Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-06 / 4. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. január 6. Drezdából került Pócsra Elő tilalomfa Általában igy nevezik a köztisztaságról szóló tanács­rendeleteket, amelyek bár valóban sok mindent tiltanak is — a települések lakóiért, a tisztább városért, községért, az egészséges környezet megóvásáért születtek. Nyír­bátorban 1974-ben született a köztisztaságról rendelet, azóta azonban sok minden válto­zott, így időszerűvé vált egy új tanácsrendelet megalko­tása. Az általános rendelkezések között leszögezi, hogy az In­gatlanok tisztántartásáról a tulajdonos köteles gondos­kodni, s azt is, hogy a sze­metet csak a szeméttelepen szabad lerakni és tárolni, amelyért bizonyos összeget fizetni Is kell. A városnak egy jelentős részét már be­kapcsolták a rendszeres sze­métszállításba, ezekről a he­lyekről a tanács költségveté­si üzeme szállítja el a sze­metet, máshonnan pedig a tulajdonos köteles erről gon­doskodni. Azt is előírja a rendelet, hogy a rendszeres szemét- szállításba bevont területek­ről — például a Mártírok, a Bajcsy-Zsilinszky, a Zrínyi út, a Szabadság tér, a Kossuth, a Báthori, a Károlyi, a Ró­zsa Ferenc, valamint a Deb­receni út mentén lévő csalá­di házaktól — kukatartá­lyokban viszik csak el a szemetet, a közterületeken pedig konténereket helyez majd el a költségvetési üzem. Szabályozták a közterüle­tek tisztántartását is, amely­ről a végrehajtó bizottság gondoskodik, de az ingatla­nok előtti járda tisztításáról — például téli időben a hó eltakarításáról — a tulajdo­nosnak kell gondoskodni. So­kan nem tartják számon, hogy a havat reggel hat órá­ig kell a járdáról elseperni, s ha ólmos eső, vagy jég teszi síkossá a járdát, szük­ség szerint naponta többször is fel kell hinteni. Az új tanácsrendelet tiltja a szeméttelepeken és a sze­méttárolókban a guberálást, a gépkocsik mosását fő köz­lekedési útnak a lakott te­rületen áthaladó szakaszán, a parkokban, a burkolt, vagy csatornázatlan és burkolatlan közterületeken, a közkifolyó­tól, vagy kúttól számított 50 méteres távolságon belül. Sok egyéb mellett intézke­dik a tanácsrendelet a csa­padékvizek elvezetéséről is. Nyírbátorban ez különösen fontos feladat, hiszen évről évre sok gondot okoz a bel­víz. Ezért írja elő a rende­let, hogy a városban a csa­padékvíz levezetésével meg kell gátolni a pangó vizek keletkezését és posványoso- dását, s minden lakástulaj­donosnak gondoskodnia kell az ingatlana előtti ároksza­kaszok, átereszek tisztántar­tásáról és kezeléséről. Az ő feladatuk gondoskodni arról Is, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, a hóié ne a jár­dára csorogjon. Aki a ren­deletet megszegi, szabálysér­tést követ el, és akár három­ezer forintos bírsággal is sújtható. A rendelet talán most még inkább tilalomfának tűnhet, pedig az alkotók nem bün­tetni akarnak, hanem a vá­ros lakóinak megértésére számítanak, hiszen a kény­szerítés nem lehet megoldás, mert nem vezet eredményre. A cselekvő támogatás viszont közös érdek. Ilj lakások, rendezettel parkok Á költségvetési üzem idei feladataiból Ha nem tiszta a város, ha rendezetlenek a parkok, ha hullik a tanácsi lakások va­kolata, a nyírbátori emberek a költségvetési üzem dolgo­zóit szidják, mert tudják, hogy ezeket a munkákat ne­kik kellett volna elvégezni. Arra már kevesen gondol­nak, hogy ha nem megy min­den gördülékenyen, nem biz­tos, hogy a dolgozók ha­nyag munkája az oka, mert • lehet, nem volt elegendő ösz- szeg megfelelő eszközök be­szerzésére. Éppen ezért okoz minden esztendőben gondot rangsorolni: mi a legsürgő­sebb, mi az, ami — ha nem végzik el — legjobban ide­gesítené a nyírbátori embe­reket. Gázpalack házhoz szállítva Ebben az évben a kommu­nális jellegű szolgáltatások végzését, ezen belül is a köz- tisztasági, a lakásgazdálko­dási és a parkfenntartási te­vékenységet kezelik kiemelt feladatként a költségvetési üzem dolgozói, jóllehet ter­melési értéküket tekintve to­vábbra is az építőipari te­vékenység lesz a meghatáro­zó. ők végzik a lakossági és a közületi szemét elszállítá­sát, a szeméttelep kezelését és a közterületek takarítását. Megnő ettől az évtől az üzem lakásgazdálkodási, fel­újítási, és karbantartási te­vékenysége is, hiszen 1981- ben 72 új lakás átadására került sor, s nekik kell gon­doskodni a lakások alatti he­lyiségek fűtéséről, meleg­víz-szolgáltatásáról, a későb­biekben pedig felújításukról is. Idei terveik közé tartozik, hogy szeretnék beindítani a gázpalackok házhoz szállítá­sát, amelyhez egy kilencven palackos gázcseretelepet is építenek. Újabb konténerek A köztisztasági tevékeny­ség javítását újabb konténe­rek beszerzésével és a konté­neres szemétszállítás kibőví­tésével kívánják javítani, az utak és közterületek takarí­tását pedig egy már tavalyra várt új utcaseprő gép segíti majd. A város parkjai közül a Szabadság téri, az Ady Endre úti, a Báthori úti, va­lamint a Múzeum park fenn­tartása tartozik feladataik közé, de a Szabadság' téri parkoló fenntartása is a költ­ségvetési üzem gondja. Az új létesítmények épí­tése mellett jelentős feladata a költségvetési üzemnek a meglévő tanácsi lakások kar­bantartása és felújítása. Tatarozási menetrend Ebben az évben a Szabad­ság tér 22. szám alatti hat lakás, a Zrínyi utca 13 szám alatti két lakás, a Kossuth utca 36 szám alatti négy la­kás felújítását végzik el egy­millió forint értékben és hét­százezer forint értékű korsze­rűsítést végeznek a Szabad­ság tér 22 szám alatti három lakás, a Kossuth utca 36 szám alatti négy lakás, vala­mint a Zrínyi utca 13 szám alatti két lakás komfortfoko- zatártak javításáért. Kilencmillió — felújításokra Fűtéskorszerűsítés, ablakcsere, tetőjavítás A korábbi évekétől is ke­vesebb, mindössze 29,5 millió forintot költhet fejlesztésre ebben az évben a városi ta­nács. Természetesen nem csu­pán ennyivel gyarapszik 1982-ben a város, hiszen fej­lesztik telephelyeiket az üze­mek, a szövetkezetek, remél­hetőleg ebben az évben is meghaladja majd a 10 milliót a társadalmi munka értéke, s közel 9 millió forint mind­ezeken felül a költségvetés­ből a felújításra fordítható összeg. Ebből a pénzből újítják fel a vásártér kerítését, 470 ezer forint jut a körzeti orvosi rendelők tetőszerkezetének, ajtóinak és ablakainak cseré­jére, 280 ezer a tüdőgondozó intézet épületének megfiata­lítására és 100 ezer a szülő­otthonra. Négyszázezerbe kerül a 2. számú óvoda fűtésének kor­szerűsítése, a tetőszerkezet javítása és a kerítés felújítá­sa, negyedmillió a 2. számú ál­talános iskola külső homlokza­tának javítására, vízvezeték­rendszerének és sportudvará­nak felújítására. 138 ezer jut a káptalanfüredi tábor kerí­tésének felújítására. A fel­újítási alapból legnagyobb összeget — 6 millió forintot — a szakolyi szociális otthon rekonstrukciójának befejezé­sére fordítják. Tették a várpsért... 1 Még kell jó néhány hét ahhoz, hogy pontos adatok álljanak rendelkezésre ar­ról: milyen, értékű munkát végeztek <r városnak és a városért az üzemek, az in­tézmények, a szövetkezetek dolgozói, Nyírbátor lakói, az azonban már most valószí­nűnek látszik, hogy az 1981- es év elején tervezett 10 milliós értéket teljesítették. Az pedig külön említésre méltó eredmény, hogy tár­sadalmi munka értékéből a város lakói a korábbi éve­kétől is többet vállaltak magukra. A jelentős sikerek közé sorolható a minden eddigit meghaladó értékű parkosítás, a járda- és ját­szótérépítés. A társadalmi munkát a tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront elnöksége együtte­sen értékeli majd és ekkor részesítik elismerésben azo­kat, akik a legtöbbet tették^ Nyírbátorért. Az 'év első múzéuQii tárgya Máriapócsról érkezett' a nyír­bátori Báthori István Múzeum tulajdonába. Igen értékes viaszöntő formák kerültek elő, amelyek fémből készültek és Drezdából származtak a pócsi viaszöntőkhöz. Elek Emil felv. Áz új év első szállítmánya A múlt évben 21 ezer ton­na olajat készítettek a nyírbátori növényolaj­gyárban. Az új év első szállítmányát — vasúti tartálykocsiban — négy or­szágba irányítják. Nyírbátorban új MHSZ kiképzőbázist építettek négymillió forintos beruházásból. A szaktantermek, rádiós modellező klubok, gépjárműoktatást szolgáló helyiség mellett, egy kis- puska-lőcsarnok is helyet kapott az alagsorban. Áz elnöki székben R estellkedve moso­lyog, amiért a meg­beszélt időpontban nem fogadhatott. Polgári védelmi gyűlésre kellett hirtelen mennie... — Van úgy, hogy zsúfol­tak a napok, egyik program követi a másikat. Sok tár­sadalmi megbízatás, válla­lás kötelez a munkámon túl — mondja Kocsis Bertalan, a Nyírbátori Építőipari és Szakipari Szövetkezet elnö­ke. Tizennyolc évig, a gépál­lomásból országosan elis­mert gyáregységgé válásig volt a nyírbátori MEZŐ­GÉP dolgozója. 1974 júniu­sától szövetkezeti elnök. Nehézséget jelentett ele­inte a mélypontra jutott, zömében építőiparral fog­lalkozó szövetkezet irányí­tása. Azelőtt gépek vettek körül, itt pedig teljesen más profilt kelett megismernem. A beilleszkedést segítette, hogy jó pár vezetőségi ta­got az új vezetőségbe is megválasztottak, s ők hasz­nos segítőim voltak, jó munkahelyi kapcsolatok ki­alakításában, de jelentős tá­mogatást kaptam a KISZÖV műszaki gárdájától is. A korábbi hiányosságok felszámolása, a munkafe­gyelem megszilárdítása után 1974 óta a szövetkezet bér- színvonalának emelkedése 68 százalékos volt. A hét év alatt 97 többszintes telep­szerű lakást építettek, az addigi bizonytalan kimene­telű, alaptalan vállalkozá­sokkal szemben. A szövet­kezet kivitelezésében készült el a nyírbátori Petőfi téri ABC-áruház és a presszó, valamint az MHSZ-székház is. — Milyen eredményekkel zárják az 1981-es eszten­dőt? — Még nincs mérleg, de bízom benne, hogy nyere­ségesek leszünk. Az is sokat jelentett, hogy sokáig tar­tott az enyhe idő. — Naponta két-három do­boz cigarettát szív, gyűlé­sek, értekezletek, tanácsko­zások töltik ki napjait. Nem vállal magára túl sokat? — A cigaretta valóban sok, de egyébként nem pa­naszkodom. Már fiatalon megszoktam a „nyüzsgést”. 1957-től a MEZŐGÉP, vagy­is akkor még gépállomás el­ső KISZ-szervezetének tit­kára és a járási KISZ VB tagja voltam. 1964-től alap­szervezeti párttitkárként is működtem. Több mint ti­zenöt éve látom el lakókör­zetem tánácstagi feladatait is... A város és a szövetkezet fejlődéséért végzett munká­ját értékelik, amit számos kitüntetés és elismerés is bizonyít. 1979-ben lett a szövetkezeti ipar kiváló dol­gozója, 1980-ban pedig ti­zenöt éves önkéntes rendőri szolgálatáért kapott kitün­tetést. — Elégedett ember va­gyok, de nemcsak az elis­merések miatt. Sikerült az elhatározásomat megvalósí­tani : a szövetkezet közel százhatvan dolgozójával ha­tékony és eredményes mun­kát tudunk végezni. N. K. Rendeletek nyomában , 1977-ben holott határoza­tot Nyírbátor város Tanácsa arról, hogy a szakigazgatási szervek vezetői fokozatosan és folyamatosan szerezzenek érvényt a testület által hozott határozatok végrehajtásának, s azóta minden év végén szá­mon is kérik a munkát. A múlt héten, 1981. december 29-én tartott tanácsülésen azt állapíthatták meg, hogy az osztályok nemcsak figyelem­mel kísérik a rendeletek megtartását, hanem érvényt is szereznek neki. 1981-ben legtöbben a köz- tisztaságról szóló rendelete­ket sértették meg, emiatt, a közterület engedély nél­küli használatáért 22 eset­ben szabtak ki helyszíni bírságot. Köztisztasági sza­bálysértés- miatt 17 eljárást indítottak, a kiszabott bírsá­gok átlaga 845 forint volt. Drágán fizettek azok is, akik a boltok előtt itták a sört, vagy a pálinkát. Igaz, mind­össze négy eljárást kezdemé­nyezett a rendőrség, de a ha­tóság 3400 forint bírságot sza­bott ki érte. A vásárokról és piacokról alkotott rendelet ellenőrzésé­ben aktívan és rendszeresen részt vettek a társadalmi el­lenőrök, s a szakigazgatási szervek ellenőrzési gyakorla­tában is egyre jobban kibon­takozik a közös, az összehan­golt ellenőrzés is. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents