Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-23 / 300. szám

1981. december 23. Kelet-Magyarország ✓ 3 EJNYE? □ két terület, amely itt és most szóba kerül, látszólag na­gyon messze esik egymás­tól. Mégis, a rokonság ha­mar kiderül. Egy tőről fa­kadnak. Egy építkezésen a veze­tők arról panaszkodnak: sokszor el kell nézniük azt, hogy egyes dolgozók ita­loznak, fegyelmezetlenek. Az régen: kiderült, hogy az „ejnye-bejnye” nem sokat ér, mást viszont alig te­hetnek. A megyében is vé­ge a munkaerő-kínálat­nak, s ha valaki megbán- tódik: elmegy. S helyette nincsen más. Az építőipar tehát kiszolgáltatott lett. Annyi gép még nincsen, hogy vígan elbúcsúzzanak a renitensektől, akik isme­rik a számukra konjunktu­rális viszonyok minden előnyét. A másik példa vállala­tok közötti együttműkö­dést érint. A kisebbik — különösen év végén — ott áll, s tűri, hogy a nagyobb úgy szállítson, ahogy akar. Az építőiparban a pane­lekkel van gond, a gép­iparban alkatrésszel, s so­rolhatnék vég nélkül a példát. Igen, van szerző­dés, ebben benne van a késedelem miatti pönálé kérdése is. De hát ki fog kötekedni? Ha ma akadé­koskodik valaki, holnap meg utána megnézheti magát. Kiszolgáltatottság ez is, visszaélés a javából. A renkívül racionális ember, aki ezekkel a dol­gokkal naponta szembe találkozik, azt mondja: hagyjuk az egészet, így le­galább megy a munka. Egy cikk, egy vihart kava­ró felszólalás úgysem old meg semmit. Biztosan ke­serűek a tapasztalatok, ezért a szkepszis. De va­jon elfogadható az ilyen álláspont? Etikailag sem­miképpen. Azt szoktuk mondani, s ez így igaz: szocialista társadalmunkban az er­kölcs az a viszonyok kér­dése, nem elvont, hanem a cselekvésben megnyil­vánuló kategória. Ebből eleve következik, hogy minden visszaélés, minden normális viszonyulás fel­borítása, minden ezzel összefüggő negatív cselek­vés erkölcstelen: Tehát nem egyszerűen szerződé­sesen szankcionálható, ha­nem a társadalmi viszo­nyokból eredően is elíté­; lend%, ,i -MODSU. Meggyőződjem, hogy a megoldások között első helyre kívánkozik az, ami­kor maguk a munkáskol­lektívák lépnek színre, A köznapi demokratizmus ugyancsak torz lenne, ha kimerülne problematikája abban, hogy mennyi a munkaruha kihordási ide­je, jó-e az ebéd. Területe lehetne az, hogy építkezé­sek, gyárak közössége a partnerek munkásközössé­geivel keresne és találna kapcsolatot, s tevékenyen részt vállalna olyan ügyek megoldásából, melyek a hivatal, a taktikázók ré­vén futnak ferde vágány­ra. Hiszem, szót is értené­nek, legyen szó bármilyen ügyről. kkor, amikor az élet minden területén jobb minőséget sürgetünk, aligha el­tűrhető, hogy fegyel­mezetlenségek lassítsák, rontsák a munkát. Fur­csa, de igaz: amikor vállalataink, többek kö­zött építőiparunk, külföl­dön dolgozik, csupa jó hír érkezik. Fegyelem, példás kooperáció. És itthon? Nos, ha más megoldás nincsen, menjünk külföld­re tapasztalatcserére, sa­ját munkahelyeinkre. Ta­lán itthon is sikerülni fog rendet tenni, (bürget) □ 1 forintok nélkül, emberségből Helyszínen, laboratóriumban, hivatalban Megyénkben két körzetben már befejezték az értékelést A több mint egy évszázada érvényben lévő arany­korona minőségjelző földértékelés elavult: a megvál­tozott közgazdasági és tulajdonviszonyok, valamint a jövedelemkiegyenlítés miatt nem nyújt valós képet. Igazán reális értékelést soha nem adott. Annak ide­jén hozadéki alapon (milyen tiszta jövedelmet hozott a föld) elsősorban adózás céljából állapították meg az aranykorona-értéket, amelybe olykor szubjektív ér­dekek is bejátszottak. Törvényerejű rendelet írja elő, öt év alatt, 1985 végéig be kell fejezni az új érté­kelést. Speciális brigád A már egy éve tartó mun­káról az értékelést végző me­gyei földhivataltól kértünk tájékoztatást. Az új érték­szám a természeti tényezők összhatását kifejező minősí­tési rendszeren alapszik. Többek között például befo­lyásoló tényező a talaj alap­kőzete, fizikai tulajdonsága, humusztartalma, domborzata, valamint az éghajlati és hid­rológiai viszonyok. Ezzel az objektív vizsgálati módszer­rel állapítják meg a talaj ter­mőhelyi értékszámát, amely — széles skálán — egytől száz pontig terjedhet. A megyei földhivatalban a munka végzésére egy köz­ponti speciális brigádot ké­peztek ki, amely felsőfokú végzettségű agrár szakembe­rekből áll. Az ötéves munka során minden külterületet és zártkertet értékelni kell, ez 545 ezer hektárt tesz ki. A munka alapját jelentő talaj- szelvény-feltárást, -mintavé­telt 5500 helyen kell elvégez­niük, a minták ennyi helyről kerülnek a laboratóriumba. A megyét tizenegy földér­tékelési körzetre osztották, amelyből az idén kettőben végezték el a munkát. Az egyik körzet Nagykálló—Nyír­bátor, a másik Tiszalök kör­nyékét öleli fel. A két kör­zet húsz községet mintegy 100 ezer hektárt foglal ma­gába. Az értékelők 600 min­tateret tártak fel, és ezzel párhuzamosan ellenőrizték a művelésiág-megoszlást is. Orientál, ■I . ii ■■ ösztönöz Mit mutatnak a pontok a két körzetben? A termőföldet eddig nyolc minőségi osz-í tályba sorolták*, ezt továbbra is megtartják. A termőhelyi értékszámokat az osztályon belül állapítják meg. A Nagykálló—Nyírbátor kör­nyéki körzetben a legérté­kesebb, I. osztályú szántók átlagértéke 69 pont, míg Ti­szalök környékén ebben az osztályban 67 pont az átlag. A leggyengébb minőségű, ■ VIII. osztályba tartozó szán­tók átlagértéke a nagykállói körzetben 8 pont, a tiszalö- kiben 15 pont. A közbeeső osztályok pontértéke a két pólus’között helyezkedik el. A helyszíni feltárás és a laboratóriumi vizsgálatok eredményei reálisan mutat­ják az értéket, amely kifejezi a talaj alaptermékenységét. Ez, szemben, az aranykoro­nával, nem ,a jelenlegi hoza- dékot veszi alapul, hanem a termőföldben lévő lehetősé­get tárja föl. A pontrendszer orientálja a gazdát, ösztönöz, figyelmeztet, ha a termelés szintje elmarad az objektív lehetőségektől. Ez az értéke­lés reális, így egyben a ra­cionális földhasználatnak is iránytűje lesz. Hég él az aranykorona Az értékelők nemcsak az alappontokat állapítják meg, hanem egy bővített informá­ciót is adnak a jelenlegi ál­lapotról : például föl jegyzik, hol van működő öntözőbe­rendezés, milyen a gyümöl­csösök fajösszetétele, vagy a szőlőültetvény, fehér, illetve vörös bort ad, avagy cseme­geszőlőt termelnek rajta, Az alappontszám és az emlí­tett művelésági bővítmények mind gépi feldolgozásra, szá­mítógépes tárolásra kerül­nek. Nagyjavítás az öntödében Az értékelést még módo­sítják a közgazdasági és egyéb helyi adottságok. Ilyen például a vasút-, a közúthá­lózat milyensége, a városok közelsége és így tovább. Be­folyásolja a végleges értéket például, ha a táblán magas- feszültségű villanyhálózat vo­nul át, az ilyen területen nem lehet repülőgéppel mű­trágyát szórni, növényvédel­met végezni. Valamennyi tényező figyelembevételével, a végleges pontszámok a VI. ötéves terv végére lesznek meg az egész megyében. Az új értékelés 1986, január 1- én lép életbe, addig még él az aranykorona. A hátralévő négy évben igen sok munkát kell végez­niük a földhivataloknak. Me­gyénkben jövőre a nyíregy­házi járásban és Mátészalka környékén dolgoznak; negy­ven község határában 1437 talajszelvényt tárnak fel. A mezőgazdasági üzemek az ér­tékelés előkészítésében, vég­rehajtásában minden segít­séget (embert, gépet térítés ellenében) megadtak 1981- ben. A földhivatal vezetői ezt a segítséget köszönik és re­mélik, hogy a következő négy évben is hasonló össz­hangban dolgozhatnak a me­zőgazdasági üzemekkel.- Cs. B. A Csepel Művek nyírbátori Fúrógépgyárában az RT—50- es fúrógépek állványgörgőit szereli Csekkmeiszter János és Kiss József. (Elek Emil felvétele) Az éves terv teljesítését követően hozzákezdtek a DISA- MATIC szekrény nélküli formázógép nagyjavításához az Öntödei Vállalat kisvárdai gyárában. (Gaál Béla felvétele) „Kinek köszönjem meg?“ A Vöröskereszt olyan ön­kéntes és önzetlen segély- szervezet, amelytől távol áll az anyagi haszonszerzés, egyetlen és általános célja a másokon való segíteni aka­rás. Ez adja a szervezet kü­lönleges erkölcsi értékét és vonzását. Ezért van me­gyénkben ekkora tömegbá­zisa. Az élet szinte minden területét érintő vöröskeresz­tes munkának az ismerte­tése oldalakat venne igény­be. PvaIkiIac számos közsé- OtdUUlba gében az ifjú vöröskeresztesek rendszeresen segítik a rászoruló, magukra maradt idős embereket. Be­vásárolnak nekik, bekészítik a tüzelőt, a járási székhelyen levő patikában kiváltják a gyógyszert... Ezekben a ma­gányos házakban, ezek közt a csendes falak között a fia­taloknak a puszta megjelené­se is- gyógyszerként, éltető elemként hat. Főleg mostaná­ban, így korácsony táján ... A nyíregyházi Kölcsey Fe­renc Gimnázium és Szakkö­zépiskola vöröskerésztes di­ákjai a sóstói „anyás csecse­mő intézet” apró lakóit kö­szöntötték nemrég Télapó-ün­nepségen. A diákok a házi­ipari szövetkezettől kapott hulladékanyagból bábjátékot, figurákat készítettek, s így kedveskedtek azoknak a gye­rekeknek, akik nélkülözik a szülői, testvéri szeretetet. Ka­rácsonykor ismét meglátogat­ják őket, hozzájárulnak ezzel is érzelmi fejlődésükhöz. A Vöröskereszt Nyíregyházi járási Vezetősége nemrégiben „ruhaakeiót” szervezett. A találékonyság, az ötlet tante- remnyi gyereken segített. A Nyírség ruhaipari szövetke­zet vezetői jószívvel ajándé­kozták a vöröskeresztes akti­vistáknak az úgynevezett vizsgaanyagot. A végzős ipa­ri tanulók által készített ru­hácskák a Vöröskereszthez kerültek, csakúgy, mint a Du­na Cipőgyár selejtes gyermek­cipői. így a társadalmi szer­vezet aktívái egész rako­mánnyal állítottak be a nagy­halászi cigányiskola tanulói közé. A nemrég avatott megyei városi művelődési központ­nak a mozgalom is hasznát veszi. Február első hétfőjé­től vöröskeresztes klubnak is helyet ad a művelődési in­tézmény. A családi életre ne­velés, az anyaság népszerűsí­tése lesz a klub legfőbb fela­data. A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium iskolarádiójában nemrég előadás hangzott el az alkoholizmus ellen. Az iskola vöröskeresztes alapszervezete szervezte az előadást. Az alapszervezet rendszeres ven­dége a Mécsesklubnak. Nyugdíjas pedagógusok hoz­ták létre a jónevű klubot. A fiatalok — jelképesen szólva — minden műsorukkal fel­srófolják a mécsest. A Vöröskereszt Fehérgyar­mati járási Vezetősége az idei nyáron másodszor szervezett tábort Tivadaron mozgássé­rült és beteg gyerekeknek. Honnan volt erre pénz? Az OTP fehérgyarmati fiókjának egyik szocialista brigádja fel­hívással fordult a város és a járás üzemeihez, intézmé­nyeihez. A felhívás nyomán 65 ezer forint gyűlt össze, így lett néhány kellemes napjul az említett gyerekeknek. Egy nagykállói asszisztens- nő a véradó mozgalomban alapítónak számít. 1954-t®l napjainkig ki tudná megmon­dani, hány ember életét men­tette meg? Művér nincs. A műtőasztalokon, és a kórházi ágyakon sok élet véget érne, ha nem lennének az önkéntes véradók. Mátészalkán és talán valamennyi kórházunkban volt már aki megkérdezte: „Kinek köszönjem meg?” Az életmentő véradók nem hal­hatják a köszönő szavakat, bár nem névtelenek. Szűkebb környezetükben ismerik, tisz­telik őket. DAm kafű 66 éves korá- I ul IIC1C ban távozott az élők sorából a nyíregyházi Juhász Sándorné, a sokak ál­tal ismert Mariska néni. Első világháborús emlékeinek egy részét nem vitte magával, mert a 107-es szakmunkás­képző intézet ifjú vöröske­resztesei ez év tavaszán no­tesszal, magnóval megkeres­ték az idős asszonyt, aki magnószalagra mondta: 1914- ben, a nyíregyházi Erzsébet Kórház felhívására miként lett önkéntes ápolónő. Lány­korában magyar, cseh, német és szerb katonák sebeit kö­tözte. Az ezért kapott kitünte­tését le is fényképezték a di­ákok. Meghatódva hallgattuk a magnószalagot. Az amatőr riport végén Mariska néni így szólt a diákokhoz: — Méltóak legyetek a vöröske­resztes munkához. Legyetek azon, hogy szűnjön meg a né­pek közötti gyűlölködés ... Nábrádi Lajos Pontozzák a termőföldet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents