Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-27 / 22. szám
1982. január 27. Kelet-Magyarország 3 Nem jóslás SOKAN VALLJÁK: az időjáráson túl minden a növényvédelmen áll, vagy bukik. Az időben elvégzett permetezésekkel százezrek és milliók takaríthatok meg, nem beszélve a gyümölcs, a termény minőségéről. Éppen ezért fontos ága a növényvédelem a mezőgazdaságnak, s így fontos a távelőrejelzés, amivel a Sza- bolcs-Szatmár megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás foglalkozik. A távelőrejelzés nem jóslás, hanem tudományos alapokon nyugvó prognózis, hiszen a kórokozók és kártevők meghatározott rend szerint élnek, szaporodnak. Az előrejelzések készítésénél elsősorban ezt veszik figyelembe, s nem utolsósorban döntő az előző évi fertőzés mértéke. A kórokozók és kártevők áttelelésének mértékét viszont meghatározza az időjárás, ami a tél elmúltával az induló fertőzés alapjait képezi. A takácsatka tojásait, a lisztharmat mycéliumait például az alacsony hőmérséklet gyéríti. Az állomáson végeznek gyakorlati kísérleteket is. Kártevővel, illetve kórokozóval fertőzött hajtáson vizsgálják az áttelelést. AZ ELŐREJELZÉS a megyében minden domináló kultúrára kiterjed. Így a téli almára, burgonyára, dohányra, kukoricára, gabonafélékre, napraforgóra, cukorrépára. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a felhalmozódott képletek elegendőek — az átte- lelés gyérítő hatásának ellenére is — a következő évi elterjedésre. A hideg mellett a téli lemosó permetezés, a metszés, a lehullott lomb talajba forgatása is gyéríti a fertőző egyedeket. A növényvédelmi és agrokémiai állomás szakemberei felhívják az üzemi kertészek, növényvédősök figyelmét a nagyobb mérvű takácsatka, levéltetű fertőzésre. Az elmúlt évinél gondosabb védelmet kívánnak az almafák a lisztharmat ellen. S hogy most feljövőben a lisztharmat, az az utóbbi esztendők varasodás centrikus növényvédelmének is „köszönhető”. Emellett nem csökken a varasodás fertőzés veszélye sem. Tömegében új károsítóval, a vérte- tű megjelenésével keR számolni az idén a gyümölcsösökben, s a sodrómolyok továbbra is aktuális problémát jelentenek. ÉVENTE NÉGY ALKALOMMAL ad írásos információt a növényvédő állomás a gazdaságoknak. Ezekben általános távelőrejelzésről, kijuttatási technológiáról és egyéb hasznos dolgokról olvashatnak a gyakorlati szakemberek, (sípos) D Mory Rezső a 2/á-ban lakik, kontírozó könyvelő a számhivatalban és az egész lépcsőház úgy ismeri: az úriember. Mory Rezső ugyanis mindig frissen borotvált, nadrágja késélesre vasalt, a haját krémmel simítja, esős időben karján hordja az esernyőt, arca komoly, mozgása elegáns. Őt még soha senki nem látta futni, de még csak sietni sem. ő mindig időben indul el és időben érkezik haza munka után. Mindig hármat kopog a 2/a ajtaján, se többet, se kevesebbet, s ebből Moryné született Felföldi Emerencia tudja, hogy ez nem lehet más, csakis a férje. Emerencia asz- szony sem sokkal hamarabb érkezett haza, mivel ő maga is dolgozik a kiközvetítő irodában. Csakhogy amíg Mory Rezső munka után rendszeresen egészségügyi sétát tesz a közeli parkban, addig Emerencia asszony rohan az ABC- be, onnan a buszhoz, szinte beesik a lakás ajtaján és már készíti is a gyorsvacsorát, aminek kiadósnak, de köny- nyűnek kell lennie, mert Rezső gyomra így kívánja. Miután Mory hazaér, kezet mos, felölti háziköntösét és beül a nappaliba, újságot olvasni. Sophianét szív, s olvasás közben nagyokat hümmög, mert nem hiszi a sajtó egyetlen szavát sem. Emerencia asz- szony rohanva tálal, jó étvágyat kíván, aztán leszedi az asztalt, elmosogat, s míg a férje a tévé elé ül kényelmesen, addig ő felszereli a vasalódeszkát és ropogósra keményített gallérú inget készít Rezső hálószobájába. Mert ítezső nagyon csodálkozna, ha a tegnapi inget volna kénytelen felvenni, ez mégsem illik hozzá. Amikor Emerencia elfárad, megfázik vagy csák egyszerűen kivan, Rezső úr mély baritonján fejezi ki együttérzését és méltatlankodását: „Drágám, jobban is vigyázhatnál magadra.” Egyébként Mory Rezső nagyon jó alvó, őt még sohasem látták szőnyeget verni és zöldséges cvekkert sem cipelt még a kezében. A ház már úgy véli, ez nem is illene az ő egyéniségéhez. 2 A 3/b-ben lakik Döbbencs Szilárd, tmk-lakatos. Hetente jó, ha kétszer borotválkozik, negyvenen túl még mindig farmert hord, a svájci sapkát talán még éjszaka sem hajlandó levenni a fejéről. Döbbencs csak futni tud, járni nem, majd fellöki a lép- csőházbelieket, ha indul a munkába, vagy siet haza. Amikor jön a tmk-ból és történetesen józanul, akkor is a könyökével dübög a köpönyegajtón. Reng belé a lépcsőház. Ilyenkor Döbbencsné született Réz Rózái már a dübögésről tudja, mi az ábra. Mert ha Szilárd kettőt dübög, akkor még meg lehet kérdezni, hogy hol a nyavalyába császkált másfél órát munka után. Ám ha hármat vagy még többet üt a köpönyegre, akkor jobb nem szólni, csak tenni elibe a nyögvenyelőt, amit úgy szeret. Ilyenkor ugyanis a tmk-s éppen fusiból érkezik és nem szereti, ha az asszony pillanatra is elfelejti, hogy pénz Két hír ékesszólóan bizonyítja: a melléktermék megyénkben és hazánkban egyre inkább nem mellékes. Az első hír: az almaié kipréselése után 30—40 ezer tonna almatörköly marad vissza. A kérődző állatoknál, de a sertéseknél is az almatörköly etetése jelentős takarmánymegtakarítással járt. Azoknál a hízóknál például, amelyeket úgynevezett nedvesdarás (almatörkölyös) módszerrel etettek, 50—70 kilogramm volt a tápmegtakarítás. A mátészalkai tangazdaság tehenészetében viszont a kísérletbe vont álltokkal 1527 tonna silóval kevesebbet etettek a szokásostól, a silót törköly helyettesítette és a kifejt tej 1212 hektoliterrel nőtt. Szabolcs-Szatmáron kívül másutt is jelentős az almalé- gyártás, sok a törköly. Jó lesz tehát a megyében kikísérletezett módszer ahhoz, hogy ezer tonnaszám takarítsanak meg abraktakarmányt. Nem.. mellékes az sem, hogy a Tiszavasváriban az Alkaloidában évente több ezer tonna mákszecska keletkezik. Ezt a gyár térítés- mentesen adta át azoknak az üzemeknek, amelyek talaj- javításra kívánták felhasználni. Voltak kísérletek is. A mákszecska megfelelő kezeléssel növeli a talaj humusztartalmát. fokozza termőképességét. A hasznosítás idén új körrel bővül. A Tiszalöki Állami Gazdaság tehenészeti telepén nagy mennyiségű mákszecskát szerves anyaggal kevernek, érlelik (komposztálják), csomagolják és értékesítik. A komposztált mákszecska iránt nagy az érdeklődés, (seres) van a zsebében. Döbbencs Szilárd többszöri kérésre is csak immel-ámmal mos kezet, s ha leül a tévé elé, még meg sem kezdődik a bonyodalom, ő már horkol. Rózái ennek igencsak örül, mert amíg Szilárdot altatja a tévé, addig ő vígan megfőzi a másnapi ebédet, amit majd betesz a hűtőbe. Mire vége a műsornak, Szilárd félig kialudta magát, akkor leszámolja a pénzt, lerámolja az asszonyt, hogy mi a fészkes fenét koslat még mindig abban a bűbánatos konyhában. Megiszik még egy üveg világos sört, csak úgy pohár nélkül, aztán — ahogy mondani szokta — elteszi magát holnapra. Döbbencs Szilárd tmk-la- katos hetente csak egyszer kér keményített inget. Ilyenkor azt mondja Réz Rózáinak, hogy még egy mozdulat a konyhában és ő nem felel magáért. Ekkor Döbbencs karonfogja az asszonyt és elviszi a közeli vendéglőbe, pi- rítottmáj vacsorára. Üveg bort is rendel s hazafelé leszidja a feleségét, hogy igazán vehetne már magának ő is egy bársony szoknyát, az most olyan divatos. Réz Rózái ilyenkor nagyon jől alszik el és szépeket álmodik. Angyal Sándor Az idén újra megpróbálják Üdülőszövetkezet Sóstón * Sok ember álma egy kis hétvégi ház valahol kinn a szabadban, ahol nyugodtan töltheti családjával együtt a szabadságát. A telekvásárlás, s a nyaralóépítés a többség számára túl nagy megterhelés. Ezért le kell mondaniuk róla. ELSŐSORBAN A KISEBB JÖVEDELMŰ CSALADOKON IGYEKSZIK SEGÍTENI A SZÖVETKEZETI ÜDÜ- LÖÉPlTÉSI AKCIÓ MEGHIRDETÉSÉVEL A NYÍREGYHÁZI LAKÁSÉPÍTŐ SZÖVETKEZET. A helyfoglalás részjegy befizetésével történik. Egy lakrészen — amelyben egy- vagy másfél szoba (berendezéssel együifj, konyha, fürdőszoba található — nyolc tulajdonos osztozik. Valamennyien azonos összeget: jelenleg Nyíregyházán 40—50 ezer forintot fizetnek a helyért a szövetkezetnek. Cserébe mindannyian egy hónapig rendelkeznek alakrésszel. Az év további négy hónapjában bérbe adná a lakszöv. az üdülőt. A kapott díjból oldanák meg az épület fenntartását. Két éve hirdették meg először ezt a lehetőséget Nyíregyházán. A tervek szerint egy épülettömbben 50—60 üdülő kapna helyet, tehát mintegy 400 tagra lenne szükség. Az első hirdetésre közel félszáz érdeklődő jelentkezett, így le kellett mondani az építésről. Hazánk számos vidékén elterjedt és népszerű ez az üdülőépítési forma. Hagyománya van a Velencei-tónál, a Balaton partján, a Dünárttúl sok szép táján. A tulajdonosok megegyezéssel, ha így nem sikerül, akkor sorsolással döntik el, hogy ki melyik hónapban rendelkezik az üdülővel. A szabadságot persze nem kötelező itt tölteni. Aki akarja, még bérbe is adhatja az őt megillető hónapra a lakrészt. S ami nagy vonzerő: lehetőség van rá, hogy az egyes üdülőszövetkezetek tagjai egymás közt cseréljenek. Vagyis például egy zalakarosi üdülővel rendelkező család — ha talál cserepartnert — akár a Balaton mellett is pihenhet egy hónapig — és fordítva. (Még ebben a tervidőszakban megalakul a szövetkezeti üdülőközpont. Feladata az üdülők közti csere szervezése lesz.) NYÍREGYHÁZÁN AZ IDÉN ISMÉT MEGPRÓBÁLJÁK A SZERVEZÉST. TERV SZERINT SÓSTÓN, A MELEG STRAND KELETI OLDALÁN, A KEMÉV-ÜDÜLÖ- SZOMSZÉDSÁGÁBAN KAPNA HELYET A TÖMBÉPÜLET. Falai között a kis lakóegységek mellett klubokat, valamint a vendéglátó vállalat működtetésében egy konyhát és éttermet is berendeznének. Ez utóbbiakat nemcsak az üdülőszövetkezeti tagok, hanem az egy ebédre betérő vendégek részére is. Feltéve, hogy lesz elég jelentkező, s felépül az üdülőtömb. (h) Első képünkön: a nyíregyházi malomban három műszakban dolgoznak. Naponta 146 tonna búzát őrölnek. Második képünkön: Markovics Tamás a FA WEM A csomagológépet ellenőrzi. (Jávor) ÁRU A HÁZTÁJIBÓL Fogy a csibe, légy... Amikor felépítették Kisvárdán a HUNNIACOOP Baromfi-feldolgozó és Értékesítő Vállalat gyárát, a társulásba lépett termelőszövetkezetek és állami gazdaságok nagyjából annyi baromfit neveltek, amennyi lekötötte a kisvárdai gyár egész kapacitását. Ahogy telt az idő, egyre jobban összeszoktak a gépek és emberek, mind kevesebb lett a csirke, nem azért, mert kevesebbet neveitek a nagyüzemek, hanem, mert több baromfi-feldolgozásra vált képessé a kisvárdai gyár. Három évvel ezelőtt már odáig jutottak, hogy Békés megyéből, Tatabányáról, sőt Pécsről is hozni kellett a csirkét, ha azt akarták, hogy a gyár termelésében ne legyen fennakadás. A kisvárdai gyárnak 2,5—3 millió csirke neveléséhez kellett partnert találni Szabolcs- Szatmár megye háztáji gazdaságaiban. Az elképzelés megszületett, de adminisztrációs okok miatt — mert a MÉM nem járult hozzá — nem alakíthattak szakcsoportot. A kisvárdai Rákóczi Tsz azonban a gyár segítségére sietett, s ők kezdtek hozzá a háztáji gazdaságok beszervezéséhez. Nagyüzemi módszerrel ajándékba, hanem hitelként ad. Az első évben nem kérnek törlesztést, a második, a harmadik és a negyedik évben a leadott csirke árából vonnak le kilónként 1—1,20 közötti összeget. Ettől az évtől tehát 93 háztáji gazdaságban nevelnek nagyüzemi módszerekkel baromfit, s ezzel elérték, hogy 1983-tól a gyárban levágott csirkék egynegyede már a háztáji gazdaságokból származik. Hogy milyen komoly vállalkozás ez, elárulja a termelési érték, amely 100 millió forint körül lesz. Az első háztáji baromfinevelő 1980 augusztusában üzemelt be. Egy 200 négyzetméter alapterületű épület kellett hozzá, és megfelelő technológiai berendezés, s így 4500— 5000 csirke felnevelésére nyílt lehetőség. Az első háztáji „csirkegyárat” gyorsan követte a többi: 1981-ben újabb harminckét vállalkozó akadt, s mivel a MÉM engedélye is megérkezett Kisvárdára, lehetősége nyílt a gyárnak saját szakcsoport alakítására. Mennyibe is kerül egy háztájiban a feltételek megteremtése? Csak a technológia 140—150 ezer forintba, amit ettől az évtől a gyár már nem A gyár szakcsoportja A gyár szakcsoportja önállóan működik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a háztáji körülmények között jobbak az eredmények, mint a nagyüzemekben. 2—2,20 kiló takarmánnyal állítanak elő csirkét, ami 30 dekával jobb kilónként a nagyüzemitől. Az elhullási arány a nagyüzemekben 7,5—8 százalék között van, a háztájiban 4 százalék alatt marad. A 46—49 napi átlagos nevelési időt figyelembe véve a háztájiban 1,60—1,80 kilogramm közöttire nő meg a csirke, a nagyüzemekben 1,40—1,50-től nem tudnak többet elérni, ráadásul a háztájiban nevelt csirke minősége is jobb. Milyen technológia kell a baromfineveléshez? Olajtüzelésű hőlégfúvó kazán, önetető, önitató berendezés, naposkori etető, itatóedények és venntillátorok automatikával, amelyek értéke 140—150 ezer forint. Ehhez természetesen kell egy megfelelő nagyságú épület is: a gyár körülbelül kétszáz négyzetméterest ajánl, amelyhez természetesen típustervet is ad. Az épülethez az OTP is ad 50 ezer forint mezőgazda- sági kölcsönt. Kocsit küld a gyár A háztáji baromfinevelés tehát tőkeigényes vállalkozás, de jövedelmezősége miatt .meglehetősen népszerű is. A legtöbben Kisvárda környékén, Demecserben, Nyíregyháza környékén, és a mátészalkai járásban kezdtek, illetve kezdenek hozzá. Ha elkészült az ól és a gyár kiszállította a technológiát, akkor megelőlegezik és kiszállítják a csirkét, megelőlegezik, s ha kell kiszállítja a takarmányt, adnak gyógyszereket, vitaminokat és fertőtlenítőszereket is. A kisvárdai baromfi-feldolgozó gyár az ötnapos munkahéten 44 ezer csirkét képes feldolgozni, s ebben az évben jutnak el odáig, hogy a háztájiban nevelt 2,5—3 millió csirkével, valamint a nagyüzemekben nevelt csir- kékkkel teljes mértékben lekötik kapacitásukat. B. J. Mellékes? Megszokások
