Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

KM HÉTVÉGI melléklet 1982. január 16. c s ailiaidhcititihicin Még mindig aktuális, illetve ismét aktuális az iskolás gyermek tanulási lehetőségének megvizsgálása a lakásban. Talán azért nem jó a gyermek tanulmányi eredménye, mert nincs megfelelő tanutősarka. Még nem késő segíteni, fel kell mérni a lehetőségeket, a szükségleteket, s a kapható típusok közül gyor­san össze lehet állítani praktikus, egyszerű megoldásokat, ahol nyu­godt körülményeket biztosíthatunk a gyermeknek. Ábráink ilyen példákat mutatnak fekvőhellyel, íróasztallal kombiaálva. Hornicsek Erika belsőépítész Mostanában újra kezdjük fel­fedezni a falra való textilt. Nem­csak a falvédőt, amelynek sorsa az utóbbi évek legnagyobb átvál­tozásán ment át: használati tár­gyakból giccsé, elátkozott, meg­vetett darabbá, vásári áruvá lett, majd kiállításokat szerveztek, rendeztek régi falvédőkből, fel­fedezték benne régmúlt idők üze­netét, míg végül elfoglalta helyét a tárgyi néprajz területén. Fel­fedeztük és „helyére tettük" a falvédőt és a nagy lakásépítések közepette arra is rá kellett jön­nünk, hogy a vasbeton lakótelep falai éppúgy igénylik a bevona­tot, a megszelídítést, mint a haj­dani várkastélyok kőfalai. A ta­péta elkezdte új életét. Köztük is megjelent a textiltapéta. Külföldi mintákról tanulva kezdte el ná­lunk is gyártani a Lenfonó és Szövőipari Vállalat. A tapétaalap­ra a felületen lenszálakat ragasz­tanak, s ez érdekes, világos ár­nyalatú bevonatot képez. Csak sajnos a kivitelezők nem eléged­tek meg a len természetes színé­vel; a mindenáron való díszítés ördöge itt is megjelent. A nyers- szinű lenszálakat sötétbarnára festettekkel kezdték csíkozni, s ezáltal ez a sima, háttérben ma­radásra alkalmas, minden beren­dezéshez illő lentapéta csíkos ab­rosszá változott, ami nagy meny- nyiségben nemcsak börtönrácsos­ra képezi a szoba falát, hanem szigorúan megköti a berendezési tárgyaknak és színeknek a számát, lehetőségét, amelyeket használni lehet mellé. A Fényes Adolf terem textilki- állítás-sorozatában a falitextilek között azonban helyük van e len­tapéta változatoknak, sugallva a bemutatással azt is, hogy meré­szebb textilbontások is lehetsége­sek. Textil méteráru falra ragasz­tásával is lehet kísérletezni! A tiszta, sima felületű anyag nem jó; hamar sérül és a felület üres­nek hat. Az apró minta, a meli- rozott textília szépen mutat a fa­lon. Miután a fal soha nincs olyan közel a szemlélőhöz, mint egy abrosz vagy egy bútorkárpit, az egészen apró minta egységes fe­lületet ad. Jó ötlet az is, ha egy­szerű léckeretben, nagy képként akasztunk fel a díszítendő falra tetszetős, szép folthatású textíliát. A falitextil díszítő funkcióját — a lakásban a műalkotás, a fest­mény helyettesitőjeként — a fali­képek teljesítik be. Ezek közül a kiállítás többfélét mutatott be: Ardai Ildikó afrikai kenderből, szizálból szőtt faliképéi a meleg okker és rózsaszínes bézs külön­Bódy Irén munkája. Könyvújdonságok Kondi iskolásoknak Kondi néven új testedző be­rendezés gyártását kezdték meg a gödi Duna menti Ter­melőszövetkezet fémüzemé­ben. Az ötszög alakú beren­dezéssel, amelyet a többi kö­zött mászókötéllel, bordásfal­lal, fekvőpaddal is felszerel­tek, egy időben tizenhatan fejleszthetik izmaikat. A test­edző berendezés mintadarab­jai csak az elmúlt év végén készültek el, de máris nagy a kereslet iránta. Elsősorban azok az iskolák érdeklődnek, melyekben nincsen tornate­rem. A kondicionálógép ugyanis 36 négyzetméteres te­rületen elhelyezhető. Bihari Klára: Lány a do­bozban — novellák (Szépiro­dalmi Könyvkiadó). Timo K. Mukká: Bűnről dalol a föld — fordította Jávorszky Béla. (Rakéta Regénytár — Mag­vető Könyvkiadó.) Tömör­kény István: Csata a boldog­ságért — válogatta és az utó­szót írta: Győri János. Ol­csó Könyvtár (Szépirodalmi Könyvkiadó). Ambrus Zoltán: A gyanú. Válogatta és a szöveget gon­dozta: Fallenbüchl Zoltán (Szépirodalmi Könyvkiadó). Jókai Anna: A reimsi an­gyal — második kiadás (Szép­irodalmi Könyvkiadó). Jókai Mór: Rab Ráby — re­gény (Szépirodalmi Könyvki­adó.) Sapka és muff, prémhorgolással Németh Éva falitextilje. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat lentapétája. (Fotó: Rauer Lajos) Hozzávalók: 5—5 dkg fehér, türkizkék, középkék, szilvakák Firenze fonal, 3,5-es horgolótű. Hurokhorgolás: a kezdő lánc­szemsor után, minden szemre 1 egyráhajtásos pálcát horgolunk, 1. sor: 1 félpálca az első szemre, a bal kezünk mutatóujjával, a fo­nalat 2 cm hosszan (hurokhossz) magunk felé húzzuk, majd 1 rö­vidpálca az előző szem alapsze­mére. Végig a soron. 2. soj: az előző sor félpálcájára egy áthú­zott rövidpálca, majd a soron kö­vetkező szemre ismét egy áthú- zot rövidpálca. Végül a horgoló­tűn lévő szálakat egybeöltjük. Szempróba: 20 szem X 15 sor = 10 cm. Sapka: fehér színű fonalból, a fejtetőrészen kezdjük. 4 láncsze­met horgolunk, 1 kapcsolóöltés az első szemre. 1. sor: 2 láncszem­mel magasítunk, 11 egyráhajtásos böző árnyalataiban csak á szö­vés variációiban díszítve adnak bármely lakás számára kellemes megnyugtató felületet. Bódy Irén kékfestő mintáit ezúttal kék bár­sonyra nyomta: meleg, élénk hatású minden fehér falon. Né­meth Éva gyapjú faluképei, ugyancsak a nyers színek árnya­lataiban, a melegséget idézik. Csergékre emlékeztetőek Szilasi Anna gyapjú falitextiljei. Csete Ildikó nyomott faliképet mutat be, nyersfehéren vakítófehér tuli­pánokat. A kiállítás a falitextil mind­egyik lehetőségére jó példát ad: a falat borító, a fal ridegségét feloldó, jól falhoz simuló, disz­krét, a teljes felületet beboríta­ni tudó textiltapéták, Csete Ildikó nyomott textilje. A falat díszítő textil, amely nem takarja el a teljes felületet, ha­nem megbontja, kiemelt. Erre Ar­dai, Szilasi textiljei, Bódy bár­sony kékfestői alkalmasak. Ez a díszítő textília általában álló formátumú. A falat védő, a „falvédő” kerül­het az ágy, s az étkezőhely köze­lébe: ez melegséget sugall, amaz tiszta rendet. Német Éva, Szilasi Anna bolyhos gyapjúi az ágyak és környékét védő, igazán ember­közeli felhasználású textilek; Ar­dai Ildikó fényes, masszívan szö­vött szizálja az utóbbira jó pél­da. Az iparművészeti kiállítás ter­mészetesen nem vásár. A sok ipar­művészeti kiállítás azt is jelzi, hogy valami az árukínálattal nincs rendben. De reménykedjünk ben­ne: a kiállításon bemutatott munkák egyszer csak kisugároz­nak a gyárra, az árukínálatra. S akkor nemcsak egy-egy kis szö­vetkezet, exkluzív iparművészeti bolt árulja majd. Hanem — vala­hogy úgy, ahogyan a finneknél — az áruház, és az alapanyagát pe­dig a kis üzletek, ahol kézimun­ka-tanácsadás mindig az ízlés je­gyében folyik .. . Torday Aliz Textil a falon Iskolásoknak I Szépségápolás Qz arcbőr öltöztetése A téli időjárás (hideg, csípős szél stb.) megviseli a fedetlen arcbőrt. Ez elsősorban a száraz bőrűeknek okoz gondot, mert arcbőrük kellemetlenül feszül, viszket, reszelős tapintású lesz. Ezek a bőrpanaszok azzal ma­gyarázhatók, hogy hidegben ösz- szehúzódnak a bőr apró erei, ezért kevesebb vér áramlik át rajtuk s így a bőrsejtek kevesebb tápanyaghoz jutnak. A hideg ha­tására csökken a faggyútermelés is, és még szárazabbá válik a bőr, amely idő előtti ráncosodás- hoz vezethet. A száraz arcbőrt tehát minden reggel gondosan „fel kell öltöz­tetni”, hogy megvédjük a nyirkos és a száraz hideg ártalmaitól. A jó minőségű nappali arckrém a fedetlen arcbőr „ruhája”. Mielőtt elindulunk tehát, krémezzük be arcunkat és nyakunkat. A kré­met apró, ütögető mozdulatokkal dolgozzuk a bőrbe. Ez a módszer elősegíti a krém felszívódását és fokozza a vérkeringést. A krém felszívódása után kevés kamillás babahintőporral hamvasítsuk az arcot, amely még bizonyos fokú védelmet is nyújt a bőrnek a le­vegőszennyezettség ellen. A po­ros. kormos levegőből leülepedő szemcsék nem kerülnek közvet­lenül a bőrre, hanem csak a hin­tőporrétegre, így a szennyeződés este könnyen eltávolítható. A száraz arcbőr esti és reggeli letisztítására arctejet vagy lemo­sókrémet használjunk, mert a szappannal történő mosakodás még Jobban szárítja az amúgy is száraz típusú bőrt. Az esti tisz­tálkodás után bőrtápláló éjjeli Ikremet használjunk, amely pihe­nés alatt fejti ki jótékony hatá­sát. Hetenként kétszer a letisztí­tott arc- és nyakbőrre tegyünk föl olaj- vagy tejszínpakolást (a langyos olajba vagy tejszínbe vattalapokat mártunk, és úgy he­lyezzük a bőrre.) A pakolás idő­tartamára pihenjünk le, izmain­kat lazítsuk el. A száraz arcbőrnek télen azért is szüksége van a szokásosnál gondosabb ápolásra, mert nem­csak az időjárási tényezők vise­lik meg, hanem a fűtött helyisé­gek száraz levegője is; a keveset szellőztetett, cigarettafüstös he­lyiségben való tartózkodás; a fű­tött szobák és a kinti hideg leve­gő közötti nagy hőmérsékletkü­lönbség; a napfény- és vitamin- hiány. Befolyásolja a bőr állapo­tát, hogy a téli hónapokban lelas­sul a bőrregeneráció természetes folyamata. Télen rosszabbodik a zsíros, pattanásos arcbőr állapota is. Hiányzik a napfény fertőtlenítő és faggyútermelést csökkentő ha­tása. A téli vitaminokban szegé­nyebb táplálkozás miatt csökken a vitaminok védőszerepe. A bőr állapotát rontja az is, hogy hi­degben kevesebbet tartózkodunk a friss levegőn. A pattanásos bőr kezelését nem szabad elhanyagolnunk, mert ha nem kezeljük szakszerűen és tü­relmesen, maradandó szépséghi­bák keletkezhetnek. A pattaná­sos, mitesszeres, zsíros bőr vele­született bőrhajlam, amely gon­dos kezeléssel kivédhető, gyó­gyítható. A zsíros bőrt naponta többször töröljük át arcszesszel, reggel és este pedig speciális arckrémmel kenjük be. Sokat segít a bőr ál­lapotán a hetenként alkalmazott élesztőpakolás, és a kvarckúra. A fénykezelésnek vannak szabályai, amelyeket szem előtt kell tarta­nunk. Legfontosabb a fokozatos­ság betartása. Először két percig kvarcoljunk, majd naponta egy- egy perccel emeljük a kezelés időtartamát 10 percre, aztán ugyanígy vissza. A kvarclámpá­hoz nem szabad túl közel állni, mert égési sebeket okozhat. Kvarcolás ideje alatt viseljünk speciális szemüveget. Mell­es nyakápolás A nyak, a dekoltázs és a mel­lek tisztítása és krémezése a min­dennapi testápoláshoz tartozik. Mivel ezeken a helyeken a legér­zékenyebb a bőr, ezért igényel különös gondozást. Mell. Minél erősebbek a melliz­mok, annál kevésbé áll fenn a korai elernyedés veszélye. Aján­latos a rendszeres úszás és eve­zés, valamint a melltorna is szép formát ad. Az alábbiakban köz­lünk két hasznos tomagyakorla- tot. 1.1 Emeljük mindkét könyökün­ket vállmagasságba, fordítsuk a tenyereket egymás felé, és nyom­juk össze erőteljesen hat másod­percig. 2./ Emeljük a könyökünket mellmagasságig, és fűzzük össze ujjainkat, majd húzzuk erőtelje­sen szét. Tízszer ismételjük a gyakorlatot. A mellek és a dekoltázs ápolá­sát kezdjük reggel hideg zuhany­nyal. A zuhany rózsájából kívül­ről befelé körözve folyassuk a hi­deg vizet a mellre. Fokozza a vérkeringést, és feszessé teszi a bőrt. A mell bőre igen érzékenyen reagál a fogyásra. Ha hirtelen le­fogyunk, a mell vészit rugalmas­ságéból. Vigyázzunk a fokozatos súlycsökkenésre. Fogyókúra alatt a mell fokozottabb ápolást igé­nyel. Ha hirtelen hízunk, mel­lünk megnő, és bőrén fehér csí­kok, ún. terhességi csíkok kép­ződnek, melyek később már nem távolíthatók el. Keverjük össze egy citrom le­vét 2 cl rummal, és kenjük be vele mellünket. Fokozza a vérke­ringést, és feszessé teszi a bőrt. Ha lehűtjük a keveréket, még frissítő hatása is van. Ki hordjon melltartót? Akinek kis, feszes melle van. nem szükséges, hogy melltartó­ban járjon. Az orvosok szerint csak izmosítja a mellet. Akinek nagy melle van, feltétlenül visel­jen melltartót. Ügyeljen arra, hogy a sportolásnál olyan mell­tartót hordjon, amely szabad mozgást enged a mellnek. Nyak. A nyakunknál kevés a faggyúmirigy, ezért zsírban sze­gény és rendszeres ápolást igé­nyel. A nyakat mindig kenjük be arckrémmel. Jó hatású a regene­ráló és hidratáló anyagot tartal­mazó krém. pálca a kezdő gyűrűbe, végül kapcsolóöltés az első pálcára, 2. sor: 1 láncszemmel magasítunk, majd az előző sor minden pálcá­jára 2 rövidpálcát horgolunk. A sor végén kapcsolóöltés a sor el­ső szemére, 3. sor: az előző sor minden 3. szemére 2 rövidpálcát horgolunk (1 szemet szaporítunk), 4. sor: az előző sor minden 4. szemére 2 egyráhajtásos pálcát horgolunk, 5. sor: az előző sor minden 5. szemére 2 rövídpálcát horgolunk, 6. sor: az előző sor minden 6. szemére 2 rövidoá! horgolunk, ?. sor: az előző sor minden 7. szemére 2 egyráhajtá­sos pálcát horgolunk, 8. sor: az előző sor minden 8. szemére 2 rövidpálcát horgolunk, 9. sor: szaporítás nélkül rövidpáleasort horgolunk, 10. sor: az előző sor minden 9. szemére 2 egyráhajtá­sos pálcát horgolunk, 11. sor: az előző sor minden 5. szemére 2 rö­vidpálcát horgolunk, 12. sor: az előző sor minden 3. szemére 2 rö­vidpálcát horgolunk (113 szem). 13. sortól türkiz: hurokhorgolás­sal dolgozunk. 19—21. sor: közép­kék, majd a 22. sortól szilvákéi?— fonallal dolgozunk. A 17., 18.. 19. sor: egyráhajtásos pálcasorokkal készült. A sapka teljes magassá­ga 26 sor, majd próba után, a fejbőség szerinti. 1 sűrű rövidpál- casorral befejezzük a sapka szél­részét. Muff: a munkát szilvakék szí­nű fonalból 44 láncszemre kezd­jük, hurokhorgolással. ide-oda haladó sorokkal dolgozunk. 6. sor szilvakék, 6 sor középkék, 6 sor türkizkék, 6 sor fehér után, a színeket, sorokat visszafelé szá­molva, elkészítjük a munkadarab hátoldalát, majd a kezdősort, a befejező sorral, szemenként, kap­csolóöltéssorral összehorgoljuk. Zsinór: színenként 1—1 szálat összefogunk, és vastag 8-as hor­golótűvel 114 láncszemet horgo­lunk. A végződéseket a muífon ^áthúzzuk és összedolgozzuk. P. V.

Next

/
Thumbnails
Contents