Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-05 / 3. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. január 5. Egyszemélyes, kétszemélyes D gyedülálló nők és férfiak panaszolták: az üzletekben szinte minden élelmiszer- áru kétszemélyes. Hogy világosabb legyen: az előre csomagolt hús, gesztenyepüré, a mirelit áru, a konzervek, befőttek olyan „kiszerelésben” kaphatók, hogy azok mennyisége két személynek elegendő. De mit csináljon az, aki egyedül van? A felvetés jogosnak tűnik. Főleg ha tudjuk, az egyedülállók nagy része kis jövedelmű nyugdíjas, akinek nem mindegy, hogy miből mennyit vesz meg. Sokuk számára a maradék tárolása is gondot jelent. Kis étvágyú emberekről van tehát szó, akik szívesen vennének olyan árut, ami egyszeri fogyasztásra elegendő. Ez anyagi kérdés is, de egyben kivédené azt a kényszert, hogy valaki tárolgasson, s csak azért egyen valamit, mert még van belőle. ^ Kis figyelem kellene csupán. Az ipar és a kereskedelem meg tudná oldani a gondot, ha akarná. Sokan és sokszor gondolkodnak azon: hogyan is lehetne segíteni az idős, egyedüálló embereken. Nos, ez is lehetne egy ötlet. Biztos lelkes visszhangra találna, (b) Szikraeső (Jávor László felvétele) Vajüzemben. A tejipari vállalat vajüzemében kétféle csomagolásban készítenek vajat. (E. E.) GAZ VAN DE... Merre „megy“ a vezeték? Vásárosnaményi tervek, remények Szenzációnak számított annak idején a hír, hogy megszületett a döntés: a Testvériség földgázvezeték megcsapolása révén jut olcsó fűtőenergiához a Vá- sárosnaményban épülő „hőfaló” faforgácslapgyár Nem véletlen, hiszen Szabolcs-Szatmár megyében itt használtak először a Szovjetunióból származó földgázt, s csak ezután következett a megyeszékhely, majd Nyírtelek. E kedvező lehetőségeket csak jóval később kezdte el élvezni a város. Éveknek kellett eltelni ahhoz, hogy a város lakásaiban is megjelenjen ez a korszerű fűtéstechnológia. Korszerűbb és olcsóbb Igaz, ma már a csúcsban 1500—1800 köbméter földgáz is átáramlik a fogadóállomás berendezésein óránként, de ennek java részét még mindig az első számú fogyasztó — a faforgácslapgyár — használja fel, s a sorban utána a nemrég bekapcsolt üveggyár következik. Több mint öt év alatt mindössze 220 lakást, s néhány intézményt sikerült átállítani gáztüzelésre, illetve fűtésre. Vásárosnaményban a gázzal fűtött középületek száma sem nagy. A földgáz — amelynek előnyeit a legkisebb települések is szeretnék élvezni — megérkezett a városba, de felhasználása már korántsem fejlődik a megkívánt mértékben. Hiányzik a fejlesztésekhez A tárgyalóteremből Felgyújtotta felesége lakását Italozó, garázda magatartásával tette ismertté a nevét Bátorligeten Antal István. Magatartása miatt már harmadik feleségével él együtt, akivel szintén nem tudta megtalálni a kellő összhangot. Antalt főleg az bántotta, hogy a ház amiben laktak, a felesége és annak első házasságából született gyermeke tulajdonában volt. Ennek ittas állapotban családi veszekedés során hangot is adott és többször azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtja a lakást. Tervének megvalósítására 1981. november 13-án talált alkalmat. Mivel sehol nem dolgozott, egész nap otthon volt. Napközben nagy mennyiségű szeszes italt fogyasztott, így mire a felesége a munkából hazament, őt már részegen fogadta. Veszekedést kezdeményezett, ami tettle- gességgé fajult, ezért a felesége a lakásból elmenekült és egyik ismerősénél talált menedéket. Amikor a vádlott a lakásban egyedül maradt, hozzáfogott régen kigondolt terve megvalósításához. A tele gázpalackot az egyik szoba közepére helyezte, rászerelt egy perzselő égőfejet, a gázcsapot kinyitotta és a kiömlő • gázt megnyújtotta, ö pedig, mint aki jól végezte dolgát, a lakást elhagyta, leült egy távolabbi fasorba és onnan nézte, hogy a lakás tüzet fogott. A tüzet észrevették a szomszédok, riasztották a határőrsöt, igy a lakosság és a kivonuló tűzoltóság segítségével sikerült a tüzet eloltani. A tűzoltás közben a gáztűzhelyre szerelt másik gázpalack a nagy hő hatása következtében felrobbant, és a lakás tetőzetét leszakította. Csak a véletlenen múlt, hogy az oltásban részt vevő személyeknek nem esett bajuk. A tűz miatt veszélybe kerültek a szomszédos lakó- és gazdasági épületek, mivel a lakás beépített utcasorban volt. A járásbíróság Bátorligeten, a helyszinen tárgyalta az ügyet. A vádlott bűnösségét közveszély- okozás bűntettében állapította meg, ezért 2 évi és 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte és mellék- büntetésül a közügyektől 3 évre eltiltotta. A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként vette figyelembe a bíróság a vádlott többszörösen büntetett előéletét, italozó, munkakerülő, garázda életmódját, valamint azt, hogy a lakás a felesége tulajdona volt. A kihirdetett ítélet ellen Antal és védője enyhítésért, míg az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Dr. Szakács Bertalan ügyész szükséges anyagi fedezet. Pedig az energiával való ésszerűbb gazdálkodás — mint például a fűtőolaj kiváltása, földgázzal való helyettesítése — mindenképpen célszerű; korszerűbb és olcsóbb is. Ezt a tendenciát szorgalmazza évek óta a tanács is, de észbekapott már néhány vállalat is. A vezetékes földgáz fel- használását tervezi az Irodagép Vállalat beregi gyára. A terv már készül. A tanács egy vezeték közös építésére kérte fel a ruhagyárat, a szeszipari és a gabonaforgalmi naményi telepeit is, hogy kiválthassák a fűtőolajat. A tanács fejlesztési lehetőségei korlátozottak. A hatodik ötéves tervben mindössze egy ötszáz méter hosszú vezeték építésére van pénzügyi -,iede- zet. Ez a város és Vitka közéi- tervezett lakótelepet látja majd el földgázzal, ugyanis a tervciklusban itt felépülő 216 lakást már erre a korszerű fűtéstechnológiára -alapozzák. Középületek fűtése Előreláthatóan jövőre megkezdik és be is fejezik a kórház gázenergiával való ellátását. Az ÉPSZER kivitelezésében készülő beruházásra a pénz is megvan. A gimnázium gázellátására a terv készül, de szeretnék minél előbb megoldani a művelődési központ bekötését is. Itt kedvező a helyzet, hiszen a vezeték az épülettől mindössze tíz méterre van. Csupán ezzel az egy bekötéssel évente mintegy félmillió forint értékű fűtőolajat lehetne kiváltani. Hasonló mennyiségű, illetve értékű olajat égetnek el évente az általános iskola kazánjában is. Ezzel együtt már a múzeum is átállhatna a gázfelhasználásra. Új lehetőség Űj lehetőség nyílt a városban a gázhasznosításra az üveggyári, mintegy 1700 méter hosszú vezeték megépítésével. Ezt a vezetéket már szándékosan a város utcáin vitték, hogy a mellette lévő épületekbe is könnyen eljusson a gáz. Az Alkotmány, a Bajcsy-Zsilinszky, a Petőfi, a Dózsa, a fíufiyadi és a Csalogány utcákban összesen mintegy 180 lakás van ilyen kiváltságos helyzetben. Harmincöt helyen már üzemel, az Alkotmány utcai óvodát jövőre szerelik át gázfűtésre. Sajnos — annak ellenére, hogy a leágazó csonkok megépültek — -az említett utcákba csatlakozó többi utcák házaiba már csak újabb körvezeték építése árán juthat el a gáz. Tóth Árpád „Szabad ötletek jegyzékeíe Lakatos István előadóestje A nyíregyházi művelődési központ egyetlen fehér fénynyel megvilágított színpadán félmeztelen férfi térdel. Zongora szól, mintha vízcseppek hullanának, s a zenéből a mozgásból megszületik az anya, a szeretet iránti kiolt- hatatlan és kielégítetlen vágy. Felborul a pódiumon álló szék, a fehér fény vörösre vált. Döbbenet: meghalt az anya. S felemelkedik a költő, mondani kezdi a „Könnyű fehér ruhában” című verset „Mindent, mi nem ennivaló,/ megrágtam és kiköptem./ Magamtól tudom mi a jó/ s hogy egyremegy, szappangolyó,/ vagy égbolt van fölöttem./ ... És tudom mint a kisgyerek,/ csak az boldog, ki játszhat./...” Így kezdődik Lakatos István előadóestje, s kibontakozik a tragédia, nem a költőé, sokkal inkább az emberé, kinek végzetét!-»*- Lakatosi (látván felfogása szerint — a kitöltetlen hármas űr, az anya, a játék és a szerelem marcangoló hiánya okozta. Az irtózatos, végtelen magány. Egy védtelen, érdekeit még önmaga előtt is bizonygatni kényszerülő ember képe vetődik elénk az összeállításból, megdöbbentő erővel, s elhitető képességgel. Az est — helyesebb lenne talán a monodráma megjelölést használni —, összetartó íve a Curriculum vitae, József Attila önéletrajza, miben épp úgy megtalálható minden, mint a versek sorában, és az őrülettel küszködő költő címadó „Szabad ötletek jegyzékében”. A költő, az ember — az előadó tolmácsolásában — mindig, mindenütt, minden szavában önmagával találkozik szembe; s egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy mi felé halad. Meglehet, irodalomtörténészi szemmel vitatkozni lehet azzal a József Attila-képpel, amit ezen az estén kapott a hallgató, ám a vita alighanem fölösleges, hiszen minden felfogás, összeállítás a dolog természeténél fogva, önkényes. Az összeállító belső világától is függ. Egyetlen ami fontos: ez a kép így is tökéletes, így is hiteles. Hogy egy pillanatig sem a vitatás indulata, hanem az elfogadás szándéka vezette a nézőt, elsősorban köszönhető a művek erejének, s köszönhető az őket megszólaltató, sokszor újra értelmező, új mozzanatokra is ráérző művésznek. Mert kell-e nagyobb dicséret, hogy Latino- vits Zoltán után el merte mondani a „Nagyon fáj”-t Persze nem a merészség az elismerést kiváltó, hanem az, hogy tudott az óriás árnyékából kilépni, s valami mást — nem jobbat, nem rosszabbat, mást — kihozni a költeményből. Ez, felért egy újraalkotással. S az „Óda” kemény, tán cinikus elmondása, a mellékdal, az utolsó remény zenével való leválasztása is elüt a már sokszor hallottól. A zenénél tartván érdemes szólni arról, hogy a muzsika meghatározó szerepet kapott az esten, néhol gyászszertartást idéztek a gregorián dallamok, máskor ritmusok elevenítették meg a kort, de ami talán a legfontosabb, sosem vonta el a dallam a figyelmet a lényegről, s nem volt szájbarágóan didaktikus sem. Végül ne feledkezzünk meg a mozgásról, a játékról, mely megjeleníti ugyan a költőt, de elsősorban kifejezi azt, hogy szelleme csakis az írásokkal idézhető meg. Amikor az előadás végén már csak egy magányos gyertya ég a színpadon, mutatván : ennyi maradt az emberi bői, hirdetve azt is, hogy az ember szelleme, a mű azonban tovább él, méltán csendül fel a vastaps: a nézőtéren ülő többnyire fiatalok tetszésnyilvánítása. Speidl Zoltán Függönykarnis és virágdézsa A csikótűzhely reneszánsza Újabb hiányzó cikkek Mondókról A függönykarnissal kezdték, s ma? Felsorolni is sok azoknak a gyártmányoknak a számát, amelyet a Mándo- ki Fa- és Vastömegcikk-ipari Szövetkezet jóvoltából országosan is törölhettek a hiányzó cikkek listájáról. Ma már — a nyíregyházi vasipari szövetkezettel kooperálva — itt készül a keresett, központi fűtésre alkalmas vegyestüzer lésű kazán számos alkatrésze. Az elmúlt hetekben érkezett meg a KERMI jóváhagyása a falun még mindig kedvelt, alárendelt fűtési célra alkalMátészalka. Az új lakások mellett a legújabbak épülnek a főút mellett. (Elek Emil felv.) más, olcsó csikótűzhely gyártására. A Magyarországon már két évtizede nem gyártott termék után még a múzeumok is érdeklődnek. Űj termékként kezdik el januárban gyártani az ugyancsak hulladékenergiát hasznosító fűrészporos kályhákat. Ennek egy része zománcozott kivitelben kerül a kereskedelembe. Valószínű sikere lesz a jelenleg még hiánycikklistán szereplő enyvfőző fazéknak. Már elkészültek az egy-, három- és ötliteres mintadarabok. A termék után a Budapesti Vas-Edénybolt Vállalat és a Szegedi Vidia Nagykereskedelmi Vállalat is érdeklődik. Megkezdik az ' ugyancsak hiányzó cikkek listáján szereplő virágdézsa gyártását is. A sorozatgyártás megszervezésével lehetővé válik, hogy a jelenleginél olcsóbb áron kerüljön majd a vásárlókhoz. A szövetkezet továbbra is rugalmasan alkalmazkodik a piaci igényekhez. A még mindig kelendő függönykarnist például az időtállóbb műanyag sínekkel szerelik fel. Termékváltásra is sor kerül. Mivel csökken a füstcső iránti kereslet, ennek helyébe kerülnek a nagyobb volumenben készülő, új termékek. Épül egy új, 700 négyzetméter alapterületű csarnok. Itt készülnek majd a kazánalkatrészek, a csikótűzhely és a fűrészporos kályhák.
