Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-16 / 294. szám

4 Keiet-Magyarország 1981. december 16. Kommentár Kihívás Golan-iigyben Ojabb súlyos kihívás Izra­el részéről: Begin miniszter- elnök nyomatékos kezdemé­nyezésére a kormány egyhan­gú határozatot hozott a Go- lan-fennsík bekebelezéséről. Az 1967-es háborúban meg­szállt terület egyoldalú an- nektálása ügyében Szíria a Biztonsági Tanács összehívá­sát kérte. A Közel-Kelet rendkívül robbanékony térség. Az eddi­gi négy arab—izraeli háború és a tartós rendezés elhúzó­dása joggal aggasztja az arab világot. Annál is inkább, mert Izrael — az Egyesült Államok támogatásával — még a sok szempontból elfogadhatatlan Camp David-i különalkut kö­vetően is megpróbálta a ma­ga javára billenteni a mér­leg nyelvét, elsősorban az egyiptomi féltől várva enged­ményeket. Most, a Golan be­kebelezésével Tel Aviv ismét látványosan fölrúgta a játék- szabályokat, s még Kairót is magára haragította­Napjainkban a világhely­zet jóval feszültebb, mint bármikor a korábbi években. Ilyen nemzetközi körülmények között az izraeli döntés kü­lönösen veszélyes. Jellemző, hogy még az Egyesült Álla­mok is aggodalmának adott hangot az újabb izraeli lépés miatt. Mindez azonban Be- gint és a Tel Aviv-i „héjákat” aligha bírja jobb belátásra. Jeruzsálem státusának ön­kényes megváltoztatása után most a Golan-fennsík és ál- tala Szíria az újabb provoká­ció színtere, illetve célpontja. Ha Beginék úgy vélték: az arab világ megosztott, mert például i a szaúdi rendezési tervben sem sikerült közös nevezőre jutnia, ezúttal elszá­mították magukat. A Golan- fennsík ügyében ugyanis nem volt vita az arab államok kö­zött. S Izrael most alighanem az egész" arab világ felhábo­rodásával találja szemben magát, ami pedig aligha ked­vező a látszólag és visíonylag békés állapot megőrzése szempontjából. Gy. D. Brezsnyev vatikáni tudósokat fogadott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke 11. János Pál pápának, a katolikus egy- egyház fejének és Vatikán állam vezetőjének kérésére kedden a Kremlben fogadta a pápai tudományos akadé­mia tudósainak küldöttségét. Az eszmecserén Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta: a szovjet politika legfőbb tö­rekvése az atomkatasztrófa megakadályozása volt és ez is marad. A világbéke megőr­zésére és megerősítésére szer­vezett mozgalomban minden államnak, minden olyan po­litikai, társadalmi, tudomá­nyos, vallási és egyéb erőnek helye van, amely a béke jel­szavát tűzi zászlajára — mondotta Leonyid Brezsnyev. A küldöttség tagjai átnyúj­tották Leonyid Brezsnyevnek azoknak a kutatásoknak az eredményeit rögzítő és elem­ző dokumentumot, amelyek­kel azt vizsgálták, milyen kö­vetkezményekkel járna az emberiségre egy esetleges atomháború. A találkozó a kölcsönös tisztelet és jószán­dék jegyében folyt le. Arafat a PFSZ VB elnöke Papandreu görög miniszterelnök meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Athénba ér­kezett, ahol többek között a közel-keleti helyzetről és a görög—palesztin kapcsolatokról tárgyal vendéglátóival. (Kelet-Magyarország telefotó) 61 ország részvételével Nemzetközi szakszervezeti konferencia „A munka világa a béke világáért” jelszóval nemzet­közi értekezlet kezdődött ked­den Párizsban, amelyen hat­vanegy ország szakszerveze­teinek, valamint számos nem­zetközi szakmai szövetség­nek és több nemzetközi szak­Párízsban szervezeti szövetségnek a képviselői vesznek részt. Az értekezleten az ENSZ és több más nemzetközi szervezet is képviselteti magát. A SZOT küldöttségét Timmer József, a SZOT titkára vezeti. JAPAN—KÍNAI TÁRGYALÁSOK A kínai úgynevezett kor­szerűsítési program végre­hajtásának problémáit és a kilátásba helyezett újabb ja­pán pénzügyi hitelek feltéte­leit tekintil? át a felek a kedden megnyílt kétnapos japán—kínai kormányközi értekezleten. A konferenciái ra, amely az 1978-as barátsá­gi szerződés aláírása óta a folyamatos államközi érint­kezés fórumának számít, Ku Mu miniszterelnök-helyettes vezetésével harminctagú kül­döttség érkezett a japán fő­városba. BEFEJEZŐDTEK A SZOVJET—NEPÁLI TÁRGYALÁSOK Vaszilij Kuznyecov, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnökségének első elnök- helyettese kedden befejezte Nepálban tett hivatalos bará­ti látogatását és hazautazott. A látogatás idején Vaszilij Kuznyecovot fogadta Birend- ra nepáli király. A szovjet vendég megbeszéléseket foly­tatott Szúrja Bahadur Thapa nepáli miniszterelnökkel, va­lamint Maries Man Szingh- vel, a nemzeti pancsajat (nemzetgyűlés) elnökével. A tárgyalásokon megvitatták a két ország közötti együttmű­ködést, valamint a nemzetkö­zi helyzet kérdéseit. KINEVEZÉSEK IRÁNBAN Az iráni parlament kedden jóváhagyta a külügyi, vala­mint a belügyi tárca új bir- tokosának kinevezését. Az új külügyminiszter — a posztot eddig betöltött Musszavi kor­mányfő javaslatára — Ali Akbar Velajati lett. A medzs- lisz hatalmas többséggel vá­lasztotta meg: 155 szavazatot kapott 19 ellenében. 12 tar­tózkodás mellett. Ali Akbar Natek Nuri belügyminiszter kinevezésének jóváhagyása ennél valamivel szorosabb szavazás eredményeként tör- tént meg: ellene hetvenné­gyen, mellette nyolcvanan szavaztak, a tartózkodók szá­ma pedig 38 volt. Szolontay Mihály: SZi aitofsó cnav rajzot és ezt az őstudósítást, mert az volt. Alcímként, ma­gyarázatként oda volt téve, hogy ami itt következik az „Z. W. úr párizsi tudósítása”. Belemerült az olvasásba, hiszen a rajz, vékony tusvo­nalaival korban nem illően profán volt, két lobogó hajú alak vívott egymással és akár a kor szeladonjainak is lehe­57. A könyvespolc felé for­dult, gyakorlott szeme azon­nal látta, hogy új és régi anyag gyűjtött rendszere, nem tűvel-heggyel összedo­bált könyvhalmaz, nem rőfre, méretekre vásárolt szobadísz, hanem valakinek a lelke van ekekben a könyvekben, a le­levett, s helyükre visszatett kötetekbem Girbe-gurba könyvsorokban. A polc-rend­szer nagy részét kézikönyvek töltötték meg, szótárak, lexi­konok, tudományos munkák, főleg francia nyelvű iroda­lom, néprajz, művészettörté­net, iparművészet, kultúrtör­ténet. Köztük a legutolsó év­járatú Petit Larousse — leg­alább négyezer forint, gon­dolta az öreg —, alul folyó­iratok, a Nyugat, Kelet Né­pe, Magyar Csillag bekötött évfolyamai, majd ahogy sze­mével együtt ujja is futott, a kötetek gerincén, egyszer csak megakadt a „Wiener Mode und Theaicrzeitung” egyik kötetén. A kötet gerincén aranybetű hirdette az 1822-es számot, és a könyvben fölül egy sötétkék bőr könyvjelző lógott ki. Izgalomba jött. ahogy kivette a kötetet, és szétnyitotta, látta, hogy pon­tosan az, amit gondolt: a kék bőrben az atommag szimbo­likus jelének, vékony arany­karikái között Picasso béke­galambja röpdösött, s alatta felírás: „A minisztérium X. alapszervezetének tízéves fennállása alkalmából”. Igen. Ez volt az a könyv­jelző, amit együtt kaptak, mind akik ott voltak, akik ott dolgoztak akkor, Feri is, Já­nos is, Miklós is, ő is, Irén is. Hogy kerülhetett ez ide? Néz­te a szétnyílt könyvet, tudta mit tart kezében. Európa el­ső és leghíresebb pletykaúj­ságját. Ez több, mint százéves hetilap az európai újságírás legtekintélyesebb ősforrásai közé tartozik, kötetei kultúr- históriai dokumentumok. Egy-egy példányát, ha vala­hol feltűnik, sok ezer schillin- gért, nyugatnémet márkáért, dollárért mérik. A szürkülő, tompaselyemfényű papír egy rajzos írással ütötte meg a szemét, nyilván aki a könyv­jelzőt betette, az is ezt a kis cikket olvashatta. „Különös párbaj” volt a címe. Fella­pozta a kötetszámot, áz 1822. június 7-i számban találta a tett volna nézni őket, ha az egyiknek a bal melle nem bukik ki ingéből, a másik pengéjének nyilvánvaló hasí­tására. Belemélyedt az olva­sásba. A német nyelvű szö­veg, a gót betűs „wienerisch” elég nehezen volt követhető, de gyakorlatilag a végére ért, amikor odakünnről hangok hallatszottak, majd három nő préselődött be a szűk és be- csapósan alacsony kijárati aj­tón. Kettőt már ismert belő­lük, az öreg pipacs-boglya- Zsuzsikát, és a csodaszép al­maarcú kékszeműt. így hát különösebb lelemény-inteli- gencia nélkül is tudnia kel­lett, hogy a harmadik Faze­kas Julianna. Behajtotta a százötven éves hetilap kötetet, komótosan szépen visszaillesztette a he­lyére, hogy látva láthassa mindenki, akinek van szeme hozzá, könyvhöz értő, könyv­vel bánni tudó emberrel van itt dolga. Ügy is maradt, bal kezével könnyedén rátámasz­kodott a mellmagasságban lé­vő könyvsor gerincélére, de inkább csak simogatta Reze, mintegy újjá tapintása olvas­ta le a könyvek címét. Mind ismerős volt, mind volt már a kezében, sokuknak ponto­san tudta a példányszámát, hiszen párnak a kolofonjában a „felelős szerkesztő” kettős pontja után, az ő neve követ­kezett. Életének rövid szeren­csétlen szakaszában lektor is volt. Oldalt nézett, összehúz­ta száját, és csak úgy félolda­lasán, de tetőtől talpig alapo­san jól tnegnézte a három kö­zül az eddig nem látottat. Sok mindent tudott volna elmon­dani róla, ha leírnia kellett volna, de most elég legyen annyi, ha az almaarcú szép volt, hát bizony mint a me­sék királykisasszonya, éret­tebben, teltebben, napsütöt­ten és aranybarna szemmel, de szép volt bizony Fazekas Julianna is. Nem volt olyan aprócska, mint a másik kettő, jó egy fejjel volt sudárabb náluk, keskeny csípője fölött ará­nyosan feszes mellek ültek, laza dióbarna kontya mogyo­rószínű kendőbe volt fogva, barna blúz, barna szoknya, előtte már elpiszkolódott fe­hér kötény. Az egész lény női­es volt. Ez a pontos, olyan nő állt az öreg előtt, aki sugá­rozza magából a nőiességet, vagyis „hangsúlyozza a se- xust” — fogalmazta az precí­zen önmagában. — Tetőtől talpig asszonyos az egész bar­naság, kívánatos még a barna gyapjú zoknija is, kivéve tán az ormótlan papucs, melyet valamilyen férficipőből, vagy az is lehet, csizmából szab­tak otthoni munkaalkalma­tosságnak. (Folytatjuk) A téli ülésszak elé H olnap délelőtt ismét összeül az ország- gyűlés, amelynek napirendjéül a Miniszter- tanács az 1982. évi költ­ségvetés törvényjavasla­tát, valamint a kormány külpolitikai tevékenysé­géről szóló beszámolót ajánlja. A téli ülésszakon tehát a képviselők várha­tóan olyan témákat vitat­nak meg, amelyek mind erőteljesebben a közérdek­lődés homlokterében áll­nak. E tényt jól példázták a országgyűlési képviselő- csoportok, valamint állan­dó bizottságok ülésszakot előkészítő tanácskozásai is. A törvényhozás tagjai a megyei eszmecseréken — amelyet több helyütt hely­színi tapasztalatszerzéssel ötvöztek — keresték, ku­tatták a vállalati gaz- ■ dálkodás, a beruházási te­vékenység azon csomó­pontjait, amelyekből ki­indulva gyarapítani lehet az exportbevételeket, ja­vítani a belső ellátást, ezek a döntően választókerüle- ti észrevételek többségük­ben megjelentek az állan­dó bizottságok költségve­tési tervezetet elemző vi­táiban is. Az ipari kérdé­sekkel foglakozó testület­ben például a folyama­tos anyagellátás még erő­teljesebb jövőbeni szerepét hangsúlyozták. A kereske­delmi bizottságban — az 1981-es esztendő eredmé­nyeihez is visszanyúlva — a belföldi áruellátás meg­őrzéséből fakadó teendők­re világítottak rá. Mind­ehhez párosult az a költ­ségvetési tervezetet igény­lő egybehangzó megálla­pítás, amely szerint: mind­ezeknek a törekvéseknek összhangban kell állniuk a népgazdaság legfőbb és változatlan céljával, a kül­gazdasági egyensúly javí­tásával. Az ülésszakot előkészítő elemző felszólalásokból az is kiviláglott, hogy a kül­ső gazdasági feltételekben 1982-ben semminemű ja­vulásra sem szabad számí­tani. önmagában már az is óriási eredmény — fo­galmazódott meg például a külügyi bizottságban —, hogy a lehetőség adott a nukleáris fegyverkezési verseny újabb szakaszá­nak megállításához. A magyar kormánynak a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal egyez­tetett külpolitikája a nem­zetközi élet minden terü­letén a szocializmus épí­tése legfontosabb külső feltételének, a béke meg­őrzésének szolgálatában áll. Olyan álláspont ez, amely messzemenően ta­lálkozik Magyarország la­kosságának véleményével, jövőt tervező akarásával, vágyával. A külső és belső helyzet várható vonulatainak szemrevételezése alapján fogalmazódott meg a terv- és költségvetési bizottság summázó tanácskozásán: a költségvetési tervezet har­monizál a hatodik ötéves terv fő feladataival. Több képviselő is aképp össze­gezte véleményét: az adott körülmények között jó fel­tételeket biztosít az ered­ményes gazdálkodáshoz. Erre terelnek, mi több: kényszerítenek a gazdálko­dás körülményeinek tör­vényszerűen szigorúbb vo­násai, amelyek a szabályo­zó rendszer új elemeiben is megmutatkoznak. Az elkerülhetetlen takarékos­ság nyomán a minisztériu­moknak, főhatóságoknak például minden eddiginél jobban meg kell nézni, mi­re költenek a jóváhagyan­dó költségvetésből. Az eddiginél szűkösebb be­ruházási alapok is csak a ténylegesen elengedhetet- lenül szükséges, s minde­nekelőtt gyorsan és gaz­daságosan megtérülő fej­lesztésekre adnak lehető- séget. Éppen ezért von­zottak nagy figyelmet azok a felszólalások, amelyek — a nehéz helyzet ellenére — , például az oktatásügy és egészségügyi alapellátás megkülönböztetett támo­gatását méltatták. Az álta­lános iskolai tantermek építése, a kórházrekonst­rukciók sora — csak pél­daképpen kiragadva — 1982-ben is kiemelt kor­mányprogramnak számít. Szinte valamennyi bizott­ságban, s a képviselőcso­portok ülésein is elismerő szavak övezték azt a széles körű előkészítő, szervező munkát, amely az ötnapos munkahét bevezetésének útját egyengette, egyengeti. A napokban befejező­dött bizottsági ülés­sorozaton hangzott el az a valamennyi tanács­kozásra érvényes summá- zat: a költségvetési terve­zet készítői, a törvényho­zás tagjai reálisan látják a következő időszak vár­ható nehézségeit. Merítve az utóbbi esztendők ered­ményeiből, s a gazdálkodá­sunkra nem mindig hízel­gő tapasztalatokból, biza­kodva és biztonsággal ál­lították össze, s mondtak véleményt a gazdaság pá­lyáját meghatározó 1982-es elképzelésekről. Kedvezményes telek magánépítőknek (Folytatás az 1. oldalról) az V. ötéves terv idején mint­egy hatezer lakás épült meg, a lakáshiány továbbra is igen nagy gond. A megújított igények alapján mintegy 6500 azoknak a családoknak a száma, akik lakásra várnak. Az új lakásügyi jogszabály lehetővé teszi, hogy akik az állami bérlakásukat térítés ellenében a tanácsnak visz- szaadják, vagy jövedelmi és vagyoni helyzetük alapján bérlakásra jogosultak, de vál­lalják, hogy lakáshelyzetüket magánlakás-építéssel megold­ják, állami támogatásban ré­szesüljenek. Az ilyen csalá­doknak lehetővé kell tenni, hogy igényeiknek megfelelő lakásépítésükhöz — kedvez­ményes feltételekkel — állami tulajdonú építési telket kap­hassanak tartós használatra. A végrehajtó bizottság el­határozta: Nyíregyháza város­ban és vonzáskörzetében a magánerős lakásépítést 500 telek kialakításának támoga­tásával ösztönzi a megyeszék­helyi lakásigények (csereigé­nyek) részbeni kielégítése cél­jából. Ilyen célra Nyíregyhá­zán 300, Nyírteleken 120, Nyírpazonyban 80 kedvezmé­nyes telket kell kialakítani. A végrehajtó bizottság fel­hívja az érintett tanácsokat, hogy a kijelölt területeken a telkek kialakítását biztosít­sák. Törekedjenek közműve- sítettségre, a telkek vízzel, villannyal és pormentes köz­úttal ellátottak legyenek. A közművesített telkekre a visz- sza nem térítendő megyei ta­nácsi támogatás a kialakítá­si költségnek 50 százaléka, de Nyíregyházán maximum 70 ezer forint, a vonzáskörzet­ben 50 ezer forint lehet. A testület a továbbiakban az egyéb kérdések tárgyalása során 12 pályakezdő fiatal szakembernek ítélt meg lete­lepedési támogatást,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents