Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-29 / 24. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. január 29. ©©©©©© Remek ötletnek bizonyult a nyíregyházi díszítőművészeti stúdió rendszeres bemutatkozása a megyei és városi művelődési központban. A stúdió tagjai — hímzők, szövők, fazekasok, faragók, gyöngyfűzők — minden hétfőn este hatkor tartanak vásárral egybekötött kiállítást. (László Gyula felv.) Falunap, játszóház __________________________________________ Hét vége Kisvárdán Kulturális tájolóműsorral vendégszerepeinek a kisvár- dai amatőr művészeti együttesek január 29-én Pap községben. A fél hatkor kezdődő programban a Hunnia munkásszínpad, a városi citeraze- nekar, a Bessenyei néptánc- csoport mutatkozik be, közreműködik a helyi bábegyüttes és az irodalmi szinpad. Szombaton délelőtt a kis- várdai művelődési központban napköziseknek vetítenek filmeket, délután szabadidős játékos versenyeket tartanak. A jutalom: belépőjegy a vasárnapi diszkóra. Vasárnap öttől tehát a tánc várja a fiatalokat, délelőtt pedig a legifjabbaknak rendeznek játszóházat. Az óvodásokat és az általános isko lásokat gyurmázni, makra- mézni, kézimunkázni tanítják. Nagykállói program Filmklub, koncert A nagykállói művelődési házban február 1-én délután háromtól mutatják be az I, mint Ikarusz című politikai krimit. A filmhez kapcsolódva hangzik éí' előádás az erőszak és a hatalom viszonyáról a filmbarátkor tagjainak. Az utóbbi hetekben a könnyűzene élvonalbeli együttesei fordultak meg Nagykállóban, a művelődési ház meghívására. Legközelebb a P. Mobil tart koncertet, február 4-én este hattól. A tavasz ábradése Tehetségeket keres a stúdiószínpad Üj darab próbáit kezdte meg a Nyíregyházi Városi Stúdiószínpad. A megyei és városi művelődési központ támogatásával mintegy másfél éve működő, zömmel középiskolásokból álló amatőr együttes rövid fennállása alatt is igen nagy népszerűségre tett szert, nevüket szinte az egész országban megismerték. Az első bemutató, a Hemingway művéből készült Bérgyilkosok volt, ezután két Lázár Ervin-adaptáció következett, most pedig olyan előadásra készülnek, melynek mondanivalója éppen az ő korosztályukat foglalkoztatja a leginkább. Frank Wedekind műve, A tavasz ébredése a tizennégy—tizennyolc évesek problémáival foglalkozik, az emberi kapcsolatokkal, e kapcsolatok megteremtésének lehetőségeivel, illetve hiányával, szülő és gyermek, valamint a fiatalok egymás közötti viszonyával. A másfél órás darab több mint tíz szereplőt igényel, s bár jelenleg is több tehetséges fiatal tagja a stúdió- színpadnak, szívesen látnak újabb jelentkezőket is az együttesben. Főleg középiskolás fiúk jelentkezésére számítanak, a próba napjain, vasárnap és hétfőn hattól kilencig a művelődési házban. A tervek szerint március végén, április elején lesz a bemutató. A darabot elsősorban középiskolásoknak ajánlják. Kertbarátoknak A vásárosnaményi művelődési központ kertbarátklubjának tagjai minden vasárnap összejönnek előadásra, vagy tapasztalatcserére. Most hét végén Kiss István főkertész vezetésével gyümölcsfametszési bemutatót tartanak. Hétfőn kezdődnek megyénkben a mezőgazdasági könyvhónap eseményei. Elsőként a HNF nyíregyházi kertbarátklubjában rendeznek ankétot február 1-én a Kertészet és Szőlészet című lap szakíróinak részvételével. Legyen útitársunk I Egy nap Mátészalkán Megyénk bármely tájáról érdemes a hét végén Mátészalkára utazni. A gyorsan fejlődő város önmagában is érdekes látványt kínál, jó ellátása vendégmegtartó erő. A régi szatmári főváros hangulatos kis utcái még télidőben is különös atmoszférát terjesztenek. Aki többet akar tudni a tájról, az föltétlenül térjen be a Szatmári Múzeumba. A látogatót az ország egyetlen szekérgyűjteménye fogadja, ízelítőt adva a régi korok szállításából, a gyártók ügyességéből, mű- vességéből. A múzeumban látható a magyar villamosítás történetét bemutató kiállítás is, ami már azért is érdekes, mert Mátészalka Budapestet megelőzően köz- világítással rendelkezett. Természetszerűen állít emléket egy tárlat Zalka Máténak, aki a közeli Tunyogmatolcson született. Igen gazdag anyag mutatja be a szatmári és a lápi népélet emlékeit. A múzeum az Ecsedi-láp kutatásának központja, ahol az érdeklődő a tárgyi emlékeken kívül a szakszerű felvilágosítás szóbeli örömében is ré- , szesül. SÍIK ' Egy szép szán a kocsigyűjte- ményből. (Elek E. felv.) HOLNAP: ŐSBEMUTATÓ Rockopera Nyíregyházán Néhány napja mintha mégszűnt volna a színházi élet Nyíregyházán — legalábbis a külső jelek ezt mutatják. Az utóbbi napokban nem tartottak előadást, ám belül annál nagyobb a forrongás, az izgalom, a várakozás. Nem mindennapi bemutató előtt áll ugyanis a társulat. Holnap este olyan produkció előtt gördül föl a függöny, mely több szempontból is különlegesnek számít. Magyarországi ősbemutató lesz a Móricz Zsigmond Színházban. Bo- zóky István rendezésében viszik színre Dalmiro Saenz argentin szerző művét, Ez aztán szerelem címmel, melyet Fülöp Kálmán és Wolf Péter dolgozott át rockoperává. Ez a műfaj is új Nyíregyházán, s különösen érdekes a vállalkozás azért, mert napjainkban kevés együttes mer hasonlóra vállalkozni hazánkban. S még egy érdekesség: dupla szereposztással játsszák a darabot, ami megint csak első eset a nyíregyházi színház történetében. A művet Dés Mihály fordította, jelmeztervező Kék Maja, mv. díszlet: Tóth József, koreográfia: Kun Ildikó, mv. zenei vezető: Toma- sovszki Pál. Bemutató tehát: szombat este hétkor. Az előadásra a Móricz-bérlet érvényes. A jövő héten, február 1-én a Szigligeti-, 2- án a Koós-, 4-én délután 3-kor a Csíky-, este a Rad- nóti-bérletben kerül színre a rockopera. Szerdán Nyíregyházán a Csongor és Tündét játsszák bérletszünetben, délután háromkor. Aznap a Búbos vitézzel Fehérgyarmaton tájolnak, a délelőtt 11-kor és a délután 2-kor kezdődő előadásokkal. TÉLI UTAK - TÉLI GONDOK Hórács és sózás Még órák múlva oszlik a sötétség, amikor a KPM emberei már gépre szállnak és a megye 2050 kilométeres úthálózatát tisztítják, sózzák, kijavítják a hibákat és alkalmassá teszik a közúti közlekedésre. A tél sajátos gondokat jelent mind a gépek, mind az emberek szervezésében. Molnár György igazgatóhelyettes, főmérnök szerint a tél már akkor elkezdődik a KPM-nél amikor a tavaszi szemle befejeződött. Hiába a nagy hideg, az utak rendben tartása a hőmérséklettől függ. Mielőtt a sószórókat indítanák, a hőmérőre néznek és csak akkor érdemes hozzálátni ehhez, ha a mínusz 6—8 foknál nincs hidegebb. A só ugyanis csak ilyen hőmérsékleten fejti ki olvasztó hatását. No és akkor, ha nemcsak rászórják az útra, hanem a forgalom révén súrolja a havat. A megye 373 kilométernyi fő úthálózatát sózzák folyamatosan, összesen mintegy 500 kilométerre jut a sóból. Évente — pontosabban telente — 6—7 ezer tonna importsót szórnak ki a megyében. A veszélyes útkanyarokban és a felüljárókon, buszmegállókban homokkal védekeznek a síkosság ellen. Körülbelül száz autó, köztük egy- és két- szárnyú hóekék, hómarók, sószórók állnak készenlétben a nyíregyházi, a mátészalkai, a vásárosnaményi, a kisvárdai és a nyírbátori üzemmérnökségen. Most a Csepel D—770- es gépek jelentik az újdonságot, ezekre a dízel meghajtású gépekre állnak át folyamatosan. Az idei tél nem kedvez az útnak, sem a gépnek, még kevésbé az embereknek. A decemberi esőzés, a mínusz 15— 20 fokos hidegek alaposan igénybe vették az aszfaltot. Egyelőre pontos számadat nincs, de telente 5 és 25 millió forint körüli összeggel számolnak, ami a gépek és az utak rongálódását je- jentik. Az idén közepes elhasználódás várható. A hörcsög- és a szövőlepkeirtástól az utakra behajló ágak lemetszéséig igen sok teendője akad télen annak a 450 hómunkásnak, akik hajnali két órakor indulnak gépekkel. Mire öt—hat órakor a vidéki járatok úton vannak, már eltakarítják a havat, sózzák, homokolják a baleset- veszélyes szakaszokat. A hórácsok elhelyezése és az utak karbantartása időnként 24 órás szolgálatot jelent, meleg csákány váltással adják át egymásnak a munkaeszközöket. A nyíregyházi üzemmérnökségen többször is elrendelték az éjszakai műhelymunkát, amikor a gépek' állapota ezt megkívánta. A hóügyelet november elsejétől március 15-ig tartja a kapcsolatot a lakossággal, a meteorológiai intézettel és a rádióval. Éjjel-nappal tájékoztatja a lakosságot és veszi az utakról szóló jelzéseket a megye másik négy üzemmérnöksége is. T. K. Szép magyar beszéd verseny Az idén is vetélkedésre hívják az irodalmat szerető, anyanyelvi műveltségüket gazdagító középiskolai diákokat: országszerte megrendezik a Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd versenyt. A versenyen az ország valamennyi gimnáziumának, szakközépiskolájának és szakmunkásképző intézetének növendékei részt vehetnek, kivéve a már érettségizett szakmunkástanulókat. Az országos döntőt április 23. és 25. között rendezik meg Győrött, házigazdája a Kazinczy Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola lesz. Ezt megelőzően osztály, iskolai, majd megyei, illetve megyei-városi és fővárosi versenyeken dől el a továbbjutás. Valamennyi rendezvényen egy kötelező és egy szabadon választott prózai szöveg felolvasásával adnak számot a diákok a helyes magyar kiejtés, hangsúlyozás elsajátításáról. A megyei és országos versenyen a szakmunkásképző- és szakiskolák tanulói külön vetélkednek, ám a követelmények a többiekével azonosak. Idén első ízben egy új feladattal is meg kell majd birkózniok a döntő résztvevőinek: egy megadott mondat kiejtési jelölését kell elvégezniük. Öreg fák Méretes, idős fák országos regiszterének elkészítésére indított akciót a kámoni arborétum. A felhívás szerint, mely a Búvár című lap decemberi számában jelent meg, elsősorban őshonos fafajtáink legszebb példányait volna célszerű felkutatni, de nem kevésbé érdekesek az elszórtan található méretes eg- zóta (idegen eredetű) példányok sem. A fellelt fákról adatlapot kell fölfektetni, amely tartalmazza a helyszín és a fa méreteinek leírását, a fa egészségi állapotának, a hozzá fűződő esetleges hagyománynak, esztétikai értékének és veszélyeztetettségének ismertetését, valamint további sorsával kapcsolatos javaslatokat is. A vegyük számba öreg fáinkat! nevet viselő akcióhoz adatlap a kámoni arborétumtól, Szombathelyről kérhető. Annyi haszonnal mindenképpen jár ez, hogy akik részt vesznek az akcióban, megismerik közvetlen környezetük értékesebb fáit, a hozzájuk fűződő helyi hagyományokat, és a regiszter elkészülte után is szemmel tartják, óvják, védik mindegyiket. — ősz — ALKU A kucsmás, bekeÉk esés, csizmás bejött Nyíregyre. Ki a piacra. Ott tömzsi, bütykös ujjat közé kapta a csizmát, feszegette a rámát, kopogtatta a talpát és megkérdezte: — Mennyi? — 1800. — Ezer. — Komolyan gondolja? — Hát úgy nézek én ki? — Akkor 1600 ... — Jó csizma. Kisipari. A fene bánja, legyen ezerkétszáz. — Ezerötszáz. Egy forinttal sem kevesebb. A kucsmás, csizmás, bekecses hümmögött, elment, visszajött. Alkudott, de a kereskedő kötötte magát az 1500-hoz. — Ettől még a Nyírfában sem adják olcsóbban. Az öreg ment a Nyírfába. Fogta a csizmát, megnézte, megvette. A riporternek csak azt mondta: — Alku nélkül nem vásár a vásár. Ott lehet alkudni, de csizmát itt köll venni, (seres) Vacsorázó rablók Védtelen nőkre támadtak Bár a kótaji Dankó Pista utcán lakó Tóth Ferenc még csak 24 éves, ritka börtönmúlttal rendelkezik. Már fiatalkorúként rablásért kellett elítélni, aztán egymás után négyszer kapott börtönt tulajdon elleni bűncselekmények miatt. Legutóbb például a múlt év július 14-én emelkedett jogerőre tízhónapos büntetése, de minthogy többszörös visszaesőről volt szó, már a büntetőeljárás idejét is fogdában töltötte. Mielőtt azonban őrizetbe vették, Balázs Károly 25 éves nagyhalászi barátjával újabb súlyos bűncselekményt követtek el. Május 16-án Nagyhalászban az úgynevezett cigánykocsmában ittak Tóthék, aztán elköszöntek egymástól, de este újból találkoztak. Pénzük már nem volt, de Balázs azzal az ötlettel állt elő, hogy van a közelben egy hely, ahol ő már többször járt, s oda érdemes elmenni, mert egy idős asszony lakik ott, és sok pénze van. Tóthot nem kellett kétszer biztatni, elindultak V. Istvánné lakásához. Az idős asszony és húga már aludtak, mikor Tóthék elkezdtek zörgetni az ablakon, s mivel nem nyilt meg előttük az ajtó, bekiabáltak, hogy nyissák ki, mert itt a rendőrség. A két aszony félelmében nem mert ajtót nyitni, Tóthék erre az előszoba hátsó bejárati ajtaját „ostromolták” meg: beszakították a zárat, majd felszólították a két idős asz- szonyt, hogy gyújtsák fel a villanyt és bementek a szobába. V. Isvánné nagy betegen, járóképtelen állapotban feküdt az ágyon, húgát pedig sarokba állították és megfenyegették, ha mozdulni mer, megölik. Balázs kinyitotta a szekrényajtót, s különböző ruhaneműket rakott egy táskába, aztán két kézitáskát is talált, azokból ezer—ezer forintot szedett ki, majd kimentek a spájzba és nekiláttak kényelmesen megvacsorázni. Hogy a két aszony vacsora közben se legyen nyugodt, Balázs rászólt V-né húgára, hogy készüljön, mert vacsora után megerőszakolja, majd megöli. Az alaposan megijesztett Z. Ilona annyira komolyan vette a dolgot, hogy könyörögni kezdett: ha már meg akarják ölni, úgy tegyék, hogy ne fájjon. A fenyegetést Tóthék természetesen nem váltották be, hiszen ők eredetileg is „csak” lopni mentek, s míg élvezték, hogy a házigazdák remegnek, közben cigányul megbeszélték, hogy vacsora után otthagyják őket. Mielőtt elhagyták volna a lakást, még megparancsolták: nehogy szólni merjenek a rendőrnek, mert megölik mindkettőjüket. Az ügy természetesen hamar ismertté vált, s a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Dré- gelyvári Imre tanácsa kemény büntetést szabott ki a rablókra. A többszörös visz- szaeső Tóth Ferenc négy és fél év fegyházban letöltendő büntetést kapott, Balázs Ká- rolynak pedig két és fél évet kell börtönben tölteni. Tóthot öt, Balázst három évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős.
