Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-19 / 15. szám
Kelet-Magyarország 1982. január 19. Érvény s: 1982. január 1-tól Üj társadalombiztosítási rendelkezések • Szerződéses üzletben # Mikor jár táppénz? # Kaphat-e gyermekágyi segélyt? A lakosság fogyasztási és szolgáltatási igényeinek eredményesebb kielégítése, ellátási színvonalának további emelése érdekében a Minisztertanács olyan szervezeti formák kialakítását határozta el, amelyek szakmailag és területileg jobban alkalmazkodnak a differenciált igényekhez. Az új szervezeti formákban tevékenykedők működésére, munkajogi helyzetére, pénzügyi gazdálkodására vonatkozó szabályok megalkotásával egy időben sor került az érintett rétegek társadalombiztosítási helyzetének a rendezésére is. Milyen új társadalombiztosítási rendelkezések léptek életbe 1982. január l-töl ezzel kapcsolatosan? — erről kérdeztük Tassy Jenőt, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság vezetőjét. — Már az elmúlt évben lehetőség volt arra, hogy a gazdálkodó szervezetek kiskereskedelmi vagy vendéglátóipari üzletük üzemeltetésére magánszeméllyel kössenek szerződést. A szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének egyébkénti munka- viszonya a szerződés időtartama alatt szünetel, de ez az idő a munkajogi szabályok szempontjából munkaviszonyban eltöltött időnek számít. Ebből következően az üzlet vezetője a társadalom- biztosítás valamennyi ellátására jogosult lehet. A szerződéskötéskor már meg kell határozni előre azt az összeget, amely a részlegvezető társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékának alapjául szolgáló keresetnek minősül. Jogosult-e táppénzre a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője? — Tekintettel arra, hogy az ő tényleges keresetvesztesége csak viszonylag hosz- szabb ideig tartó keresőképtelenség esetén van, így részére táppénz csak hét napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelenség esetén jár. Ha a tevékenységet egyedül folytatja, a kereső- képtelenség első napjától a táppénz teljes összegére jogosult. Előfordul, hogy egy alkalmazottal, vagy közeli hozzátartozójával végzi a munkát, akkor táppénzre a keresőképtelenség nyolcadik napjától két vagy több alkalmazott, illetve közeli hozzátartozó foglalkoztatása esetén pedig a keresőképtelenség harmincegyedik napjától jogosult. Táppénzének összege azonban — mindkét esetben — csak az egyébként járó táppénz ötven százaléka. Kaphat-e terhességi-gyermekágyi segélyt, az ilyen keretek között dolgozó nő? — Ha a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője a tevékenységet egyedül folytatja, a részére járó segély a napi átlagkereset teljes ösz- szege, amennyiben a szülést megelőző két éven belül 270 napon át biztosított volt. Ennél kevesebb, de legalább 180 napi biztosítás esetében a segély a napi átlagkereset hatvanöt százaléka. Ha viszont tevékenységét alkalmazott vagy közeli hozzátartozó közreműködésével folytatja az egyébként járó segély ötven százalékára jogosult. A táppénzre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének baleseti táppénzére is? — Igen, azzal az eltéréssel, hogy ha a vezető egyedül folytatja a tevékenységét, a baleseti táppénz összege a napi átlagkereset teljes ösz- szege, ha viszont nem, akkor a baleseti táppénz összege a napi átlagkereset 50 százaléka. A nyugellátás, baleseti nyugellátás megállapítása esetén szolgálati időként mely időtartamot veszik figyelembe az ilyen munkavállalók esetében? — Azt az időtartamot, amely alatt az üzletet a szerződés alapján üzemeltette. Ha a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője nyugellátásban részesül, a nyugdíjfolyósítás korlátozása szempontjából reá, a munkaviszony keretében foglalkoztatott nyugdíjasokra vonatkozó szabályok az irányadók. Három- vagy több személyes üzlet vezetése esetén, munkaviszonyban nem fizikai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjasnak minősük " ..................... ... (s. á.) Téli piac — Friss a tojás, tessék választani! Hideg az idő, el kell a meleg kendő... A barkaárus a tavasz hírnökét kínálja... (Császár Csaba képriportja a nyíregyházi Búza téri piacon készült) FELVÉTELIELŐZETES Hol várható túljelentkezés ? Részletes útbaigazító január végén Január utolsó napjaiban jelenik meg több mint 40 ezer példányban az idei egyetemifőiskolai felvételi tájékoztató. Mintegy 48 ezren érettségiznek a nyáron, de tavalyi, tavalyelőtti maturáltak is ismét nekiveselkedne^: a vizsgáknak, tehát köruj|>^Jül r34 ezer jelentkezőre számíthatnál? a felsőoktatási intézmények. A könyv szerkesztőjét, Karsai Lajost, a Művelődésügyi Minisztérium egyetemi-főiskolai főosztályának főmunkatársát kérdeztük: milyen fontosabb tudnivalókkal számoljanak a felvételizni kívánók? Elöljáróban néhány lényeges dátum, a kósza hírek cáfolatául. Március 10-ig kell meg- kapniok a középiskolák igazgatóinak az idén érettségizők és a tavalyiak jelentkezési lapjait, március 30-ig kell beérkezniük a jelentkezéseknek a felsőoktatási intézményekbe — tehát a határidő némileg kitolódik. A korábban érettségizettek március 30-ig közvetlenül juttassák el lapjai;v. p- A, jelek s$erlnt„ erős tulje- lipnfkezés yárnafó a tudo- píhány egye temeken, a közgaz- ’dasági és orvoskarokon, de változatlanul csökkenő az érdeklődés néhány műszaki kar, főiskola iránt. Ezért is célszerű, ha átirányítást kérnek (jeleznek) a túlzsúfolt karokra jelentkezők. Bölcsészkarokról az azonos szakpárt adó tanárképző főiskolákra, illetve tanító-, óvónőképzőkbe, műszaki jellegű egyetemekről pedig a szakmacsoportos felvételi renden belül más főiskolákra A tárgyalóteremből Elítélték a csecsemőgyilkost Három éve büntetőeljárás indult emberölés miatt Biró Im- réné. Kun Mária 28 éves nagy- ecsedi lakos ellen, mert alapos volt a gyanú, hogy újszülött gyermekét megfojtotta. A nyomozás során azonban a gyermeket nem sikerült fölkutatni, ezért az eljárást megszüntették. Most hasonló bűncselekményért állt a bíróság előtt. A vád szerint Biróné 1980-ban ismételten terhes lett, tanácsadásra nem járt, a terhességét eltitkolta. Július 24-én délután, a terhessége nyolcadik hónapjában élő és életképes gyermeket szült otthon. Az újszülött koponyáját — feltehetően kézzel — ösz- szenyomta, s ezzel koponyatörést, keményburok-szakadást, és más sérüléseket okozott a csecsemőnek. melyek következtében agyi központok bénultak meg. A sérülések következtében az újszülött hamarosan meghalt. és Biróné a halott gyermeket egy papírdobozba csomagolva a lakás kamrájában rejtette el. Biróné a tárgyaláson tagadta a bűnösségét! Arra hivatkozott, hogy az első gyermekük születése óta rossz volt a házasságuk, bár másik két gyermekük is született. Július 24-én, a kérdéses napon, a férje úgy megverte, hogy az eszméletét Is elveszítette. Mikor magához tért, az ágyban feküdt. Orvoshoz akart menni, ezért a konyhában odakészített magának egy lavórban vizet. Mikor visszatért a szobába, görcsös fájdalmat érzett, az asztalra támaszkodott, s teljesen váratlanul így Is szült meg. A gyereket zavarában vitte ki a kamrába, bár nem szólt róla se a helyszínre érkező édesanyjának, se a férjének. Kórházba került, ott pedig az orvosok egyenes kérdésére letagadta a szülést. A kórházból azonban értesítették a rendőröket, ök kimentek Biró Imréhez, de a férj felháborodottan utasította vissza, hogy a feleségét megint mivel gyanúsítják. Meghízott, meghízott. de hát. . . Végül abban maradtak, hogy ha véletlenül mégis megtalálná a csecsemőt, telefonálni fog a rendőrségre. A rendőrök alig érkeztek visz- sza Mátészalkára, csörgött a telefon. Blróék három gyermekét azóta állami gondozásba vették. A Nyíregyházi Megyei Biróság dr. Rajka Sándor tanácsa Biró- nét emberölés bűntette miatt négy év börtönre büntette és négy évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a védő enyhítésért föllebbezett, így az nem jogerős. másodfokon a Legfelsőbb Bíróság tesz pontot az ügyre. <k> A adható átirányítási lehetőség. (Igen célszerű igénybe venni akkor, amikor az eredeti karon kevésnek bizonyulhat a pontszám.) Kedvezőbbek a bejutási esélyek a veszprémi és a miskolci egyetemre, a dunaújvárosi kohó- és fémipari karra és még néhány főiskolára, különösen azokra, amelyek tavaly pótfelvételikkel enyhítettek jelentkezési gondjaikon.1 ° Egy-két fontosabb adat a felvételi tájékoztatóból: J.190 elsőévest tud fogadni a Budapesti Műszaki Egyetem, 1240 „gólyát” a négy orvos- tudományi egyetem. Jobbára a tavalyihoz hasonlóak'a pedagógus, a közgazdász és a mezőgazdasági szakember- képzés felvételi keretszámai. Fontos tudnivaló továbbá, hogy az idén már négy tárgyból, — matematika, fizika, biológia és kémia — írnak közös érettségi-felvételi vizsgadolgozatot a jelentkezők. Időpontja május 24. és 25. A többi tárgy írásbeli és szóbeli felvételi vizsgáira június 23-tól kerül sor. A következő — tehát az 1982/83-as — tanévet követően lépnek éjeibe a felvételi vizsgák új, országos módosító intézkedései, a hatvanpontos, több tárgyat beszámító vizsgamódszerek. Előkészítésük kapcsán már most nyáron kisebb módosításra kerül sor a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák és néhány más szakközépiskola matu- randusainál, ha szakirányban kívánnak továbbtanulni. Náluk az új pontszámítási rendet már most alkalmazzák — de hattal elosztják a hozott pontszámot, hogy a többi diák eredményeivel összevethető legyen. Egyéb módosításra az idén nem kerül sor. (A Hétfői Hírek nyomán) KÉPERNYŐ ELŐTT Előttem a múlt heti műsorlap. Vajon mire emlékszem — jólesően vagy bosz- szúsággal — a műsorokból? Szokásom ellenére, most nem készítettem prompt jegyzeteket. Lássuk tehát, mi keltett mélyebb benyomást — legalábbis bennem. Mindig esemény Déry Tibor valamelyik írásának adaptációját látni a televízióban. (Különösen a nagy író életműve iránt tagadhatatlan affinitást többször bizonyított Szántó Erika dramaturg és Makk Károly rendező bábáskodásával.) A szerdán bemutatott Vendéglátás c. tévéfilm azonban némi csalódást keltett. Lehet, hogy az alapötlet — a külföldi vendég kedvéért történt lakás- és életformakozmetikázás — túlságosan közismertté vált. (Lásd a Veréb is madár c. film szőnyegterítési jelenetsorát más összefüggésben, egyebek között.) Az is lehetséges, hogy az ötvenes évek eleji atmoszféra — szerencsére — ma már életidegen. Mindez nem mentheti fel a tévéfilm alkotóit attól" hogy magasabb hőfokra izzó, általánosítha- tóbb érvényű produkciót készítsenek. Ám — mentségükre legyen mondva — az egyetlen alapötletre épített Déry-novella erre nem is igen volt alkalmas. (Ebben a kérdésben, a szerényigé- nyűségben én az írónak hiszek, nem a dramaturgnak.) Sejthető voltj hogy Vit- ray Tamás nem szokványos útifilmet készített, Szalay András operatőr kollégájával együtt. A Tengerre magyar! c. képes útinapló ha- sonlíthatatlan Vitray-alkotás. Az áthajózott tengerek, a bemutatott tájak — többnyire száraz — ismertetése helyett Vitray a hajózó és az ott lakó embereket állította filmes útirajzának középpontjába. Az egyéni, megszokottan közvetlen hangvétele most sem tévesztett célt, még akkor sem, ha a magyar tengerészek életformájának ismertetésében itt-ott akadtak érdektelenebb üresjáratok... Végül egy vasárnap esti „kettes” adásról kell írnom. A Vizsgálat Martinovics Ignác szászvárt apát és társai ügyében — szerintem — a műsorhét legjobb darabja volt. (Ezen a megítélésemen még az sem változtathat, hogy a tévéfilm — bizonyára sokak számára — eseménytelenül hosszadalmasnak tűnt.) Ki volt valójában Martinovics? Tudós, politikai fantaszta, nemzeti hős, vagy egyszerűen akar- nok? A tétéfilm nem ítélkezett és ítélkezhetett a mindmáig vitatott kérdésekben. De az újabb kutatások fényében — Benda Kálmán avatott kalauzolásával — sejtetni engedte, hogy a nemzeti hősnek kikiáltott Martinovics mítosza igencsak korrigálásra -szorul. Ami semmit sem von le tudósi, s politikai-szervezői érdeméből, s főleg szervezkedésébe bevont magyar jakobinusokéból, Hajnóczi- tól Batsányiig és másokig. Azr árnyalt ábrázolás a rendezőn (Elek Judit) a szakértő szerkesztőkön kívül a színészek érdeme is. Martinovics (Ács János), Franz Schilling (Fodor Tamás) kívánkozik a névsor elejére. Merkovszky Pál A RÁDIÓ MELLETT Elképzelhetetlenül buta és tájékozatlan házaspár a főszereplője Giles Cooper hangjátékának, A tárgynak.. Azt hiszem, nemcsak a korlátoltságot, a gyanakvó ostobaságot mint a társadalomra kártékony tulajdonságokat vette célba a szerző, hanem magát azt a’ társadalmat is valójában, amelyben ez a magatartás, ezek a tulajdonságok tenyészhetnek. Nem miridén- napi esemény, hogy egy tudományos kísérleteket végző műhold, feladatának elvégzése után, lakott területen érjen földet. Az sem mindennapi azonban, hogy megtalálója — Nyugatról lévén szó — ne a legnagyobb hasznot akarja húzni ebből. Pedig ez történik, mert emberünk nemcsak gyanakvó, hanem buta is. Nem bízik az öreg szomszéd jó pénzt ígérő ötleteiben, sem az öregben, hanem inkább az űrkabin szétbontására és alkatrészenként való eladására vállalkozik, az esetleges jutalom töredékéért. Félelmetes az a gondolkodásbeli sötétség, amit lefest az író. Vass Éva (Mill) és Szabó Gyula (Gary) a házaspár szerepében a szöveg adta lehetőségeket gazdagon kihasználta. Bar- lay Gusztáv, a rendező, irányításával Rajz János (Thurle), az öreg szomszéd figurájából többet kihozott, mint amennyi az írott szövegben látszik. Fritz Hochwälder színművét a pécsi színház művészeinek előadásában közvetítették. A közvádló a nagy francia polgári forradalomnak abban a szakaszában játszódik, 1794 táján, amikor a nemzetre tört ellen- forradalmi veszély elhárítása után a feudalísta rend helyébe lépő burzsoázia már nyűgnek további fejlődését, a burzsoá rend korlátlan érvényesülését akadályozó állapotnak ítélte meg a veszély idején bevezetett forradalmi terrort, s annak megszüntetését követelte, illetve szervezte meg. A darab szerint ezt az addig százakat, ezreket vérpadra küldő fővádló (a közvádló) tőrbe csalása és kivégzése, által hajtották végre. A téma alkalmat ad a szerzőnek, hogy a forradalom, a diktatúra vadhajtásairól, az állapotokat a maguk egyéni hasznára kiaknázókról, az eredendően gyenge gerin- cűekről és a megtört tartá- súakról szóljon, és arról, hogy koholt vádak alapján sok ember végezte a vérpadon, s mily sokan éltek vissza a forradalom jelszavaival. Oltárok árnyékában címmel Mykolaitis-Putinas regényének rádióváltozatából hallottam a második részt vasárnap. A litván szerző művében nem az a lényeges, hogy önéletrajzi fogan- tatású, hanem az a lélektani árnyalás, amellyel a főszereplő, Vasaris gyötrődését rajzolja meg. A rádióváltozatban sajnos van néhány vázlatosra sikeredett figura, de Vasaris jellemének ábrázalására gondosan ügyelt a művet Maráz László fordítása nyomán rádióra alkalmazó Forgács István. Seregi István
