Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-03 / 1. szám
2 Kelet-Magyaro rszág 1982. január 3. Á posta „becsiiiotkasszája“ Távirat — nyilvános telefonrál •Nagy várakozással tekint a lakosság az ötnapos munkahét bevezetésére, többek között arra is kíváncsi: milyenek lesznek a postai szolgáltatások. Mint arról a napokban a Debreceni Postaigazgatóságon tartott sajtótájékoztatón is hallottunk: a postai szolgáltatások színvonalát nemcsak megtartani, hanem növelni is szeretnék. Az egyik legfontosabb terület a hírlapkézbesítés. Szombaton és vasárnap is házhoz viszik a megrendelőknek az újságot, s nemcsak a városokban, községekben, hanem az új évtől a külterületeken is friss újságot olvashat a lakosság. A táviratokat az! eddigiekhez hasonlóan, a csomagok közül a gyorsan romló, élelmiszert tartalmazó küldeményeket viszik ki a lakásra hét végén és a munkaszüneti napokon. A telefon, a táviratfeladás nemcsak a telefontulajdonosok kiváltsága marad. Minden városban, de még a járási székhelyeken is jelölnek ki nyilvános telefont, ahol táviratot adhat fel bárki. A községekben a segélykérő telefonról lehet bediktálni a távirat szövegét, de legfeljebb 15 szót. S ezentúl a községi nyilvános telefonon nemcsak rendkívüli esetben lehet felhívni valakit, hanem hat percig telefonat hat bárki erről az állomásról, belföldre. A posta itt szinte becsületkasszához hasonlóra vállalkozik: bízik az állampolgárokban. A nyilvános állomásról folytatott távolsági beszélgetés díját másnap a postán, vagy a hívó nevére, lakcímére kiküldött csekken lehet fizetni, vagy ha másutt saját telefonja van, annak a számlájára írhatják az összeget. Tovább igyekszik növelni a posta a meglévő állomások’ kihasználtságát, most az ötnapos munkahét miatt az egészség- ügyi ellátásban is körzetesíte- nek, így a posta keresi annak lehetőségét, hogy minden Petőfire emlékeztek Szilveszter estéjén, a hagyományokhoz híven, at idén is megemlékeztek Petőfi Sándor születésének évfordulójáról a költő Bács-Kiskun megyei emlékhelyein. Kiskörösön, ahol 159 évvel ezelőtt megszületett, a fiatalok megkoszorúzták a főtéren álló szobrát. Dunavecsén, az egykori Petrovics mészárszékben, amely ma múzeum, Szalkszentmár- tonban, ahol 112 versét írta, Szabadszálláson, ahol képviselőként lépett fel, szintén a költőre emlékeztek e jeles napon. A Pe- tőfi-emlékházakban, hagyo- mányhűen, szilveszter éjszakáján mindvégig lobogtak a költő emlékére gyújtott gyertyák. egyes településen legyen a nap és az éjszaka minden órájában legalább egy „élő” vonal. A nyugdíjak fizetésében nem lesz változás, hétfőtől péntekig kézbesíti a postás, a nyugdíjnaptár szerint. A külterületen viszont nem tudják hétfői napon megoldani a nyugdíjak kézbesítését, mert a hét végi elfoglaltság miatt ezen a napon kapják meg szabadnapjukat a postások. A kis községekben viszont januártól is fizetik hétfői napokon is a nyugdíjakat. A nyitvatartási időt is módosítja a posta. Szombaton a megyeszékhelyen 8-tól 14 óráig, a városokban és a járási székhelyeken 8-tól 12-ig tart nyitva a hivatal. A községekben zárva lesznek a postahivatalok, vasárnap pedig csak az 1-es számú nyit ki a megyeszékhelyen 8-tól 12-ig. A szombat, vasárnap zárva tartó hivatalok pénteken egy órával tovább lesznek nyitva. 100 kívánság máris teljesült Az újévi háromnapos ünnep kellemes óráihoz a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójának . műsorszerkesztői is hozzájárultak. Január 2-án Hangárverés címmel sugároztak műsort. A hagyományoktól eltérően ebben az adásban az 1981-es év slágereit kérhették a hallgatók. Az 1 órás műsoridő alatt állandóan csengett a telefon és több mint 100 kívánság érkezett. Kértek nótát a papírgyárban és az eperjeskei ételbárban másodikán is dolgozók, de olyanok is, akik külföldről érkeztek Szabolcsba szilveszterezni. Az élőadásban minden kívánság teljesült, sokak szórakoztatására valóban az év slágerei hangzottak el. Felvételünk az egyenes adás néhány peresét örökítette meg: Rózsavölgyi Erzsébet hírszerkesztő és Haskó József zenei szerkesztő a mikrofonnál. Barangolás Afrikában, kertiszerszám-bemutató Január a magyei művelődési központban Mit kínál a januári program? Három rendezvény kívánkozik az első helyre. Január 11-én két alkalommal lép fel a hangversenyteremben Nagyiványi Péter pantomimművész. Műsorának címe Játsszunk pantomimet. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeinek összeállítása, a „Karinthytól a mai kabaréig” január 18-án este kezdődik. Ugyanazon a napon a nagyteremben a Budapest táncegyüttes lép fel. Szemkápráztató mutatványokban sem lesz hiány. Gondoskodik erről a Pozsonyi bűvészegyüttes, amely a hónap utolsó hétfőjén, 25-én szerepel a hangversenyterem színpadán. Az új művelődési központ galériájában még a hónap közepéig áll a Szabolcs- Szatmár a képző- és iparművészetben című tárlat. Bizonyára a karácsonyi ajándékvásár nagy sikere adta az ötletet a díszítőművészeti stúdiónak, hogy minden hétfőn 16 órától 18 óráig bemutatót és vásárt tartson. Ezekben az időpontokban bőr, makramé, gyöngy, cserép ajándéktárgyakat, népi textíliákat árusítanak. Az ismeret- terjesztő rendezvények közül az első január tizenegyedikén este hat órakor lesz. Barangolás Afrikában címmel színes útiélménybeszámoló hangzik el. A kertbarátokra gondoltak a művelődési központ szakemberei a 23-án, 24-én megrendezendő virágmag kiállítással és kerti szerszám bemutatóval. A helyszínen virággondozási tanácsot kapnak az érdeklődők. Január 4-én balett-tanfolyam, 31-én pedig hathetes tánciskola kezdődik. Jelentkezni a művelődési központ művészeti csoportjánál lehet. Lassan kiformálódik a művelődési központ nyitvatartási rendje. E szerint a kedd lesz a szünnap. A többi napokon 10-től 22 óráig kereshető fel az intézmény. Film hétfőtől .péntekig 10 órától 16 óráig kölcsönözhető. A fonotéka a keddi szünnap kivételével naponta 10-től 20 óráig várja a zenehallgatókat. A klub- kávéház naponta 12 órától 21 óráig tart nyitva. A Lenin téri hírlapolvasó és kiállítóte- remben is a kedd a szünnap. Mi. - napokon 9-től este 7 óráig látogathatják az érdeklődők. Borotva, tűz, alkohol Csúcsforgalom a mentőknél Az év első napjáról a másodikra virradó éjszaka viszonylagos csendben telt el a mentőknél. Meg is érdemelték ezt, mert szilveszter és új ßv kpzött az éjszaka igazi csúcsforgalmat bonyolítottak le megyeszerte. Amint a mentőállomás szolgálatvezetője tájékoztatott: a kocsik mindenfelé úton voltak. Baktalórántházán két, Fehérgyarmaton négy, Keme- csén egy szüléshez hívták ki őket. Itt, Kemecsén, egy ko- pónyasérült is a mentőkre szorult. Kisvárdán négy szülő nőt kellett a kórházba szállítani. Sajnos a Felső-Sza- bolcsban lévő városban más eset is akadt. Egy permetszer- mérgezett öngyilkoson már nem tudtak segíteni. Mátészalkán gyógyszermérgezés-. hez, verekedéshez hívták a mentőket. A szatmári városban négy szülő nőt szállítottak kórházba. Nyírbátorban három szülés és egy borotvás verekedés; számított komoly eseménynek. Tiszálökön csak, szerencsére, három kisgyermek világra jötténél működtek közre. Nyíregyházán hat szülő nőt hoztak a megyei kórházba. Két igen komoly gyógyszermérgezett jelentett gondot még. Sajnálatos, hogy két kiskorú alkoholmérgezetthez is hívták őket. Egy nyíregyházi sósavval kísérelt meg öngyilkosságot. A január másodikára virradó éjszaka, mint mondtuk, viszonylag nyugodt volt. Egy kállósemjéni tűzhöz riasztották a mentőket, egy idős nőt innen szállítottak a baleseti sebészetre. Mindennapi kenyerünk Mindennapi kenyerünk idei eled kovászát 1982. január 2-án délelőtt készítették el a nyíregyházi kenyérgyárban. Akik legkorábban munkába álltak: Zúrőcsik Lajosáé, Lajsz Jánosné főraktárosok és Szilágyi Lászlóné elszámoltató. A megrendeléseket ők összesítették: kért a város 124 mázsa 2 kilogrammos kenyeret, 100 mázsa egy kilogrammos, úgynevezett Alföldi kenyeret. Az este kilenc órakor kezdődött műszak sütött ezenfelül 45 ezer kiflit és zsömlét, valamint 20 ezer egyéb süteményt: közte ronott kalácsot, zs úrkenyeret. * Amint a baleseti sebészeten elmondták, a január másodikára virradó éjszaka viszonylag csendes volt. Elsősorban ittas embereket szállítottak ide, akik kisebb-na- gyobb verekedéseken estek át, és szorultak orvosi segítségre. Sokat közülük a kijózanítóba irányítottak, miután megkapták a szükséges kezelést. A baleseti sebészeti ambulancián arról tájékoztattak, hogy az év első napját követő éjszaka viszonylag nyugodt volt. 25—30 ember jelentkezett itt. Voltak köztük részegek, de akadt olyan szerencsétlen is, aki bokáját fi- camította, lábát törte. Tegnap, másodikán reggel is megtelt a váró, de a legtöbb beteg olyan volt, akit kontrollra rendeltek vissza. Űri muri Móricz regénye a nyíregyházi színpadon Az igazán jelentős rendezés a műnek azt a képét mutatja meg, amit eddig nem ismertünk, vagy olyan rétegét fejti fel, amiről csak sejtésünk lehetett, mint Trójáról, amíg meg nem találták, s mindezt úgy, hogy közben a mű egészének eszmeisége ne csorbuljon, sok- húrúsága ne szűküljön. Tovsztogonov szavait idéztem most, kissé átkeltve, a magam módján, (de úgy,, hogy, eszmeisége ne csorbuljon) a nyíregyházi Űri muri sokadik előadása után, s örömmel, mert jelentős rendezés született á mű előadásainak történetében. Móricz Zsigmond közismert drámáját valóban nem lett volna célszerű itt és ma színpadra állítani. A dzsentri sorsát szimpátiával figyelő, jó torkú, mulatós Szakh- máryt feltételező drámai változatok valamelyikének bemutatása csupán tisztelgés lett volna a „nagy névadó” előtt.” Nagy András László magát a regényt vette kézbe, illő tisztelettel a „mű eszmeisége” iránt. Tudta, hogy Móricz keserű mondanivalóját nem lehet „kulisszák közé szorítani” a két háború között divatos ún. „jól megcsinált darabok” hagyományos eszközeivel. Látomásos jelenetsorrá fűzte tehát a regény fejezeteit, Brecht politikus színházának legjobb hagyományai szerint. A tér-idő-egység szűk falai közül kimozdult, jelképessé nőtt színpadképek, a cselekményt gyorsító oldalszínpadok kiváló teret adnak ennek a játéknak. Ez az első, ami szembetűnik. Aztán — bár egy sor sem került bele, ami nem a regényből való (vagy valamelyik Móricz által dramatizált változatból) — meglepően fölerősödött az a szál, amiről Czine Mihály így ír: „Az Űri muriban, a dzsentrin keresztül szinte teljes képét adja Móricz Zsigmond a félfeudalizmusba rekedt magyar társadalom életének.” Annak a magyar gondnak, hogy Európába kellene érni végre az ezer éve tartó honfoglalás után, de a „gaz lehúz, altat, befed”, s hiába üt az óra a cselekvésre, mi még iszunk előtte egy jót. (Vagy rosz- szat. Mindegy.) A máig érvényes hangsúly az elnapolt lehetőségeken van. Nagy András László rendező-dramaturg a maga nagyon szimpatikus módján , próbál „változtatni a szemléleten”. Fölfedi a bajt, hogy ne növekedjék. Ez a művész kötelessége, s egyetlen lehetősége is. Az előadás mind időtartamában, mind a szereplők sokaságát tekintve shakes- peare-i méretű. Emellett gazdagon és látványosan szce- nírozott, a reflektorok által kihasított enteriőrökre mozgalmas tömegjelenetek válaszolnak, s a néző úgy érzi: színházunk most esett át a tűz- (és víz-) keresztsé- gen, a színészek és statiszták, díszítők, fény- és hang- technikusok kiváló összmunkája jelzi, hogy együttessé érett a társulat, első évadjának felén. Szakhmáry Zoltánt Bárány Frigyes játssza sok színnel gazdagítva ezt a „passzív figurát”. Hálátlan a szerep, alig van akcióban, ritkán cselekszik, csupán megtörténnek vele a dolgok. Színészi, emberi jelenléte mégis a darab előterében tartja. A rendezés hangsúlya erősen Csörgheő Csulira tolódott. Gerbár Tibor szinte vezényli az előadást, mindenütt ott van, már-már őróla szól a darab. Kár, hogy szövegmondása olykor elnagyolt, fontos mondatok sikkadnak el a játék lendületében. Rhédey Esztert Jan- csó Sarolta játssza. Sugárzó jelenség e szalmával beszórt, bortócsás színpadon. Meleg színekkel árnyalt, belülről épített szerep. Hori- neczky Erika Rozikája (most a sokadik előadás után is) azt hiszem, nincs igazán kitalálva. Nem az a baj, hogy nem hasonlít a hagyományos „csipogó” Rozikákra, inkább saját egyéniségét kellene következetesebben vállalni, s akkor talán nem lenne szükség a többnyire zavaró „népies hangvételre”. Barbinek Péter könyvügynöke előadásról előadásra javul. Eleinte mintha nem érezte volna jól magát Le- kenczey Muki bőrében. Ez sem könnyű szerep. A rezo- nőr ugrásra készen áll, hogy „megszűnjön”, ha valami fontos történik a színpadon, s ebben a műfajban hallgatni a legnehezebb. Ezért örülhetünk annak, hogy Barbi- neknek egyre jobbak a „csendjei”. Holl István Lef- kovicsa karakteresebb volt, Lengyel Istváné — aki egy időre átvette a szerepet — gondosabb, összefogottabb. Kár, hogy a két rövidke villanásban nem épülhet föl jobban e fontos figura. A nagy számú szereplő- gárdából is kiemelkedik Szigeti András. Borbírója barbár, igazi móriczi figura. Szeli Ildikó két szerepe két külön karakter. Jó stílusérzékkel vált, s a cigányjelenetben szépen énekel. A csugariak mértéktartóan ka- rikirozott jelenetében Lakatos István és Berki Antal játszik igen jól. Barsy Géza borbélya „figaróbb” a kelleténél, de nem baj. Kettőse az „elázott” Csulival igazi bohóctréfa, a tragédiához közeledvén. Jól épített figura most már Palotay István mérnöke is. Megtalálta a tartás és a törleszkedés kényes átmeneteit. Ábel bácsi: Györgyfalvay Péter és a patikus: Horváth István szintén kitalált karakterfigurák. A díszletről már szóltunk. Baráth András munkája nemcsak jói működő tér, de ötletgazdag is és látomásszerű. Keménes Fanny jelmezei igen sokat segítenek a képi megfogalmazásban. Rhédey Eszter melegbarna ruhája szinte felragyog a drámai csúcsponton, mint jól szerkesztett festményen a főalak. Felénél tart tehát az első évad, s a fejlődés íve máris lemérhető. Bár a tavasz még hozhat (hozzon is) meglepetést, színházunk méltó sikerrel köszönt el az 1981- es évtől. Mester Attila Bent vagyunk a vízben Nagyüzem a fürdőkben Tegnap reggel jóval kilenc óra előtt már legalább harmincán várták a sóstói fedett előtt a nyitást. Törzsvendégek, vakációzó diákok lesték, mikor nyit a pénztár. Délutánra már legalább háromszázan voltak itt olyanok, akik életeleme a víz, szeretik az úszást, rabjai a strandolásnak. Amint a sóstói uszodában elmondták: a megnagyobbodott terület a korábbiaknál több embert vonz, és a kellemes kulturált környezet a fiatalokon kívül, mind több meglett vendéget is csábit a fürdőzésre. Nem volt kisebb üzem a gőzfürdőben és a szaunában sem. Itt főleg az idősebbek jelentek meg. Hasonlóan az év utolsó napjához, amikor több mint 500 vendég talált Itt kellemes kikapcsolódást, az év első nyitvatartási napján is kora reggeltől nagyüzem volt a fürdőben.
