Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-06 / 286. szám
Szilán! szövetségien H olnap küldöttség élén hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezik Nyikolaj Tyiho- nov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Bár országaink kapcsolatára, több mint három évtizedes együttműködésére a folyamatosság jellemző, mégis úgy véljük: az ilyen magas szintű látogatások fontos dátumként, kiemelkedő jelentőségű eseményként kerülnek be barátságunk krónikájába. Megannyi példa bizonyítja, hogy amióta 1948. február 18-án Moszkvában aláírták a két ország barátsági szerződését, hazánk és a Szovjetunió kapcsolataiban az elvi szilárdság, az internacionalizmus, az elvtársi, baráti együttműködési készség jut kifejezésre. A magas szintű találkozók a két párt, a két állam vezetői között azóta is híven illusztrálják nézeteink egységét korunk valamennyi alapvető kérdésében. Napjainkban, amikor bizonyos imperialista körök igyekeznek az enyhülés légkörét megváltoztatni, s ennek kapcsán — a rossz emlékű hidegháborús taktika felelevenítésével — ellentétek szítására törekednek a szocialista országok között, különös jelentőséget kap a szovjet kormányfő magyarországi látogatása. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság minden nemzetközi fórumon az ENSZ-ben és a világszervezet szakosított szerveiben, a két- és többoldalú eszmecseréken a békepolitika rendíthetetlen híve és szószólója. Meggyőződésünk, hogy a magyar—szovjet együttműködés ebben a vonatkozásban túlmutat határainkon. Jelentősége különösen most, amikor a világpolitikában egyidejűleg érvényesülnek az enyhülés és a feszültség elemei, rendkívül megnőtt. Azonos politikai és védelmi integrációhoz tartozunk, s — miként a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei Bukarestben nyomatékkai hangsúlyozták — a Szovjetunióval és a többi európai szocialista országgal egyetemben felelősséget viselünk kontinensünk és a világ békéjéért, biztonságáért. Természetesen nemcsak a világpolitika, hanem a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdései is szóba kerülnek majd Nyikolaj Tyihonov budapesti eszmecseréin. Közhelyszámba megy, mégsem árt hangsúlyozni: hazánk nyugodt légkörét, gazdasági eredményeit, a tőkés világot sújtó válság hatásainak mérséklődését mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy szilárd és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat ápolunk a Szovjetunióval. Kiegyensúlyozott együttműködésünket impozáns tények bizonyítják, különös tekintettel a létfontosságú energiahordozókra. Villanyáram és olaj nélkül nincs élet, megbénul a serény országépítő munka. Hogy mit jelent számunkra e két alapvető fontosságú tétel a magyar—szovjet hosszú távú együttműködésben, az nem szorul különösebb magyarázatra. Mint ahogy az sem, milyen értékes tapasztalatokat nyújthat a magyar mezőgazdaság a szovjet szakértőknek, vagy mennyire sokoldalú hozzájárulással segíthetjük egy-egy közös beruházás megvalósítását a Szovjetunióban. Nyikolaj Tyihonov látogatása jó alkalmat kínál a két ország kapcsolataiban a közeli és a távolabbi jövő teendőinek áttekintésére. Meggyőződésünk, hogy a magas szintű magyar—szovjet tárgyalások hozzájárulnak széles körű együttműködésünk fejlesztéséhez és közös nemzetközi ügyünket, a béke megszilárdítását, az enyhülés vívmányainak megőrzését is hasznosan szolgálják. Évi 30 millió köbméter szovjet földgáz Szabolcsnak November végéig több, mint félezer új fogyasztót kapcsolt be a vezetékes föld- gázellátásba ebben az évben a TIGÁZ Szabolcs-Szatmár megyében. Nyíregyházán 477- tel, Vásárosnaményban 67- tel, Nyírteleken pedig 6-tal nőtt az új gázfelhasználók száma, s december végéig pedig még további ötvennel gyarapodik. A mintegy hatszáz új fogyasztóval együtt év végén már 13 720 helyen használnak földgázt a megyében. A főleg lakossági ellátást szolgáló fejlesztések mellett, ebben az évben kapott vezetékes gázt Nyíregyházán többek között a Patyolat, a Vé- csei közi XIII-as számú óvoda, a Vasvári Pál Gimnázium, a Guszev telepi iskola. Megépült az Árpád utcai 12 lakás ellátását biztosító elosztóvezeték. A Ságvári-telepen — az ív, a Dugonics és a Könyök utcában épült vezetékek révén 15 lakás kapott földgázt. A Kert közben húsz lakás bekötését januárban fejezik be. Az ez évi fejlesztések során kapott vezetékes földgázt az üveggyár Vásárosnaményban. Itt a TIGÁZ mintegy két kilométer hosz- szú vezetéket épített, s elvégezte az új energiahordozó felhasználásához szükséges technológiai szereléseket is. Nyíregyházán is közel kétezer méterrel bővült az elosztóhálózat, Nyírteleken 190 méter új földgázvezeték épült. Az új lehetőségek révén folyamatosan nő a Szovjetunióból származó földgáz fel- használása. A fogyasztás Szabolcs-Szatmár megyében ebben az évben már eléri a 30 millió köbmétert. — tá — Nyíregyházi szakember Irakban Az iraki rádióház berendezései között magyar gyárak, üzemek termékei is megtalálhatók. A magyar szakemberek tudásának elismerése igazolja, hogy a rádióház üzemeltetésére egy nyíregyházi mérnököt: az UNIVERSIL dolgozóját hívták meg két évre. XXXVIII. évfolyam, 286. szám ARA: 1,80 FT 1981. december 6., vasárnap MA Holdrakéta, varázsgömb, szövőszék (2. oldal) Biztos kézben a Volán (3. oldal) Összehívták az országgyűlést Elkötelezetten céljainkért A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést december 17-én, csütörtök délelőtt 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Nép- köztársaság 1982. évi költségvetéséről szóló törvény- javaslatot, valamint a külügyminiszter beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről. Fontos szerep vár a magyar kisiparra Méhes Lajos felszólalása a KIOSZ küldöttértekezletén Több mint százezer kisiparos képviseletében 296 küldött részvételével szombaton a MEDOSZ székhazában megkezdődött a Kisiparosok Országos Szervezetének VIII. kongreszszusa. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter, az állami és a társadalmi szervezetek több vezetője. Az ünnepi megnyitó után megválasztották a küldöttgyűlés munkabizottságait, majd az országos választmány írásos beszámolójához Molnár József, a KIOSZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A szóbeli kiegészítést követő vitában felszólalt Méhes Lajos. A párt és a kormány nevében köszöntötte a kisiparosok küldöttgyűlését, majd a következőket mondotta : A kisipart érintő intézkedések nyomán a jövőben jobban és hatékonyabban tudjuk és kell kielégíteni a lakossági igényeket. A döntések több mint 100 ezer kisiparosra vonatkoznak, de a velük együtt dolgozó és élő családtagjaikkal együtt ma már több mint negyedmillió állampolgárt érintenek. A magánkisiparosok munkájának hatása még ennél is szélesebb körű, kihat az ország lakosságának egészére. A következő években fő szerepe lesz azoknak a minőségi és szerkezeti változásoknak, melyek révén javulnak gazdaságunk pozíciói a nemzetközi áru- és pénzpiacokon. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági átalakulás nem marad hatás nélkül a kisiparra sem. Amit kicsiben hatékonyabban és rugalmasabban lehet előállítani és szolgáltatni — azt így kell fejleszteni. A szolgáltatásokban és a kisárutermelésben nagy a magánkisipar jelentősége. Társadalmi hasznosságát korántsem csak a termelési értékkel, vagy az összipari termeléshez viszonyított arányával mérjük. Kifejezi ezt a kisipart érintő állami intézkedések, amelyek erősítik a kisiparosok létbiztonságát, a társadalom számára hasznos tevékenységre ösztönöznek, s ezzel összhangban hozzák az állammal szembeni kötelezettségeiket is. A kontárkodással, a jogosulatlan iparűzéssel szemben a jövőben határozottabban fellépünk. Ezzel növelhető a végzett munkáért való felelősség is. A következőkben röviden utalni sezretnék az új vállalkozási formákra. A társadalmilag hasznos és szabályozott keretek között folytatott kiegészítő tevékenység — amelynek egyik fő célja a szolgáltatási igények kielégítése — jelentős anyagi, szellemi és munkaerő-tartalékokat mozgósít. A párt XII. kongresszusa is feladatul határozta meg az életkörülmények javítása érdekében a szolgáltatási igények jobb kielégítését. Rugalmasabb szervezeti formákkal is elő kell mozdítani egyebek között a hatékony kisüzemi termelést és a kisipari munka bővítését. A kiegészítő gazdaságot társadalmi, gazdasági realitásként kezeljük — ez társadalmi tartalékunk is —, és szabályozott módon kívánják az ott dolgozók munkáját, többek között a közhasznú magántevékenységet javaink gyarapításának szolgálatába állítani, ügy kívánjuk mindezt megvalósítani, hogy e tevékenység jogi, irányítási, ellenőrzési, adózási és köz- gazdasági feltételei összhangban legyenek a társadalmi érdekkel, s kapcsolódjanak jobban a szocialista üzemekhez. Ily módon pártunk úgy tekint a magánkisiparosokra, hogy ők nemcsak gazdaságpolitikánk, hanem életszin- vonal-politikánk megvalósításának is fontos segítői. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a szocialista üzemek és a kisiparosok közötti együttműködés fejlesztésének, az egymást kiegészítő tevékenységük bővítésének. A magánkisiparosok részvételével is szervezhető társulások remélhetően a végterméket gyártó vállalatok „vállalkozásaiként” olyan együttes, szervezett tevékenységet fejtenek ki, amelynek eredményeként nő a nagyüzemek hatékonysága, versenyképessége is — fejezte be felszólalását Méhes Lajos. Sajtónapi ünnepségek Budapesten és Nyíregyházán Szombaton — a magyar sajtó napja alkalmából — ünnepi ülést tartott a Magyar Üjságírók Országos Szövetségének választmánya a MŰOSZ székházában. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztvevőit, majd Kom- ját Irén, a szövetség alelnöke mondott beszédet. Ezután Ké- kesdi Gyula, a szövetség aranytoll-bizottságának elnöke átadta az arany emléktol- lakat, amelyekkel a MŰOSZ választmánya a szocialista újságírásban kifejtett több évtizedes tevékenységet ismeri el. Az idén 13 újságíró kapott aranytollat. Sajtónapi Ünnepség a megyei tanácson. (GB) szervek dolgozóit, a Kelet- Magyarország, a nyíregyházi stúdió, az MTI, az üzemi lapok újságíróit, a Lapkiadó Vállalat, valamint a nyomda és a posta vezetőit, laprészlegeinek képviselőit. A megemlékezésen részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára és Csatáry Ernő, a megyei tanács vb titkára. Lakatos István, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színművésze mondta el Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban című költeményét. Ezután az újságíró szövetség székházának Rózsa Fe- renc-termében megkoszorúzták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Űj- ság márvány emléktábláját. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve koszorúkat helyeztek el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának, a Népszabadság, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének és az újságíróiskolának a képviselői. A MŰOSZ és az újságíróiskola delegátusai elhelyezték a kegyelet koszorúját a 75 esztendeje született Rózsa Ferenc emléktáblájánál is. Az ünnepség után a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége fogadást adott az ünnepség részvevőinek. A fogadáson részt vett Győri Imre, az MSZMP KB osztályvezetője és Bajnok Zsolt államtitkár, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, valamint a sajtószervek, a szerkesztőségek vezető munkatársai. Nyíregyházán a megyei tanácson tartottak ünnepséget szombaton a magyar sajtó napja alkalmából^ Elsőként Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a megyében működő sajtóTisza László megyei tanácselnök mondott ezután ünnepi beszédet. A sajtó napja alkalmából üdvözölte a tájékoztatás területén dolgozókat, majd kiemelte: az újságírók munkájukat a párt politikája melletti elkötelezettséggel végzik; eredményesen vesznek részt megyénk gazdasági, társadalmi feladatainak ismertetésében, eredményeinek bemutatásában, a szocialista életmód, magatartás, kultúra terjesztésében, népszerűsítésében. A továbbiakban arról beszélt: a sajtó mai munkásai más feltételek között dolgozhatnak, mint elődeik: megváltoztak országunk — és vele együtt megyénk — társadalmi, gazdasági viszonyai, nőtt népünk politikai, általános műveltsége. Szabolcs- Szatmár fejlődéséről, terveiről szólt ezután, s hangsúlyozta: a sajtó területén dolgozók munkája szorosan kapcsolódik a megyei tervekhez; a sajtó, a rádió nélkülözhetetlen fegyvertárs abban a küzdelemben, melyet pártunk folytat a szocialista közgondolkodás formálásában, az anyagi és szellemi javak gyarapításáért. Terveink valóra váltásában fontos — emelte ki a megyei tanács elnöke —, hogy a tájékoztatás műhelyében is folyamatosan meg kell újulni a szemléletnek és a gyakorlatnak ahhoz, hogy az (Folytatás a 4. oldalon)
