Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-19 / 15. szám
1982. január 19. Kelet-Ma gyarország 3 Szabadegyetem és környéke A REAL ES HUMAN TUDOMÁNYÁGAK vetélkedéséből évszázadokon át az utóbbiak kerültek ki győztesen. A magyar történelemben a szellemi élet igazán soha nem tudott megfelelő légkört teremteni a természettudományok, a természettudósok számára. A latinos Magyarországtól idegenek voltak a természettudományos problémák. Napjainkra úgy tűnik, hogy a vita eldőlt. A társadalom- és természettudományok békésen élnek egymás mellett. Az iskolák kapuin túl a tudományos ismeretterjesztés mindennapjaiban azonban ingatag az egyensúly. A TIT szabadegyetemén fejfej mellett indulnak a különböző szakosztályok előadássorozatai, de a köz- művelődési intézményekben aránytalanul kevesebb természettudományos kiállítás nyílik. Pedig érdeklődésben nincs hiány. Elég emlékeztetni a nemrégiben rendezett fizikai jelenség bemutató nagy számú közönségére. Miért van szükség a természettudományos műveltségre? Az űrhajózás korában feleslegesnek, szónokinak tűnik a kérdés, mégsem árt elgondolkozni rajta. A tudományos-technikai forradalom egy sor óriási felfedezést hozott. Egyre mélyebben pillanthatunk be a természet rendjébe. A természettudományon nyugszik a modern technika, amely nélkül elképzelhetetlen lenne az ipari, mezőgazda- sági termelés mai szintje, civilizált életkörülményeink. A TOVÁBBHALADÁSHOZ azonban nélkülözhetetlen a legszélesebb tömegek matematikai, fizikai, biológiai és kémiai műveltségének emelése, természettudományos gondolkodásuk fejlesztése. Egyrészt azért, mert a termeléshez kapcsolódó szakmai tudás gyorsan elveszti érvényét, állandóan meg kell újítani, Másrészt a jelenlegi technika birtokában nemcsak megfékezheti az ember a természet erőit, hanem végleg maga alá gyűrheti, ami végzetes lehet. Talán furcsán hangzik, de egy-egy fizikai, matematikai összefüggés megértése fejleszti a szépérzéket. A valóság mélyebb ismerete hozzásegít, hogy szépségideáljainkat ne elvont, ismeretlen területekről alkossuk. Úgy tűnhet, hogy a költőkkel szemben a természettudósok hideg lelkű emberek. Eötvös Lo- ránd következő gondolatai nem ezt példázzák: „A tudomány emberének érzelmi világa a költőétől alig különbözik egyébben, mint abban, hogy eszményeit versekben kifejezésre juttatni nem képes ... Fellegekben jár néha úgy, mint a költő, de meg tudja mondani mindig, milyen magasra emelkedett.” A KÖZELMÚLTBAN MEG — az országos helyzethez hasonlóan — megyénk kevés művelődési házában volt öntevékeny, természettudománnyal foglalkozó szakkör. A változás napjainkra szembeötlő. Egy-egy hobbihoz, kedvenc időtöltéshez kötődve formálódtak ki a kis közösségek. A kismotorbarátok, a kertbarátok, horgászok körei nem egyetlen tudományághoz kapcsolódtak, foglalkozásaikon a gyakorlati tudnivalók körül forgott főleg a beszélgetés. Hamarosan követték őket a szorosabb értelemben vett természettudományos szakkörök, mint az ifjú természetvédők körei, a környezet és természetvédelmi, csillagászati szakkörök. A településeken elszigetelten működő csoportok tartalmi munkájának javítása, összehangolt irányítása jelenthette a továbblépést. Ez a felismerés hozta létre például a sza- bolcs-szatmári csillagászati szakkörvezetők klubját, vagy az említett környezett és természetvédelmi szakkörök vezetőinek megyei találkozóit. A megyei művelődési központ új' épületében önálló helyet kapott a természettudományi stúdió, amely most már jó tárgyi feltételek között hivatott a természettudományos ismeret- terjesztés összefogására, módszertani segítésére. A MISZTIKUM MA IS KÖRÜLLENGI a természettudományokat. Erősen él a közvéleményben, hogy a tömegek számára befo- gadhatatlan, érthetetlen a fizika, a matematika egy- egy új megállapítása. A tévhit alapja, hogy természetesen a tudományos felfedezések minden részletét nem lehet, de nem is kell mindenkinek elsajátítani. Elegendő a lényegük továbbadása, de azt feltétlenül az általános műveltség részévé kell tenni. Reszler Gábor ba huszonnyolcmillió forintnak megfelelő lábbelit exportálnak, míg belföldön tizen- négymillió forint értékű cipőt értékesítenek. Ebben az évben újból elkezdik a női mo- kasszinok és a különböző, sportos jellegű félcipők mellett a hosszú szárú csizmák gyártását is, amiknek fő vásárlója az USA és az NSZK. Képünkön: háromszázezer pár lábbeli készül a szövetkezetben az idén (G. B. felv.) Munkaszervezéshez rádiétetefau Nagycserlceszi beszélgetés a tartalékokról — Nem sokat ér az a szellemi tőke, amelyik nem párosul a gyakorlattal — mondja a cáfolhatatlan igazságot a tapasztalt ágazatvezető, agrármérnök To- masovszki János. Racskó Mihály, a pártszervezet szervező titkára, állattenyésztési brigádvezető megjegyzi: — Ez igaz. £ppen ezért a szakmai tudásunkat még inkább kamatoztatni kell a jövőben, ha állni »barja a versenyt szövetkezetünk. Fiatal kommunista és párton kívüli szakemberek mondták el véleményüket a szellemi tőke fontosságáról. Azt vizsgáltuk, vajon Nagycserkeszen milyen szellemi erőtartalékkal rendelkezik a közös gazdaság, s a pártszervezet hogyan kamatoztatja. Országosan jegyzett tsz a nagycserkeszi. Az elmúlt öt évben háromszor nyerték el a Kiváló Szövetkezet címet. Nem adták könnyen, meg kellett érte küzdeni. — így igaz — mondja Frecska István, aki gazdasági szakember, de most a személyzeti ügyek „főnöke”. — Most is jelentős tartalékkal rendelkezik ^. .Jtsz-tok. Ezt igyekszünk gyarapítani. ' Szorgalom és tudás A cserkészi Kossuthban jelenleg 18 az egyetemet, főiskolát végzettek száma, középiskolája 34-nek van, s 70 a szakképzett dolgozó. 1981-ben 270 hektáron átlagosan 75 tonna cukorrépát termeltek, melynek a cukorhozama ma 7,5 tonna volt. Tagjai a KITE-nek. Ott is jegyzik ezt az eredményt. Búzából 30, tavaszi árpából pedig 60 vagon fémzárolt vetőmagot termeltek. így a jövedelmük 2,5 millióval javult. Hevesi fajtából hektáronként 110 ezer forint értékű száraz dohányt törtek. Rekordtermésük volt almából, a 140 hektár hagyományos ültetvényről 630 vagonnal szüreteltek. Amivel dicsekedni lehet az önköltség: kilóját 3 forint alatt állították elő. — Ezekben összegződik a szorgalom, a szellemi energia, amelyet éfész' esztendő- ben a tagság és a szakgárda nyújtott — mondja Lakatos József tsz-elnök. — Szerényen számítva is a tervezett 4 milliós nyereség helyett most 8 millióra számítunk. Ez a szám még nem végleges. a vegyszeres gyomirtás hatékonyságát, helikoptert is igénybe vesznek, növényvédő szakembereket képeznek ki. Elsősorban a kukorica hozamát szeretnék növelni. Frecska István megjegyzi: — Szigorúbbá kell tenni a technológiai fegyelmet. Jó, hogy megalakult a gépüzemeltetési ágazat. Nem kell annyit futkosni gépek után, mint korábban. Reméljük, így lesz — fűzi hozzá. Mit szól hozzá Bihari István gépész üzemmérnök? Számítógépes javítás — Űj gépjavítási eljárásokat vezetünk be. Újfajta olajszűrő használatával a jövőben például egy Rába-Stei- gerben csak 350 üzemóra után cserélünk olajat. Ez jelentős üzemanyag-megtakarítást eredményezhet. Számítógépes Nagyobb önállóság R égen volt karácsony. Miért mondom ez? Kiderül az alábbi történetből. Ismerősöm azzal köszöntött rám, hogy kakaót reggelizett, friss simakalács- csal. — Na és? — von- tam vállalat. — Süt a pék. Ma már nem kunszt reggelenként friss kalácsot, kiflit, zsömlét beszerezni. — Persze, hogy nem — válaszolta barátom, de ö a kalácsot nem reggel és nem tegnap, hanem karácsony előtt vette. — És mi van most? Na, mi van? — Január 15. — Tehát kapaszkodj. Én azt a simakalácsot ettem ma reggel frissen és melegen, amit karáSimakalács csonyra szántunk, de megfeledkeztünk róla. — Hogyan? — A család nyáron Hollandiában járt. Rokonoknál persze, de igy is belekerült egy vagyonba. És, hogy a hollandok milyen skótok? Na mindegy. A feleségem megtanult egyet, s mást. Nagy részét már elfelejtette, Például, már nem vacsorázunk nyers sárgarépát, de a kenyeret, kalácsot, péksüteményt azt mélyhűt- jük. — Ne mond! — De mondom. Megvesszük például pénteken, vagy csütörtökön a kenyeret, az asszony felszeleteli és berakja a mélyhűtőbe. Mielőtt ennénk a kenyeret, kivesszük. Természetesen akkor csonttá van fagyva. De ha kiolvad, frissebb a frissnél. És nincs pocsékolás. Egy deka kenyér nem sok, any- nyit sem dobtunk ki hat hónapja. Azelőtt mindennap egy negyedkilót, vagy még többet, egy-két forintot. Nem vagyok egy fejszámoló művész, de most gyorsan kapcsoltam. Fél év legalább 400 forint megtakarítás. — És mennyibe került a holland út? — Harmincezer. De hát nem érted? Karácsonyra sütött simakalácsot ettem január közepén. r É rtem, hogyne érteném. A mélyhűtéssel rengeteg kenyeret, kalácsot, péksüteményt lehetne megtakarítani. Nem is lenne rossz újítás, ki kellene próbálni. Csak hát mi magyarok vagyunk. Nálunk, ha könnyű is újítani, az újítást bevezetni, azt nehéz. Seres Ernő Racskó Mihály abban is látja a siker titkát, hogy megfelelő volt az együttműködés a pártszervezet és a gazdaságvezetés között. Példásan helytálltak a munkában a pártszervezet tagjai. — Pártvezetőségünk javasolta, hogy a főágazati rendszert ágazati rendszerré szervezzük át. így közvetlenebb lesz a termelés irányítása, nagyobb önállóságot kapnak az ágazatvezetők, jobban kamatoztathatják tudásukat. — Egy dolog nagyon fontos — veti közbe Zomborszki István agrármérnök, ágazatvezető. Sehol ne skatulyázzuk be az embereket. Adjunk lehetőséget tudásuk kifejtéséhez. Erre ad lehetőséget az új ágazati rendszer. így növelik gépjavítást alkalmazunk, s vásároltunk 7 CB rádiótelefont is. Ezekkel az új eljárásokkal az a szándékunk, hogy még üzembiztosabbá tegyük a munkát, gyorsabban végezzük el a gépek javítását. Racskó Mihály közbeveti: — Az új kezdeményezések megvalósításában nem csak jó partner a pártszervezet, de kezdeményező is. Erre igyekszünk felkészíteni a 38 párttagot, köztük a szakembereket, szakmunkásokat, akiktől helytállást várunk. Úgy tűnik, sikerült a szándék. Minden ágazat tenni kíván azért, hogy a hasznosítható tartalékokat feltárja. Nem akarnak elmaradni a kertészek sem. — Mi a szellemi energiát az idén két dologra koncentráljuk: részben az új telepítésű 46 hektáros őszibarackosra és a 15 hektár meggyre. Mindkettő új itt, meg kell ismertetni az emberekkel a termesztési technológiát, begyakorolni a munkafázisokat. A másik: csökken a munkaerő-létszám, előtérbe kerül a gépi metszés, s nem is a távoli jövőben a gépi betakarítás. Ezekre is fel kell készülnünk. Ezekben vár-példamutatást a párttagoktól a közösség. Farkas Kálmán Ellenőrök □ szakszervezetek nemcsak a munkahelyeken védik az állampolgároknak érdekeit. Az elmúlt években Szabolcs- Szatmárban a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos szakszervezeti tevékenység főleg az áruellátásra, az ár- és minőségellenőrzésre, valamint a vásárlási körülmények helyzetének vizsgálatára irányult. Megyénkben mintegy 300 szakszervezeti társadalmi ellenőr tevékenykedik. Évente 2500—3000 ellenőrzésre kerül sor, amely általában az országos, illetve megyei vizsgálathoz kapcsolódik. Az ellenőrzések közel 20 százalékánál tettek észrevételeket, illetve javaslatokat az ellenőrök. 1981-ben ellenőreink többek között vizsgálták a hatósági árintézkedések végrehajtását, az édesipari termékek forgalmazásának körülményeit, a Vásárlók könyvével kapcsolatos jogszabályok érvényesülését, a primőr zöldség-gyümölcs termékek értékesítését, az ünnepi ellátás helyzetét. Az ellenőrzések alkalmával megállapítható volt, hogy az 1981. évi áruellátás jó volt. Az áruforgalom lebonyolításához a szükséges árualapok többségében biztosítva voltak. A hiánycikklista skálája minimálisan csökkent, de egyes tartós fogyasztási cikkek hiánya a majdnem egész évben fennállt. Több területen — főleg ruházatnál — a választék- hiány tovább emelkedett. Egész évben gond volt az üvegvisszaváltással, egyes területen az üzletekből való elszállítással. Nagy gond a régebbi kereskedelmi egységeknél az áruk elhelyezése, általában a raktárak zsúfoltak. A kereskedelmi egységek az ünnepi ellátásra jól felkészültek, az áruellátás jó volt. A vizsgálatoknál a feltárt hiányosságokat jeleztük az illetékes vállalatoknak és hatóságoknak. Kértük, hogy a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Ennek alapján 9 esetben pénzbírság kiszabására került sor 17-en figyelmeztetésben részesültek, 4 dolgozó ellen fegyelmi eljárást kezdeményeztek az illetékesek. A VI. ötéves terv időszakában megnövekedett a feladat a gazdálkodás irányításában és ellenőrzésében. Ezzel párhuzamosan megnövekedett a társadalmi ellenőrzés szerepe, jelentősége is. A SZOT 1981. október 26-i ülésének határozata alapján a szakszervezeti kereskedelmi társadalmi ellenőröket 1982. január 2. és július 30-a között újjá kell választani. A választás lebonyolításáért az alapszervezetek szakszervezeti bizottságai a felelősek az SZMT irányításával. □ z elkövetkezendő időszak magasabb szintű feladatainak ellátása érdekében — a megyei kereskedelmi felügyelőséggel koordinálva — a városokban valamint Záhony és Ti- szavasvári községekben szakosított csoportot alakítunk ki. Üj területekre is tervezzük a társadalmi ellenőri hálózat kiterjesztését. Például Fehérgyarmatra, Domb- rádra, Demecserre. Tervezzük az újraválasztott vagy megválasztott tisztségviselők oktatását is. Homonyik István, az SZMT pol. munkatársa D öbb mint 120 millió forintos értékben, mintegy háromszázezer pár női lábbelit készít az idén a Gávavencsellői Cipőipari Szövetkezet. Legnagyobb vásárlóik a szocialista országok közül kerülnek ki, ebben az esztendőben mintegy nyolcvanmillió forint értékű cipőt szállítanak a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, a Német Demokratikus Köztársaságba, Lengyelországba és Romániába. A tőkés piacokra, többek között az Egyesült Államokba, Finnországba és Dániá-
