Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-16 / 294. szám

2 Kelet-Magyarország 1981. december 16. Segítő szándékú ellenőrzés Nem tekintik mumnsnak — Manapság már nem úgy fogadnak bennünket, mint a hívatlan vendégeket. Ha kimegyek egy területre, akkor azt mondják, de régen nem láttak bennünket — em­líti Roskó János, a járási-vá­rosi népi ellenőrzési bizottság elnöke. Fiatalokkal erősítettek Sokan nem is tudnak róla, hogy milyen feladattal tevé­kenykednek a népi ellenőrök, milyen munkában vesznek részt. Az állami ellenőrzési rendszerben valóban sajátos helyzetben vannak, hiszen társadalmi munkában végzik fontos feladatukat. A kilenc­tagú bizottság mellett a vá­ros és járás területén majd kétszázan vesznek részt a NEB munkájában rendszere­sen. — Különösen a várossá válás után az volt a cé­lunk, hogy minél több fi­atal szakembert vonjunk be a munkába — folytatja az el­nök — A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a legtöbbet foglalkoztatott népi ellenőre­ink a városból kerülnek ki. S külön öröm számunkra, hogy országgyűlési képviselővé vá­lasztásuk után is mindkét, a területünkön élő képviselő vállalta továbbra is a munkát testületünkben. Felderített ellentmondások A népi ellenőrzés orszá­gos hálózata adja meg a munka sajátosságait. Egyrészt részt vesznek az országos és megyei célvizsgálatokban, amikor a párt- és állami szervek felkérésére megvizs­gálnak egy-egy területet, mint például az energiagazdálko­dást. Másrészt helyi vizsgá­latokat is végeznek, hogy fel­derítsék a meglévő helyi el­lentmondásokat. Az utóbbi időszak vizsgálatai közül elég megemlíteni az áruellátás, a tömegétkeztetés helyzetének feltárását, a költségvetési üzem munkájának értékelé­sét. Ezek a vizsgálatok, s a népi ellenőrök megállapítá­sai hasznos segítséget adtak az irányító szerveknek az érintett területen a minőségi munka javítására. — Törekvésünk, hogy a sa­ját vizsgálatok száma növe­kedjen — mondja Roskó Já­nos. — S ugyanilyen fontos, hogy figyelemmel kísérjük a lakossági bejelentéseket is. Kártérítést javasolnak Az ellenőrző munkának a nagyközönség szemében talán ez a legismertebb vonása. Minden évben több bejelen­tés érkezik, amely helyi visszásságokat tár fel, intéz­kedést kér. A népi ellenőrök tényszerű vizsgálatának, a nagy helyi tapasztalatnak kö­szönhető, hogy az ilyen vizs­gálatok megalapozottak. Nagy vitában esetleg, de he­lyes álláspontot alakítanak ki, s ha szükséges, akkor sza­bálysértési, kártérítési eljá­rást is indítványoznak. — Van egy sajátos helyzet, ami nehezíti a munkánkat — foglalja össze befejezésül Roskó János. — A város és a járás sajátossága, hogy ke­vés az önálló ipari üzem, többnyire gyáregységek dol­goznak nálunk. A vizsgála­toknál sokszor falakba ütkö­zünk, mert vannak olyan fel­adatok, amelyeket nem szab­hatunk meg, ugyanis a helyi vezetők hatáskörét meghalad­ná azok végrehajtása. Zsífolt gimnázium Eredetileg csak nyolc tan­termesnek épült a II. Rákó­czi Ferenc Simnázium, azonban már régóta 12 osz­tály tanul az intézményben. Kis boltok: hétfőn zárva i _________________________________________ ■ _______________________________________ Nincs szünet hét végén A vásárosnaményi üzemekben is készülnek az ötnapos munkahét bevezetésére. Ezzel párhuzamosan folyik a fel­mérés, hogy a kereskedelmi, egészségügyi szolgáltatások, a művelődési intézmények nyitvatartása hogyan alakuljon. Az elképzeléseket már kialakították, de majd csak a gyakorlat fogja bebizonyítani, hogy van-e szükség valahol módosí­tásra. A legtöbb embert érinti, hogy a boltok nyitvatartása hogyan alakul. A sütőipar, a tejipar, valamint a ZÖLDÉRT és az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat boltjainak nyitvatartása találkozik -a vásárlói igényekkel. Ezek kö­zül a zöldségesbolt és a tej­ipari vállalat boltja hétfőn szabadnapot tart. A városi kereskedelem zö­me az ÁFÉSZ-hez tartozik, összesen 41 egység nyitvatar- tását kellett szabályozni úgy, hogy a kereskedelmi dolgo­zók jogos igényeit is figye­lembe vegyék. Az élelmiszer­és zöldségüzletek szombaton délután háromig tartanak nyitva, a központi ABC-áru- ház pedig négyig várja a vá­sárlókat. A kisebb vegyesbol­tok, valamint a húsbolt, a kis létszámú iparcikkboltok a szabadnapjukat hétfőn tart­ják. Kedvezően alakul a nyit­vatartási idő egyes iparcikk­boltoknál, ugyanis a csü­törtöki bevásárlónapon a ház­tartási, a vas-edény, az üveg­papír, a bútor- és a kultúr- cikkbolt este hatig tart nyit­va a korábbi négy órával szemben. A kereskedelemnek a szállító vállalatokkal, tör- "IblÖíO 5t _ K ellemes dallamot játszik a faragott falióra, egy másiknak kipattan a fémajtaja, kilép a kakukk és messzehangzón adja tudtul az idő múlását. Hajdú Nán­dor mosolyog, ezek a „kin­csek” már nem javításra vár­nak, a tulajdonos megszaba­dult tőlük. Vásárosnamény- ban az órásmester tenyérnyi műhélyében az 1860-as évek­ben készült kakukkos óra jól megfér a számítógéppel egy­beépített kvarcórával. Por­celán tányérra szerelt ódon falióra mellett színes kőbera­kással készült ébresztőóra várja a javítást. — Ezek már ritkaságszám­ba mennek — mondja az órásmester —, hiszen évtize­dek óta nem gyártanak hozzá alkatrészeket. Amikor szét­szerelek egy ilyet, rendsze­rint a rugót, a Csavart már nem lehet javítani. Ojat ké­szítek helyette. Néhány éve még igyekezett mindenki túl­adni az effajta régiségeken, ekkor kaptam én is ajándék­ba a padláson heverő, divat­jamúlt faliórákat. Megfür­dettem a kádban, letisztogat­tam, s a rossz alkatrészek helyett újakat fabrikáltam. Ezek a méchanikus szer­kezetek nagy-nagy türelmet és kitartást kövételnek. Az eredmény azonban csodála­tos. Amikor életre kel egy óra, a gyerek elindulásához Az óradoktor tudnám hasonlítani. Botlado­zik eleinte, de aztán ismét rója a mutató a köröket. A muzeális értékű ritkasá­gok mellett igen sok ébresz­tőórát hoznak javítani. Hiába, ha egy masina nap mint nap könyörtelenül felcsörgeti a családot, hamar „elfárad”. Ezek javítása általában ru­tinmunka. Három éve, hogy a kvarc­órák szédületes karriert fu­tottak be. Eleinte luxusnak számított, ma már elfogadha­tó áron hozzájuthat bárki. Korábban az elemcsere miatt ódzkodtak tőle, ha nincs elem, nem megy az óra. Szerencsé­re, ma már ez a veszély nem fenyeget, néhány perc alatt újból kijelzi a szerkezet az órát, a percet, a másodpercet, a hónapot, a napot, a komp­likáltabbak számtani műve­leteket is végeznek a gazdá­jának. A szemléletesség ked­véért Hajdú Nándor egy kvarcórát nyit fel. Az ava­tatlan szemíélő szinte sem­mit nem lát a belsejében. — Ez itt a kvarc — mutat az óra motorjára — percen­ként 32 ezer 768-at rezeg. A a .Jlo.v másfél voltos gombelem ré­vén az óra memóriaegysége gyűjti az információkat. Ezt az alig negyed tízfillérnyi nagyságú memóriaegységet már a gyártásnál úgy prog­ramozzák be, hogy évekre tudja a szükséges adatokat. Még arra is beállíthatják, hogy valakinek -a születés­napján különleges, sipoló jel­zést adjon. Csak a szökőév­ben mond csődöt a tudomá­nya ... A gyártásnál négy szám pontjait rögzítik, az első az egyes, a többi nyolcas, ezekből minden számot ki tud mutatni a szerkezet. Rendszerint azért hozzák ja­víttatni a kvarcórákat, mert ha víz éri, az elektromos rész felmondja a szolgálatot. A z ipar kiváló mestere félti a szakmáját. — Annyira jó minő­ségű gyártmányokat kísérle­teztek ki; hogy szinte alig-alig kell javítani rajtuk valamit. Nem vagyok pesszimista, de kíváncsi vagyok rá, hogy az. ezredfordulón szükség lesz-e még egyáltalán órásokra? Hi­szen a legújabb eljárás szerint már atomórát is gyártanak, tollba építenk be mikroele- mes szerkezetet. A kakukkos órák kora már lejárt, a régi órásmester ma már inkább az elektronikai műszerészhez hasonlít. Tóth Kornélia ténő megegyezése alapján a folyamatos árufeltöltés min­denütt biztosított. Egyetlen gond, hogy az ÁFOR bejelentette: a töltő- állomást szombaton és va­sárnap zárva kívánja tartani. Ezt a városi tanács illetékes osztálya nem engedélyezi, hi szén a közelben nincs másutt benzinkút, s tüzelőolaj-ellá­tás sem, miközben éppen a hét végén, a nagyobb idegen forgalom miatt magasabb a fogyasztás. Az egészségügyi intézmé­nyek munkarendjét úgy ala kítják ki, hogy a folyamatos betegellátásban ne legyen fennakadás az ötnapos mun­kahét bevezetése után sem. Ennek módja a kórházban a dolgozók munkaidő-beosztá­sának változtatása, hogy a laboratórium és a röntgen ügyeletjgrm^ jíaf^mukodj^i. A ^peti or­vosi ügyélet' .'feltételei pedig a közeljövőbén, a központi orvosi rendelő, átadásával je lentősen fognak javulni. Ad­dig a kórház véradóállomá­sán szervezik meg a hétköz­nap éjszakai és a szombat­vasárnapi állandó ügyeletet. A felmérések szerint a böl­csődébe járó gyermekek szü­lei nem igénylik a szombati nyitvatartást, így január el­sejétől ott minden szombat szabad lesz. Az oktatási intézmények­ben csak szeptember 1-től ve­zetik be az ötnapos munka­hetet. Az óvodák felkészültek arra, hogy legalább tíz igény­lő esetén városrészenként egy-egy csoportban ügyeleti foglalkozást tartsanak. Az ál­talános iskolai napközi otthon ban ugyancsak tíz jelentkező esetén nevelői felügyeletet adnak. A művelődési intézmények már januártól nyújtott nyit­va tartással várják a megnö­vekedett szabad időt haszno­san eltölteni kívánókat. A művelődési központ este 11- ig tart nyitva a különböző rendezvényekkel, amelyeknek a száma a hét végén a koráb bitói több lesz. A városi könyvtár szombaton reggel nyolctól délután fél ötig tart nyitva. A vitkai és gergelyi részen működő klubkönyvtá­rak pedig a heti nyitvatartá­si idejüket pénteken, szom­baton, vasárnap és hétfőn szervezik meg. A kollégiumban — a volt Tomcsányi-kastélyban — pe­dig 120 diákot helyeztek el a járás területéről. Az iskola épülete a mai nevelési elvek alapján készült, a kollégium műemlék épülete viszont a sok átalakítás ellenére is nehe­zen alkalmas a tanulók jó elhelyezésére. A gimnáziumba 325 tanuló jár, nevelésükről 32 tanár gondoskodik. A matematika, orosz, magyar, és német sza­kos nevelők magas óraszám­ban tanítanak, mivel a lakás­hiány miatt a hiányzó álláso­kat nem tudják betölteni. A gimnázium egyik célja, hogy a továbbtanulást készítse elő. Általában 25.—30 a végzősök közül az, aki egyetemre vagy főiskolára jelentkezik, s . kö­zülük — több év átlagában — minden másodikat- vesz­nek fel. Az első három osz­tály már az új tanterv sze­rint tanul, harmadiktól a fa­kultatívan választott tárgya­kat magasabb óraszámban vehetik át. Űj tárgyként meg­jelent a technika. Azok, akik nem kívánnak továbbtanulni, olyan gyakorlati oktatáson vehetnek részt, mint a gép­kocsivezetés, a gépírás. Ké­pünkön: terefere a szünetben az iskola előtt. Tanácstagi beszámolók összegezik a város idei eredményeit, meghatároz­zák a jövő évi terveket ezekben a hetekben. A ta­nácstagi beszámolóknak ugyancsak ezek a doku­mentumok lesznek az alapjai. Az egy-egy körze­tet érintő eseményre ja­nuár 3-tól 20-ig kerül sor. Ezt követően február 10- ig megtartják a hagyomá­nyos és jól bevált város­körzeti tanácskozásokat is, ahol egy nagyobb te­rület eredményeiről és gondjairól szólnak, lehe­tőséget adnak a lakosság­nak, hogy tevőlegesen ve­gyen részt a Város közéle­tének alakításában. A közérdekű bejelentések eddig is nagy segítséget adtak a célok meghatáro­zásához, a helyes sorrend kialakításához. Ugyan­csak ezek a fórumok al­kalmasak arra, hogy egy szűkebb területen meg­szervezzék a hasznos tár­sadalmi munkát,, a maguk erejével is gyarapítsák városukat a lakosok. Zártkert mezőgazdasági művelésre A vitkai városrész határá­ban összesen 51 hektáron ta­lálhatók zártkertek. A városi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban döntött en­nek. a besorolásáról. A vo­natkozó rendeletek szerint ugyanis vannak olyan terüle- tek, amelyek később beépí­tésre kerülnek, másutt a me­zőgazdasági művelés mellett az aktív pihenés igényeit is kielégítik a zártkertek. A vitkai városrészen levő te­rületet a harmadik csoport­ba sorolták, ahol a zártker­tek kizárólag mezőgazdasági művelés céljára szolgálnak. Az országos építési sza­bályzat írja elő, hogy milyen megosztást, beépítést lehet eszközölni ezen a területen. Eszerint a helyi hagyományok­hoz alkalmazkodó, szabadon álló építményeket lehet fel­húzni ú tulajdonosoknak. A terepadottságokat figyelem­be véve törekednek arra, hogy téglalap alakúak legye­nek az egyes földrészletek, s szélességük 16 méternél ne legyen kisebb. A városközpont belvízének elvezetésén munkálkodik a Beregi Víz­gazdálkodási Társulat. Már a Kossuth utcán fektetik a betoncsöve­ket, de az Alkotmány utcáról Is elvezetik a csapadékvizet a télen befejeződő munkával. Képünkön: árokásó markolóval gyorsítják a munkát. oldalt összeállította: LÁNYI BOTOND

Next

/
Thumbnails
Contents