel átalakítás után vendéglátóegysé­get hozott létre. A Kalló étteremben egy időben 160, a presszóban 32, a pincesörözőben 60 vendéget fogadhatnak. Mindemellett korszerű konyhát létesítettek, ahol napi 450 adag ételt készíthetnek. (E. E.) Az ízlésesen berendezett étteremben üzemi étkezéshez tenek a felszolgálók. terí­Alig nagyobb valamivel egy doboz cigarettánál és ren­geteget tud. A neve: Motor- tester, s a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárában készül. Gyártása igazi bra­vúr. Hiszen a múlt év végén készítették el a nullszériát, s azóta 8 ezer darabot már át is adtak az új termékből a kereskedelemnek. A MOM saját konstrukció­jában készülő motorellenőr­ző készülék a négyütemű benzinmotorok szívócsövében uralkodó vákuumot méri. Ez alapján tájékoztat a jármű fogyasztásáról, a gyújtás, a porlasztó esetleges hibáiról, a motor állapotáról. Direkt sebesség mellett li­terben mutatja a fogyasz­tást. Nagyobb gázadás ese­tén a műszer nagyobb fo­gyasztást jelez. így lehetővé teszi a gazdaságos vezetési stílus elsajátítását. Mi mindent tud még? Alapjáratban — az előírt hő­fok és fordulatszám megtar­tásával — ha jó a motor, a mutató a zöld OK-mezőben áll meg. Ha a porlasztó fel­iratú mezőben ingadozik, az a porlasztó, vagy a szívórend­szer hibájára utal. Ezek mel­lett tájékoztat például a gyertyák szennyezettségéről, a gyújtás hibáiról, a szelepek állapotáról. Az autók műszerfalára sze­relhető készülék még a laikus járművezetőknek is sok hasz­nos információval szolgál. Várhatóan már ebben a hó­napban kapható lesz a mo­torellenőrző készülék. Év vé­géig 50 ezer darabot gyárta­nak belőle Mátészalkán pél­dául Ladákhoz, Skodákhoz, Dáciákhoz. „Vendégéjszakák11 krónikája Döntés — azonnal Ügyfélszolgálati irodát nyitott Nyíregyházán a műszaki osztály Nyíregyházán a városi ta­nács műszaki osztálya az egyik legnagyobb ügyfélfor­galmat lebonyolító szakigaz­gatási szerv. Évente 10—15 ezer nyíregyházi lakos fordult meg az osztályon, ahol a leg­nagyobb gondot eddig az je­lentette, hogy sokan az ügy­félfogadási időn kívül men­tek ügyes-bajos dolgaikat el­intézni, s ezzel alaposan hát­ráltatják a tanácsi dolgozók munkáját. Előfordult például olyan eset is, hogy az ügyfél- fogadási időben szabadsága vagy betegsége miatt a terü­letileg illetékes előadó nem tudott az ügyfél rendelkezé­sére állni, s emiatt az esetek többségében még egyszer be sük szerint a telekvitákban, a kisebb jelentőségű közterület­használati ügyekben és az igazolások egy részének kia­dásában az iroda azonnal döntést is hozhat. Az osztálynak egyetlen ké­rése van: akinek elintézni va­ló dolga akad, az ügyfélszol­gálati iroda ügyintézőjét ke­resse fel és ott — ha arra szükség van — a szakelőadó­kat is bevonják a tájékoztató, felvilágosító vagy tanácsot adó munkába. zatást egy-egy munkára az új tehetségeknek. A műsor stáb­ja reméli, sikerül erre a csü­törtök estére — mert a kö­zépdöntőket ekkor adják — tényleg szolgáltatóműsorrá átalakulniuk ... Ugyancsak fel kell keresniük a játéko­soknak a továbbiakban a Fő­városi Lapkiadó Vállalat köz­pontját, illetve az Athenaeum Nyomdát is, bemutatva a kü­lönböző napilapok, képes új­ságok születését, útját az ol­vasókig ... A Riporter kerestetik — végül is — előreláthatólag egy szombat délutáni és esti adással ér véget, a nagysza­bású döntővel, ahová már csak a legügyesebb négy je­lentkező juthat el. Éjszakánként járművek ez­rei állnak „csillaggarázsban”, vagyis az időjárás viszontag­ságainak kitéve, a szabad ég alatt várják a reggelt. Sza- bolcs-Szatmárban több mint 35 ezer személygépkocsit tar­tanak nyilván. A legtöbbet Nyíregyházán, ahol minden második családra jut egy au­tó. Park a tetőn A garázsok száma jóval kevesebb. Különösen Nyír­egyházán jelent nagy gondot az építésük. Annál is inkább, mert a városrendezési terv nem engedi önálló kis gará­zsok létesítését. A gépkocsi­tárolók építésében nagy sze­rep hárul megyénkben a la­kásszövetkezetekre, melyek alapszabályában a garázs- építés és -fenntartás is sze­repel. A család réme kellett menni az osztályra. Az állampolgárok jobb ki­szolgálására az ügyfélfogadá­si tevékenység a héten Nyír­egyházán új szolgáltatással bővült: a műszaki osztályon egy irodát rendeztek be, ahol teljes munkaidőben a lakos­ság rendelkezésére állnak. Az ügyfélszolgálati iroda feladata a tájékoztatások és felvilá­gosítások adásán túl a kérel­mek és beadványok felülvizs­gálata, a bejelentések és pa­naszok jegyzőkönyvezése, de néhány ügyfajtánál az azon­nali ügyintézést is megváló1 síthatónak látják. Elképzelé­az ófehértói fenegyereket Elítélték Hét alkalommal büntették már meg különböző bűncselekmé­nyek — legtöbbször garázdaság és hivatalos személy elleni erő­szak — miatt Barócsi András 39 éves ófehértói lakost, s úgy lát­szott, használt neki a sok bün­tetés, mert legutóbbi szabadulása, 1979. október 20-a óta egészen 1981. november ll-ig semmi olyat nem csinált, amiért felelősségre vonták volna. Ezen a napon azonban sok mindent bepótolt. Egész nap szü­lei lakásán ivott, majd minden ok nélkül veszekedni kezdett tqsfv^yel. A vita hevében előbb dulakodtak, aztán amikor vélet­lenül betörte a szoba ablakát, mérgében egy baltát kapott fel, és — szerencsére — könnyebb sé­rülést okozott testvére karján. A megvadult Barócsi elöl testvé­re és édesanyja elmenekült a la­kásból és az éjszakát is egy kö­zelben lakó ismerősnél töltötték. Másnap reggel, amikor haza­mentek, Barócsi ismét nekik tá­madt, s hogy az esetleges vere­kedést elkerüljék, beutaztak Nyírbátorba, bejelentést tenni a rendőrkapitányságra. Mivel sem édesanyja, sem testvére nem volt a kozélbén, Barócsi édesapjárá .támadj;,, de. szerencsére, rajta, .is csak kisebb sérüléseket okozott. A dulakodás közben két helybeli lakos ment be Barócsiékhoz, de mielőtt segíthettek volna az idős ember megvédésében, a fiatal Barócsi őket is megtámadta, egyi­küket meg is ütötte, így elmene­kültek a lakásból. Nem sokkal később megérkezett Nyírbátorból a rendőrség, s Barócsi nem foly­tathatta tovább garázdálkodását. A Nyírbátori Járásbíróság dr. Illés Béla tanácsa Barócsi And­rást garázdaság és kétrendbeli könnyű testi sértés miatt — mint többszörös visszaesőt — egy év kéí hónap börtönben letöltendő .szabadságvesztésre. ítélte, és. két évre eltiltotta a fcozügyektől.' A» ítélet jogerős. Komolyabban csak a múlt ötéves terv második felében kezdtek foglalkozni ezzel a feladattal a szövetkezetek. Bonyolításukban 1100 garázs készült — zömmel házilagos kivitelezésben. A jövőben to­vább nő a szövetkezetek sze­repe. Hiszen Szabolcsban a tanácsok főleg sorgarázsok építésére adnak lehetőséget, ami — jogszabály szerint — csak a lakásszövetkezetek szervezésében történhet. Nyíregyházán más lehető­ségeket is keresnek. Az egyik az úgynevezett szint alatti garázs, melyekből 80 készült el a közelmúltban az Árok utcában. A gépkocsitárolók tetején parkot, játszóteret alakítottak ki. Ez a megoldás kétségkívül jó, hiszen duplán hasznosítják a területet. Gon­dot jelent, hogy a szint alatti tárolók nagyon drágák: az Árok utcaiak egyenként 80 ezer forintba kerülnek. Anyagiak híján A megépült lakások több mint feléhez (55—60 százalé­kához) garázst is igényelnek a tulajdonosok. Az egyik megoldás, hogy az épülő há­zak alatt alakítanak ki erre a célra helyiségeket. Sokan — anyagiak híján — kénytele­nek lemondani erről a lehe­tőségről. Az építés indításá­val egyidőben ugyanis ki kell fizetni a garázs teljes árát (jelenleg mintegy 60 ezer fo­rintot). Így aztán mikor be­költöztek, s némileg egyenes­be kerültek a családok, ak­kor jelentkeznek garázs­igénnyel. Jövő tavasszal kezdik meg . a .Szamuely téren. 16.0. garázs alapozását. Egyelőre nem dőlt el, hogy szint alatti, vagy sor­garázs formájában történjék az építés. A leendő tulajdo­nosok szempontjából a ket­tő közt az a legfontosabb kü- lebség, hogy a, szint alatti kétszer annyiba (mintegy (80—100 ezer forintba) kerül, mint a sorgarázs. GarázsteUp a város szélén Tervezik a Jósavárosban is új gépkocsitárolók létesítését. Az ipari szakközépiskola mögött kezdődött területfel­mérés erre a célra: azaz ga­rázstelep kialakítására. En­nek a megoldásnak számos előnye van. Egyrészt nem rontja a városképet, más­részt mivel a város szélére kerül a telep, így az autók kevésbé zavarják az emberek nyugalmát. Nyíregyházán több városszéli garázstelep kialakítását tervezik: példá­ul a Hímesben, vagy a leen­dő Keleti lakótelepen. A megyeszékhelyen közel 700 garázs található, amely nem a lakásszövetkezet bo­nyolításában épült. A közte­rületen levő gépkocsitárolók tulajdonviszonyát rendezni kell. Az elfoglalt területért 10 ezer forint tartós föld- használati díjat kérnek a tu­lajdonosoktól, melyet a több­sége már ki is fizetett. Ezzel az építmény személyi tulaj­donba kerül. Jövőre várhatóan 3—400 garázs építése fejeződik be megyénkben a lakásszövetke­zetek szervezésében. 1983—85 között a szövetkezetek to­vábbi 800 gépkocsitároló lé­tesítését tervezik. (házi) Garázsépítés — szövetkezetben

Next

/
Thumbnails
Contents