Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

2 Kelet-Magyarország 1981. december 6. Színvonalas ellátás karácsonyra Hildrakéta, varázsgömb, szövőszék Megyénkben — az orszá­gos tendenciához hasonlóan — dinamikusan emelkedik a játékforgalom. Szolnoki Je- none, a TRIÁL debreceni le- rakatának vezetője az idei statisztikát lapozza: Játékgyártók újdonságai — Mintegy negyvenmillió forint értékben fogyott játék Szabolcs-Szatmárban 1981- ben. Zömében az összerakós, a társas- és az elemes játé­kok, valamint a babák iránt volt a legnagyobb a kereslet. A Nyírfa Áruház már szep­temberben elővásárlással igyekezett megkönnyíteni a vásárlók karácsonyi kiadá­sait: hárommillió forint ér­tékben vettek a TRIÁL új­donságaiból. Természetesen ez a készlet nem fedezi év végéig az ellátást, de így a szakaszos rendeléssel jól jár vevő, áruház, lerakat. A nagy áruházak és a Zrínyi Ilona utcai játékszakbolt he­tente, a megye szakboltjai és ABC-i kéthetente, míg a kis­községek általában negyed­évenként rendelnek tőlünk árut. A játékgyártók több újdon­ságot csak most, a karácso­nyi csúcs előtt dobtak piacra. Kislányoknak szánják a szö­vőszéket, hatszáz forintért kapható. Játékos formában ismerkedhetnek meg a gyere­kek az ősi mesterség fogásai­val. A budapesti Csillag Fa­tömegcikk Ipari Szövetkezet nagy mennyiséget szállított a debreceni lerakatnak. Új­donság a varázsgömb is, a napokban kerül az üzletekbe. Ugyancsak a kislányok örül­nek a konyhafelszerelési esz­közöknek, kínai importból konyhagarnitúra érkezett és az Elzett is gyártott modern babakonyhát. Játék a szavakkal Már az óvodás korú gyere­kek nagy örömmel rakják össze a részeire vágott ké­peket. A Puzzle-játék alap­foka, amikor egyetlen figurát kell kirakni, viszont aki már ügyesebb, a lillafüredi Palota­szállót vagy egy budapesti tájképet is varázsolhat a sok kis apró ábrából. Nagyon népszerűek a tele­vízióból kölcsönzött játékok, mint a Játék a betűkkel és Játék a szavakkal. Az ismert tévés vetélkedő szabályainak megfelelően minden betűnek pontértéke van és úgy kell összerakni minél hosszabb szót, hogy a lehető legmaga­sabb pontszámú betűket használjuk fel. A kisebbek — fiúk, lányok vegyesen — azt a játékot kedvelik, amelyik minél tö­kéletesebben hasonlít a való­Karácsony előtt minden szülő a nyakába veszi a várost, hogy minél ötletesebb, jobb játékot szerezzen a gyerekének. Nem könnyű a választás: igaz, mennyiség­re nagyon sok szép holmi közül válogathatunk, viszont az életkornak megfelelő, a gyerek érdeklődését felkel­tő játékot nehéz megtalálni. Ságban is látható tárgyak­hoz. Műanyag Volvo autót készített a tatabányai Mik- rolin Ipari Szövetkezet, a Lunabusz megmozgatja a fan­táziáját a kozmikus utazások­ról már halló óvodásoknak. A holdrakéta, a kamionok, az NDK-import benzinkút, a repülő- és a hajómodellek — mind-mind a környező világ tárgyait elevenítik meg a gyerekeknek. ^ *■ fwrwr V7yongyfuzo lányoknak A kisiskolások már azokat a játékokat használják huza­mosabb ideig, amely épít a logikára, a gondolkodásra, a cselekvésre. A—100-as konst­rukció a neve annak a fajár téknak, amely száz elemet tartalmaz és a gyerek szinte bármit építhet belőle. Fatip­liket és kiskalapácsot is cso­magoltak mellé, hogy az „építés” minél tökéletesebb legyen. S akik szeretnek bar­kácsolni, lombfűrészt, bar- kácskészletet hívhatnak se­gítségül egy-egy darab elké­szítéséhez. A gyöngyfűző a lányoknak, a Piff-puff elne­vezésű, vadászpályát imitáló játék a kisfiúknak jelenthet szórakozást. A Gazdálkodj okosan! társasjáték kibővült, már nemcsak pénzt, hanem takarékbetétet, lakásbiztosí­tást, személygépkocsit is le­het rajta nyerni. A babák — akárcsak a női divat — gyak­ran változnak. Most farmer- nadrágos, parókás szépsége­ket is árusítanak. A jó ellátás ellenére nincs kisebb labda, amivel már a csecsemő is szívesen elguri- gázik, nincs a kedvelt, oszt­rák import, felfújhatós gumi­játék, s változatlanul jóval több Lego fogyna a boltok­ban. Képünkön: sok a vevő a boltokban. X. K. fli-fi torony és Csillag bicikli Talán még soha ennyi híradástechnikai termék nem került az üzletekbe, mint amennyi a mostani karácsony előtt kerül. A Videoton Elektroni­kai Vállalat például a következő napokban 5—6 ezer Hi-fi tornyot szállít a kereskedelemnek. Eze­ket a valóságos házi stú­diókat a japán Akai cég­gel közösen állítják elő. A Hi-fi tornyok két vál­tozatban még december 10-e előtt megyénk szak­boltjaiban is kaphatók lesznek. A vas-műszaki nagykereskedelmi vál­lalat tájékoztatása sze­rint a nyíregyházi áru­házakban, szakboltok­ban Orion Hi-fi torony is kapható lesz. A tornyosuló berende­zések zeneszekrényből, magnóból és lemezját­szóból állnak. Várható­an elég kerül belőlük megyénk boltjaiba. A nagykereskedelmi válla­lat nyíregyházi raktárai­ba különböző tv-játékok, köztük Hv-föCf is érke­zett. Szovjet táskarádi­ók, lengyel asztali rádi­ók bővítik a választékot és a keresett kvarclám­pákból is elegendőnek ígérkezik a kínálat. Kor­látozott mértékben, de kapható lesz a távirá­nyítású Videoton tévé- készülék is. A Csepel Művek gép­gyára tízféle biciklit szállított, illetve szállít a megyei nagykereskedel­mi vállalatoknak. Ismét kapható lesz a Csaba merev vázas és a Csillag összecsukható változat. A nagykereskedelmi vál­lalat elsősorban me­gyénk hat városának áruházait látja el az em­lített műszaki cikkekkel. Sablonasztal az automatákhoz A Szabolcs-Szatmár megyei Állategészségügyi Állomáson eb­ben az évben háromszázezer különböző vizsgálatot végeztek a megyéből beküldött mintákon. Képünkön: Vetődi Sándor- né füstölt kolbász mikrobiológiai vizsgálatát készíti elő. (JL) Másfél éve vásárolt két drága zsebfelvarró auto­matát 4 millió 600 ezer fo­rintért a Hódiköt tiszalöki gyáregysége. A közelmúltban egy-egy NSZK gyártmányú sablonasztalt is vettek a gé­pekhez, darabját 530 ezer fo­rintért. Ezek az automaták világviszonylatban is a tex­tilipar legkorszerűbb beren­dezései közé tartoznak, me­lyekből csupán ez a kettő ta­lálható Magyarországon. Ha a szépművészet mesterei meglepnek: az is ünnep. Számíthatunk-e erre karácsony előtt? Lesz-e tárlat? Mi készül a díszudvarban ? Az igényes, a szépet ked­velő néző és vásárló év vége előtt szorgosan kutatja: hol és mikor nyílik alkalma, hogy a szépművészet mestereinek alkotásaival találkozzék? Ez­zel a kérdéssel kerestem meg Tóth Sándor szobrászművészt, aki a kÖZetműrtbárTTezajlott tisztújítás eredményeképpen a Magyar Képzőművészek Szö­vetsége kelet-magyarországi területi szervezetének művé­szeti titkári tisztét tölti be. — Jó hírem van a nagykö­zönség számára. A korábbi egyetemi galéria szép hagyo­mányát folytatva ebben az évben december 11-én nyílik Debrecenben, a Kossuth La­jos Tudományegyetem dísz­udvarában karácsonyi vásár és bemutató. — Nevezhetnők ezt árumin­tavásárnak? — Talán igen. Arról van ugyanis szó, hogy a kelet­magyarországi művészek egy­részt bemutatják, s vásárra bocsátják alkotásaikat. Fest­mények, grafikák, szobrok, kisplasztikák, érmek kerülnek a közönség elé. Ezenkívül lát­hatók lesznek azok a megva­lósult vagy éppen a megvaló­sulás stádiumában lévő kö­zösség számára készült alko­tások, köztéri szobrok, külön­böző pályázatra készült mun­kák, melyek bemutatják: mi­lyen sokféle és igényes mun­kára képesek az itt élő alko­tók. Másképpen úgy is fogal­Egy vasárnappal és egy szombattal hamarabb kez­dődik a téli szünidő az álta­lános iskolákban, mint ahogy a gyerekek eddig tudták, ez azonban nem csökkenti a tanítási napok számát, csak szabadszombat- cserét jelent. December 12-e szabad szombat lenne, de mivel az üzemekben mun­kanap lesz, így az iskolák­ban is tanítanak ezen a na­mazhatnám: előtárjuk a kí­nálatot, tájékoztatva arról a szerveket, intézményeket, vállalatokat, milyen sokféle művészi lehetőség megoldásá­ra vállalkozók az itt élő szép­művészek. — Minden kelet-magyaror­szági művészt ott találjuk majd a debreceni tárlaton? — Sajnos nem mindenki élt a kiváló lehetőséggel. De a legjobb, legtapasztaltabb murális munkát készítők, s mellettük a két megye, Haj- dú-Bihar és Szabolcs-Szatmár területén élő magyar művé­szek igen rangos gárdája kép­viselteti magát. — A tárlat tehát december 11-én nyílik. — Igen, délelőtt 11 órakor, ünnepélyes keretek között. Előre láthatóan ez év végéig lesz nyitva, hogy minél töb­ben szerezhessenek örömet maguknak, környezetüknek, s hogy minél többen kapjanak részletes információt arról, mivel tudják szolgálni a mű­vészek a szépülő, épülő kö­zösségi színtereket, városo­kat. Közérthető művészetet, mindenki számára elérhető lehetőséget, életünkhöz szer­vesen kapcsolódó, a jobbulást szolgáló alkotókat — ezt kí­vánja mai közművelődésünk. Ha az egyetemi galéria ezt szolgálja — jól képviseli egy tájkörzet érdekét, (bürget) pon, s a szabad szombatot egy héttel később, decem­ber 19-én adják ki: a szün­idő tehát már péntek este megkezdődik. A megye ok­tatásának irányítói javasol­ják a tantestületeknek, hogy a két ünnep között szokásos téli szakmai továbbképzést ezen a napon — tehát 19- én — tartsák meg, így nem kell megszakítaniuk a szün­időt. Kit büntetünk? A héten a szövetkezeti lakások tulajdonosainak postaládáiba leveleket ; dobtak. A levél, helyesen „tájé- i koztató” eleje arról szól: > vannak, akik nem fizetik a díjat a fűtésért és a me­leg vízért. „A nagy összegű tarto­zások csökkentése érdeké­ben — a jogszabályok ál­tal biztosított kereteken . ebeiül — az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat ve­zetőivel a következőkben állapodtunk meg: Valamennyi szövetkezeti tag értesítést kap az IKSZV, illetve a lakásszö­vetkezettel szemben fenn­álló tartozásáról. Ameny- nyiben az értesítésben meghatározott idő alatt adósok a tartozásukat nem rendezik, az IKSZV a me­legvíz-szolgáltatást az épü­letben heti kétszer 4—4 órás időtartamra korlátoz­za mindaddig, míg tarto­zásaikat az IKSZV-nél és a LAKSZÖV-nél nem ren­dezik. A fentiek ismeretében tisztelettel kérjük vala­mennyi szövetkezeti ta­gunk aktív közreműködé­sét a tartozások rende­zése érdekében.” Alighanem igaza van a két lakásfenntartó szerv­nek abban, az alapvető kérdésben, hogy aki tarto­zik fizessen is. Mégis van kérdése az e házakban la­kóknak. Egyik például: milyen jogszabály ad le­hetőséget a tisztességes ál­lampolgárok zaklatásához? A másik: miért nem csak azokat macerálják, akik nem tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek? A har- . madik: hogyan képzelik valamennyi szövetkezeti ; tag aktív közreműködését? A tartozás behajtásának nem egy nagy közösség ; ijesztgetése az egyetlen és , legmegbízhatóbb módja. Hanem például a fizetésből ; letiltás, a notórius nem- ; dolgozók kiköltöztetése. : | Mert nyilván nem úgy | képzeli az ingatlankezelő j és a lakásszövetkezet, hogy j a rendszeresen fizetők j majd kiagitálják a nem fi­zetőkből a tartozást, vagy netán összedobják a hát­ralék összegét? Egyik sem járható út, mint a szolgáltatások szü­neteltetése sem. Balogh József Szünidő hamarabb A tárgyalóteremből A leltározás befejeződött és ak­kor derült ki, hogy hiányzik egy ellenállás-hegesztő berendezés. Az Elekterfém Szövetkezet ipari hű- tőszervizének dolgozói először ar­ra gondoltak, hogy talán valame­lyik vidéki munkahelyen hagy­ták a nagy értékű gépet, aztán amikor néhány nap múlva kide­rül, hogy sehol nem maradt, egy­re idegesebbek lettek. Ellopták volna? Vagy valaki a szerviz dol­gozói közül „növesztett lábat” a berendezésnek? Ekkora szégyen nem érheti őket, gondolták, s maszek nyomozásba kezdtek az ellenállás-hegesztő előkerítésére. Néhány nap múlva egyik dol­gozó megtudta, hogy egy nyír­egyházi kisiparosnak van egy ilyen berendezése, s ehhez tiszte- séges úton nem juthatott hozzá. Megkértek egy ismerősüket: ren­deljen meg a kisiparosnál egy olyan munkát, amelyet csak ez­zel a berendezéssel lehet elvégez­ni, s ha vállalja, szinte biztos, hogy megvan a tettes. A kisipa­ros — a 31 éves Takács Csaba Nyíregyháza, Őszőlő utcai lakos — pechére elvállalta a munkát, az Elekterfém dolgozói pedig fel­jelentették a rendőrségen. A házkutatás meglepő ered­ményt hozott, mert Takács Csa­bánál nemcsak az Elekterfém Szövetkezet gépét találták meg, hanem még majdnem 120 ezer fo­rint értékű olyan alkatrészt, ame­lyekről első látásra megállapítot­ták, hogy lopásból származik. Az Elekterfém ipari hűtőszervizének dolgozói nem szégyenkeztek to­vább, mert nemcsak a gép ke­rült meg, hanem egy bűnszövet­kezet hosszú ideig tartó garáz­dálkodásának továbbfolytatását is megakadályozták. Az esemény kezdetének idő­pontja tulajdonképpen majdnem ismeretlen, tény az, hogy évekkel ezelőtt Papp Gyula 43 éves haj­Dézsmált az dúhadházi lakos, a Hajdúsági Iparművek osztályvezetője rá­jött, hogy munkahelyén az el­lenőrzés hiánya gyakorlatilag szabad garázdálkodást enged, hiszen senki nem figyel oda, menyi anyagot szállítanak ki a bedolgozóknak, mennyi el­készített alkatrészt visznek vissza a raktárba. Nem csak a raktáros fogadta el, ha valami­re rámondták, hogy ez a szállít­mány húszezer, de a portások sem néztek fel a teherautók pla­tójára, s ha felnéztek volna, ak­kor sem tudták volna megkülön­böztetni egyik alkatrészt a má­siktól. Papp Gyula ezt a helyzetet lo­vagolta meg, amelyben termé­szetesen segítőkre is talált. Tó- gyer József 36 éves téglási lakos, a Hajdúsági iparművek gépko­csivezetője és Tóth József 33 éves téglási lakos, a gyár segédmun­kása segédkeztek az anyagok és alkatrészek kiszállításában. A volt osztályvezető dézsmálta a gyár területén őrizetlenül ha­gyott alkatrészeket, aktatáskáját és kocsiját rakta meg tömítőgyű­rűkkel, csapágyház-tömítésekkel, golyóscsapágyakkal, ékszíjtárcsák­kal, fékbovdenekkel, csatlakozó berendezésekkel, vagy éppen mo­sógépmotorokkal és elindult Nyíregyházára, iogy pénzt is lásson a lopott holmikból. Egyik jó vevője Vareha Attila 41 éves nyíregyházi kisiparos volt, aki 112 ezer 418 forint értékű anyagot és alkatrészt vásárolt Papp Gyu­lától féláron, mindössze 60 ezer forintért, a másik Takács Csaba kisiparos, akinél csaknem 120 ezer forint értékű anyagot találtak a rendőrök. A hosszú ideig tartó lopássoro­zattal közel félmillió forint ér­tékű kárt okoztak Papp Gyuláék a Hajdúsági Iparmúveknek, s ki tudja mennyit okozhattak vol­na még, ha a Nyíregyházi Elek­osztályvezető terfém dolgozói nem kezdenek magánnyomozásba az eltűnt gép miatt. Mert a HlM-ben puszta formalitás volt a ki- és beszállítá­sok ellenőrzése, s hogy mennyi­re nem tudták mi is hiányzik a gyárból, jellemző rá, hogy kárté­rítési igényüket mindig aszerint módosították, ahogy a bíróság a Pappék által okozott kár értékét megállapította. A nyíregyházi járásbíróság dr. Péli-Tóth Sándor tanácsa Papp Gyulát jelentős értékre, üzletsze­rűen, részben bűnszövetségben mint társtettes, részben felbújtói minőségben elkövetett lopásért három év és tízhónapi szabad­ságvesztésre, Tógyer Józsefet két év négyhónapi, Tóth Józsefet egy­évi, Vareha Atilát egyévi, Ta­kács' Csabát egy év négyhónapi szabadságvesztésre ítélte, Tóth Jánost pedig — aki eladta az Elekterfém ellenállás-hegesztőjét — egy év javító-nevelő munkára ítélte, melyet ötszázalékos bér- csökkentéssel az Elekterfémnél kell ledolgoznia. A bíróság Papp Gyulát mellék- büntetésül négy évre eltiltotta a közügyektől, tízezer forint pénz­mellékbüntetést szabott ki rá és mivel kocsiját is igénybe vette a bűncselekmény elkövetéséhez két évre a járművezetéstől is el­tiltotta. Tógyer Józsefet három évre tiltották el a közügyektől és egy évre a járművezetéstől, Tóth József és Takács Csaba egy évig nem vehet részt a közügyek gya­korlásában, Vareha Attilának pe­dig 30 ezer forint pénzmellékbün­tetést kell fizetni. Vareha Attila szabadságvesztésének végrehaj­tását a bíróság három év pró­baidőre felfüggesztette. Az ügyész Pappra, Tógyerra és Varehára sú­lyosabb büntetés kiszabását kér­te, Takács Csaba és Tóth János büntetése jogerőssé vált, a töb­biek enyhítésért nyújtottak be fellebbezést.

Next

/
Thumbnails
Contents