Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-18 / 296. szám
4 Kelet-Magyarország 1981. december 18. Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Annál inkább elégedetlennek kell lennünk azokkal szemben akik — az ellenőrzés tanúsága szerint — alacsony jövedelmezőség, visszaesés vagy veszteséges voltuk ellenére nem törekednek tevékenységük megújítására, akiknek magatartására a „sült galamb” várása a jellemző. Az államtól azonban „verebet” is csak a termelés korszerűsítéséhez lehet várni, azt is csak a saját erőfeszítés kiegészítéseként. Az említett intézkedések kiegészítői a szocialista-szektorhoz kapcsolt és a magántermelők összefogására épülő kisvállalkozás fejlődését segítő új intézkedéseink. Az új vállalkozási formáktól azt várjuk, hogy ahol eddig a lakossági ellátás' — yagy éppen a nagyvállalatok ellátása — hiányos vagy csak veszteséggel volt fenntartható, jobban elégítsék ki a fogyasztói igényeket. A törvényes keretek között segítjük és bátorítjuk ezt a tevékenységet. Nem osztjuk azon gazdasági vezetők aggodalmát, hogy ezek a kisebb vállalatok ártanak a szocialista építésnek. Elgondolkodtató, hogy milyen gazdálkodási színvonal lehet ott, ahol a kisüzem konkurren- ciájától így félnek. Az állam őrködni fog azon, hogy ez a tevékenység is csak munkán alapuló, a teljesítménnyel arányos jövedelmeket nyújtson. A Minisztertanács cselekvésre késztető energiagazdálkodási programot hagyott jóvá, és 1981-re energiaracionalizálási célokra 1,2 milliárd forint állami támogatást irányzott elő. Az év folyamán a fokozatosan kibontakozó társadalmi aktivitás nyomán születtek már eredmények az energia ésszerűbb felhasználásában. Expozéját ezután így folytatta Hetényi István: A költségvetés tervezésekor azzal számolhattunk, hogy folyó árakon a népgazdaság jövedelme 1982-ben körülbelül 4,5 százalékkal emelkedik. A jövő évben beruházásra kevesebbet költhetünk, mint idén. Az állami beruházásokra folyósított kiadások jobban, a vállalati ráfordítások kevésbé fognak csökkenni. A lakosságot szolgáló intézmények nagyobb része tanácsi intézmény. 1982-ben a tanácsok kereken 110 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ebből 75 milliárd forint jut az intézmények működtetésére és a tanácsi vállalatok támogatására, 35 milliárd pedig új létesítmények építésére. Tovább nő a felújítások előirányzata. A tanácsok rendelkezésére álló előirányzat kereken 70 százaléka a kiemelt fejlesztések megvalósítását, illetve az alapellátást nyújtó intézmények fenntartását szolgálja. Az életkörülmények javításában továbbra is nagy szerepe van a kórházfejlesztésnek, az általános iskolai tanteremépítésnek, 1982-ben 1300 új általános iskolai tanterem létesül. Az általános iskolák fejlesztését az élet szorító gondjai meggyorsították. 1981—82-ben, két év alatt megvalósul az ötéves tanteremépítési előirányzatnak legalább a fele. Köszönetét kell mondani mindazoknak, akik ezt megszervezték, megépítették. Kérjük, hogy továbbra is viseljék szívükön az általános iskolai oktatás ügyét — mondta a .miniszter, majd az egészségügyről szólt. 1982-ben mintegy 1200 új kórházi ágy létesül. Jelentősebb fejlesztés valósul meg többek között a szolnoki megyei kórházban. Folyamatosan gondoskodunk az ország védelmi erejének fenntartásáról, fejlesztéséről. Az e célra fordított kiadások mintegy 4 százalékkal nőnek. A gazdálkodás mai feltételei — hangsúlyozta Hetényi István — a közkiadásokban ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodást követelnek. A kormány nemrég erre vonatkozó feladatokat szabott meg a minisztériumok és tanácsok számára, ahol a végrehajtásra cselekvési programokat dolgoztak ki. Ezekben az öntevékenység kiemelt szerepet kell hogy kapjon. Keressük a gazdálkodási kötöttségek további enyhítésének, feloldásának, a bevételi érdekeltség erősítésének a lehetőségeit is. A bevételeket és a kiadásokat összegezve 1982-re a költségvetés 491,5 milliárd forint bevételre tesz szert, ami az 1981. évit 4,4 százalékkal haladja meg, kiadásai ugyanakkor 506,5 milliárd forintot, az ideinél 5,5 százalékkal többet jelentenek. A költségvetés tervezett hiánya tehát 15 milliárd forint. Ez a hiány az ideinél, sajnos,'nagyobb. Növekedésének fő oka az, hogy miközben a külgazdasági egyensúly javítását a népgazdaság jövedelmének a korábbinál jóval lassúbb növekedése mellett lehet megvalósítani, addig az életszínvonal stabilitása a költségvetési kiadások növekedésének csak az előzőnél kisebb arányú lassítását teszi lehetővé. A hiány nem lebecsülendő, de fedezhető a népgazdaságban tartósan lekötött vállalati források biztonságos átcsoportosítása útján. Azt tervezzük, hogy az Állami Biztosító, illetve a vállalatok kötelezően képzendő tartalékalapja növekményének, mint tartósan lekötött pénzforrásnak fedezete mellett erre alkalmas pénzintézetek állami kötvényeket jegyeznek, és ezzel fedezzük a költségvetés hiányát. Hangsúlyozni kell, hogy ez sem a lakosság, sem a vállalatok részére nem jelent semmiféle korlátozást likvid, meglévő pénzeszközeik fel- használásában. Az expozé következő részében a miniszter az idei intézkedések közül kiemelte, hogy áttekintettük a mezőgazdasági termelőszövetkezetek differenciálódásának alakulását. A differenciálódás — a természeti tényezők sajátos szerepe miatt — a mezőgazdaságban összetettebb és más természetű, mint a népgazdaság egyéb ágazataiban, .á&t tapasztaltuk — mondta —, hogy a jó és közepes színvonalon gazdálkodó üzemek dinamikusan fejlődtek, a kedvezőtlenebb körülmények között gazdálkodók viszont lemaradtak a fejlődésben. Programot dolgoztunk ki — folytatta — az alacsony hatékonyságú, kedvezőtlen adottságú szövetkezetek termelésének fellendítésére. A program számos konkrét intézkedést tartalmaz a beruházási támogatástól a szakemberellátásig. Célunk ezzel, hogy ezeket a gazdaságokat is nagyobb teljesítményre, jövedelemképzésre sarkalljuk. Pénzügyi intézkedéseink ezt szolgálják. Erre a teljesítményre nagy szükség van, mert jövőre a mezőgazdaságtól is sokat várunk. Tisztelt országgyűlés! A kormány jövő évi feladatának mindenekelőtt a terv megvalósításának megszervezését, folyamatos, aktív figyelemmel kísérését, a gazdaságpolitika fő céljainak megvalósítását tekinti — hangsúlyozta Hetényi István, majd kiemelt néhány, várhatóan nagy jelentőségű, aktuális feladatot. A társadalom érdeklődésének középpontjában áll — mindenki tudja, hogy nem ok nélkül — a lakáskérdés. A lakásgazdálkodással kapcsolatos elképzeléseket társadalmi vitákon értékelik, s jövőre egyik legnagyobb feladatunk lesz a kialakított elvek és a társadalmi viták tapasztalatai alapján meghozni a szükséges állami intézkedéseket. Folytatjuk a gazdasági mechanizmus javítását. A mindenkor időszerű szabályozási és a szervezetfejlesztési munkán túl, 1982-ben konkrét lépéseket kívánunk tenni a vállalatirányítás terén. Az irányító szervezetek és a vállalatok kapcsolatában újítani kell több kérdésben. Meg kell szüntetni a már elavult kötöttségeket ; indokolt érdemibb szerepet adni a felügyelő bizottságoknak. Mindez segíthet abban, hogy az irányítás rendszerén belül erősödMarjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese többek között elmondta: gazdasági fejlettségünk jelenlegi szintjén — és természeti adottságaink miatt — előrehaladásunknak a korábbinál is fontosabb feltételévé vált széles körű, növekvő és minőségileg is fejlődő bekapcsolódásunk a nemzetközi munkamegosztásba, a lehető legszélesebb gazdasági kapcsolatok kiépítése a kölcsönösség alapján együttműködésre kész országokkal. Természetes közegünk és minden ilyen jellegű tevékenységünk alapja a szocialista integráció — és ezen belül együttmunkálkodás mindenekelőtt a Szovjetunióval —, amely meghatározott tényező a ma és a jövő szempontjából is. Politikánk és politikai gyakorlatunk helyességét — beleértve gazdaságpolitikánknak a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán megerősített irányvonalát —, az ország stabilitását, szocialista társadalmunk és gazdaságunk teljesítőképességét, igazolták a tények, és a nagy megpróbáltatások mércéjével értékelték fel az elmúlt évek. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa meghatározta az alapvető gazdaságpolitikai teendőket, népgazdaságunk külső egyensúlya javításának és az elért életszínvonal megvédésének feladatait. E célok elérésének nélkülözhetetlen feltétele — és eszköze is —, hogy folytatódjék egész gazdálkodásunk minőségi átalakításának, az intenzív gazdasági fejlődés szakaszára váló áttérés meggyorsítása, a gazdaság teljesítőképességének, fejlődőképességének, nemzetközi versenyképességének. érdemi és erőteljes javítása, rugalmasságának és alkalmazkodóképességének fokozása. A terv és költségvetés azt a szilárd elhatározást fejezi ki, hogy folytatjuk eddigi gazdaságpolitikánkat, folytatjuk a reformot. Folytatjuk az egész társadalom és ezen belül mindenekelőtt a gazdaság ösztönzését, ha úgy tetszik: kényszerítését nagyobb teljesítmények elérésére. Folytatjuk az alkotó erők lehetőségeinek szélesítését, ennek érdekében minden gát és korlát folyamatos és fokozatos felszabadítását. Folytatjuk társadalmunk és gazdaságunk szocialista jellegének Csütörtökön délben a varsói városközpont nyugodt képet mutatott. Emlékezetes, hogy erre a napra hirdette meg egy héttel ezelőtt a „Szolidaritás” azt a nagyszabású tiltakozó akciót, amelynek résztvevői az 1970. évi decemberi események évfordulója alkalmából szocialistaellenes jelszavakkal vonultak volna fel. Varsó utcáin szerdán délután megjelentek a fehér-piros karszalagot viselő, önkéntes munkás-milicista járőrök. A lengyel főváros ipari üzemeinek munkásai a katonai és rendőr járőrökkel együtt ügyelnek a közrend betartására. A varsóiak sok helyütt jön az értelmes partnerkapcsolatok szerepe is. Megkülönböztetett figyelmet fogunk fordítani az élet- körülmények javítását szolgáló feladatok megoldására, köztük az ötnapos munkahét zökkenőmentes, általános bevezetésére — zárta expozéját Hetényi István és kérte az országgyűlést, hogy mindezeket mérlegelve vitassa meg és fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot. erősítését, a szocialista termelési viszonyokból adódó előnyök gyakorlatias, jobb kihasználását. Visszatérő a vitákban a növekedés kérdése. A politika és a gazdaságpolitika számára természetesen az lenne a kedvező állapot, ha olyan gyors növekedést tudnánk biztosítani, abszolút számokban is kifejezve, amely teljes mértékben összhangban van a minőségi átalakulás és a fejlődés követelményeivel. Ez azonban a jelenlegi körülmények között, mai adottságaink mellett, a külső feltételek és lehetőségek figyelembevételével irréális igény ma és a közeljövőben is. A növekedés a magyar gazdaságban csak olyan mértékben engedhető meg, amilyen mértékben az minőségi előrelépést és fejlődést jelent. A növekedést jelző abszolút mutatóknak még a stagnálása is előrelépést takarhat, ha azok mögött érdemi, minőségi átalakulás van. A régi módon értelmezett, leegyszerűsített növekedés erőltetése értelmetlen, óriási társadalmi méretű veszteségeket okozna. A növekedésnek viszont nincs korlátja, ha megfelel a ma és a holnap szigorú nemzetközi mércéinek, ha mögötte ténylegesen értékesíthető, jövedelmezően eladható termelés van. Szabályozásunk, a folyamatos gazdaságirányítás és gazdaságtervezés éppen arra törekszik, hogy csak ilyen növekedés lehetőségét biztosítsák. Jóllehet az utóbbi években sokat tettünk ennek érdekében, de erre sem mondhatjuk, hogy amit létrehoztunk, az befejezett és tökéletes. így 1982-ben is folytatjuk, folytatnunk kell a reformot! A reform folytatása azonban csak ennek a megfogalmazott követelményrendszernek a nagyon gyakorlatias érvényesítésével történhet, előrelépéseinknek gazdaságpolitikai céljainkat közvetlenül kell szol- gálniok. a realitásokhoz ragaszkodnunk kell. A költségvetés feletti vitában több mint húsz képviselő szólalt fel. Ezután Hetényi István válaszolt a vitában elhangzottakra. Határozathozatal következett, s ezzel az ülésszak első munkanapja befejeződött. Ma az országgyűlés a külügyminiszteri beszámoló meghallgatásával és megvitatásával folytatja munkáját. forró teával és élelemmel kínálják a —12 fokos hidegben járőröző osztagok tagjait. A varsói rádió rendszeresen ismétli azoknak a névsorát, akiket a szükségállapot bevezetésével kapcsolatban internáltak, illetve ideiglenes őrizetbe vettek. Ezek között vannak a lengyel népgazdaság csődbe jutásáért felelős volt párt- és állami vezetők csakúgy, mint a szocialista rend megdöntésére szövetkező, a tömegek politikai félrevezetéséért felelős szélsőséges „Szolidaritás”-vezetők és aktivisták, valamint a KPN, a KOR és a KSN nevű szervezetek tagjai. A katonai tanács csütörtökön közzétette annak a rendeletnek a részleteit, amely az üzemek, gyárak és intézmények katonai irányítás alá vételéről intézkedik. Eszerint az immár katonai rangban és beosztásban lévő egyszemélyi felelős vezetők irányítása alatt, katonai szervezeti formában működnek az említett gazdasági egységek. Minden dolgozó sorkatonai szolgálatra behívott- nak tekintendő, és mint ilyen, nem léphet ki munkahelyéről, nem változtathat munkahelyet. A rendelet értelmében az ilyen besorolásba került dolgozókra a katonai szolgálati szabályzat érvényes és vétségeikért hadbíróság előtt felelnek. vagyunk pesszimisták. Az is igaz, hogy többet és keményebben kell dolgoznunk, de munkánk gyümölcseit mi élvezzük és önmagunkhoz mérve fejlődésünk óriási. Választókörzetem tizenkét településéből négyben már kisebb ipari üzem működik, amelyekben 700-an dolgoznak. A munkások 50 százaléka nő. Ezeknek a munkásoknak már van biztos megélhetésük, jó munkafeltételeik, kitűnő szakmájuk, magasabb műveltségük és munkásszemléletük. Természetesen tovább kellene iparosítani a térséget. Foglalkozunk azzal is, hogy a termelőszövetkezetek ipari tevékenységgel is foglalkozzanak. Ebben is léptünk már előre. A kiegészítő tevékenység jól kapcsolódik a mezőgazdasági termeléshez. Foglalkoztatást, megélhetést biztosít és némi segítséget az alaptevékenység fejlesztéséhez. A termelőszövetkezetek jól integrálják ezek tevékenységét és felhasználva az újabb lehetőségeket, fejlesztik a háztáji gazdálkodást, kisvállalkozások, kisszövetkezetek létesítésével is javítják helyzetüket. Örömmel szólhatok arról is, hogy már hat településünkön van vezetékes vízellátás. Az V. és VI. ötéves tervben 55 általános iskolai tanterem, és 450 óvodai férőhely épült, illetve épül meg. Elfogadhatóan megjavultak közútjaink, vannak már tanácsi bérlakások is, amelyekben ipari dolgozók, fiatal értelmiségiek kaptak lehetőségét a letelepedéshez. Községeink fejlődését jól szolgálja a lakosság társadalmi munkája is, amelynek értéke évről évre növekszik, örülünk annak — én különösen —, hogy a törvényjavaslatban fontos helyet foglal el a kistelepülések alapellátásának fejlesztése. Ezzel a választópolgárok is teljes mértékben egyetértenek. Biztos vagyok benne, hogy ha sikerül megfelelő körülményeket teremteni a kisközségekben, ha lesz több munkahely, a művelődési lehetőségek is fokozódnak, ha a kereskedelem és a szolgáltatás terén közelítünk az átlagos szinthez!; többen maradnak a fiatalok közül is szülőfalujukban, még .-Penészleken is, ahol sajnos ' az elmúlt tíz év alatt 32 százalékkal csökkent a lakosság száma. A mi községünk lakosságának többsége a mezőgazda- sági termelésből él. Ezért is nagy gondot fordítunk a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a terméshozamok növelésére, a minőség javítására, a költségek csökkentésére, a táj adottságaihoz igazodó termelési szerkezet kialakítására. Az idén jó termést takarítottunk be, de az értékesítéssel nekünk is voltak gondjaink, reméljük utoljára. Tisztelt országgyűlés! Abban a tudatban szavazom meg a terv és költség- vetés törvénytervezetét, hogy az tovább javítja a magyar nép élet- és munkafeltételeit. Vita az expozé felett Nyugalom Varsóban Önkéntes munkás-milicista járőrük ügyelnek a közrendre Hornyák Tikomé szabolcs-szatmári képviselő felszólalása Tisztelt országgyűlés! Az 1982. évi terv és költségvetés — szerény véleményem szerint — jól szolgálja a népgazdaság külső egyensúlyának javítását, az élet- színvonal megőrzését, ezért azt a Szabolcs-Szatmár megyei képviselőcsoport nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom. Meggyőződésem, hogy a törvénytervezet az adott körülményeknek megfelelően reális célokat tartalmaz, amelyeket jó minőségű munkával, felelősségteljes magatartással, a lehetőségeket kihasználva, ésszerű takarékossággal teljesíteni lehet. Tapasztalataim szerint a legnagyobb tartalék az emberek tudásában, hozzáértésében, akaratában, vezető és szervező erejében, sokoldalú érdekeltségének kibontakoztatásában található meg. Ezért még nagyobb gonddal kell foglalkoznunk a műveltség emelésével, az anyagi és erkölcsi ösztönzés fejlesztésével, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosításával. Az igények természetszerűen minden területen tovább nőnek, amelyek nagyobb feladatokat állítanak mindnyájunkkal szemben. Az élet azonban azt is egyértelműen bizonyítja, hogy ez amennyire törvényszerű, ugyanúgy teljesíthető is. Megvan a folyamatosan megteremthető minden feltétel ahhoz, hogy az ország és a dolgozó nép érdekeit jól szolgáló célokat 1982-ben is megvalósítsuk. Az én választókörzetemben élő lakosság is bizakodással tekint a jövő esztendő elé. Azt reméljük, hogy jó munkánk eredményeként az ország gyarapodásával együtt tovább javul a mi helyzetünk is. Az országgyűlésnek és képviselőtársaimnak bizonyára sokat mond az a név, hogy Penészlek. 14—15 évvel ezelőtt erről a településről Végh Antal megdöbbentő képet festett. Penészlekkel fémjelezték a szegénységet, az elmaradottságot, a mozdulatlanságot. Nem célom ezekre itt visszatérni, de Szeretném elmondani, hogy Penészlek és környéke ma már nem álló víz, nem elmaradott; sokat fejlődött, bár még mindig rosszabbak az életfeltételek, mint az ország, vagy a megye más tájain. A történelmi hátrány, a két-három aranykoronás futóhomokos földterületek, s még mindig létező három egyéni község, az ingázók nagy száma, az ipar hiánya, a sok szabad női munkaerő, az alapellátás fogyatékosságai nehezítik életkörülményeinket, befolyásolják hangulatunkat, bár szeretném megmondani, hogy nem vagyunk elkeseredve és nem