Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-18 / 296. szám

MA Messze a'város (2. oldal) „Ingázik Í r « íj erjem... (3. oldal) XXXVIII. évfolyam, 296. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. december 18.. péntek A jövő évi költségvetési törvényjavaslat vitájával Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka Az 1982. évi állami költség- vetés megvitatásával csütörtö­kön 10 órakor megkezdte téli ülésszakának munkáját az országgyűlés. Az ülésterem­ben foglaltak helyet: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottságá­nak más tagjai. Jelen volt a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s ott voltak a Közpon­ti Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai, továbbá az eme­leti páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek ve­zetői. Az ülést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg, majd törvényhozásunk tudomásul vette a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt követően a képviselők elfogadták a té­li ülésszak napirendjét: 1. A Magyar Népköztársa­ság 1982. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, 2. a külügyminiszter beszá­molója a kormány külpoliti­kai tevékenységéről, 3. interpelláció. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Hetényi István pénzügymi­niszter terjesztette elő a jövő évi állami költségvetésről szóló expozét. Hetényi István expnzéja Bevezetőben a pénzügymi­niszter hangsúlyozta, hogy az 1982. évi állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslat a VI. ötéves tervben és a kor­mány programjában megfo­galmazott célok valóra vál­tását szolgálja. Előirányzatai összhangban vannak a nép­gazdaság 1982. évi tervével, amelynek irányelveit az MSZMP Központi Bizottsága nemrégiben hagyta jóvá. Az előirányzatok a jelenre épül­nek, figyelembe veszik a jövő feltételeit és a VI. ötéves terv céljait. Realitás és a politikát alátámasztó célirányosság — ez volt a két fő szempont a ja­vaslat kidolgozásakor. A jelen gazdasági folyama­tait úgy summázhatjuk, hogy ez évben a két fő gazdaság- politikai feladat megvalósítá­sa a VI. ötéves terv gazda­ságpolitikai irányvonalának lényegében megfelelt: a kül­gazdasági egyensúly a terve­zetthez közelállóan alakul, az életszínvonal pedig kismér­tékben emelkedik. Ezt becsül­nünk kell, különösen, ha arra gondolunk, hogy a bonyolult nemzetközi és gazdasági kö­rülmények miatt a vártnál is nehezebbek voltak munkánk •feltételei. Elbizakodottságra azonban a legkisebb okunk sem lehet. Különösebb vizsgálat nélkül is felismerhetők a gazdálko­dás gyengéi. Ezek közül emlí­tést érdemel, hogy az ipar termelése ugyan idén ismét nőtt, de az értékesítés szerke­zete és a termelés verseny- képessége nem fejlődik elég dinamikusan. A mezőgazdasá­gi termelés alig haladja meg a múlt évit, és elmarad a tervben számítottól. Ez főleg az időjárással függ össze. Hetényi István pénzügymi­niszter a költségvetési tör­vényjavaslatról beszél. A külkereskedelem ered­ményei, a feltételezettnél ne­hezebb körülmények ellenére, összességükben kielégítőek. A KGST-országokba irányuló kivitelünk a behozatalnál na­gyobb ütemben bővült, eleget tettünk exportkötelezettsége­inknek. A lakosság fogyasztása — összehasonlítható áron szá­mítva — a tervezett 1,5 szá­zalékkal szemben előrelátha­tólag 2—2,5 százalékkal emel­kedik. A lakosság pénzjöve­delme 7 százalékkal, a fo­gyasztói árszínvonal a terve­zett kereten belül, 4,5 száza­lékot alig meghaladóan nő, így az egy főre jutó reáljö­vedelem emelkedése közel 2 százalék. A lakosság áruellátása megfelelő. Különösen fontos, hogy kiegyensúlyozott az élel­miszer-ellátás. Az ipar ja­vuló munkája mellett fokoza­tosan érezhető a kereskede­Ülésczik az országgyűlés. lem és vendéglátás törekvése gazdálkodásának javítására, a lakosság jobb kiszolgálására. Az életkörülmények alakítá­sában nagy szerepet játszó költségvetés a társadalmi kö­telezettségeknek 1981-ben is eleget tesz, sőt — részben az 1980. évről áthúzódó beruhá­zások üzembe lépése nyomán — az intézményhálózat a ter­vet meghaladóan bővül, az egészségügyi, szociális és kul­turális kiadások előirányzata meghaladja a tervezettet. A továbbiakban arról szólt a pénzügyminiszter, hogy áz 1982. évi költségvetésnél vál­tozatlanul az ötéves tervben megfogalmazott két fő gazda­ságpolitikai célt, a külgazda­sági egyensúly javítását és az életszínvonal megőrzését tart­juk követendőnek. Annak, hogy szándékaink megvalósuljanak, nemcsak a gazdasági, de a társadalmi té­nyezők is fontos elemei. A társadalom értékítéletében nagyobb rangot és támogatást kell kapnia azoknak a kollek­tíváknak és vezetőknek, akik már eddig is eredményes munkát végeztek, hatásos kezdeményezéseket tesznek a termelés versenyképességé­nek, az igények jobb kielégí­tésének érdekében. Hetényi István ezután a gazdasági fejlődés kulcskér­déseivel foglalkozott. Kiemel­te: az első és legfontosabb feladat a versenyképességet növelő, az igények jobb kielé­gítését szolgáló kezdeménye­zés és felelősség, az ilyen ér­telemben vett vállalkozókész­ség erősítése. E folyamat immár tradicio­nális eleme — mondta — a versenyképes exportáruala­pokat létrehozó, a Magyar Nemzeti Banktól kedvezmé­nyes hitellel támogatott ka­pacitásbővítés. Arról is szólt a miniszter: a vállalati törvény ez évi módosításának egyik fő voná­sa ugyancsak az, hogy széle­sedjék a vállalatok gazdálko­dási lehetősége. Továbbra is közvetlenül vizsgáljuk — mondta — a legnagyobb vál­lalatokat, hogy méreteik, szervezeti felépítésük valóban a termelőerők és termelési viszonyok legkedvezőbb össz­hangját fejezik-e ki. Elismerést érdemel, hogy egyre több vállalat gazdaság- szervező munkájában, gaz­dasági stratégiájának alakítá­sában már kifejezésre jut a rugalmas, az adott feltételek­hez igazodó, hatékonyságra törő magatartás, a belső szer­vezet és érdekeltségi rendszer korszerűsítése, a fejlesztés, termelés és értékesítés egysé­ges folyamattá szervezése. (Folytatás a 4. oldalon) Kádár János Moszkvában Az SZKP KB, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió minisztertanácsa meghívásá­ra — Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnöksége elnökének 75. születésnapja alkalmából — csütörtökön Moszkvába érke­zett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Fogadására a szovjet fővá­ros kijevi pályaudvarán meg­jelent Arvid Pelse, az SZKP KB PB tagja, Borisz Pono- marjov, az SZKP KB PB pót­tagja, az SZKP KB titkára, valamint az SZKP KB több vezető munkatársa. Jelen volt Szűrös Mátyás, a Ma­gyar Népköztársaság moszk­vai nagykövete. II KlSZÖV-elndkség napirendjén Nagyobb figyelmet a szakmunkásképzésre CSÜTÖRTÖKÖN DÉLELŐTT ÜLÉST TAR­TOTT NYÍREGYHÁZÁN A KISZÖV ELNÖK­SÉGE. TÖBB FONTOS TÉMA VOLT A NAPI­RENDEN, ELSŐKÉNT A SZAKMUNKÁSKÉP­ZÉS HELYZETE SZEREPELT. A BESZÁMOLÓ ÉS A VITA ALAPJÁN A TÖBBI KÖZÖTT MEGÁLLAPÍTOTTAK: A megyében 34 szakmában foglalkoznak az ipari szö­vetkezetek a tanulók gyakor­lati képzésével. Az 1980/81-es tanévben 1539 fiatalt képez­nek korszerű tanműhelyek­ben. Az elmúlt években saját erőből több, mint 10 millió forintot fordítottak a szövet­kezetek arra, hogy a gyakor­lati képzés tárgyi feltételeit megteremthessék. A vita számos megoldásra váró feladattal is foglalkozott. Többek között felhívta a fi­gyelmet a pályaválasztásra, a fiatalok bérezésére, élet- és munkakörülményeik to­vábbi javítására. Többen hi­vatkoztak arra, hogy ebben az évben a 447 felszabadult szakmunkástanuló közül csak 271-en maradtak az ipari szövetkezetekben. Ez a szám a problémák reális értékelé­sét kívánja a szövetkezetek vezetőitől. A nődolgozók szociális el­látottságával kapcsolatban az elnökségi ülés megállapítot­ta: az elmúlt évék során ja­vultak a munkafeltételek, új üzemházak egész sora készült el, adtak át szociális létesít­ményeket. Az egészségügyi ellátás fejlődött, ma már hat üzemi orvosi rendelő van a szövetkezetekben, tizenöt üzemi orvost foglalkoztatnak rendszeresen. Ebben az év­ben 318 család és 214 gyer­mek vett részt szervezett üdültetésben. A munkahe­lyeken hűtőszekrény, üzemi konyhák, munkahelyi büfék szolgálják a jobb körülmé­nyeket. A helyzet azonban nem mindenütt ilyen pozitív, ezért is hívták fel a figyel­met a szociális ellátottság to­vábbi javítására. Foglalkozott az elnökség az 1982. évi tervvel is. El­hangzott: megyénk ipari szö­vetkezetéinek jövőre várha­tóan a teljes termelése meg­közelíti a 3 milliárd forintot. Az export-előirányzat 810 millió, ebből nyugati piacra 260, a szocialista országok piacaira 560 millió forint ér­tékben kerülnek ki termékek. A lakossági szolgáltatásra nagy figyelmet fordítanak, az ez évi tervvel szemben 106 százalékos fejlesztést tűztek ki célul. A szövetkezetek 1982-ben 200 lakást kívánnak felépíteni és átadni. A bel­kereskedelemnek 490 millió forint értékben kívánnak ipa­ri termékeket értékesíteni. Egy figyelemre méltó szám: a termelékenységet 108,4 szá­zalékra akarják növelni a hatékonyabb gazdálkodás ré­vén. (dragos) A KISZ-mb megtárgyalta A fiatal nők körülményei A nőpolitikái munkában a KISZ-re is fon­tos feladatok hárulnak — állapították meg töb­bek között a szervezett ifjúság megyei bizottsá­gának csütörtöki ülésén, ahol áttekintették, hogy mit sikerült megvalósítani abból az öt éve elfo­gadott határozatból, amelyet a lányok és fiatal- asszonyok körében végzendő munkára rögzített akkor a testület. Megállapították: a me­gye fejlődésével egyidejű­leg javult a fiatalok, így a lányok és asszonyok élet- és munkakörülménye Sza­bolcsban. A még meglévő gondok — például a bé­rezésben — döntően a szakképzetlenségből adód­nak, hiszen a megyében a harminc éven aluli nők­nek csupán 16 százaléka rendelkezik szakképzett­séggel, ugyanez a szám a férfiak körében 53 szá­zalék. Egyébként Szabolcs­Szatmárban a 46 ezer KISZ-tagnak nem egé­szen fele (21 567) a nő. A KISZ rétegmunkájának erősítése, a programok változatossága lehetőséget nyújt arra, hogy minden fiatal nő megtalálja helyét a mozgalomban. Erősítet­ték a KISZ politikai tevé­kenységét a fiatal nők kö­rében azzal is, hogy az if­júsági vitakörök, a nyári éves felkészítések, a KISZ- iskola különböző tanfolya­main a résztvevők közel fele nő. MA MÁR EGYRE TÖBBEN VÁLLALJÁK SZÍVE­SEN A NAPI MUNKA MELLETT A TANULÁST, A SZAKMAI ISMERETEK BŐVÍTÉSÉT: A KÜLÖNBÖZŐ MUNKAHELYI TANFOLYAMOK TÖBBSÉGE NÖ. Az állami oktatásban még szembetűnőbb a nők aránya. Kedvező, hogy a fiatal lányok és asszonyok mind nagyobb számban vesznek részt a megye if­júságmozgalmának irá­nyításában, a közélet más területein. Elhangzott: a KlSZ-szer- vezetek igyekeznek élő kapcsolatot tartani a gye­sen lévő fiatal anyákkal. Kismamaklubok nyújta­nak alkalmat találkozásra, rendszeresen tájékoztatják őket a munkahely válto­zásairól. A jövőben fela­dat, hogy nagyobb gon­dot fordítsanak a fiatal anyák megtartására a mozgalomban. Hasonlóan fokozni szükséges a fiatal lányok és asszonyok fel­vételét a KISZ-be. A KISZ párttaggá nevelő tevé­kenységében is nagyobb figyelmet szükséges szen­telni a nőknek. Folytatni kell azt a gyakorlatot, hogy kellően elismerjék a nők mozgalmi munkáját. Az idén Szabolcsban 35 nő kapott különböző fo­kozatú KISZ-kitüntetést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents