Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-27 / 22. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. január 27. 6. KASSZAMÉREG BRIT MUNKANÉLKÜLI­SÉGI REKORD Nagy-Britannia történeté­ben először, a munkanélküli­ség átlépte a hárommilliós küszöböt. A kedden délelőtt közzétett hivatalos adat szerint a szi­getországban jelenleg vala­mivel több mint 3 millió 70 ezer ember állástalan. Rá­adásul Norman Tebbit fog­lalkoztatási miniszter szerint ez még nem is a mélypont. Rádiónyilatkozatában Tebbit azt hangoztatta, hogy a „mun­kanélküliséget szülő tenden­cia” változatlanul hat. MEGKEZDŐDTEK A BECSI TÁRGYALÁSOK Kedden megérkezett Bécs- be a szovjet küldöttség, amely a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalások csütörtökön kezdődő 26. for­dulóján vesz részt. A delegációt Valerian Mi- hajlov nagykövet vezeti. GAZDASÁGI REFORM EGYIPTOMBAN A küszöbönálló gazdasági reformra helyezte a hang­súlyt keddi beszédében Hosz- ni Mubarak egyiptomi állam­fő, miután a kormányzó nem­zeti demokrata párt rendkí­vüli kongresszusa a párt elnö­kévé választotta. (A párt ve­zetőjének posztja Szadat el­nök halálával üresedett meg, ő volt ugyanis a maga alapí­totta NDP elnöke is.) Mubarak „gyakorlati meg­valósításra alkalmas, egysé­ges gazdasági terv” kidolgo­zását sürgette és nagy vona­lakban lefektette a reform alapjait. Amikor a színes filmet fel­találták, Hollywoodban el voltak ragadtatva az új tech­nikai lehetőségtől. Űj smin­ket alkottak, új rúzsokat pró­báltak ki. Abban az időben rikítóak voltak a színek. A férfiakat úgy sminkelték, hogy próbababáknak látszot­tak. Senki sem tudta azonban a színes film diadalútját fel­tartóztatni. 1936-ban Marlene Diet­richet cége kölcsönadta az United Artist-nak az „Allah kertje” című színes film for­gatására, melyben Charles Boyer egy hi tehagyott bará­tot játszott, ő pedig egy kü­lönös, ész és értelem nélküli lényt, aki lelki békéjét a Si­vatagban keresi. Marlene új rendezővel dolgozott, egy mondatot százszor is meg kel­lett ismételnie, míg az „Allah kertje” című film rendezőjé­nek megfelelt. Mindenesetre a 200 ezer dollár gázsi kelle­mes vigaszdíj volt. Von Sternbergnek, a világ­hírű rendezőnek egyre több nézeteltérése támadt a Para- mount-tal, idegei felmondták a szolgálatot és elhatározta magát a szakításra. Marlene az ő személyében tanítómes­terét, pártfogóját és barátját vesztette el. Utolsó közös filmjük a „Spanyol táncos­nő” volt. Marlene azzal fe­nyegetőzött, hogy visszamegy Európába, és soha nem tér vissza. Azonban von Stern­berg kényszerítette, hogy maradjon, ne mondhassák, hogy ő vette rá a távozásra. Marlene ezután még néhány közepes filmet csinált. Csak fél szívvel dolgozott tovább. Ekkor hirtelen jött a tőr­döfés: Marlene a sztárlista 126. helyére csúszott vissza, és „a mozi pénztárak mér­gének” nevezték. Marlene gyorsan sátrat bontott és Európába utazott. Emiatt egy könnyet sem hul­latott. Először Párizsba uta­zott, hogy ott dolgozó férjé­vel találkozzon. Néhány hé­tig gondtalanul éltek itt, majd délre utaztak, Cap d’An- tibes-ba, mely mindig a ked­ves menhelyük volt. Most itt találkozott Marlene a család­ján kívül a jóbarátok egy csoportjával: baráti körébe tartozott Erich Maria Re­marque, az író, Josef von Sternberg rendező — és a Kennedy család is idetarto­zott. Lánya, Maria együtt úszott a fiatal Jack Kenne- dy-vel a közelben fekvő szi­getre. Sokat táncoltak, vidá­man és boldogan éltek. Marlene Dietrich és az író, Erich Maria Remarque ro­mánca Velencében kezdődött, a Lidón. Senkivel sem beszél­tek kapcsolatukról, és hogy a pletykát elkerüljék, külön­böző hajókon utazgattak az Atlanti-óceánon. Marlene így ír barátjáról: „Az írás rop­pant nehézségeket okozott ne­ki. Kézzel írt, és néha órák­ra volt szüksége egy mondat­hoz. Egész életén keresztül nyomasztotta első könyvének, a „Nyugaton a helyzet válto- zatlan”-nak óriási világsike­re. Nyomasztotta, az a meg­győződése, hogy ezt a sikert nem tudja megismételni vagy túlszárnyalni. Legnagyobb mértékben melankolikus és sebezhető volt. Egyik nap Marlenét felhív­ták Hollywoodból. Joe Pas­ternak volt a telefonnál, az Universal filmtársaságtól. Azt mondta, ő megkockáztatja, és Jimmy Stewart, valamint Marlene részvételével csinál egy westernfilmet. Marlene először tiltakozott, de von Sternberg azt tanácsolta, fo­gadja el az ajánlatot. Ezért Hollywoodba utazott, hogy leforgassa a filmet, melynek „A nagy blöff” volt a címe. Röviddel ezután kitört a háború Európában. Közben Remarque is meg­érkezett Kaliforniába.. Né­met származása miatt meg­határozatlan időre „internál­ták”, ami azt jelentette, hogy este hattól reggel hatig nem hagyhatta el a szállodát. Ö volt az első menekült, akit Marlene a szárnyai alá vett. Szokatlan helyzetének el­lentmondásai szétmorzsolták Remarque idegeit: könyveit Hitler elégette — Ameriká­ban pedig internálták. Re­marque bölcs volt, de böl­csessége sem enyhítette szo­morúságát. Amikor a házi­őrizetét feloldották, New Yorkba ment, hogy ott éljen, később visszament Svájcba, a második hazájába. Feldúlt szívvel hagyta el Amerikát, tele kétségekkel, melyeket ezek a borzalmas háborús évek váltottak ki benne. Ügy érezte, nem tett eleget köte­lességének, nem harcolt a ná­cik ellen. Marlene már régen gondol­kodott, mit tegyen, ha Ame­rika belép a háborúba. A „Hollywood Komitee”-t már akkor megalapították, amikor a nácik hatalomra jutottak. A fő szervezők Ernst Lubitsch és Billy Wilder voltak. Svájc­ban volt egy összekötő, akinek a pénzt küldték azért, ' hogy emberek százait megmentsék a németországi koncentrációs táborokból, és Amerikába utazásukat finanszírozzák. (Következik: Csodálatos baj- társ volt) A RUHABÖNGÉSZDE MINDIG ŰJ, EGYEDI RUHÁZATI CIKKEKET KÍNÁL! Férfi télikabát 398,— Ft Férfi trevira kardigán 290,— Ft Női jersey kosztűm 352,— Ft ­- 477,— Ft-ig Női flanellruha 170,— Ft ­- 273,— Ft-ig Női szövetszoknya 261,— Ft Női pamutjersey szoknya 239,— Ft Bakfis nadrágkosztüm 250,— Ft Bakfis esőkabát 398,— Ft Gyermek kapucnis kardigán 250,— Ft Gyermeksapka + sál grt. 28,40 Ft ­- 48,80 Ft-ig Gyermek egyujjas kesztyű 76,­Ft Gyermekpulóver 119,— Ft FELÁRON ÖLTÖZKÖDHET, ha a Felszabadulás utcai RUHABÖNGÉSZDEBEN VÄSÄROL! Befejeződött a lengyel parlament ülése Hétfőn a szejm páriámén- szövetség és a keresztény tár- ti vitájában Wojciech Jaru- sadalmi szövetség képviselői. zelski hadseregtábornok', a A PAP hírügynökség je- Nemzeti Megmentés Katonai lentése szerint a szejm hét- Tanácsának elnöke után az főn törvénybe iktatta az ál­egyes pártok parlamenti lamtanácsnak a szükségálla- klubjai és csoportjainak kép- pótról hozott négy decemberi viselői szólaltak fel. Kifejtet- dekrétumát, majd határoza­ték véleményüket a LEMP, tot alkotott a Jaruzelski mi- az egyesült parasztpárt, a de- niiszterelnök beszédében el- mokrata párt, a pax egyesü- hangzott legfontosabb társa­iét, a katolikus társadalmi dalmi-politikai kérdésekről. Befejeződött a lengyel parlament ülésszaka. (Kelet-Magyarország telefotó) Szovjet-csehszlovák-magyar közős hadgyakorlat A szovjet, a csehszlovák és a magyar néphadsereg alakulatai közös gyakorlatot tartanak Csehszlovákiában. A képen: szov­jet katonák felállítanak egy Ideiglenes hidat. (Kelet-Magyar­ország telefotó) 'Szabolcsi bűnügyi múzeum 14. Ki ölte meg doktor T.-t? A belső szobában lévő ágyon — először festékszíne­ződésnek hitt — vérnyomok­ra leltek. A szakértők szerint á kilencből két szúrás volt halálos. Ha öngyilkos lett vol­na az ügyvéd, akkor nem tu­dott volna bemenni a belső szobába, majd visszatérni az irodába. Mindkét szúrás cse­lekvőképtelenné tette, mégpe­dig bizonyosan cselekvőkép­telenné. Üjabb boncolás. Ez már más eredményt mu­tat. Talán egyetlen hibája, hogy az időt, a halál beálltá­nak idejét augusztus 12-én 14 és 16 óra közé teszi. Ebben nagy szerepet játszott a gyo­morban talált étel és az ebéd idejének ismert volta. De az Idő megállapítása — sajnos — téves volt, és nem is kicsit! S hogy ez mit jelentett? A rendőrség úgy vélte — s az idő távolából is helyesnek tűnik —, hogy a lakásból ér­téket nem vittek el, így a tett indoka más lehetett. Doktor T. kapcsolatait ke­resték. A különc, nyáron hócipő­ben, télen szalmakalapban járó, szakállas, kissé bohém ügyvéd ismert alakja volt a városnak. Hivatásának élt, igyekezett mindent pontosan teljesíteni, ha kellett nagy­fokú agresszivitással is. Hit­vallása volt, hogy az ügyvéd élete állandó harc. Harcias ügyszeretete miatt egyes ellenérdekű ügyfelek olykor bántalmazták, nem­egyszer helybenhagyták a gyenge fizikumú idős embert. Agglegény volt doktor T., bár nőkapcsolatai akadtak. Az élete végét jelentő esetet megelőzően azonban nem ment már úgy az iroda, aho­gyan várta, s a nőkapcsola­tok elmaradtak. Egyetlen nő tartott ki mel­lette, s ez a házvezetőnője volt A házvezetőnőt még 1949-től alkalmazta az ügy­véd, s már kezdetben mást is kért, nemcsak takarítást, mo­sást. És ez így ment hosszú kilenc éven keresztül. A házvezetőnő férje — ne­vezzük Alajosnak, hiszen ké­sőbb kiderül, miért van szük­ség költött névre — közis­mert volt eszeveszett félté­kenységéről. A gyilkossággal kapcsolatban a gyanú már a nyomozás első napján Alajos­ra terelődött, nyomban az­után, hogy tisztázták az ön- kezűség téves feltevését. Alajost letartóztatták. Alajos gyári munkás volt, emellett zenélt. A gyárban — bizonyítottan — 16 óra 30 percig dolgozott, a gyilkosság időpontjában — legalábbis a gyilkosság idejének első, té­ves megállapítása szerint — tehát másutt volt, s nem le­hetett doktor T. lakásán. Szabadon kellett bocsátani. A helyszíni szemlén csu­pán egy véres ujjnyomtöredé­ket találtak, s ez nem volt al­kalmas az azonosításra. Ala­jos ruhája nem volt véres, ez bizonyos. Az Alajoséknál vég­zett házkutatás semmiféle eredményt nem hozott. Folytatták a vizsgálatot. Volt egy tanú, aki holtbiz­tosra állította, hogy doktor T.-t este hétkor látta. Ez a vallomás megdöntötte az or­vosszakértői véleményt. És hamarosan másik ilyen tanú is akadt. Az orvosok ezután nem tar­tották kizártnak, hogy a ha­lál az általuk először meg­adott idő után néhány órával később következett be, bár ez — szerintük — nem lehetett túl sok. Legkésőbb: este nyolckor. Mit csinált este nyolckor Alajos? így terelődött a gyanú — több gyanúsított szerepének tisztázása után — ismét Ala­josra. Közel laktak doktor T.- hez, és a cselekmény elköve­téséhez mindössze tíz perc­nyi idő látszott szükségesnek. 19 óra után Alajos nem tu­dott elszámolni húsz perccel, amit lakása és egy közeli mű­velődési ház között töltött. Alajost október 8-án ismét letartóztatták. Kihallgatásán állította, hogy a művelődési házba legké­sőbb 19 óra 5 perckor meg­érkezett. Nem volt igaz. A művelődési ház igazgató­ja szerint Alajos húsz percet késett, s ezt azért jegyezte meg, mert a szerződés szerint Alajos aznap dolgozott elő­ször. Feltűnt, hogy már első nap késik? Más tanúkkal is ellentmon­dásba keveredett, bár a rend­őrségi adatgyűjtés nehéz volt és körülményes, mégis voltak tanúk. Alajos ezután beismerte tettét. Részletesen leírta, hogy doktor T. lakása előtt haladt el, és úgy látta, hogy az ügy­védhez bemegy a felesége. Féltékenysége hajtotta, utána ment, benyitott, követelte az ügyvéden az asszonyt. Dula­kodni kezdtek, ő ököllel fej­be vágta az ügyvédet, aztán kést rántott, s többször bele­szúrt. Ezután a belső szobá­ban az ágyon kereste a fele­ségét, de ott sem találta. Olyan részleteket mondott el, hogy ma is kétséges, hon­nan tudhatta volna, ha nem ő veszi életét doktor T.-nek? Például nyomozási kísérletet végeztek vele. Ott Alajos részletesen „eljátszotta” a tet­tét, megmutatva például azt is, hogyan remegett a halálra sebzett ügyvéd. (Az orvos szerint valóban ez a helyzet, bár aligha tudja valaki ilyen élethűen meg­mutatni, hacsak nem látta.) A nyomozást ezután befe­jezték, s átadták az ügyet az ügyészségnek. Szokás, hogy a vádlottat, mielőtt a bíróságra kerülne, kihallgatja az ügyész is. Ala­jost is elővezették a börtön­ből, kezdődött a kihallgatása. Egy hatalmas meglepetés­sel. Alajos minden előző vallo­mását visszavonta, és immár tagadta a gyilkosság elköve­tését ! K. I. (Folytatjuk) Kommentár Még mindig a Golan... Több mint egy hónapja váltakozó hevességgel tart a Golan-vita, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsán kívül a világszervezet székházának folyosóin és kisebb konferen­ciatermeiben. Igaz, ezen a fórumon szankciókról nem dönthet­nek, de erkölcsileg mégis roppant fontosnak tartják, hogy a világszervezet megvi­tassa Izrael önkényes lépését a Golan-fennsík bekebelezé­séről. Ügy tűnik, egyelőre csak az ENSZ rendkívüli ülésszaka jelent majd megfelelő fóru­mot az újabb feszültséggóc körülményeinek és föloldásá­nak tisztázására, Tel Aviv po­litikájának elítélésére. Az Arab Liga’ külügyminiszteri értekezletét ismét elhalasz­tották, Bonyolítja a problémát, hogy Szíria és Jordánia kö­zött teljesen váratlanul fe­szültség keletkezett. Bizonyos, hogy a közel-ke­leti feszültség enyhítésére irányuló erőfeszítések belát­ható időn belül nem kecseg­tetnek sikerrel. Ellenkezőleg, Washington nyíltan bátorítja Tel A vivőt, s ez újabb és újabb merész lépésekre ösz­tönzi Begin kormányát. Ért­hető, hogy ilyen körülmények között sokan még azt is meg­kérdőjelezik, vajon Izrael megtartja-e ígéretét, s ápri­lisban kivonul-e a Sínai-fél- sziget egyelőre megszállva tartott övezetéből. Arról nem is szólva, hogy a holtponton veszteglő palesztin autonó­miatárgyalások sorsa is bi­zonytalan. Haig amerikai kül­ügyminiszter most ismét a térségbe látogat, s Kairóban valamint Tel Avivban ismer­teti az Egyesült Államok ál­láspontját á, palesztin- kérdés­sel kapcsolatban. Űj elemet jóindulattal sem lehet találni Washington ma­gatartásában. Márpedig a csakugyan tartós és igazságos rendezés, a térség békéje ép­pen a palesztinok jogainak és követeléseinek elismerésétől függ. Gy. D. AJÁNLATUNK:

Next

/
Thumbnails
Contents