Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-16 / 294. szám

1981. december 16. Kelet-Magyarorazág 3 Mit Yárunk a kisvállalkozásoktúl ? Középpontban a szolgáltatás VEGYÜK SORRA a tel­jesség igénye nélkül a kü­lönféle kis szervezeteket ki­zárólag abból a szempont­ból, hogy milyen feladatok tevékenységek elvégzésére alkalmasak. A kisvállalat dolgozói többféle szolgáltató-javító tevékenységet végezhetnek a megrendelőnél csakúgy, mint a műhelyben. (Példá­ul az építőipar területén, a gépjárművek, a háztartási gépek és híradástechnikai berendezések javításában.) De szakosodhatnak kissoro- zatú alkatrészek gyártására speciális export feladatokra, vagy import pótlására, ta­lálmányok, újítások hasz­nosítására, új technológiák elterjesztésére. A munka- igényes műszer- vagy ruhá­zati iparban a kisvállalat létszáma nagyobb lehet az eszközigényes tömegcikk, vagy háztartási vegyipar­ban pedig kisebb. A leányvállalat bővítheti az alapító anyavállalat ter­mékválasztékát, segítheti kapacitásának kihasználá­sát. De az ipari vállalat ala­píthat leányvállalatot önálló külkereskedelmi tevékeny­ségének megszervezésére és végzésére, a kereskedelmi vállalat pedig ipari terme­lésre. Fővállalkozásra, kuta­tásfejlesztésre, kiskereske­delmi márkabolthálózat, il­letve szervizhálózat fenn­tartására ugyancsak szako­sodhat a leányvállalat. A kisszövetkezet feladat­köre hasonló a kisvállalaté­hoz, de ennek létrehozását magánszemélyek kezdemé­nyezik, eszközeiket a tagok adják össze. Segítheti ki­sebb körzetek, települések ellátását, a lakossági fuva- rozást, az üzemszervezést, a számítástechnika alkalrha- zását stb. A GAZDASÁGI MUN- KAKÖZÖSSÉGEK csaknem mindenre vállalakozhatnak, amire a kisvállalatok és a kisszövetkezetek, csupán ke­reskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. Mivel a tagok vagyontárgyaival gaz­dálkodnak, ezért kezdetben többnyire nem képesek na­gyobb eszközigényű ipari termelésre. Így elsősorban a munka-, és főleg szellemi munkaigényes feladatokra összpontosítanak különböző szakemberek, fiatal értelmi­ségiek — főállásban vagy szabad idejükben. Tevé­kenykedhetnek: az oktatás­ban, a fejlesztésben, a mű­szaki és a magánlakás-ter­vezésben, az újítások, a ta­lálmányok hasznosításában, a lakossági fuvarozásban és személyszállításban, a szá­mítógépes szolgáltatásban. Nagy jelentőségű humán szolgáltatásokat végezhet­nek, ellátva a gyermekek, az idős korúak felügyeletét, ápolását. A vállalati gazdasági munkaközösségek a vállalati eszközök felhasználásával már az alkatrészgyártásban és a háttériparban is tevé­kenykedhetnek, gépkarban­tartást, takarítást végezhet­nek. Részt vehenek a ma­gánlakás-építésben, felújí­tásában is. Az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportot az ipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetek, illet­ve ÁFÉSZ-ek saját kebelü­kön belül hozhatják létre. Feladataik között szerepel a magánlakás-építés, -javítás, -karbantartás, a hiánycik­kek gyártása, egyes alkatré­szek felújítása, a. szervezess , az újítások, találmányok hasznosítása, az elfekvő készletek, a használaton kí­vüli gépek, műhelyek, hul­ladékok hasznosítása, ßz energia racionális felhasz­nálása, a környezetvédelem. E szakcsoportok tulajdon­képpen mindennel foglal­kozhatnak a mezőgazdasági jellegű és a kizárólag álla­mi gazdálkodó szervezetek feladatkörébe utalt tevé­kenységek kivételével. A SZERZŐDÉSES ÜZE­MELTETÉSŰ, továbbá az átalányelszámolásos és a költségtérítéses részlegek á vállalat, a szövetkezet in­tegráns részei, mégis vi­szonylagosan elkülönült és önállósult ellátó és háttér- intézményei. A javító-kar-, bantartó, az alkatrészgyártó műhelyek, illetve a központ­tól távol eső telephelyek működhetnek ilyen formá­ban. Lehetőség nyílik arra is, hogy a termelési folya­mat viszonylag önálló ré­szeit — a belső elszámolási és érdekeltségi rendszer ke­retében — egy-egy kollek­tívára bízzák, ahogyan ezt néhány állami gazdaságban és termelőszövetkezetben már eddig is megtették. A sokféle szervezeti for­ma és tevékenység szerepe, lehetősége igen eltérő. Az új gazdasági szervezetek közül kulcsszerepe van a kisválla­latnak, a kisszövetkezetnek és a gazdasági munkaközös­ségnek. Ami pedig a tevé­kenységi köröket illeti, a szolgáltatások érdemelnek megkülönböztetett figyel­met. K. J. S zakad a hó, s a daráló­ház előtt hosszú sor­ban állnak a szekerek. A várakozó lovak hátán pok­róc, nagykabát; van olyan gazda, aki magáról veszi le, s teríti az állatra a meleg hol­mit. Szeretik itt Üjfehértón a jószágot, nem véletlenül tart­ják a megyében e városnyi községet, a legnagyobb állat­tartó települések között szá­mon. Itt van például Madzig Mi­hály, a darálós is. Évente meghízlal 8—10 hízómarhát, kétszer annyi sertést, de ami­be az idén kezdett, túltesz minden eddigi vállalkozásán. A delet kongatja a harang, megdarálta az utolsó zsák tengerit is, van ideje beszél­getni. — Tehát a vállalkozás! — Libát tenyésztettem, jól sikerült — mondja, miköz­ben zsebkendőjével próbálja letörölni az arcára tapadt port. — Több mint hétszáz darabot adtam le, s tisztes nyereséget hozott. Ha jól em­lékszem, valamikor április­ban vettem át az áfész-től a napos libákat... Hát, hogy mondjam: nem volt olcsó mu­latság! Darabját 30 forintért adták. Bizony vakartam a fe­jem, de amikor megtudtam, pa lúd hogy az árat majd csak ősz­szel, értékesítéskor fogják le, nagy kő esett le a szívemről. — Nem félt a kudarctól? — Azt mondják ugye, koc­kázat nélkül nincs üzlet. Meg azért nem a teljes bizonyta­lanba fogtam én, hiszen előt­tem már jó néhányan nevel­tek itt Fehértón libát. Mint Fazekas István, meg Balogh Gyula, s ők sem buktak bele. Gondoltam, én is vagyok ta­lán olyan gazda, mint ők. Nyolchetes korukig ő is mázsánként 800 forintos táp­pal etette a libákat, de még azt is milyen nehezen tudta beszerezni. — S ugye a liba nem olyan mint a házinyúl, hogy ketrec­ben is lehet tartani. Az a sza­badságot kedveli, menni, csi­pegetni szeret. Még az a sze­rencse, hogy mindjárt a há­zunk mellett terül el egy ha­talmas legelő, ott aztán sza­badon kóborolhatnak. Persze nem ingyen, 7500 forintot fi­zettem a Lenin Tsz-nek a le­gelő használatáért. Meg ara­Az ibrányi Rákóczi Termelőszövetkezet melléküzemében Bódvai József esztergályos per­selyeket készít a leninvárosi hőerőmű megrendelésére. (Elek Emil felv.) HA TUDOMÁSUL VESSZÜK A TÉNYT, HOGY AZ UTÓBBI IDŐBEN MEGSOKSZOROZÓDOTT A HOBBI­KERTTEL, NYARALÓVAL RENDELKEZŐ EMBEREK SZAMA, S ELFOGADJUK, HOGY ŐK SZABAD IDE­JÜK JELENTŐS . RÉSZÉT ITT IS TÖLTIK, AKKOR IS IGAZ, HOGY JANUAR 1-TÖL MEGNÖVEKSZIK A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNY, HISZEN AZ ÖTNAPOS MUN­KAHÉT BEVEZETÉSÉNEK EGYIK ALAPVETŐ OKA VOLT, HOGY TÖBB IDŐ JUSSON A PIHENÉS MEL­LETT A MŰVELŐDÉSRE, SZELLEMI TÁPLÁLÉ­KUNK MEGSZERZÉSÉRE. Készülünk az 5 naposra Egyeztetni a kulturális programokat Amikor a Művelődésügyi Minisztérium az ötnapos munkahét bevezetésének meg­szervezésére irányelveket adott ki, mi más célt tűzhe­tett volna a közművelődést irányító tanácsok és a köz- művelődési intézmények szá­mára, mint azt, hogy ne csak időben, "hanem tartalmában és sokszínűségében is bővít­sék szolgáltatásaikat, hogy egyre jobban felkeltsék igé­nyeinket, s megfelelő lehető- séget is biztosítsanak a mű­velődésre szánt idő hasznos eltöltéséhez. Nemcsak Ügyelet­Voltaképpen művelődési intézményeink döntő többsé­ge már szerzett némi tapasz­talatot arról, hogy milyenek az igényeink szolgáltatásaik iránt, hiszen ß kéthetenkénti szabad szombat eddig is ala­kította, formálta szokásain­kat, ám mégis csak más be­osztást készít magának min­denki, ha 14 napból nemcsak három, hanem négy a szabad. A várható érdeklődés sze­rint alakítja programját, szolgáltatásait január 1-től a megyei könyvtár. Noha az ott dolgozóknak is csökkenteni kell a munkaidejét, a mosta­tás után bejárta a csapat a környéket, mentünk a tarlók­ra. x — Egyedül hogyan győzött ennyi munkát? — Ó, nem egyedül csinál­tam én ezt végig. Nem' is bír­tuk volna, hiszen gondoljon csak bele, majdnem 800 libát megtépni! Naponta 300 forin­tot fizettem a szomszédasz- szonyoknak csak azért, mert segítettek tépni. — A liba tolla, vagy húsa volt értékesebb? — Majdnem egyforma a kettő. Ha jól emlékszem, a leadott húsliba úgy 170 ezer forintot hozott, míg a tollért majdnem 150 ezret kaptunk. — Mennyi volt a nyereség? — Egy biztos, nem fizettem rá. Ügy 80 ezerre jött ki a tiszta haszon. A táp, a tenge­ri, a munka — meg a bérleti díj hatalmas összeget vitt el. Meg a kisliba ára is majdnem 30 ezer forint volt. < — Jövőre újból belevág? — Úgy beszéltük meg az asszonnyal, hogy 900—1000 darabot veszünk megint. Meg persze nem hagyunk félbe a marha- és sertéshizlalással sem. Kell a pénz, most épül a házunk. Itt a falu közepén. B. G. ni nyitvatartási időt 5 órával növelték meg hetenként. Ed­dig hétfőn nem nyitották ki előttünk a könyvtár ajtaját, mert ezeken a napokon szer­vezték a belső továbbképzé­seket, január elsejétől hétfőn is nyitva lesznek délután 2 és este 7 óra között. Kedden, szerdán, csütörtökön és pén- . teken 9 és 19 óra között, szombaton 9—17 óra között fogadják a látogatókat, s a gyermekkönyvtár nyitvatar- tását is úgy szabályozták, hogy szombaton azonos a fel­nőttekével, hét közben azon­ban 1 órával megrövidítették, hiszen télen például este hét óra a gyermekeknek már na­gyon későn van. Változás, hogy a szombati napokon az eddigi ügyeleti szolgálat he­lyett teljes szolgáltatás lesz. Kutatók figyelmébe A megyei levéltár külön szabályozta a tudományos kutatómunka, valamint az ügyfélszolgálat számára nyúj­tott nyitvatartási időt. Hét­főn szünnap lesz, a tudomá­nyos kutatószolgálat kedden, szerdán és csütörtökön 10 és 16 óra között, pénteken 9 és 12 óra között, szombaton — természetesen január 1-től minden szombaton — 10 és 18 óra között áll a kutatók rendelkezésére. Hétfőn az ügyfélszolgálat is szünnapot -tart, kedden 9—12, szerdán 9—16, csütörtökön, pénteken és szombaton ismét 9—12 óra között kereshetik fel a levél­tárat személyes ügyekben az érdeklődők. Nem változik a nyitvatar- tás rendje a múzeumban, hi­szen itt eddig is várták az érdeklődőket a szombati és vasárnapi napokon. Hétfő ki­vételével mindennap 10 és 13 óra között fogadja a múze­um az érdeklődőket, a falu­múzeum nyitvatartási idejét pedig úgy szabályozták, hogy április 1-től .október 31-ig mindennap 9 és 16 óra között tart nyitva. Nem lesz változás a mozik játszási idejében sem: itt szombat délutánokon eddig is több előadást láthattak az ér­deklődők, mint hétköznap, a későbbiekben esetleg azzal kísérletezhetnek majd, hogy szombati napokon is tartanak matiné előadásokat, hiszen szeptember 1-től az általános és középiskolákban is áttér­nek az ötnapos tanítási hétre. Nem szerezhettek tapaszta­latokat a hét végi progra­mok iránti érdeklődésről sem a megyei művelődési központ­ban, sem a Móricz Zsigmond Színházban, hiszen mindkét — szellemi életünkben ki­emelkedő szerepet betöltő — intézmény csupán néhány he­te nyitotta meg kapuját, így programjaikat ezekben a he­tekben alakítják ki. Napi 14 órában A megyei művelődési köz­pont egyébként kedd kivéte­lével naponta 14 óra hosszat tart nyitva: délelőtt tízkor nyit és este 22 órakor zárja kapuját. Programjukban, az szerepel, hogy a legnagyobb érdeklődésre számot tartó ese­ményeket a pihenőnapokra, szombatra és vasárnapra koncentrálják, s nagy a ké­szülődés a gyermekek szom­bati programjának kidolgozá­sára .is. Még van idő az új tanév kezdetéig azon töpren­geni, hogy azoknak a szülők­nek is tartalmas szombat dél- előttöket szervezzenek, akik elkísérik majd gyermekeiket. A színháznál még megnyi­tása előtt véleménykutatás kezdődött arról, hogy milyen napokon tartsanak szünnapot. Ha valaki végignézi a de­cemberi programot, találkoz­hat azzal is, hogy vasárnap és hétfőn, de azzal is, hogy szer­dán és csütörtökön van a szabadnap. Hogy mi lesz majd a végleges, arra ma nemigen lehet még választ adni, mert nincs még elegen­dő tapasztalat arra: milyen napokon vesznek részt keve­sebben az előadásokon. A színházat szeretők azonban máris megnyugodhatnak, mert olyan program kidolgo­zása van folyamatban, amely szerint a színház kapuja egyetlen napon sem lesz zár­va, csak a mi társulatunk tagjainak lesz szabadnap, ezeken a napokon viszont más színházak vendégelőadá­sai, vagy az Országos Rende­ző Iroda programjai várják az érdeklődőket. Ne zavarják egymást Az elmúlt hetekben több tanácskozást is szerveztek a közművelődési intézmények vezetői számára, amelyeknek alapvetően az volt a célja, hogy programjukat úgy egyeztessék, hogy azok ne zavarják, hanem kiegészít­sék egymást. Különösen nagy figyelmet szenteltek az isko­lák különleges és sokszínű igényeinek kielégítésére, olyan programok kidolgozá­sára, amelyek több lehetősé­get adnak a művelődésre és képesek különböző korosztá­lyok és rétegek igényeinek kielégítésére. Balogh József Leltár A termelőszövetke­zetek leltározási szabályzata — az érvényes jogszabályok­nak megfelelően — elő­írja az eszközök, készle- tek év végével történő számbavételét. Része ez a vagyoni helyzet felmé­résének, alapja a követ­kező év gazdálkodásé-. nak. Nem lehet valódi — a tényleges helyzetet tük­röző — az a zárszámadás, amelynél a leltári felmé- rés téves. Sokan hiszik, hogy a leltározásnak alig van jelentősége. Volt már rá példa, hogy termelőszö­vetkezetben a silót, a réti szénát, a lucernát és vp- rösherét csak s?emre, rá­nézéssel becsülték meg és tavasz közeledtével már hiány mutatkozott. Pedig a kazlakhoz nem nyúlt idegen. Azt akar­ták, hogy a készletek szé­pen mutassanak, a való­ságtól nagyobb értékkel szerepeljenek. Ezt elér­ték. de az állatok éhez­tek. Kit csaptak be? ön­magukat. Ahol a leltárt komo­lyan veszik, ott leltáro­zási ütemterv szerint, szakemberek irányításá­val végzik a felmérést. Ez azért is jó, mert ki­zárja a tévedések lehe­tőségét. Ettől függetlenül az ellenőrzésekre is szükség van. A leltárje­gyek pontosításakor hasznos, ha azon­nal tisztázzák a hiányo­kat, az esetleges többle­teket. Ebben a belső el­lenőröknek, az ellenőr­ző bizottság tagjainak nagy a szerepük. A tisz­tánlátás érdekében sem­milyen kétes, meghatá­rozatlan eredetű eszköz, vagy anyag nem marad­hat rendezés' nélkül. A termelőszövetkeze­tekben a leltározásnak két része van. A nehe­zebb, a sok munkával já­ró terület kétségtelenül íz eszközök, készletek, vagyontárgyak számba­vétele. A mezei leltár, amelyre csak később ke­rül sor, annak pontosí­tása. hogy a vetés, a szántás és mindaz, ami már a jövő évi termelés­nek része, egyezik-e a könyvelési adatokkal. Felületesség ebben sem lehet. Az itt elkövetett hiba szintén visszahat a gazdálkodás sikerére, a zárszámadás hitelére. T él van, a mezőn gé­peknek emberek­nek már alig akad munka. Feladat azért mindig akad, és ezeknek jelentősége a gazdálko­dás egészét tekintve nagy. Ügy kell tehát vé­gezni a leltározást is, hogy az az egész évben teljesített jó munkának koronája legyen. S. E. Új szolgáltatás autósoknak A hideg idő beálltával gyakrabban akad probléma a gépkocsi indításánál; ilyen­kor mondja fel általában a szolgálatot a régi, vagy a ki­merült, kevésbé feltöltött ak­kumulátor. Ezen a gondon se­gít a Magyar Autóklub Sza- bolcs-Szatmár megyei Szer­vezete az indítószolgálat meg­szervezésével, amely decem­ber 15-től már üzemel is. Az éjjel-nappal — ünnepnapo­kon is — működő indítószol­gálatot reggel 8-tól 17 óráig a 11-862-es, 17 órától reggel 8-ig pedig a 19-270-es nyír­egyházi telefon hívószámon kell értesíteni. A kocsiindítá­son kívül — természetesen — az egyéb, kisebb hibát is el­hárítja a szolgáltatást végző szakember.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents