Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-18 / 296. szám

1981. december 18. Kelet-Magyarország 3 Mit várunk a kisvállalkozásoktól? HOSSZÜ IDŐN* ÁT első­sorban a kiegészítő tevékeny­ség jövedelemszerzési lehe­tőségeit firtattuk. Észre sem vettük, vagy bagatellizáltuk a tényleges társadalmi szükség­letek rugalmas kielégítését, a többletjövedelem mögött a je­lentős többletmunkát. A lán- gost szerettük, a lángossütőt nem. A különböző szemlélet­beli torzulások jelenleg is hatnak, nehezítve a kormány­zati döntések megértetését, elfogadtatását. Bármilyen szűk kört is érintsenek az indokolatlan jö­vedelmi aránytalanságok, nagy társadalmi ellenkezést váltanak ki, anyagi, erkölcsi és politikai károkat okoznak. Helyénvaló tehát a határozott adminisztratív fellépés, a tör­vényes szigor a visszaélések- ó kel szemben. Ám ezek a gaz­daságon kívüli módszerek ha­tástalanok, ha az átlagosnál nagyobb, de nem kiugró jö­vedelmek forrása a monopol­helyzet. Ilyen esetekben a kí­nálat növelése, a termelők, a szolgáltatók versenyeztetése a jövedelemszabályozás hatá­sos eszköze. Ezért például a tanácsok a jövőben nem kor­látozhatják majd a kisipari működési engedélyek kiadá­sát, csupán a törvények, a jogszabályok betartását elle­nőrzik majd. Az adózás, a személyi jöve­delemszabályozás és más elő­írás révén igyekeznek elejét venni mindenféle munka nél­kül - szerzett vagy a teljesít­ménnyel nem arányos jöve­delem képződésének. Azok­ban a kisüzemi szervezetek­ben, amelyekben részjegyek, célrészjegyek jegyzésével, vagy személyi tulajdonban lé­vő termelőeszközök révén áll össze az induló vagyon, a „tő­ke”, nem lehet a munka nél­küli jövedelemszerzés forrása. Először azért, mert a munka­végzés a „részvényesek” szá­mára kötelező. Másodszor azért, mert a szabályok értel­mében az év végi osztalék a bevitt eszközök, illetve rész­jegyek értékének legfeljebb a 8 százaléka lehet. Mint isme­retes, tartósan lekötött taka­rék után is (betét, takarékle­vél) fizethető 7 százalék ka­mat. A központi szabályozás nem teremt sem előnyös, sem hát­rányos helyzetet az új szerve­zetek számára. így a nagy­üzemekhez hasonlóan lehető­vé teszik és anyagilag elis­merik, magasabb jövedelem­mel honorálják a több és jobb munkát. Bizonyosra ve­hető, hogy ezzel a lehetőség­gel az új szervezetek követ­kezetesebben, rugalmasabban élnek majd. A kistermelés, a kiegészítő gazdaság differen­ciált — köztük esetenként ki­ugró — teljesítményei és jö­vedelmei kihívást, olykor po­litikai színezetű feszültségfor­rást teremthetnek, mivel á nagyszervezeteknél gyakran erőteljes nivellálódási törek­vések érvényesülnek. Ezek a jövedelmi feszültségek azon­ban összességükben pozitív hatást gyakorolhatnak az ér­dekeltségre, az ösztönzésre, a teljesítményekre. AMI A KIS V ÁLLALKO- , ZÁSOK gazdasági kockázata­it illeti, ezeket kizárólag a résztvevők viselik. Rossz gaz­dálkodás, vagy a változó pia­ci feltételekhez való nehézkes alkalmazkodás esetén ugyan­is nem segít az állam, a kis­szervezeteknek kell kifizetnie a veszteséget. A kiskollektíva éppen méreteinél fogva csőd esetén megszűnhet, vagyona kiárusításra kerülhet, de más tevékenységre átállhat. Éppen az önfinanszírozó jellege és érdemi kockázatvállalás mi­att valószínűleg kevesebb lesz a gazdasági patthelyzet. Az­zal persze számolni kell, hogy a kisvállalkozások érzéke­nyen és gyorsan reagálnak nemcsak a piaci hatásokra, hanem a közhangulatra is. Ezért álljunk a kisszervezetek mellé, de azok népszerűsíté­sével ne keltsünk illúziókat. Zsákutca, csapda akkor ala­kulhat ki, ha eltúlozzák a kis­vállalkozások szerepét, jelen­tőségét, lehetőségeit. Sokáig a nagyüzemek előnyét, fölé­nyét egyoldalúan értelmez­tük, hirdettük, s a kisüzemek létjogosultságát kétségbe von­tuk. Most kísért a másik vég­let. A JELENLEGI HELYZET­BEN az okozhatja a legtöbb gondot, ha kikerülnek a köz­figyelem, a gazdaságirányí­tás reflektorfényéből az ipar és a mezőgazdaság fő ágaza­tai, élen járó nagyüzemei. Az ország gazdasági helyzetét, egyensúlyi viszonyait javít­hatják az alakuló új szerve­zeteit, de a megoldás kulcsa az élen járó nagyüzemek ke­zében van. Következésképpen az új vállalkozások az élen járó nagyüzemek javára, nem pedig rovására létesülhetnek és fejlődhetnek. Nagyon fontos, hogy az ipar és a mezőgazdaság e vezető ágazataiban erősödjön a kez­deményezőkészség, az érde­keltség, kibontakozzék a de­mokratizmus, táguljanak az egyéni érvényesülés lehetősé­gei. Csak így előzhető meg, hogy eltúlozzák az alakuló új munkahelyek szerepét. A gazdaság mikroszerkeze- tének újrarendezése kezdő­dik el 1982 januárjában. Nem valamiféle elméleti absztrakció, vagy hipotézis gyakorlati kipróbálására ké­szülünk. A nagy- és kisüzem szoros együttélésére a meg­győző, a hiteles példák soka­ságát vonultatja fel a mező- gazdaság. Ne csak a háztáji és a közös kapcsolatára gon­doljunk, hanem az eredmé­nyesen dolgozó ipari és szol­gáltató melléküzemágak so­kaságára. Ma már nehéz el­képzelni nélkülük a lakosság ellátását, az ipari kooperáci­ót. A többnyire hagyományos kisüzemi módszerek és az olykor országrészeket átfogó, európai színvonalú ipari ter­melési rendszerek jól megfér­nek egymással. NE FÉLTSÜK A NAGY­IPART se a kisvállalkozások­tól. Inkább bátorítsuk őket kezdeményezésre, a kapcso­latok építésére. A kis és nagy gazdasági szervezetek szoros kapcsolódása, közös érdekelt­sége, összefonódása segítheti az előítéletek felszámolását. Az sem kizárt, hogy az ipari nagyüzem némely termelő- szövetkezethez hasonlóan, a melléktevékenység jövedel­méből tartja majd fenn a nem gazdaságos alaptevé­kenységet. Kovács József Csomagolják az almát A nyíregyházi almatá­rolóban szocialista és tő­kés exportra csomagolják az almát. Korszerű gép­sorok segítik a gyors fel­dolgozást. (Jávor) Az országban három he­lyen, köztük a nyírmadai Béke Termelőszövetkezet melléküzemágában gyár­tanak szovjet, nyugatné­met, olykor angol, fran­cia, olasz alapanyagból ni- kecellt. A nyírmadai kö­zös gazdaság mindezt bér­munkában végzi, ugyanis a fűzfői Nitrokémiai Ipar­telepek adja a gépeket és a technológiát, valamint az alapanyagot. HSszigeteli Nyirmadáról EBBEN AZ ESZTEN­DŐBEN NYOLCVAN- EZER KÖBMÉTERT GYÁRTANAK NIKE- CELLBÖL. így a termelési érték — ami Fűzfőn csapódik le — megközelíti a kétszázmil­lió forintot. A 80 ezer köb­méterből 50 ezer köbmé­tert 2—10 centiméter vas­tagságú táblákban kínál­ják a fogyasztóknak. A szövetkezetnek nyere­séges vállalkozása a nike- cellgyártás. Elsősorban azért, mert SZÁZ DOLGOZÓNAK, FŐKÉNT NŐNEK AD EGÉSZ ÉVES ELFOG­LALTSÁGOT, ugyanakkor az őszi beta­karításkor az itt dolgozók is besegítenek az almasze­désbe. Másrészt biztos nye­reséget ad a gazdaságnak. A KERESET REMÉNYÉBEN — Ennek most egy éve. Jól keres, IBUSZ-szobában. lakik, havonta több mint 3 ezret küld haza a kereseté­ből. A háziak még nem pa­naszkodtak rá, a munkahe­lyén pedig jutalmat kapott. Hétvégeken, ha itthon van, szinte sosem józan. Szívesen hazajönne, hisz talaj tálán ott az idegenben. De nekem jobb így. Mert nyugalom van. Lakókocsi összkomfort Naponta Szerencsre Horváth György né a házi­ipari szövetkezet paszabi részlegének dolgozója. Férje a mindennap ingázok népes táborába tartozik. Szerencsen a KEVIÉP nehézgépkezelője. Négy gyermekét csak estén­ként és a szabad hétvégeken látja. — Reggelenként háromne­gyed ötkor kelünk. Nem za­varjuk a gyerekeket: ők a szobában, mi a konyhában al­szunk. Mire a kicsik ébre­dezni kezdenek, az apjuk már Szerencsen van. Mi öten fél 8-kor indulunk hazulról. A két nagyobbat Tiszabercelre viszi az iskolabusz, a kiseb­beket a paszabi óvodába, il­letve iskolába viszem.--------------------|fc­Horváthnénak az átlagos­tól nehezebb sors jutott. Mégis boldog, mért egy mű­szakban dolgozhat. Reggel 8- tól 2-ig. Akkor hazamegy, be­fűt, mos, főz. Mindezt úgy, hogy a vizet is jókora távol­ságról hordani kell. — Este hat — fél hét kö­rül van együtt a család. Le­fekvésig épp csak annyira elég az idő, hogy kikérdez­zem az iskolásoktól a leckét Utána fürdés, alvás. Nem kis munka ellátni a népes famíliát. Horváthné­nak jobb lenne otthon, — de kell a fizetése. Férje is a ma­gasabb keresetért kénytelen ingázni. Nem kocsira, vagy . balatoni nyaralásra gyűjte­nek. Szoba-konyhás házukat szeretnék idővel bővíteni. Talajtalan idegenben N álunk a családban mindenki olvasott, még a betegen gör- nyedező Márkus nagyma­ma is, holott csak két ele­mi iskolát végzett, miként édesanyám. Szegény apám is megpróbálkozott eme időtöltéssel, amint ő mon­dotta, de két-három sor kisilabizálása után olyan álmosság vett rajta erőt, hogy a pipa is kiesett a szájából. Nekünk termé­szetesen az imádságos fü­zeteken kívül nem volt sa­ját könyvünk, az olvasni­valót Mariska tanító néni­től hordtuk. Főleg törté­nelmi, vallásos tárgyú és meséskönyvek voltak ezek, mindegyiken rajta a „nihil obstat”, amit akkor ter­mészetesen nem értettem. Nos, jóval a kölcsönzési határidő letelte előtt visz- szavittem a kiolvasott könyveket, hogy a kará­csonyi ünnepekre frisseket kérhessek. Adott is ő szí­vesen az ünnepekhez illő­ket, majd megkérdezte: — Karácsonyfátok van-e már? — Honnan lenne? — No, akkor majd adok én egy ágacskát. Cukrotok lesz-e rá? — Honnan lenne? Három nagy fenyőfa ál­lott az udvarán s erről le­metszett — valóban —, GALAMBOS LAJOS: Szaloncukor egy ágacskát. Semmi for­mája nem volt, de mégis­csak karácsonyfa volt az. — Madzaggal felakaszt­játok a gerendára — mon­dotta a tanító néni. — Megkéred nagyanyádat, hogy süssön apró kis bo- bálykákat a lerben. Készí­tetem selyem- és arany­papírból olyan kis göngyö­legeket, amelyekbe az ap­ró bobálykákat betekeri­tek. Adok egy szem valódi szaloncukrot, ennek a min­tájára csináljatok mindent. De nehogy útközben meg­edd ezt a valódit! Majd ha vízkeresztkor levetkőz­tetitek a fát, ezt az egyet csak akkor szabad megen­ni, megértetted? — Ó, én nagyonis! S úgy történt minden, ahogyan a tanító néni meghagyta nekem. Szépen öltöztetett gally csüngött alá a menyezeti gerendá­ról. Szebbet akkor elkép­zelni se tudtam volna. S rajta ott volt, középen, a —7—4F-----------------­többitől megkülörtböztet- hetetlenül, az igazi! Tán a nagymama, meg én tud­tam, hogy az az igazi! Jöttek aztán lánytestvé­reimért a rokonlányok, hogy az éjféli misére együtt menjenek. Megcsudálták a fát, el­énekelték a Mennyből az angyalt, aztán a legidő­sebb rokontóny, Mártának hívták, jó kedvűén kiál­totta: — Megrabolhatjuk-e ezt a fát? — Meg, meg — bólin­tott mosolyogva nagyma­ma. — Hát akkor, gyerünk csak, lányok, rajta! S ő azt vette le. Azt az egyetlent. Nem mentem éjféli mi­sére. Elbújtam a tehenek mellé az istállóba. V olt már nekem azóta karácsonyfám, dí­szesebbnél dísze­sebb, finomabbnál fino­mabb mindenfélével meg is rakva. Meg is kóstoltam ezekről néhány szem sza­loncukrot Nem ízlett egyik sem. Hajszolom azt az egyet, azt az egyetlent, amelyik nem lett az enyém soha­sem. Aligha hitte volna pár éve K. Sándorné, a mátészalkai MOM munkásnője, hogy fér­jéből egyszer ingázó lesz. — Komlóról kerültünk Szálkára. A férjem ott is a MOM-ban dolgozott, én pedig a bánya szénosztályozójában. Vágyott Szabolcsba az uram, hisz nagyecsedi. Mikor apó­som beteg lett nem halogat­tuk a költözést. Szolgálati la­kást kaptunk, s jó állást a MOM-ban. Bár ne jöttünk volna... Az asszony lehajtja fejét, talán, hogy a könnyeit rejtse. Maga sem érti miért, de a költözés után hirtelen meg­változott a férje. Inni kezdett.. Hiába vitték elvonókúrára, az sem segített rajta. — Tarthatatlanná vált a helyzet. Még a gyárba is it­tasan járt be. Esztergályos, jó kezű szakember. De az ivás miatt nem lehetett tovább maradása. Egy évig csak tengett-len- gett az ember. Mátészalkán nem talált megfelelő állást, ezért Pestre ment szerencsét próbálni. lványi Sándornéval, az Új­pesti Gyapjúszövőgyár újfe­hértói gyáregységében ismer­kedtünk meg. Az ő férje is ingázik: á Borsod megyei Vízművek dolgozója. — Ha most hirtelen be­szélnem kellene az urammal, nem is tudom hol kereshet­ném. Hol ide, hol oda szólít­ja a szolgálat. Kútfúró. Mi­kor megismertem, már akkor is ingázott. így szoktuk meg. lványi Sándor negyedma­gával dolgozik egy brigádban. Hét közben egy lakókocsi az otthonuk. „összkomfortos”, hisz van benne tévé, olajkály­ha, meg egy lavór. Esténként főznek a kályhán. Öhönt, leb­bencset, kurtalevű krumplit. A pénze több, mintha lakó­helyén állt volna munkába — de amennyivel többet ke­res, annyival többet is költ. — Húsféléket, krumplit, zsírt szoktam, küldeni vele. Zsebpénze hetenként 250 fo­rint — folytatja az asszony. Hétvégeken egy-egy szelet csokit hoz a gyerekeknek, a feleségnek meg mosni valót: a heti szennyest. Hogy meddig lehet vállalni ezt a vándor­életet, esete válogatja. Ivá- nyi Sándornak hazafelé húz a szíve. — Három műszakba járok — mondja Iványiné, akiről- köztudott, hogy kiváló dolgo­zó. — Nevelem a gyerekeket, intézem a háztartást. Segít a párom is, bár nem sokat. So­se adok neki munkát, talál ő dolgot magától is. Fát vág, megdarál ja a heti kukoricát. Szeretnénk, ha végleg haza­jönne. Ez egyelőre távlati cél... ★ A főváros és a távoli ipar­vidékek vonzása még mindig erős. De nemcsak ezért sok az ingázó Szabolcsban. Az el­múlt években történt iparosí­tások nyomán még most sincs annyi munkalehetőség me­gyénkben, amennyire szükség lenne... (házi) Nőtt az almaexport Az exportalma társaság igagató tanácsa ülést tartott, amelyen a társaságban érde­kelt almatermelők és -for­galmazók — összesen 294 tag — képviselői az almeexport második félévi eredményeit értékelték. Megállapították, hogy eredményes szezont zár­tak: az almaexport jóval na­gyobb volt, mint bármely ko­rábbi esztendőben. Az igazgató tanács felmérte a tárolásból várható 1982 első félévi exportlehetőségeket és meghatározta a megkötött 1982. évi belföldi szerződések alapján felmerülő további fel­adatokat Lehetőségek — buktatókkal „Ingázik a ferjem... TÖBB TÍZ EZERREL MÉRHETŐ SZABOLCS­BAN AZOKNAK A SZÁMA, AKIK OTTHONUK­TÓL TÁVOL KERESIK MEG A KENYÉRREVALÓT. A BECSLÉSEK SZERINT MINTEGY 30—35 EZER A TÁVOLSÁGI ÉS 10 EZER A NAPI INGAZOK SZAMA. Hogy ki miért vállalja ezt az életmódot, erre alighanem sokféle magyarázat lehet. Ki kényszerből, ki elvágyódásból, más a családi hagyományt követve. A többség a jobb meg­élhetés reményében... — Szinte semmink sem volt, mikor összekerültünk. Hányódtunk sokfelé: laktunk közeli és távoli rokonoknál, s albérletben. Három, éve költöztünk saját fedél alá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents