Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-30 / 25. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. január 30. Kezdődik az aluljárt­pnítpe ^uszonötmillió utfelújí- C|IIICO tásra és karbantartásra Huszonöt és fél millió fo­rintot kap Nyíregyháza a megyei tanácstól ebben az esztendőben a tanácsi utak fenntartására és felújítására. A kisebb összeg — közel hat és fél millió — fenntartásra jut, amelyből hárommilliót az utak és járdák kátyúzására, 800 ezret útburkolati jelek festésére, 300 ezret a forga­lomirányító jelzőlámpák üze­meltetésére, 200 ezret jel­zőtáblák karbantartására és cseréjére költenek, 200 ezer forintot tesznek ki az útfel­ügyelői kiadások, majdnem kétmilliót pedig a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos fenntartási munkákra fordí­tanak. Ebből a pénzből oldják meg Oroson a Vezér út padkájá­nak rendezését, a Kun Béla út egy járdaszakaszának javítá­sát, a Katona és a Virág út rendezését, a Benczúr tér és a Kölcsey út járdájának meg­építését, az Árnyas út, a Fá­cán út rendezését, a Kiss Er­nő út, az Árpád út járdájá­nak javítását, a Soltész Mi­hály út végének javítását, és ebből a fenntartási pénzből oldják meg az Öszőlő út ele­jének feltöltését. A tanácsi kezelési utak, hidak felújítására több mint 19 millió forint jut. Ebből a pénzből elsősorban a gyalogos- és tömegközlekedés, valamint a városközponti közlekedés tehermentesítését szolgáló nagykörúti rész kiépítését, il­letve felújítását végzik el. Ebből a 19 millióból többek között a Lujza utca felújítá­sa 1 millió 300 ezret igényel, négymillióba kerül a Marx tér — Hunyadi úti átkötés el­készítése, közel nyolcmilliót fordítanak 1982-ben a Rákóczi út és Kossuth út közötti alul­járó építésére. A közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos útfelújításokra 2 millió 100 ezer marad. Amikor egy felújítási vagy korszerűsítési jegyzék elkészül, általában indoklást is tesz­nek hozzá a tanácsi szakem­berek, s erre nem azért van szükség, mert különösebben magyarázni kellene: miért szükséges egy út felújítása, vagy kátyúzása, sokkal in­kább azért, hogy a többi, fel­újításra, illetve korszerűsí­tésre váró út mentén lakók megértsék, hogy miért nem az ő útjaikat rangsorolta előbb­re a városi tanács. Ebben az évben a Lujza ut­ca felújítására például azért kerítettek sort, mert a déli iparterület megközelítése több kilométerrel lerövidül, s a város egyik legnagyobb autójavító szervizüzeme lé­nyegesen könnyebben válik megközelíthetővé. A Marx tér és Hunyadi út összekötése a nagykörútrendszer keleti részének befejező szakasza, és kiépítését különösen indokolt­tá teszi, hogy idén elkészül a 4-es fő közlekedési út Nyír­egyházát elkerülő szakasza. Az Ószőlő utca egy újabb szakaszának elkészítése nem­csak a Krúdy és a Garibaldi utca közötti zavartalan köz­lekedést szolgálja, de bekap­csolja a Kodály Zoltán utcai lakótelepet a város két eléggé forgalmas és közintézmények­kel ellátott helyi forgalmi útjára. A lakosság kérésének tesz­nek eleget Borbányán egy útkereszteződés és egy jár­dacsatlakozás megépítésével, a Dimitrov út páros oldalán a járda felújításával, a Marx tér — Sarkantyú úti autóbusz- megálló kiépítésével és a Kölcsey út burkolatának fel­újításával. Idén 43 milliós értékben készítenek csiszolt poharakat, kely- heket az üvegipari Művek vásárosnaményi gyárában. Ké­pünkön: Kosa Mária üveg vázát csiszol. (G. B.) Nincs választék álarcból... Keménykalap és krumpliorr Építheti a tulajdonos Lakás — kalákában Az égető lakásgondok eny­hítésére falun-városon min­den lehetőséget felkutatnak. Régi hagyomány, hogy falu­helyen nemcsak a család, ha­nem a barátok, a rokonok, az ismerősök, de még a szom­szédok is besegítenek, ha egy fiatal pár hajlékot szeretne építeni. Nem ritka, hogy mi­re az anyakönyvvezető előtt kimondják az igent, addig a házat is felépítik. A kaláká­ban épülő lakások esetében is támogatást nyújt az OTP, hi­szen az így elkészült családi házak gyorsan, nagy értékkel gyarapítják a nemzeti va­gyont. Ezért hoztak határoza­tot arról, hogy a nagyközsé­gekben, kisebb városokban és a városok vonzáskörzeteiben építenek családi házakat, me­lyeknek a teljes. vételárába beszámítják az építtetők által végzett szak- és segédmun­kát. A helyi tanácsok is min­den bizonnyal örülnek majd az ilyen kezdeményezésnek, mert nem növekszik arány­talanul a lakásigénylők szá­ma, s ugyanakkor csoportos, szép épületekkel gazdagodik a település. Általában 4—8 lakásos, tetőtérbeépítéses sor-, illetve kistársasházakról len­ne szó. Az OTP azért is tá­mogatja ezt az elképzelést, mert így egyszerre oldja meg a család a lakásproblémáját, egyszerűbb az ügyintézés, a hitelnyújtás. Kedvező ez a lakosságnak is, mert olcsób­ban juthatnak végleges ott­honhoz. Arról nem is beszél­ve, hogy a kivitelezést az egyéni szükségletek, elképze­lések, ízlés szerint alakíthat­ják. Korábban az OTP kulcs­rakész lakásainál mindenki­nek meg kellett elégednie az­zal a tapétával, csempével, tükörrel, amit az új lakás­ban talált, most viszont már a tervezéstől aktívan be­kapcsolódhat mindenki a sa­ját otthona kialakításába. A rokonok, a barátok mel­lett a munkahelyi közösség, a szocialista brigád is bekap­csolódik a kivitelezésbe. Hi­szen ha saját dolgozóinak építteti a gyár a lakásokat, akkor valamenyiben besze­relhetik a villanyt. Vagy ha a tulajdonosok közül valaki ért a csempézéshez, elvégez­heti ezt a munkát az egész la­káscsoportban. Szerény szá­mítás szerint is a végösszeg 20—25 százalékát megtaka­ríthatják ily módon az épít­tetők. T. K. Mókás álarc, bohócsapka, krumpliorr és trombita nél­kül éppúgy elképzelhetetlen a farsang, mint fenyőfa nélkül a karácsony. Az idei farsan­gunk sajnos szegény lesz. Szűkös a választék az alka­lomra illő mókás cikkekből. Nyíregyházán a vállalat két boltjában: a Nyírfa Áruház­ban és a Bethlen Gábor utcai írószerüzletben kínálják a keresett farsangi holmikat. Azaz csak kínálnák, mert az idén alig érkezett valami a megrendelt termékekből. (Furcsán hangzik, de a far­sangi kellékeket külföldről: az NDK-ból és Csehszlová­kiából szerezzük be.) A Nyír­fa semmit, a Bethlen utcai bolt pedig mindössze 5600 csákót, hólabdát, kalapot, trombitát, legyezőt kapott. Mivel ez a mennyiség már december első felében pultra került, jórészt él i§ kelt szil­veszterre. Sikerült viszont felvenni a kapcsolatot egy nyírbátori kisiparossal, aki a papírbolt­nak 60 ezer, a Nyírfának 20 ezer forint értékben szállított farsangi szemüveget. Mivel farsangra jövőre sem várható az ideinél jobb ellá­tás, ezért az iparcikk-kisker. megállapodott a kisiparossal, hogy 1983 elején nemcsak szemüvegeket, de konfettit és szerpentint is készítsen a vál­lalat megrendelésére. Alighanem álarcot, legye­zőt, trombitát is lehetne ha­sonló módon készíttetni — a jobb ellátás érdekében ... Ch) Terepen üldözték Fegyházban Jónás Tavaly április 12-én haj­nalban a rendőrjárőr Nyír- császári környékén észrevett egy férfit, aki kerékpárját, s azon jókora csomagokat tolt. Az alacsony férfi, ahogy meg­látta a feléje tartó kivilágí­tott autót, eldobta a csomag­jait, átvetette magát egy ke­rítésen és eltűnt a sötétben? A rendőrök megnézték, fel­leltározták a csomagokban ta­lált holmit, s azokról kide­rült, hogy lopottak. De a férfi nem volt sehol. A rendőrök ekkor még nem tudhatták, hogy Nyírcsászári és Nyírkátá között egy erdő­be vette magát. Az éhség be­hajtotta másnap Nyírcsászá­riba, lopott egy tyúkot, lá­bast, vizeskannát, s ezekkel tért vissza az erdőbe. Tüzet rakott és főzni kezdett. A nyírcsászári lakosok azonban ekkor fölfigyeltek rá és értesítették a rendőröket, ök nyomban kimentek, és a tűz füstje kiválóan elirányí­totta őket. A férfi azonban jöttükre ismét menekülni kez­dett, terepen üldözték Nyír- kátáig, s ott elfogták. Kide­rült, hogy Jónás Pál 31 éves tákosí lakos, aki eddig öt esetben volt büntetve, és ak­kor is országosan körözték. Most már csupán a bűn­lajstromát kellett összeállíta­ni. Nem volt könnyű. Jónás az eddig háromszor büntetett Nyári Józseffel ta­valy március 28-án vereke­dést kezdeményezett Panyo- lán. (A 39 éves Nyári odava­ló.) Jónás ásóval, Nyári ka­róval fölfegyverkezve úgy megvert négy személyt, hogy azok mind megsérültek. Jónás tavaly január 13-án egy fiatalkorú társával előbb Szigetszentmiklóson, aztán a pesti Erdős étteremben ivott. Itt ismerkedett meg Sz. Ti­borral. Kártyázni hívták Sz.-t, de 5 nem ment. Később még­is ráállt, Jónás elnyerte a pénzét és öngyújtóját. Emiatt verekedés kezdődött köztük, s Jónás váratlanul úgy orrba vágta Sz.-t, hogy annak eltört az orrcsontja. Ezután Jónás minden ok nélkül belekötött a vendéglő udvarán lévő H. Dezsőbe, ö kérte, hagyjon neki békét, Jó­nás azonban a lába közé rú­gott, ököllel is ütötte, annyi­ra, hogy H. nem tudott föl- állni. Később, mikor H. De­zső már hazafelé tartott, új­ból bántalmazta, megfogta a nyakát és pénzt követelt tő­le. H. mondta, hogy nincs pénze, de Jónás megfenyeget­te, hogy elvágja a nyakát. Végül Jónás nyúlt a H. Dezső zsebébe, kivett 550 forintot, lecsatolta az óráját, bal kezét hátracsavarta, úgy tolta ma­ga előtt, aztán ellökte a se­gítségért kiabáló H. Dezsőt. Április 10-én este Jónás be­ment B. László nyírmihálydi lakos udvarára, ellopott egy kerékpárt, egy táskarádiót, és a gépkocsi kesztyűtartójából 200 forintot. Még aznap éj­szaka Mikurcza Gábor udva­rára is „belátogatott”, s a garázsban lévő gépkocsijából ellopott egy kazettás magnót és nyolc kazettát. Hóesés utón kém k i’a Szabolcsból — a tengerentúlra Hogyan készül a yen? Esztendőnként ezrek jutnak el megyénkből is küllőidre. A vén Európa országain kívül: a tengerentúlon, más, távoli földrészeken csak kevesen fordáinak meg. Az utazási irodák tájékoztatása szerint tavaly Japán és Kuba volt a két leg­távolabbi ország, ahol szabolcsiak is jártak. Tájfunt vittünk Tokióba — Kell-e szebb élmény egy földrajz szakos tanárnak mint az, hogy láthatta Szibériát, a Távol-Keletet, a Japán-ten­gert — kérdezi Hanusz Ár­pád, a tanárképző főiskola adjunktusa. — Nekem mind­ez megadatott: a múlt nyáron egy Express-csoporttal Ja­pánban jártam. — Utaztunk repülővel, vo­nattal, hajóval. Felejthetetlen volt — annál is inkább, mert a hajón olyan tengeribeteg lettem, hogy azt hittem, nem élem túl... A kabuki színház, egy fény­képezőgép- s egy televízió- gyár megtekintése mellett szerepelt a programban az ál­lami pénzjegynyomda felke­resése is Tokióban. — Annyi pénzt életemben nem láttam, mint amennyi ott volt. A tíz- és az ötezer yeneket nyomtatták: billiós nagyságrendben. Megfoghat­tuk, közelről megnézhettük a készülő bankjegyeket — ami­kor még hiányzott róluk a sorszám. Enélkül az egész nem ér semmit. A befejező munkaszakaszban emberi kéz nem érinti a bankjegyeket. Automata sorszámozza, majd acélkonténerbe és páncél- szekrénybe zárja a pénzeket. JÉGGÉ FAGYOTT Belvíz 12 ezer hektáron Belvíz Szabolcsban. A hi­deg 'időjárás kedvező hatása és a folyamatos szivattyúzás tovább csökkentette a belvizes csatornák vízszintjét me­gyénkben. A felső-szabolcsi öblözetben és a nyíri szivaty- tyútelepeken az elmúlt napok­ban első fokú 'belvízvédelmi1! készültségét tartott fenn a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Jelenleg 12 ezer hektárt borít belvíz jéggé fagyva Szabolcs-Szatmárban. Másnap éjszaka Kállósem- jénben R. Elek udvarán fe- j szítette fel a garázst, és ello­pott 11 ezer forint értékű hol­mit és készpénzt: gyakorla­tilag minden mozdíthatót. Még azon az éjszakán át­ment Nyírbátorba és K. György nyári konyhájából el­lopott két pár cipőt, női tás- ■ kát, bőrödöt, Biopont is(!) tíz . dobozzal. De az éjszaka még nem ért véget, a harmadik lopását Nyírmeggyesen kö­vette el, bemászott Sz. MikV lós udvarára, s a bezáratlan garázsból ellopott egy kerék­párt és egy magnót. Ezután találkozott az URH- kocsival, s menekült az er­dőbe. Az eldobott holmikat visszajuttatták a tulajdono­soknak. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság Jónást a H. Dezső sé­relmére elkövetett rablás, to­vábbá a lopások és vereke­dések miatt vonta felelősség­re és ezekért nyolc év fegy- házra büntette, hat évre pe­dig eltiltotta a közügyektől. A verekedő Nyári büntetése már a járásbíróságon jogerős lett: 6 kilenc hónap börtönt kapott. Az ítélet jogerős. (k) A monszun évszaka nem kedvezett a csoportnak. To­kióba egy hívatlan vendég: az 1981-es év 16. tájfunja kí­séretében érkeztek a magya­rok. — Tombolt a szél, szakadt az eső két kerek napig. Pe­dig a tájfun tölcsére nem érintette a várost. Kitört a csoportban a pánik — de az ijedelmen kívül más baj nem történt. Á borravaló: sértés — Magyarországról télika­bátban és csizmában indul­tunk november 14-én. Ügy 15 órás utazás után a legforróbb kánikulába csöppentünk Ha­vannában. A tíznapos kubai út alatt egyszer sem volt hű­vösebb plusz 30 foknál — persze árnyékban. Agócs Piroska a megyei ta­nács főelőadója a múlt év őszén Kubában járt. Látott krokodilfarmot, eredeti in­dián falut, kóstolt kagylósa­látát, ananászt és megismer­kedett á sült banánnal. — Havannában sok fiatal­lal találkoztunk, akik Buda­pesten szereztek diplomái. Felfigyeltek a magyar be­szédre, s mint régi ismerő­sökhöz siettek hozzánk. A turistacsoportok állandó programja: egy _bárműsor megtekintése. Ez így volt Ku­bában is. — A Parisienben és a Tro­picanában jártunk. Az utób­bi jobban tetszett. Amerikai stílusú mulató: egyszerre há­rom színpadán zajlik a színes műsor. Kubai szokás szerint koktélt ittunk, s jó magyar szokás szerint borravalót akartunk adni. A felszolgálók nem fogadták el. Mint meg­tudtuk: Kubában nemcsak nem divat, hanem egyenesen sértés a borravaló ... <h) Dőlnek a fák Évente 76 ezer nettóköb­méter fát termelnek ki a Felső-tiszai Erdő és Fafel­dolgozó Vállalat nyírbáto­ri erdészeti üzemében. Ké­pünkön: Réti József és Szláma Lajos dönti ki az olasz nyárfát. (GB)

Next

/
Thumbnails
Contents