Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-12 / 291. szám

MA Kulturális körkép (2. oldal) Rangjelzés a szivarzsebben (3. oldal) Egymillió szövetkezeti tag és alkalmazott képviseletében Összeült a termelőszövetkezetek negyedik kongresszusa Losonczi Pál tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét Pénteken az Építők Rózsa Ferenc Székházában megkezdte munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kong­resszusa, amelyen 930 ezer szövetkezeti tag és 110 ezer alkalmazott képviseleté­ben 500 küldött tanácskozik. Az elnök­ségben foglaltak helyet: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Havasi Fe­renc, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter. Jelen voltak a társadalmi szer­vezetek és a tagszövetkezeti ágazatok képviselői. A kongresszust Berta Jenő, a TOT alelnöke nyitotta meg, majd a Terme­lőszövetkezetek Országos Tanácsának korábban kiküldött írásos beszámoló­jához Szabó István, a TÖT elnöke fű­zött szóbeli kiegészítést. Szabó István szóbeli kiegészítője Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke beszámolóját mondja. (Kelet-Magyarország telefotó) Sziabó István bevezetőben hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt évben a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodására ható külső tényezők összesé­gében ugyan kedvezőtlenek voltak, mégis egész sor ked­vező folyamat bontakozott ki a termelőszövetkezeti mozga­lomban. A közös gazdaságok egyre inkább a bizalom, a megértés és segitőkészség lég­körében dolgoznak, munkáju­kat a társadalom fokozódó megbecsülése és rokonszenve övezi. Ezután így folytatta: — Az 1968. márciusi párthatározat, a XII. kongresszus állásfogla­lásai és a kormány több "in­tézkedése egyértelműen segí­tette az agrárpolitika céljai­nak megvalósítását. Tovább­fejlődött, és még inkább meg­szilárdult a szövetségi politi­ka, a népi-nemzeti egység. Tisztázódtak a szövetségi tu­lajdonforma megítélése körü­li korábbi félreértések. A párt fellépett és kitartott a szövetkezeti tulajdon egyen­rangú szocialista jellegének, tartós és akár növekvő szere­pének elismerése, továbbá sa­játos vonásainak megtartása mellett. És ez korántsem el­méleti jellegű kérdés. Nagyon fontos ez, mert megnyugtató elvi alapot teremt a szövet­kezetek és az állami vállala­tok közötti egyenrangú part­neri kapcsolatok szervezésé­hez, a termelőszövetkezeti tagként illetve munkavi­szonyban végzett munka azo­nos megítéléséhez, és még sok egyéb lényegbevágó gya­korlati mezőgazdasági szövet­kezeti probléma rendezéséhez. Egyértelművé vált, hogy a párt igényli a társadalomban meglévő különböző érdekek feltárását, egyeztetését, nyílt és demokratikus ütköztetését. Ennek megfelelően fokozódott az igény, hogy az érdekképvi­seleti szervek ismerjék és képviseljék a szövetkezeti pa­rasztság egyéni és kollektív érdekeit, hogy a demokrati­kus politikai rendszer kereté­ben azok szintén érvényesül­jenek. Az is idetartozik, hogy megszűntek, de legalábbis le­csillapodtak a háztáji politika gyakorlati végrehajtásának következetlenségei. Az agrár- és szövetkezeti politika nagy sikerét, a mezőgazdasági szö­vetkezetek munkájának nagy erkölcsi elismerését jelenti, hogy a nagyüzemi és a kise­gítő gazdaság továbbá a kol­lektív és egyéni vállalkozás szervezésére követendő pél­dát, hasznosítható tapasztala­tokat tudott nyújtani a nép­gazdaság többi termelő ága­zata, a szolgáltatások és a ke­reskedelem számára. — Egyértelmű támogatást és elismerést kapott, hogy hasznos, ha a mezőgazdasági szövetkezetek vertikálisan ki­terjesztik és kiegészítik tevé­kenységi körüket, s a terme­lőerők kihasználásával és át­csoportosításával reális igé­nyek kielégítésére — saját kockázatukra — ipari, élelmi- szeripari, építőipari, szolgál­tató és kereskedelmi vállal­kozásokba kezdenek. A TOT elnöke ezután az élelmiszer-termelés stabili­tásának jelentőségéről szólt, hozzátéve, hogy ez nemcsak a közös gazdaságok érdeme, hanem olyan társadalmi tel­jesítmény, amelyben fontos tényező a munkásosztály, az értelmiség, minden dolgozó réteg munkája. A mezőgaz­dasági szövetkezeti tagság nagyra értékeli és megbe­csüli a társadalmi helyzeté­ben bekövetkezett több te­kintetben történelmi jelentő­ségű változásokat, amelyek a szövetkezeti mozgalom szá­mára is kedvező viszonyokat teremtettek. A TOT elnöke ezután a termelőszövetkezetek gazdál­kodásának eredményeit ele­mezte. Az egyik legsikeresebb ága­zat a gabona- és iparinö- vény-termesztés, ezzel szem­ben például a szőlő-, a zöld­sége és a gyümölcstermelés­ben gondok mutatkoztak, egyebek között az esetenként jelentkező terméstöbbletek teljes értékű hasznosításánál. Ezekben az ágazatokban az infrastruktúra hiányosságai is érződnek. A nemzetközi vi­szonylatban is figyelmet kel­tő állátitermék-termelés szak­mai színvonala sem egysé­ges, mert például a lehetősé­geknél alacsonyabb színvo­nalú a tenyésztési; a tartási, a takarmányozási és az állat­egészségügyi kultúra. A mezőgazdaság gyenge láncszeme a megtermelt ér­tékek megóvása, a termelés, a feldolgozás és az értékesítés határterületein jelentkező fel-' adatok ellátása. Kívánnivalók (Folytatás a 4. oldalon) Kapcsolataink a két nép alapvető érdekein alapulnak Hyikolaj Tyihonov nyilatkozata a televízióban Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke magyaror­szági látogatásának befejeztével nyi­latkozott a Magyar Televíziónak: A bevezetőben elmondotta: magyarországi tartózkodásuk első pillanatától kezdve érez­ték, mennyire őszinte és milyen mély baráti érzelmeket táplálnak Budapest lakói és vala­mennyi magyar dolgozó a szovjet nép, az Ok­tóberi Forradalom hazája iránt majd átadta Leonyid lljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkárának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnö­kének üdvözletét és szívélyes jókívánságait. Brezsnyev elvtárs mindig nagy szeretettel gondol magyarországi látogatásaira, és ma­gyar barátaival való találkozásaira — mon­dotta, s így folytatta: Mostani látogatásunk gazdag programját érdemi munka jellemezte. Szívélyes, elvtársi megbeszéléseket folytattunk Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárával. Baráti találkozóra került sor Losonczi Pállal, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökével. Min­denre kiterjedő, gyümölcsöző tárgyalásokat folytattunk Lázár Györggyel, a magyar kor­mány elnökével. Emlékezetesek maradnak számunkra találkozásaink Fejér megye párt- és gazdasági vezetőivel, ipari és mezőgazda- sági dolgozóival. A megbeszélések és tárgyalások során olyan kérdéseket tekintettünk át, amelyek a jelen helyzetben országaink és kapcsolataink számára egyaránt fontosak. A tárgyalások légkörét az elvtársiasság és a kölcsönös ér­dekeltség jellemezte. Éppen ez az, ami jel­lemzi a testvéri szovjet—magyar kapcsolatok szellemét. Ezek a kapcsolatok a szovjet és a magyar nép alapvető érdekeinek, céljainak és elvi törekvéseinek azonosságán alapulnak a szocializmus és a kommunizmus építésé­ben, a békéért és a dolgozó emberek boldog­ságáért folytatott küzdelemben. (Folytatás a 4. oldalon) Túlteljesített export ló piaca van a szálkái ISG­termékelcnek NDK-exportra készítenek TGL biztonsági szelepeket az ISG mátészalkai gyárában. (G. B.) Több tej a gazdaságokból További lehetőségek a költségcsökkentésben Közel tizedével több tejet fejtek a megye gazdaságai mint tavaly. A tehénállo­mány kevesebb a kívánatos­nál. Különösen nagy az apa­dás a háztájiban, 11,5 száza­lék, pedig a kifejt tej majd­nem felét innen szállították a csarnokokba. Hogy lényege­sen mégsem csökkent a tehe­nek száma, azt a termelőszö­vetkezetek állományának 8,6 százalékos emelkedése ered­ményezte. A háztájiban a kö­vetkező években várható, hogy ’ mind többen hagynak fel a tejtermeléssel, annál is inkább, mert az új szabályo­zók jobban ösztönzik a hizla­lást. A vágómarhatartás a nagy­üzemekben is jövedelmezőbb, mégis az ő feladatuk lesz, hogy a következő években ki­egyenlítsék a háztáji csök­kenését, sőt a megye tejter­melése összességében emel­kedjék. Cél ugyan az állo­mány gyarapítása, de a leg­jobb lehetőség a tartás, ta­karmányozás színvonalának emelése. Erre a színvonalra mindenekelőtt a kiegyenlítés férne rá, mert ha a járások eredményeit nézzük, a kép nagyon tarka. Megmagyaráz­hatatlan például a hasonló adottságú vásárosnaményi, és fehérgyarmati járás kö­zötti különbség. Beregdaró- con például 4200 liter tejet várnak az idén egy tehéntől, Tiszakóródon 2250-et. Másutt is nagyon sok még a tartalék. A jövedelmezősé­get, és ezáltal a tejtermelési kedvet mindenekelőtt a költ­ségcsökkentés fokozza. A jó minőségben betakarított, szakszerűen tárolt takarmány befektetés nélkül emeli a ho­zamokat. Itt van a legna­gyobb lemaradás, önmagában ennek javítása ugrásszerű eredményt hozna. A mellék- termékekben is sok még a kiaknázatlan lehetőség. Áprilisig csírázás nélkül I XXXVIII. évfolyam, 291. szám ÁRA: 1,49 FORINT 1981. december 12., szombat Az eddigi eredmények azl mutatják, hogy túlteljesíti idei termelési tervét az ISG mátészalkai gyára. Jobb mun­kaszervezés, hatékonyabt munka jellemzi az idei esz­tendőt, ami kiegészül azzal hogy biztos piacot találtai« külföldön is a szálkái termé­keknek. A terv 265 millió forini előállítását irányozta elő, ! várhatóan meghaladja majc a 270 milliót. Legfontosabl termékük a különböző anyag­ból készülő többfajta szelep Az öntvényszelepekből pél­dául már hetvennyolcmillic forint értéket állítottak elő hárommillióval többet, mint í terv, az acélból készülő sze lepek értéke pedig megköze­líti a negyvenmillió forintot Fontossági sorrendben a: ammóniaszelep következik i skálán, ebből 31 millió forint­nak megfelelő készült el ed dig, aminek jelentős részét i baráti országokba, az NDK ba és Csehszlovákiába expor tálták. A szelepeken kívül persze készül itt sok más ter­mék is, például gőznyomás­csökkentő, kondenzedény, cső­karima. A korábbi években állandó­an gondot okozott a készter­mékek értékesítése. A megfe­lelő piac hiányában -nagy készletek halmozódtak fel a gyár raktáraiban, ami nem­egyszer már a termelést is akadályozta. A jobb munká­nak köszönhetően a felhal­mozott készleteket sikerült a minimálisra csökkenteni, s ma már az értékesítés pár­huzamosan halad a terjnelés­sel. j Megmutatkozik ez az idei exporttevékenységükben is, hatvanegymillió forintos ex­porttervüket eddig tizenkét százalékkal teljesítették túl. Legfontosabb külföldi partne­rük az NDK, Csehszlovákia és a Szovjetunió, s újabban nyu­gati szomszédunk, Ausztria Légkondicionált buraonvatároló Pátrohán Teljes befogadóképességéig feltöltötték a betakarítás vé­géig a pátrohai Zöld Mező Termelőszövetkezet 3600 ton­nás' bürgönyatárolóját. A ta­valy épült 30 milliót érő kor­szerű objektum a legnagyobb a megyében a tsz-tulajdonú- ak között. Hasonló a ZÖL- DÉRT-nek van még kettő, Mándokon és Nyíregyházán. A hatalmas épület rekesze­iben négy méter magasan rakták be a burgonyát, az ál­landó hőmérsékletről, és pá­ratartalomról beépített érzé­kelők, és egy automata gon­doskodik. A berendezések el­lenőrzését, kezelését mindösz- sze egy technikus végzi. Né­pesebb lesz a tároló január közetie táián. ekkor bontják majd meg a halmokat, kez­dik meg az elszállítást. Az ez­zel járó munkát könnyíti, gyorsítja a beépített holland gyártmányú Tarsüs gépsor. A tároló kiürülésének üte­me természetesen a minden­kori igényekhez alkalmazko­dik majd, de ez nem jelenti a megmaradó készlet károsodá­sát. A halmok alatt kétméte- renként húzódó légcsatomá- kon keresztül nem engedik megváltozni a mikroklímát, így aztán elérhető, hogy az apadás, és az egyéb veszte­ségek tíz százalék alatt ma­radjanak. Ez a prizmás táro­lásnál elképzelhetetlen, de még a korszerűnek tekinthe­tő nagyhalmos tárolókban is lényegesen magasabb.

Next

/
Thumbnails
Contents